Rengeteg magyar dolgozik külföldön munkaerő-kölcsönző segítségével és míg semmi okunk feltételezni, hogy ezeknek az ügynökségeknek a többsége ne lenne tisztességes, azért nem árt, ha az ember óvatos, mert csúnya dolgokba futhat bele.
Ahol nagy az igény a szolgáltatásokra, ott előbb vagy utóbb megjelennek a kevésbé megbízható (milyen finoman fogalmaztam…) ügynökségek is. Amik néha egészen döbbenetes körülmények közé kényszerítik a munkát keresőket.
A helyzet olyannyira súlyos például Hollandiában, hogy április 11-én a helyi szakszervezetek, felügyelők és az Európai Parlament küldöttei közösen vizsgálják majd meg a szakképzetlen (elsősorban spanyol) munkavállalók körülményeit.
A probléma már a holland médiában is téma, ami több beszámolót is szentelt a jelenségnek – írta a spanyol El País.
Miért pont Hollandia? Nos, elsősorban azért, mert a rugalmas munkák a teljes piac 40 százalékát teszik ki (azaz tízből hat állása ma már ilyen), és csak a maradék számít stabil munkahelynek – legalábbis a holland vállalatok kétharmadát tömörítő szervezet, az ABU szerint.
Ami persze a gazdaság szempontjából nem baj (a rugalmasság komoly erény lehet), azonban a Spanyolország mellett elsősorban Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából érkező határátkelők számára már nem túl kellemes jelenség.
A lehető legalacsonyabb bér felé
A legnagyobb holland szakszervezet, az FNV szerint az egyik nagy probléma az, hogy a munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül kínált ideiglenes, rövidtávú munkák nagy része egyáltalán nem is az.
„Még amikor van is elég munkalehetőség, a cégek akkor is a lehető legalacsonyabb munkabér irányába mozdulnak el. A legnagyobb szakszervezetekkel a kölcsönzőkön keresztül alkalmazott munkavállalók számára kiharcolt kollektív szerződést még mindig lehetne javítani” – mondta az FNV Flex részéről Karin Heynsdijk.
„Nem minden munkaadó viszonyul megfelelően az alkalmazottakhoz. A munkavállaló nem mindig tud annyit dolgozni, ami megfelelő fizetést biztosítana számára, miközben a szállásért fizetnie kell. Sokan elfelejtik, hogy a főnökeik bármikor hazaküldhetik őket és csak a ledolgozott órák után fizetik őket, még akkor is, ha rendelkezésre kell állniuk” – hívta fel a figyelmet a szakszervezet.
Hajmeresztő esetek
Az ily módon foglalkoztatott határátkelők körében a fizetés mellett a munkabiztonság hiánya a másik leggyakrabban felhozott probléma. Egészen szélsőséges esetek is előfordulnak, például amikor építkezéseken védősisak nélkül kell gerendákat mozgatni, vagy amikor olyan lábbelit kapnak, ami semmit nem véd.
A már havi 100 euróért megkötendő kötelező egészségügyi biztosítás elvileg fedezi az esetleges balesetek utáni ellátást, csakhogy ezt az ügynökségeken keresztül alkalmazott munkavállalók nem mindig kapják meg. Ráadásul mivel jellemzően a szállásuk is a városok külterületein találhatók, az orvos elérése is problémás lehet – írta az El País.
Egy 22 éves madridi férfi, Lazarus például három hónapot dolgozott a Giant nevű tajvani kerékpárgyár hollandiai üzemében. Amikor egy ügynökségen keresztült megkapta a munkát, akkor olyan csizmát kapott, ami alkalmatlan volt a feladathoz, amit el kellett végeznie: egy háromtonnás targonca vezetésére.
„Egy barátom három ujját veszítette el pár hete, így aztán saját pénzemen vettem egy pár jobb csizmát. A targonca, amin dolgoztam, régi volt és nem volt rajta a moderneken már megtalálható biztonsági gomb.
Lezuhantam, a pedál átszúrta a lábam, a csizmám tönkrement és az egyik ujjamat majdnem teljesen átvágta, vérzett minden. A baleset után két nap eltelt, mire orvoshoz jutottam, és még egy nap, mire a biztosítás által fizetett orvos látott. Még ekkor sem varrták össze a lábam.
Mindez a nem megfelelő munkakörülmények miatt történt. Két hét után fizettek ki, de akkor is a megállapodottnál kevesebbet: még mindig tartoznak a betegszabadság árával és óránként 60 centtel” – mesélte a férfi.
Kicsit más a lengyelek helyzete, hiszen ők már jóval régebben jelen vannak a holland munkaerőpiacon, különösen az építőiparban, így sokkal több a tapasztalatuk és akadnak köztük, akik már menedzseri pozícióig jutottak.
Ismerni a jogokat
Mindenesetre fontos lenne, hogy az így foglalkoztatott határátkelők tisztában legyenek a jogaikkal.
Például az elszállásolás tekintetében, ami a másik leggyakoribb panasz. Ezek esetében ráadásul annyival bonyolultabb a dolog, hogy az ügynökségek ezt hajlamosak egy harmadik félnek kiszervezni, magát a szállásadást pedig egyszerűen nem foglalják bele a szerződésbe.
A holland kormány szerint az ilyen típusú rugalmas, határozott idejű munkák a jövőben még inkább elterjedtek lesznek, nem véletlen, hogy már készítik a külön erre írt törvénytervezetet.
Mi a helyzet Németországban?
A magyarok azért még mindig szívesebben választják Ausztriát vagy Németországot (nyilván a közelség miatt), így érdemes felidézni Erika tapasztalatait a zeitarbeitről azaz munkaerő-kölcsönzésről.
„Németországban a Zeitarbeit jól működik. Azoknak jó, akik nem akarnak letelepedni, vállalkozó szelleműek, szívesen utaznak és ugyanúgy, mint annak idején a hajós munkát vállalók, gyorsan szeretnének pénzt gyűjteni. Emellett megismerhetnek egy országot, egy más kultúrát, és az esetlegesen otthon maradó családjukkal is tölthetnek időt.
Jó azoknak, akik nyugdíj előtt állnak, mert 6 év után már jogosultak lesznek egy minimális nyugdíjhozzájárulásra, ha Németországban voltak bejelentve, ami kiegészítés lehet az otthoni nyugdíj mellett.
A Zeitarbeit jó azoknak, akik ki szeretnék próbálni magukat külföldön, mert így eldönthetik, hogy tetszik-e az adott ország, a más munkakultúra, stb.
Jó azoknak, akik gondolkoznak azon, hogy esetleg kivándorolnak, de nincs országismeretük, és jó a fiataloknak, akik már rendelkeznek kellő gyakorlattal, de elriasztják őket az otthoni állapotok, szerencsét kívánnak próbálni, és nem utolsósorban pénzt gyűjteni, hogy otthon el tudjanak indulni ők is. Így szerezhetnek némi tőkét, amit a szülőktől nem tudnak megkapni.
Nyelvgyakorlásra is kiváló lehetőség amellett, hogy az ember akár már 6 hónap alatt össze tud rakni egy - otthoni viszonylatban - egészen kellemes indulótőkét.” (A teljes posztot itt találjátok.)
(Fotó: pixabay.com/skeeze)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek