oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. február 20. 06:30,  Cselédség vagy önmegvalósítás? 82 komment

2019. február 20. 06:30 Határátkelő

Cselédség vagy önmegvalósítás?

A külföldi házi idősápolás sokszor gerjeszt vitát, elsősorban azért, mert míg egyesek előszeretettel nevezik cselédnek az azt végzőket, mások abszolút professzionális munkának tartják. (Arról nem beszélve, hogy még az idősápolást végzők sem feltétlenül értékelik ugyanúgy a helyzetüket.) Vajon mitől függ, melyik az igaz narratíva?

idosgondozas_2.jpg

A „cselédség” nyilván elsősorban történelmi okokból merül fel, hiszen például a két világháború közti Magyarországon a háztartási alkalmazott („házicseléd”) sok szempontból ugyanúgy a család részeként működött, mint ma a házi ápoló. 

Különbségből persze akad jó pár, például az, hogy míg az előbbiek egy fedél alatt éltek a családdal, az utóbbiak között ez már nem feltétlenül van így, legalábbis választhatnak a lehetőségek közül. 

Az alábbiakban két olyan ember története következik, akik mindketten voltak házi idősápolók külföldön, ami külön érdekes, hogy ketten kétféleképpen élték meg az általuk elvégzett munkát. 

Németh Krisztina házi idősgondozásról szóló nagyszerű tanulmányában (itt olvasható el teljes egészében a 94. oldaltól) több történetet is ismertet. Egyikük, a 60 éves Ágnes több, az egészségügyben töltött évtized után, már nyugdíjasként kezdett külföldre járni (nem egyszer bejelentés nélkül) házi ápolónak Ausztriába és Németországba (nem sokkal a beszélgetések előtt hagyott fel vele). 

Másik főhősünk, a negyvenes éveiben járó Ditta is pénzért vállalt házi ápolást, de annyira megszerette, hogy végül ez vált a hivatásává. A külföldi munkából hazatérve falujában most is az idősek otthonában dolgozik. Ő kifejezetten visszautasította, hogy az általa végzett munka cselédség lett volna. 

„Itt ez a marha, majd ellátja” 

Ágnes tehát már nyugdíjas volt, amikor nekivágott a külföldi munkának. Az interjúban azt mondta, szerinte a munkát, amire a két ország közötti gazdasági különbség miatt rákényszerült, az adott ország lakói lenézik, és nem is végeznék el, annyi pénzért biztosan nem, amennyit ő kapott. 

Akadtak nehéz pillanatok, dolgozott például olyan családnál, ahol a pincehelyiségben jutott neki hely. Márpedig ez (és a megfelelő személyes tér hiánya) jócskán érzékelteti a társadalmi alá-fölérendeltséget. 

„Na, azt is megfogadtam, hogy olyan helyre, ahol az egész család ott van, ott vannak az öregek, ott van az egyik gyerek az egyik emeleten, aztán a másik, én meg lemegyek a kellerbe, a pincébe, egy… egy olyan szar matracon – én nem vagyok egy nagyigényű, de akkor…, ahová bejárnak, még azt is megkérdezték, hogy éjszaka mér’ égett a villany a fürdőben” – mesélte a tanulmány szerzőjének. 

Ágnes akkor érezte leginkább a cselédlétet, amikor egy németországi gazdálkodó családnál nem csak a gondozást, de egyéb feladatokat is elvártak tőle. Nehezítette a helyzetet, hogy kis településről volt szó, meglehetősen el volt zárva mindentől és így függő helyzetbe került. 

Neki az a megoldás felelt meg a legjobban, amikor csak a segítségre szoruló időssel élt egy házban, annak társa pedig csak látogatóba érkezett, akár rendszeresen is, de nem szólt be a háztartása vezetésébe. 

Ezen a helyen például szabad kezet kapott a heti kosztpénz beosztásában és általában a háztartás vezetésében is, így értelemszerűen azt is ette, amit főzött a páciensnek. 

(Érdemes itt egy zárójeles pillanatra megállni, ugyanis a tanulmányban is szerepel, mennyire fontos és szimbolikus határvonalat jelent egy ilyen kapcsolatban az, hogy az ápoló és a befogadó család közösen étkezik-e, lévén az az egyenrangúság kifejeződése.) 

Egy idő után jó esetben kialakul egyfajta közelebbi viszony az ápoló és az idős ember között, Ágnes is a legtöbbször keresztnevükön emlegette őket, azt a férfit pedig, akit viszonylag hosszú ideig ápolt, „az én öregemnek” hívta. 

Az ápolói munka (csakúgy, mint az au pairség) egyik lehetséges feszültségforrása az, ha a család többet vár el a megállapodottnál, ráadásul úgy gondolja, hogy nem is kell érte pluszban fizetnie. 

„Ők úgy gondolják, hogy nekik szükségük van, hogy valaki lemossa azt az üvegházat, meg ott pikírozzon, ami nem az én feladatom, akkor adjon rá [plusz pénzt]. Úgy vannak vele, hogy nem kell pénzt fizetni babysitterre, itt ez a marha, majd ez ellátja, hát izé, hát cselédkedni megy ki az ember” – mesélte Ágnes. 

„Gyakorlatilag ők semmit nem fizetnek. És egyszer kértem meg, hoznának nekem gyümölcsöt a boltból. Egyszer hoztak, másodjára megkértem, nem hoztak. Nem hoztak. Nem hoztak. Pedig oda is vittem a pénzt. Nem, nem megyek ki úgy, hogy külföldön ne legyen pénz, mindenkinek ajánlom, hogy annyi, mint az útiköltség legyen nála, kaja, meg tudjon hazajönni” – emlegette fel az egyik megalázó pillanatot. 

Ágnes szerint tehát akkor lesz cseléd valaki, ha egyrészt olyan munkát végez, amiért nem fizetik meg (vagy legalább nem kap érte valamilyen megbecsülést), illetve ami nem szerepel a munkaköri leírásában; másrészt az által mesélthez hasonló, megalázó helyzetek is erősíthetik ezt az érzést. 

A határvonal persze rendkívül vékony ilyen esetekben, és nagyon sokszor nem elsősorban pénzkérdés (gondolom én), de kétségtelen, hogy így lehet a legegyszerűbben megfogni a lényegét. 

Akkor nem vagy cseléd, ha azt a munkát végzed, amit előre rögzített feltételekkel és elvárásokkal, előre megbeszélt pénzért vállaltál. A helyzetet nehezíti, hogy ha a családnál lakik az ember, akkor gyakorlatilag csak a távozással lehet kifejezni az ellenállást. 

Legalább ilyen fontos kérdés a szakmaiság. Mivel Ágnes mögött több évtizedes egészségügyi gyakorlat állt, konfliktushelyzetet jelentett, amikor az idősek hozzátartozói elkezdték utasítgatni olyan dolgokra is, melyek ellentmondtak a szaktudásának. 

Ágnes ilyenkor minden esetben a szakmát helyezte előtérbe, több esetben is a család kifejezett kívánsága ellenére cselekedve. Mint a tanulmány szerzője megjegyzi, Ágnes szemében az a cseléd, aki „teljesen dilettáns” az ápolói feladatokhoz, így minden helyzetben feltétel nélkül és automatikusan a család elvárásai szerint cselekszik, ily módon fel sem merülnek benne a szakmai és laikus elvárások közötti ellentétek. 

Ágnes ma már Magyarországon dolgozik, napi 1-2 órás ápolásokat vállal, de azt mondta, ha lehetősége lenne rá, pár évre még visszamenne külföldre dolgozni. 

„Nem hiszem, hogy ez cselédmunka” 

Ditta teljesen másként élte meg a külföldi munkát, talán azért is, mert az idősápolást rögtön az első pillanattól szakmának tekintette és voltaképpen ki tudta teljesíteni magát benne. 

„Amikor kijártam ápolni, oda házhoz kijárt a manikűr-pedikűrös, a masszőr, és én azt néztem, hogy ha már kijárok, akkor minél pontosabb munkát tudjak végezni. (…) Azt néztem, hogy oda kik járnak, mire van szüksége egy idősnek, és úgy tanultam” – mesélt a kezdetekről. 

Ditta számára nagyon fontos volt, hogy legyen magánélete, olyan idő, amit csak magára fordít. Erre jellemzően este volt módja, ilyenkor tudott beszélni a családjával, a férjével. 

Kezdetben ehhez szükség volt némi trükkre, de aztán rájött, hogy a gondozott idősnek is szüksége van egy kis magányra. Érdekes módon ő éppen ezért nem alárendeltségként élte meg például a közös vacsora elmaradását, hanem éppen a személyes autonómia tiszteletben tartásaként. 

„Nekem az volt az érzékeny pontom, hogy este ne kelljen ott ülni velük. Ha elvégzek, ha nyolcig ott kell lenni, ott kell lenni, de ne kelljen ott lenni tízig, tizenegyig, éjfélig” – mesélte. 

Négy évig ápolt egy idős férfit, aki nagyon szerette a futballt. Pár alkalom után Ditta rájött, hogy ilyenkor bőven elég, ha elkészíti neki az ételt, két üveg sört, beviszi és nyugodtan magára hagyhatja. Mindenki elégedett volt, hiszen a bácsi egyedül nézhette a meccset, neki pedig volt egy kis magánélete. 

Ditta esetében is kialakult egy közelebbi viszony az egyik, gondjaira bízott időssel. 

„Nem kellett egy év ahhoz, hogy olyan kapcsolat legyen köztünk, hogy ő szeretné, ha nem nevén szólítanám, ugye, kint szokás, hogy Herr Fraser, meg Frau Fraser, hanem volt az, hogy mondjam, hogy Opa” – emlékezett vissza. 

Ditta talán azért is élhette meg önmaga kiteljesedéseként az ápolói munkát a tanulmány szerzője szerint, mert felismerte benne azt az összetett feladatot, ami megköveteli a fizikai szükségleteken túli igények kielégítését, a kölcsönös egymásra hangolódást. 

„A bácsi egy gyárban volt főnök, megszokta, hogy több száz embernek dirigál, és mindig az van, amit ő akar. (…) Nagyon összemelegedtünk, akkor már tudtam beszélni többet, nagyon sokat mentünk a mamához a kórházba. Elmentünk étterembe, sétálni, fagyizni - akkor már teljesen más volt. Értékelte a munkámat, akkor tényleg éreztem azt, hogy szüksége van rám” – emlékezett vissza. 

A fordulópont, amikortól Ditta úgy érezte, hogy ez számára önmegvalósítás és hivatás, egy teljesen átlagos pillanatban érkezett el. 

„Megkérdezte, hogy most melyik inget húzza fel a kettő közül, és ott volt az, hogy na, most akkor innen nekem ez. És napról napra éreztem, hogy én ezt szeretem csinálni, nekik szükségük van egy valakire, aki segíti őket és odafigyel rájuk” – emlékezett vissza. 

„Én nem hiszem azt, hogy cselédmunka. A felfogásom szerint ha vécét pucolok vagy ápolok, akkor is, ha megfizetik… Utána kezet mosok. Mindegy az, hogy mit, csak fizessék meg – ezért sem tartom cselédmunkának” – tette hozzá. 

Ditta hét évig dolgozott külföldön, most Magyarországon ápoló egy falusi idősotthonban. A pénz kevesebb, de a családjával lehet. Más kérdés, hogy olyan kevés a pénz, hogy fontolgatta, ismét külföldre megy. 

„Nem gondoltam volna tíz éve, hogy én az idősápolásban fogom megtalálni azt, amit szeretek csinálni, munkát. Most már ott tartok, hogy a jelenlegi munkahelyemen lesz lehetőség maradni. Ha nem, akkor vissza kimegyek ápolni. Mert én az idősápolást szeretném csinálni. De azért nem mindegy, hogy mennyi pénzért. Sajnos manapság nagyon kell figyelnünk a pénzt” – mondta.

A nap idézete

Be kellene látni, hogy az orvosok elvándorlása nem megállítható. A magyar orvos Angliába és Németországba megy, de ezekben az országokban is kevés az orvos, mert a német orvos meg Svájcba és az USA-ba."

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: idősgondozás Ausztria Németország idősápolás

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr7214637646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.02.20. 07:58:53

Cseléd = bentlakó alkalmazott.

Jellemzően takarító-háztartásvezető, aki egyben gyerek- vagy idősgondozó is.

Természetesen aljamunka, de nem az egyetlen aljamunka a világon. Egykor rabszolgák végezték az ilyen jellegű munkát, ez tény.

Golf2 2019.02.20. 07:59:03

az a cseléd, aki „teljesen dilettáns” az ápolói feladatokhoz...azt nem is szabadna engedni dolgozni.

tanato 2019.02.20. 08:37:52

@MAXVAL bircaman közíró: Idősgondozó nem cseléd.Sztem cselédet középosztálybeli fiatal vagy középkorú gyeremekes családok tartanak elsősorban a harmadik világban kisebb részben nyugaton.A különbség az öreg gondozás és a cseléd között az hogy az idős egészségi állapota miatt már nem tudja a háztartást és sokszor önmagát sem ellátni,a cselédet tartó középosztálybél i fiatal vagy középkorúcsalád nőtagja viszont el tudná végezni a házimunkát csak megengedheti magának hogy mással végeztesse el.Akkor már inkább az au-pair ami közelebb áll hozzá,persze csak akkor ha kihasználják másra is nem csak gyerekvigyázásra.

Arthamyr 2019.02.20. 10:12:04

@tanato: "középkorúcsalád nőtagja" - miért pont a nőtagja? A hímtagja esetleg nem tudná?

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.02.20. 10:24:51

@tanato:

Az ópőr - remélem jól írom ezt a német szót - is cseléd.

tanato 2019.02.20. 10:32:19

@Arthamyr: Bocsi,a házimunka nagy részét még mindig a nők végzik még a legfejlettebb államokban is,hát még a fejletlenebbekben.Vagy a háziasszony maga vagy ugye mással végezteti el/Más nővel/

tanato 2019.02.20. 10:36:26

@MAXVAL bircaman közíró: Ne idegelj Birka nem hiszem hogy nem tudod kiejteni a francia kifejezéseket.
Nyilván ha rásóznak nem a gyerekekkel kapcsolatos munkákat akkor van átfedés a cseléddel.Rögönt a rendszerdszerváltás után,amikor még nem volt az hogy legfeljebb elmegyek pincérnek vagy bolti eladónak úniós tagság híján,sok magyar lány erről számolt be

vándor madár 2019.02.20. 11:27:11

@MAXVAL bircaman közíró: "Az ópőr - remélem jól írom ezt a német szót - is cseléd."

A kifejezés francia, nem német és "óper" -nek ejtjük.

"Au pair en échangeant un travail contre le logement et la nourriture." Az au pair az a személy, aki a munkáját koszt és kvártélyra cseréli.

vándor madár 2019.02.20. 11:40:45

@Golf2: "az a cseléd, aki „teljesen dilettáns” az ápolói feladatokhoz...azt nem is szabadna engedni dolgozni"

Ez azért nem így van. Ez az Ágnes sincs tisztában azzal, hogy őt ott mire alkalmazták, mert ő ott nem ápoló, hanem házi gondozó, amihez nem kell (ápolói) végzettség. Az ápolói munkákra kijár házhoz a mobil ápolási szolgálat, amennyiben arra szükség van. Abban igaza van, hogy a házi kertészetben nem kell neki dolgoznia, de nem attól cseléd valaki, hogy diletáns az ápolási feladatokhoz, mert az nem is a feladata, hanem az, amit otthon is elvégezne a saját családtagjai gondozásában, ha iskolába sem járt volna.

London2009 2019.02.20. 11:47:31

Na mar megint a cseledeknel tartunk. Ez egy gyujtoszo es magaba foglal szamtalan foglalkozast. Az eredeti jelentese alapjan cseled a takaritono, a szobalany, az au pair, a nanny (dajka) stb. Viszont a cseled szonak pejorativ jelentese van es ezert nem ildomos mar hasznalni. Ettol fuggetlenul olyannyira letezik ez a rendszer itt a UK-ben legalabbis, hogy amit regen Magyarorszagon a cseledkonyvbe irtak jellemzest, az manapsag referenciakent van emlegetve es meg lehet talalni a most mar online talalhato au pair/takarito adatbazisokban stb. Ettol fuggetlenul ezek a klasszikus es nagyon is letezo, fontos foglalkozasok ugyanugy leteznek csak uj nevet kaptak. Regebben aki cselednek allt hasonlo indokkal indult el, mint aki manapsag au pairnek szegodik. Penz gyujtes, tapasztalat szerzese. Par ev utan pedig tovabballt, mas munkat keresett vagy ferjhez ment. Talan ebben van a kulcs, hogy hasznaljak inkabb egy ugrodeszkakent, de alljanak tovabb, amint van ra lehetoseg. Cselednek meg mar teljesen folosleges hivni oket a 21. szazadban, mert banto es vannak ra sokkal megfelelobb szavak.

Arthamyr 2019.02.20. 11:48:39

@tanato: Nálunk a takarító férfi. Én is szoktam főzni, sőt, az is előfordul, hogy kiteregetek... Csak hogy pár példát említsek.
Semmilyen adottsága nincs a nőknek, ami őket erre a szerepre predesztinálja. Na mindegy, felőlem végülis tarthatja mindenki a feleségét cselédnek, ha megteheti, nem az én bajom. :)

Arthamyr 2019.02.20. 11:54:00

@London2009: "Penz gyujtes, tapasztalat szerzese." - Milyen tapasztalatot lehet ezzel szerezni? És mennyi pénzt lehet vele gyűjteni? Szerintem mindkettőben elég karcsú, ezért is lehet helyénvaló a pejoratív cseléd szó, csak őszintén jelzi az egyébként az anyagi juttatásban is kifejezett megbecsülést...

London2009 2019.02.20. 12:09:44

@Arthamyr: konkretan en egy olyan felallasra gondoltam, hogy kijon Angliaba egy fiatal magyar lany au pairkedni. Valoszinuleg jobban fog neki menni egy ido utan az angol, szerez nemi elettapasztalatot, ha ugyes, penzt is tud gyujteni, hiszen kiadasa nem sok lesz. Viszont nem szabad evekig ebbe a munkaba beleragadni, mert egy zsakutca. Legalabbis en annak tartom.
Ezt a cikket meg a tanulmanybol kiragadt reszeket ertelmezni is nehezen tudom. A bentlakasos apolo, hazvezetono, takaritono, mosono, szakacsno megis miert akar a csaladdal vacsorazni? De mondhatnek festot, kubikust, kerteszt, barmi mast. Egyszeruen nem ertem. Egyertelmuen egy ala-folerendeltsegi viszony fog kialakulni es kell is, hogy kialakuljon. Teljesen abnormalis lenne kulonben a szituacio. No mindegy.

tanato 2019.02.20. 12:21:58

@Arthamyr: Én is szoktam mosogatni teregetni,porszívózni főzni csak ritkán azt nem tudok igazán.Ennek ellenére mondom ez a Föld nagy részén még mindig női munka.

tanato 2019.02.20. 12:31:25

@London2009: Igen nemrégen volt egy majdnem pont ilyen címmel poszt.Persze a Horthy rendszerbeli cseléd meg egy mai au-pair azért nem ugyanaz.Talán a harmadik világbéli maid,vagy domestica az hasonlít a rég magyar cselédhez.Ők vannak még pár millióan/csak Brazíliában 6 milla/

Arthamyr 2019.02.20. 12:35:20

@London2009: Szerintem is zsákutca, erre nem lehet önálló életet építeni, annak nyilvánvaló akadálya, ha valaki másnál lakik. Vagy legalábbis még nem láttam, hogy akkor az au-pair (vagy idősgondozó) mellé beköltözött volna a családja is, és rendesen, sajátjaként használhatta volna a lakást. :)
A nyelvtanulásra tényleg jó (csinálta pár barátunk korai huszonévesként/éretségi után - az egyikük ma fordító), de csak rövid időre, max. pár évig. Az ebben részt vett barátainkat a család kb. úgy kezelte, mint a saját, nagyobb gyereküket, és a mai napig jó viszonyban vannak a családdal, akiknél voltak. Mérhető pénzt nem szereztek vele, pedig akkoriban még nagyobb volt a különbség az angol és a magyar jövedelmi szint közt.

Arthamyr 2019.02.20. 12:36:24

@tanato: A Föld nagy része nem túl fejlett/jó hely - természetesen ettől függetlenül. :)

London2009 2019.02.20. 12:39:21

@tanato: feltetelezem, hogy csaladja valogatja de egy au pairnek nincs kulonosebben sokkal jobb dolga. Cseledszoba (spare/box room), cseledkonyv (referencia), heti zsebpenz (alamizsna), esetekben plusz munka, nulla szabadido stb. Kiveve ha szerencseje van es a csalad nem hasznalja ki teljesen. Mindketto esetre hallottam mar sok peldat. Meg olyat is, amikor a szobaja kilincse ala szeket kellett tenni, mert az apuka veletlenul oda nyitott be a furdo helyett…hmm. Termeszetesen olyan peldat is ismerek amikor a csalad autohasznalatot biztositott, fix szabadidot, fizettek a nyelvtanfolyamot stb.

Muscari 2019.02.20. 12:39:51

Ez egy nagyon nehez mufaj, mert az embernek nincs maganelete. Velemenyem szerint ideiglenesen, par evig, penzgyujtes celjabol lehet csinalni. Nagy elonye, hogy az embernek alig van koltsege igy eleg sok penzt felre lehet rakni.

Azonban ez igy nem elet, annak semmikepp sem jo, akinek csaladja van.

tanato 2019.02.20. 12:46:12

@London2009: Igen van átfedés a néhai cseléd és amai au-pair között,de bánásmód a stílus bizonyosan nem hasonlítható össze.Inkább a tisztán még "cselédként" dolgozó lányok esetében a 3. világban.

London2009 2019.02.20. 12:50:13

@Arthamyr: a kintlakasos au pair is zsakutca, kiveve ha valaki az elete vegeig ezzel szeretne foglalkozni. Bar ez csak akkor lenne lehetseges, ha sajat csaladja nem lesz az aupairnek. Ha esetleg megis lesz, akkor nyilvan mas gyerekeire a tovabbiakban nem tud vigyazni, hiszen ott lesznek a sajat gyerekei es ott fogja talalni magat kepzettseg nelkul. E mellett szerintem rohadt nagy felelosseg es ahhoz kepest szarul fizet. Ugyhogy hosszu tavon ertelmetlen dolognak tartom.

London2009 2019.02.20. 12:51:54

@tanato: ezzel vitatkoznek. Nagyon kutyaul tudnak banni a kelet-europai aupairekkel. Tisztelet a kivetelnek persze.

tanato 2019.02.20. 13:01:33

@London2009: Így igaz viszont az au-pair azonnal ott tudja hagyni a családot,ez sokszor meg is történik.Viszont anno a cseléd meg a mostani 3.ik világbélinél más a történet,egzisztenciális kényszer van sokszor az egész családjának ez az egyetlen jövedelem amit hazautal,ezért kénytelen sokat eltűrni.

Arthamyr 2019.02.20. 13:06:46

@London2009: Lehet. Azt tudom, hogy errefelé (és ahogy hallottam felétek is) a childcare irgalmatlanul nagy biznisz. Ha oda át tud nyergelni, főleg ha saját intézményt tud nyitni (akár többekkel összeállva), hülyére keresheti magát.

London2009 2019.02.20. 13:07:50

@tanato: igen, ez eleg szomoru, hiszen valaszthatnak az ehhalal vagy az olyan munka kozott, ami kepzettseget ugyan nem igenyel, de teljesen kiszolgaltatott poziciot eredemenyez. De ok legalabb hasznos tagjai a tarsadalomnak, a fejlett orszagok segelyen eltartott tomegeivel szemben.

London2009 2019.02.20. 13:09:56

@Arthamyr: elviekben igen. Bar meg egy ilyen esetet sem lattam. Nehezen tudom elkepzelni, hogy az aki tizen evekig beleragadt egy au pair/nanny pozicioba lenne annyira talpraesett es jo uzleti erzekkel rendelkezo, hogy sajat vallalkozasba fogjon. Bar elvileg logikus lepes lenne. A childcare dija napi 50 fonttol kezdodik.

Arthamyr 2019.02.20. 13:13:34

@London2009: Nem arról beszéltem, aki tizenévekig bentlakásos volt. Annak kb. már mindegy, ő marad a csengetett mylordban. :D

London2009 2019.02.20. 13:15:07

@Arthamyr: kintlakasos ugyanez. Csengetett Mylord. haha

vándor madár 2019.02.20. 13:42:06

@London2009: "a kintlakasos au pair is zsakutca, kiveve ha valaki az elete vegeig ezzel szeretne foglalkozni"

Ezzel nem lehet senkinek az élete végéig foglalkozni, mert az au pair státusz az meghatározott feltételek és keretek között mozog és 30 év a felső korhatár. Alapjában az au pair soha nem "kintlakásos".

www.iapa.org/wp-content/uploads/sites/7/2015/06/ECAPS-English-FINAL.pdf

tanato 2019.02.20. 13:51:58

@London2009: Persze az más világ,ott a 3.ik világban. Rengeteg a tanulatlan vidékről a városokba áramló fiatal lány akinek a faluban tényleg nincs megélhetése.És nekik csak a bentlakásos cseléd pozíciója marad vagy az utcasarok.
AKárcsak nálunk 100 éve.

Platonica 2019.02.20. 13:52:42

@London2009: en egy erdelyi magyar lanyt ismertem, aki au pair-kent dolgozott a gyerekem egyik osztalytarsaeknal, 4 kolok volt:-D. Ez egy eleg erdekes csalad, arisztokratak hippi beutessel (szuper jofejek amugy!), de a lany nagy-nagy szeretetben elt naluk, kvazi csaladtagkent. Onallo kis lakresze volt (cottage a birtokon), sajat tfonszammal, jott hozza tobbszor a baratja Erdelybol, kesobb, amikor ferjhez ment, a csalad odautazott az eskuvojere. Szoval ez egy sikersztori, de ketlem, hogy tul sok ilyen lenne.

tanato 2019.02.20. 14:00:06

A heti vagy havi váltásban dolgozó idősgondozó viszont tényleg"slágermunka" nálunk is a középkorú vagy friss nyugdíjas nők körében akiknek nincsenek már gondozásra szoruló gyermekei.Több közvetítőcég is foglakozik ezek szervezésével utaztatásával.

_Luthien_ 2019.02.20. 14:24:23

Szerintem Ágnesnek az volt a problémája, hogy nem volt tisztázva, mi is az ő feladata, pontosabban _meddig_ tart az ő feladata: csak az idős gondozása vagy a háztartás vezetése is beletartozik?
Ilyenkor neki kellene meghúzni a határt és az első próbálkozásnál jelezni, hogy ez már nem az ő munkaköre. Ha valaki erre nem érzi magát képesnek (ami simán lehet: nincs meg a nyelvtudása vagy nem akar konfrontálódni), akkor érdemes ügynökségen keresztül munkát vállalni.
Szerintem a család is meghúzta a határt: nem hoztak gyümölcsöt, lehet, ezzel akarták mutatni, hogy nem akarnak oda-vissza szívességeket.

Dikusz 2019.02.20. 14:34:45

@tanato: Slágermunkának nem mondanám, inkább keresett munka. Bármennyit fizetnek érte, nem sajnálom tőlük.
Egyik barátnőm gondoz így időseket. Ő kétheti váltásban dolgozik, megyeszékhelyről (ott nem fizetnek annyit) jár fel a fővárosba, a napidíj 9.000 Ft körül van. Nem jódolgában csinálja, hanem mert kevés a nyugdíja.
Nincs szakmai végzettsége, de dolgozott idősotthonban gondozóként, ami véleményem szerint (lehet nem jól tudom), nem azonos az ápolóval.
Neked azt hiszem nem kell részletezni, hogy egy idős demens/Alzheimer-kóros, Parkinsonos beteg gondozása mivel jár, gyakorlatilag van olyan idős ember, aki 0-24 órás felügyeletre szorul.

tanato 2019.02.20. 14:43:19

@Dikusz: Igen így sláger hogy sokan csinálják ja és adózatlanul feketén általában,sok személyfuvarozó pl. a szállításukra van rá állva.Természetesen a szoc. gondozó nem kiképzett ápoló.

tanato 2019.02.20. 14:48:54

@Dikusz: www.szeretlekmagyarorszag.hu/apolonok-haltak-meg-penteken-hajnalban-az-m1-esen-tortent-szornyu-balesetben/

Ez a kocsi pl. kifelé egyik közeli rokonomat is vitte a sógorokhoz egy idős asszonyhoz/friss nyugdíjas, ápolónői végzettsége van/,a váltást meg hozta haza.

London2009 2019.02.20. 15:03:55

@vándor madár: bocsanat, nem kintlakasos au pair, hanem legyen live out nanny. Eben guba.

London2009 2019.02.20. 15:05:16

@tanato: akarcsak nalunk, MOST. Szerinted a jo kis keleti megyekben mi a helyzet?

London2009 2019.02.20. 15:11:06

@Platonica: ez tenyleg sikersztori. : )

tanato 2019.02.20. 15:20:59

@London2009: Onnan költöznek a népek a fővárosba és nyugat felé ,kelet-MO.lassan kiürül.

tanato 2019.02.20. 15:27:55

@tanato: Nyilván teljesen nem ürül ki az öregek és a romák maradnak.

London2009 2019.02.20. 15:31:45

@tanato: jobb esetben. Rosszabb esetben pedig a piros lampas negyedekbe.

tanato 2019.02.20. 15:39:00

@London2009: Ez is megérne egy posztot, magyar prostik nyugaton

Taxomükke (UK) 2019.02.20. 15:54:24

@tanato: Szerintem a multiknal ugyfelszolgalaton dolgozo rabszolga is cseled - ilyen peldaul Birca is.

vándor madár 2019.02.20. 15:58:44

@London2009: "hanem legyen live out nanny. Eben guba"

Akkor még kukacoskodok egy kicsit. Az tényleg tök mindegy, hogy a live out helyett a magyar megfelelőjét használjuk, de a nanny az nem au pair.

Ez az au pair-ség intézménye azért lett kitalálva, hogy a fiatalok nyelvet tanuljanak és lássanak egy kicsit világot, miközben ez nekik semmibe nem kerül. Nem is kapnak fizetést, csak zsebpénzt és az is feltétel, hogy külföldiek legyenek.

A nanny az rendes munkavállaló.

Arthamyr 2019.02.20. 16:05:01

@tanato: Aki "tanulatlan", azért az sok jóra a "városokban" sem számíthat.

London2009 2019.02.20. 16:26:30

@vándor madár: itt visszajutottunk az eredeti kerdeshez, hogy megis mit ertunk a 21. szazadban a cseled szo alatt. Velemenyem szerint ezt a szot, ugy ahogy van, el kellene mar felejteni. Ugy gondoltam idaig, aztan lehet, hogy tevedek, hogy az au pair, az a klasszikus, bent lako, gyerekvigyazo, aki kis fizetest kap de cserebe teljes ellatast. Utana ha kikoltozik, akkor lesz belole a live out nanny. Valo igaz, hogy akkor kintlakasos au pair nem letezik. Azzal en is tisztaban vagyok, hogy a nanny be van jelentve es oraberben szamitott fizetest kap. Ettol fuggetlenul nem latom az oriasi kulonbseget. Ugyanugy a csalad kenye, kedve szerint kell ugralnia. A kulonbseg abban van, hogy nem a “cseledszobaban” ter nyugovora, hanem a berelt szobajaban. Azt belatom en is, hogy az alku pozicioja feltetelezhetoen jobb, hiszen elkepzelheto, hogy van fizetett szabadsaga, felmondasi ideje stb. Ettol fuggetlenul az a velemenyem, hogy nem erdemes beleragadni ezekbe a munkakorokbe. Annyi mas lehetoseg van, ami kevesebb felelosseggel de tobb penzzel jar. Persze vannak megszallottak is, akik imadjak csinalni. Nekem is van egy ismerosom, aki 18 eves koratol au pair, a klasszikus ertelemben es esze agaban sincs valtoztatni ezen, pedig kozelebb jar a 40-hez.

Arthamyr 2019.02.20. 16:35:06

"A főszereplő, Cleo, akit a rendező saját gyerekkori dajkájáról mintázott, egy felső középosztálybeli mexikói család mindenese a hetvenes években. Takarít, felszolgálja az ebédet, vigyáz a gyerekekre. Ez nem pusztán fizikai munka, a gyerekek erősen kötődnek hozzá, Cleo beszélget velük, énekel nekik, szereti őket. Vagyis azt a láthatatlan munkát végzi, amit semmire nem becsültünk sem akkoriban, sem most. Amiért nem jár elismerés, nem jár jó fizetés, de ha valaki nem csinálja meg, akkor megáll az élet. Amit a világon mindenütt jellemzően nők, leginkább szegény nők csinálnak. Van a filmben egy ismétlődő jelenet: Cleo fölsöpri a kutyaszart, aztán a kutya kétszer annyit szarik oda megint. Ilyen ennek a munkának a természete, és ez eddig nem igazán tartozott a filmesek kedvenc témái közé." - A Roma című filmről írták az indexen. A megáll az élet résszel nem értek egyet, de a többi spot on, és csak kicsit off.
Ezért gondolom, hogy fel lehet kapni a vizet a pejoratív cseléd megnevezés miatt, de felesleges, mert pontosan kifejezi, mennyire vannak megbecsülve, a munkák jellegét is, és az is tény, hogy egy csomó dolgot csinálnak, amik kombinációjára nem nagyon van más, jobban kifejező szó.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.02.20. 16:37:26

@Taxomükke (UK):

Nem, az nem cseléd, hanem segédmunkás. A kólcenteres a szellemi segédmunkás legalja, ugyanaz, mint az építőipari segédmunkás, csak a fejét használja fizikai ereje helyett.

Csodabogár 2019.02.20. 16:41:38

@Arthamyr: Azok a szlovák nők akiket én ismertem meg magyar idős ismerőseim révén, többnyire házat építettek a néhány éves svájci idősgondozásból. Igaz miután nem igazán beteget gondoztak, eljártak még másokhoz is takarítani, ami extra pénz volt. Önszervező volt a dolog, egymás közt szervezték a 3 havi váltást, mert 3 hónap után akkoriban Svájcból haza kellett utazniuk.
Mellesleg nálunk még az u.n. cseléd is mindig lányként volt emlegetve, ennek persze már 70 éve.
Tudomásom szerint pl. Ausztriában már összeomlott volna az idősgondozás, ha nem lennének ezek a többnyire már nyugdíjas nők. Ehhez a munkához, ahogy én láttam, nem annyira szakképzettség kellett, mint empátia és józan ész. Azok a nyugdíjas nők, akik esetleg még egy-két gyereket is felneveltek és elláttak egy családot, remekül el tudták végezni ezt a munkát.

Csodabogár 2019.02.20. 16:50:37

@London2009: Az angolok amugy is elég magasan hordják az orrukat, ha jól vagyok értesülve. Én Stockholmban 4 hónapig valódi cselédlány voltam. Volt egy külön garzonom a házban és minden este a családdal vacsoráztam. Mellette persze a belemet kidolgoztam, de valahol, nulla svéd tudással, el kellett kezdeni az életet. Nagyon udvarias volt a hangnem, soha nem éreztem magam cselédnek.

London2009 2019.02.20. 17:00:14

@Csodabogár: Csaladja valogatja. Magyarok kozott is vannak olyanok, akik fenn hordjak az orrukat. Ez nem a nemzettol fugg. Gyakran ezek csak a magyar koztudatban elterjedt hulyesegek. Nem tudom, en ezt nem igazan tudom elkepzelni. Mondjuk ez ott kezdodik, hogy a bentlakasos au pairt sem tudnam elkepzelni, pont emiatt, mert nem szeretnek a hazamban idegent kerulgetni. De a bejaronovel sem szeretnek ebedelni, vagy a mesteremberemmel kavezgatni, ugy egyaltalan semmilyen kapcsolatot nem szeretnek apolni a munkakapcsolaton kivul. Megrendelem a munkat, tisztessegge kifizetem, aztan menjen mindenki Isten hirevel a sajat dolgara.

tanato 2019.02.20. 17:13:26

@Arthamyr: @Csodabogár: Én anno olvastam,hogy a cseléd kifejezés a 3.ik világban egyáltalán nem pejoratív hanem foglalkozást jelent/angol nyelvterületen meg ázsiában maid/Singapore,Dubai Hong-kong stb.=/latin Amerikában meg domestica spanyolosan/meg portugálosan Brazíliában/
Egy Peruban sokáig élő magyar nő/egy kiküldetésben lévő mérnök felesége/ meg írt egy könyvet a kinti élményeiről anno, szerinte ott meg lányként nevezték őket mint Csodabogár írta /Muchacha/

tanato 2019.02.20. 17:15:40

@MAXVAL bircaman közíró: @Taxomükke (UK): Mindegy hogyan kategorizáljuk Birkát,csak jó pénzt kapjon érte.

tanato 2019.02.20. 17:18:52

@Arthamyr: Igen ezt is a már említett perui magyar nő írta,hogy a sok tanulatlan,sokszor analfabéta/legtöbbször indián,spanyolul is nem tökéletesen beszélő/ vidékről a nagyvárosokba áramló lányoknak szerencséjük van ha kifognak egy bentlakós cselédlányi állást egy középosztálybeli családnál,mert aki nem az az utcasarkon vagy valamelyik bordélyban talál csak "munkát".

vándor madár 2019.02.20. 17:20:40

@London2009: "Ettol fuggetlenul nem latom az oriasi kulonbseget"

A munka nagyjából ugyan az, de a jogi státusz teljesen más. Ezt sokan összemossák.

Az au pair-t pl. el kell engedni nyelvtanfolyamra is és nem lehet mindenféle más munkát a nyakába varrni, azon kívül rövid távú tevékenységről van szó. A 40 éves ismerősöd biztosan nem au pair. Fent belinkeltem az erről szóló hivatalos írást.

A nanny pedig rendes munkavállaló és az teljesen mindegy ilyen szempontból, hogy live in vagy live out.

"Ettol fuggetlenul az a velemenyem, hogy nem erdemes beleragadni ezekbe a munkakorokbe. Annyi mas lehetoseg van, ami kevesebb felelosseggel de tobb penzzel jar."

Ez nyilván sok mindentől függ. Akinek nincs piacképes szakképpzettsége, nincs lakása vagy túl drága lenne bérelni vagy akármi oka van, az könnyen bele tud ragadni, mert ilyen helyeken legalább koszt és kvártély van.
Én egyébként azt olvastam, hogy a UK-ban van rendes nannyképzés és az ott végzettek gazdag családoknál dolgoznak főállásban rendes munkabérért. Azok biztosan nem cselédek, hanem egy tisztes foglalkozás művelői. Persze pejorativ értelemben mindenki cseléd, aki magánháznál mást szolgál ki.

skye8 2019.02.20. 17:26:45

Agnesnel azt nem ertem miert nem keresett mas csaladot ha ugy erezte, tul magasak az elvarasok a fizeteshez viszonyitva. az oreggondozas nagy piac, es egy jo gondozo valogathat.

ez a pinceben lakas is fura nekem, miert lenne megalazo? itt nagyon sokan laknak 'pinceben' (olcsobb) de a 'pincet' hasznaljak vendegek fogadasara, gyerekek jatszoszobajanak, sorozesre, teveszobanak stb.

London2009 2019.02.20. 17:35:04

@vándor madár: de au pair. Jelenleg Spanyolorszagban el a csaladdal. Minimalis penzt kap, de boldog.
Igen, van itt nanny kepzes, ami par honapot jelent es csak azert kell, mert az ugynoksegeknel mar elvaras. Nyilvan vannak elit nanny kepzok is, ahol a kiralyi csalad kolykeire kepzik a dadusokat.
"Persze pejorativ értelemben mindenki cseléd, aki magánháznál mást szolgál ki."
Ez igy van, ha van munkaszerzodes, ha nincs. Ha tetszik, ha nem.

tanato 2019.02.20. 18:00:32

@London2009: Ez jó,tényleg nem ugyanaz egy pincérnőnek a vendégnek felszogálni az ételt éttermben vagy egy alkalmazottnak otthon felszolgálni az ételt a család részére.Pedig ugyanazt a tevékenységet végzik mindketten.

Dikusz 2019.02.20. 19:16:31

@tanato: Olvastad a hírt a Péterfy kórház érsebészetéről?

tanato 2019.02.20. 19:26:44

@Dikusz: Persze pedig az a főváros,vidéken még rosszabb a helyzet napról napra szembesülünk ezzel.

Csodabogár 2019.02.20. 19:27:01

@London2009: Sok ismerős tudja, hogy van takarítónőm. Nekik csak esetenként szokott lenni. Megkérdezik mindig tőlem, hogy mit adsz neki? Válaszom mindig az, hogy megkapják a pénzüket és kész. Van aki ebédet ad, van aki csak kávézik. Nekem már kint is volt bejárónőm de soha fel se merült bennem, hogy nekem etetnem kellene. Mesterembereket se, mikor régebben dolgoztak nálam ezt azt.

Platonica 2019.02.20. 21:06:29

@Csodabogár: en mindig kinalok teat vagy kavet mesternek, kertesznek, takaritonak. Ahogy latom, ez szokas is errefele, de nekem is termeszetes. Az viszont nem, hogy egyutt fogyasszon veluk valaki. Ok is furcsallnak szerintem.

Csodabogár 2019.02.20. 21:59:49

@Platonica: Felém, országtól függetlenűl, nem szokás.:-)

Sir Galahad 2019.02.21. 09:24:11

Szerintem a különbséget az adja, hogy az illető szakképzett idősgondozó-e. Ha igen, akkor tudja, hogy mi tartozik a munkakörébe és mi nem, és a munkája ellenértékét meg a tisztes körülményeket is van jogalapja megkövetelni.

Arthamyr 2019.02.21. 10:22:23

@Platonica: Mi is mindig meg szoktuk kérdezni, én még alkoholt is felajánlok, ha olyan munka (diszkrimináció van, villanyszerelőnek pl. nem :)), igaz nem szokták elfogadni. Sőt, amikor itt volt a mesterember egész nap, együtt is ebédelt velünk. De ez nagyon nem ugyanaz, mint itt lakni hosszú távon.

Platonica 2019.02.21. 10:25:29

@Csodabogár: Ahany haz...:-))

Amugy itt kb 2 orankent teaznak/kaveznak egyet az emberek, szoval ezert is fura lenne nekem, ha itt tevekenykedik vki orakon at, es nem ajanlok egy csesze akarmit... De nem ulnek le, hanem szepen melozgatas kozben megisszak.
Ja, es tipikus az is, ha fodrasznal v mas is helyen pl varnom kell, rogton jonnek, hogy mit ke'rek inni:-DD

@Arthamyr: nem is a hosszutavu ottlakas temara reagaltam:-)
Alkoholt?? Wow! Na az irto fura lenne itt. Bar, tudom gyerekkorombol, h otthon ez szokas. Mai eszemmel nehezen fogom fol, hiszen megiscsak munkaido, nem?

tanato 2019.02.21. 10:33:28

@Platonica: Jó kérdés,tényleg arról nem írtak még hogy egy au-pair vagy egy idősgondozó együtt étkezik e a családdal,tehát "családtagnak" vagy "cselédnek" nézik e őket.?

Arthamyr 2019.02.21. 10:45:37

@Platonica: Munkaidő, és? :) Amikor Londonba dolgoztam, alap volt péntekenként a pub lunch, ahol befigyelt egy-két sör, esetleg bor. De máshol (pl. Budapesten is) kimentem az irodából enni, akkor is előfordult, és most is, ha ügyfélhez utazom, előfordul, hogy bort iszom ebédhez. Pl. Tel-Avivban olyan jó és olcsó a bor a Dublinhoz képest, meg olyan jó az idő, hogy vétek lenne kihagyni. :) Ez nem befolyásolja lényegesen negatívan a munkavégzési képességet. Nyilván nem arról van szó, hogy berúgunk munka közben. :D
Igyekszem mindig elérni, hogy érezzék jól magukat, és kényelmesen, precízen csinálják meg a munkát, ne kapkodjanak, idegeskedjenek, siessenek. Inkább dumáljanak kicsit meg ne csináljanak semmit negyed óráig közben, mintsem 110%-ra kihasznált idővel összecsapják.

Arthamyr 2019.02.21. 10:57:55

@Arthamyr: Londonban* Dublinhoz* Pedig ma nem is ittam, a munka jobban zavar a posztolás közben. :)

London2009 2019.02.21. 11:38:31

@Platonica: @Arthamyr: @Csodabogár: a takaritonommel kb. ketszer talalkoztam az elmult negy vagy ot ev alatt, mar nem is tudom miota jar hozzank pontosan. Az is veletlenul tortent, miutan otthon voltam es elfelejtettem, hogy jon. Nem tartom egeszsegesnek ezt a “haverkodast”, mert ez addig tok jo, amig elegedett vagy. De ha valami mar nem tetszik, akkor sokkal kellemetlenebb az egesz szituacio ha nem megrendelo-szolgaltato viszonyban vagytok, hanem “baratiban”. Termeszetesen mondtam neki, hogy nyugodtan csinalhat maganak kavet, ott a kavefozo meg kerdezte, hogy hallgathat e zenet, hogy mukodik a radio stb. A regi mesteremberrel nagyon jo viszonyba kerultem, de miutan ket hazat ujitott fel nekunk igy volt idoszak, hogy hetekig kerulgettuk egymast. Ot szivesen megkinaltam kaveval meg tok jol eldumalgattunk, ha eppen raertem. Aztan ahogy irtam, lett is ebbol nemi kellemetlenseg, amikor nem voltam elegedett a munkaval. Nekem nehezebb volt megmondani, hogy ez eleg vacak lett. Nyilvan hulyeseg, de akkor is igy ereztem. Mindenesetre o mar elkoltozott, ugyhogy amikor uj munkasok jottek hozzank, megfogadtam, hogy nincs kedveskedes. Kifizetem, megcsinalja, adieu.

Void Bunkoid 2019.02.21. 11:39:38

Amúgy fura, hogy itt megy a vita a cseléd-nemcselédről, de az időgondozósdi árnyoldalairól még senki nem írt.

Pl ha netán formásabb nőből vagy (és nem túl vénből, de egy csinosabb ötvenes is még bőven jó kategória), akkor ha meghirdeted magad és/vagy jelentkezel, akkor hirtelen kiderül, hogy a jelölt gondozandó idősek 90 százaléka férfi lesz, és ennek a 90 százaléknak a 90 százalékáról is öt-hat mondatnyi eszmecsere után kiderül, hogy dehogy kell gondozni, szimplán csak egy perverz tata, aki olcsó kekszuális szolgáltatást remél a ténsasszonytól.

Platonica 2019.02.21. 12:42:57

@Arthamyr: OK, nem egyforman gondoljuk;-) En konkretan az alkohollal kinalast nem tartom ebbe a szituba illonek. De ez en vagyok.
Az etkezeshez fogyasztott pohar bor v sor sztem teljesen mas kategoria! Bar ferj v en igazabol munkaebeden nem elunk ilyesmivel, de ez (nala) a munka jellegebol is adodik.

@London2009: hm, haverkodas/kedveskedes abszolut nem resze v celja, legalabbis annak, amit en irtam. Mint emlitettem, nem is egyutt fogyasztodik el az adott tea/kv. Valahogy az etikett resze, hogy megkinalom.
Mivel en itthonrol dolgozom, kikerulhetetlen a talalkozas. Ettol fuggetlenul, ha felajanlom, csak megcsinalom es odaadom, en is vegzem tovabb a dolgom, es az is, aki epp itt van, legyen az kertesz, ablakmoso, furdoszoba felujito, barki. Es a legkisebb skrupulus sincsen bennem, hogy megemlitsem, ha vmivel elegedetlen vagyok, mashogy szeretnem, stb. Legutobb a padlocseret vegzo srac kesett, es kulturaltan egyeztettunk, hogy ez igy nem oke, legyen szives a megallapodas szerint. Aztan me'g itt volt 2-3 napig, tok normalisan valtunk el.

London2009 2019.02.21. 12:59:09

@Platonica: szerintem ez nem az etikett resze. De ha valaki szimpatikus es epp raerek, akkor esetleg jofej leszek es megkinalom. : )

Platonica 2019.02.21. 13:27:18

@London2009: mondjuk ugy akkor, a szemelyes etikettem resze:-DD De oszinte leszek, itt (ahol elek) egyebkent ez tenyleg norma. Talan a videk...? Nem tudom.

De az biztos, h nem szimpatia es nem jofejseg kerdese;-)) Utobbi tuti nem vagyok sztem:-x

Arthamyr 2019.02.21. 14:25:16

@London2009: Nekem ebből sosem volt gondom. Én mindenkivel igyekszem jó, akár haveri viszonyt kialakítani (már akkor, ha az illető vevő rá, és összehoz az élet). Másrészt gyakran előbb lesz haver a haver, mint valaki valakinek dolgozik. Ettől függetlenül simán szóvá tudom tenni, hogy elégedetlen vagyok a munkájával, ha így van, és legyen szíves korrigálni. Sőt, talán még könnyebben is megy, mert közvetlenül tudok neki szólni?
A magyar házunkon pl. egy csomó munkát (pl. festés, burkolás, villanyszerelés, asztalosmunka) barát/rokon fog csinálni, és az sincs kizárva, hogy itt-ott én is besegítsek, így automatikusan együtt dolgozom velük.
Az ügyfelek sem szoktak kertelni, ha nem tetszik nekik, amit csinálok, pedig van amelyikkel kb. haveri viszony, pl. ha elmegyek hozzájuk, akkor elvisznek étterembe, bulizni stb., van akinél családi grillezésre is meghívtak.

London2009 2019.02.21. 14:50:46

@Arthamyr: nem haverkodom, ha nem muszaj, nekem jobban bejon a par lepes tavolsag. Az ugyfelekkel mas a helyzet, arra meg kulon keretunk is van, hogy kajaltassuk meg szorakoztassuk oket. Az mas kerdes, hogy szerintem nem ettol lesz jo egy kapcsolat az ugyfellel, hanem a fair es professzionalis szolgaltatas nyujtastol es meg sok egyeb dologtol. Ettol fuggetlenul szivesen koltom en is a ceg penzet szuper vacsorakra, ugyhogy ezzel a policyval termeszetesen rettentoen egyetertek. :D

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.