oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2019. január 27. 06:30,  Az idő mindent megszépít? 28 komment

2019. január 27. 06:30 Határátkelő

Az idő mindent megszépít?

„Régen minden jobb volt” – olyan sokszor halljuk, hogy néha már el is hisszük, pedig szerintem abszolút nincs így. Régen voltak dolgok, amik jobbak voltak és voltak, amik nem, és ez fordítva is igaz. Mindenesetre ezen beszélgethetünk ma egy hollandiai írás kapcsán. Aztán vasárnap lévén az is aktuális kérdés, hogy mi az, amiért érdemes a hét utolsó napján 7-kor felkelni, végül megnézzük, milyen egy trópusi sziget – Berlinben.

cim_hid.jpg

Az ember időről időre átértékel magában dolgokat, talán határátkelőként ez még inkább adja magát, hiszen nem csak mi változunk, hanem a környezetünk is. Így tett a huisje, boompje, beestje blog szerzője is Hollandiában.

„Mióta elköltöztem szülőhazámból ebbe az általam sokkal szabadabbnak ítélt országba, tudatos agymosásom és lelki építkezésem eredményeképp nagyon sok dolgot átértelmezni kényszerültem, amelyek rendíthetetlen igazságában eleddig mondjuk azt: hittem. Még ha némelykor csak hellyel-közzel is, de mégis csak hittem. 

Így vált lassan közhellyé például számomra, hogy „Az idő megszépít mindent.” Valójában az idő önmagában egyáltalán nem szépít meg semmit. 

Nem gereblyézi el a lelkünkön mások által elvégzett mélyszántás nyomait. Nem gyógyítja be a környezetünk által ejtett sebeinket. Nem gyógyítja meg a pszichopatát, a depresszióst, a szenvedélybeteget, a félelmet, az agressziót, a dühöt, a bosszúvágyat. Ez mindig a fejekben dől el. 

A felsoroltak egyikével sem lehet azonban hosszútávon együtt élni. Akkor sem, ha én szenvedek ezek bármelyikében, és akkor sem, ha a környezetemben valaki. 

Egyszerűen azért, mert magunkban és másokban akkora rombolást viszünk végbe, ami már ép aggyal nem magyarázható, nem visszafordítható folyamat, és nincs az az idő, ami képes lenne magától begyógyítani. Az idő például nem szépít meg egyetlen háborút sem. 

Úgy hozta a sors, hogy karácsony napján Arnhemben jártam. Itt zajlott a II. világháború egyik fontos, Montgomery tábornok által „jól” megtervezett, Market Garden névre keresztelt hadművelete. (...) 

Túl sok fronton harcoltam. Felőröltem, bedaráltam magam, legfőképpen lelkileg, mindazonáltal szellemileg, érzelmileg és testileg is. Még valami makacs influenzaszerű vírus is betámadott (ami nagyjából húsz éve elkerült). 

Ilyenkor minden megborul. Eszetlenül hajszoljuk az igazságot, futunk az egyensúlyunk, a békénk után, hisztirohamot kapunk a hazugságtól, a tehetetlenségtől, a helyben járástól, és persze, semmi sem sikerül. Hogy elsőre nem, az még nem is lenne tragédia, de amikor egyáltalán nem, az már nem viselhető. (...) 

Miközben régi álmom teljesítvén a szitáló holland esőben sétáltam az arnhemi Rajna-hídon, arra gondoltam, hogy nem is akarok én már senkinek a tükre lenni. Miközben hallottam a puskaropogást, a tankok dübörgését, és vártam, hogy feltűnik majd egy tank is szemben velem. És hallottam a kiabálást a hörgést, láttam a füstöt, a vért, éreztem a fájdalmat, a reménytelenséget, a távozó lelkek suhanását. 

A hídfőnél modern házak épültek. Mintha szeretett holland „mézeskalács házaink” sosem álltak volna ott. Az idő tette, mondanád. Hát nem az idő, a háború. Az a nagy hazugság, amelyet szükségszerű pusztításnak hívunk. Az az egyetemes hazugság, hogy van igazságos háború. 

Amely képes elhallgattatni ez emberek füle elől, eltakarni az emberek szeme elől, elrejteni az emberek érzései elől, és elzárni az emberek szíve elől az igazságot. Ezt az idő sohasem fogja megszépíteni.” 

A teljes posztot itt találjátok, szerintem érdemes elolvasni. 

Amiért megéri felkelni vasárnap kora reggel 

Ha már hétközben állandóan rohanni és korán kelni kell, akkor legalább hétvégén lustálkodjon kicsit reggel az ember, nem igaz? Nos, a Tshabee in Japan blog szerzője szerint azért van, amiért érdemes korán kelni – még ha az ok nekem kicsit meglepő is.

sorozat.jpg

„Ilyenkor az ünnepi hajtás végeztével persze adná magát, hogy az ember igyekezzen jól kipihenni magát hétvégente, de vasárnap reggel fontosabb dolgom is van ennél. Ez pedig nem más, mint megnézni egy másik kedvenc animém, a Fairy Tail legújabb részét. :D Ha már egyszer a Full Metal Panic-nak vége lett... 

A Fairy Tail amúgy Japán-szerte elég népszerű darab, a mostani, befejező szezon a 278. résznél vette fel a fonalat. Éppen ezért nem is értem, hogy hogyan rakhatták vasárnap reggel 7-re a tévében. Úgy, hogy utána nem is ismétlik egyáltalán. Persze lehet, hogy valami fizetős kábelcsatornán orrba-szájba nyomatják, viszont ez engem annyira nem vigasztal. 

Így viszont legalább fel tudtam idézni fiatalkoromból két régi szép emléket is. :) Egyrészt még nagyon kiskoromban valamiért mindig vasárnap reggel 6-körül adtak valami mesét, amit nekem muszáj volt megnéznem. Se a címére, se a történetére nem emlékszem már, csak arra, hogy minden vasárnap ott ültem a nappaliban a tévé előtt, és néztem a kora reggeli mesét, miközben mindenki más még az igazak álmát aludta. 

A másik a Forma-1-es szezonnyitó minden márciusban, ami mindig Ausztráliában volt, ottani idő szerint ugye délután 2-től. Legalábbis amíg néztem Forma-1-et... Éppen ezért ha az ember nem kelt fel hajnali 4-körül (vagy nem maradt fenn reggel 6-ig), akkor lemaradt az élő közvetítésről, ami velem soha nem történhetett meg. :D Akkoriban.” 

A teljes posztért ide kattints!

Trópusi sziget Berlinben 

Nem, nem őrültünk meg, ez a trópusi sziget persze egy élménypark a német fővárosban, ahová az Élet a határon túl blog szerzője látogatott el a családjával. Vegyes tapasztalatokat szerezve…

tropusi_sziget.jpgNa, ez a felvétel nem télen készült... (Fotó: Tropical Island)

„A Tropical Island egy nagy csúszdapark, mely trópusi élményt kínál az oda ellátogatóknak. Valójában egy óriási hangár lett átalakítva azon célból, hogy emberek sokasága tudja átélni a trópusi élményt, Németországban, hogy ez mennyire sikerülhet nem tudtuk. 

Maga a hangár miatt már eleve érdekes lehet a hely, mivel én speciel nem szeretem a csúszdaparkokat, de az átalakítás azért mégiscsak érdekelt, valamint a honlapja szerint nem néz ki rosszul ez az egész, gondoltam nézzük meg. (...) 

A hangár egyébként jól néz ki, trópusi növények, többféle part és medence várja az érdeklődőket, és nyugágyak. No igen, sokkal több ember volt, mint nyugágy, sokkal sokkal több, így három kör mászkálás után fel is adtuk azon tervünket, hogy aznap még leülünk. 

Aki egy ilyen helyre kitalálta a homokos partot, az nem nagyon gondolta át, mivel a medence mellett tényleg csodás homokos a part, de pont azért mivel a medence mellett van, a nap meg ugye nem süt be, így a homok vizes és hideg. 

Először gondoltam, hogy oda terítjük le a törülközőket, de azután annyi homokba taposott vizes törülközőt láttunk, hogy az uram azt mondta, hogy ez hülyeség, és már most mehetnénk is haza. Egyet is értettem volna, ha nem lett volna velünk két gyerek, akik még próbáltak volna egy kicsit lelkesedni, de egyre kevésbé sikerült. 

Néztük a térképet, a lehetőségeket, de semmi hely nem volt, ahová le tudtunk volna pakolni, végül találtunk egy szekrényféleséget, ahova legalább a táskánk, és a törülközőnk le tudtuk rakni. 

Végre indulhattunk a vízbe, amiről azt gondoltuk jó lesz, mert legalább felmelegszünk, a hangárban ugyanis nem hogy trópusi meleg nem volt, de kifejezetten hideg fogadott minket. 

Amolyan német trópus – gondoltuk mi, de kisebbik mondta, hogy nem, nem, amikor ő volt itt nyáron, akkor meleg és pára volt. Itthon még az uszodában is melegebb van. Arra gondoltunk, hogy mivel pár napja még meleg volt, nem számítottak a hidegfrontra és nem volt idő felfűteni a helyet, de teljesen mindegy mi a magyarázat engem nem vigasztal, irány a víz, legalább mozgunk kicsit. (...) 

Annak ellenére, hogy hideg volt, nem volt hely hova lepakolni, kétszer kellett sorba állni, megpróbáltuk jól érezni magunkat. Azt mondtuk a lányoknak is, hogy ne hagyjuk magunkat zavartatni, mi ide azért jöttünk, hogy együtt legyünk, játszunk és jól érezzük magunkat, és ez csak rajtunk múlik. 

Tartottunk egy kis, illetve hosszú ebédszünetet, mivel mindenhol iszonyat sorok voltak, kénytelenek voltunk beállni az egyikbe, de mindegy, kivártuk és megebédeltünk. 

Itt legalább le tudtunk ülni, mivel felosztottuk erőinket, a csapat egyik fele sorban állt, a másik ülőhelyet keresett. Nagyon vidám dolog, hogy mindenfelé pici pintyek repkednek szabadon, itt is odajöttek némi élelmet kunyerálni, pont mint a verebek szoktak. 

Ebéd közben megbeszéltük, hogy nyáron biztos szuper a hely, amikor kint le lehet teríteni a törülközőt, meg a nap felmelegíti a hangárt, nem fagy meg az ember sem kint, sem bent, de azt is megbeszéltük, hogy nem valószínű, hogy ezt ki fogjuk próbálni.” 

A teljes élménybeszámolót itt találjátok.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló Japán Németország Hollandia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3514589460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hari Seldon 2 2019.01.27. 08:24:15

Nem régen minden (vagyis majdnem minden) rosszabb volt.
Egy dolog volt jobb, fiatalabb volt mindenki és amit fiatalon szokik meg az ember azt érzi magához közelebbinek.

Buchhalter 2019.01.27. 09:04:57

Az ekső poszt nekem kissé szürealista és kiégett vot.Brr!A Trópusokon most szívesen ellennék.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.27. 09:51:22

Minden háború igazságos, hiszen senki se indít ok nélkül háborút.

A háború nem más, mint a békés viták eszkalálódása.

Néha az érdekeinket nem tudjuk már védeni békésen, így fegyvert ragadunk.

István Tamasi 2019.01.27. 09:59:26

@MAXVAL bircaman közíró: Csak a birkák ellen indított háború igazságos mert annak oka, hogy az emberek szeretik a birkapörköltet.

huisje boompje beestje · https://huisjeboomptjebeestje.blogspot.com/ 2019.01.27. 11:11:51

@Hari Seldon 2: Lehet, de 1 biztos , a világon mindent meg lehet szokni, mindenben lehet örömöt lelni. Mindegy, hány évesen. Akarni kell, ennyi. A határátkelő lét kulcsa is ez.Vagy megszokik, vagy megszökik. A lényeg az, hogy tudsz-e alkalmazkodni, túlélni, asszimilálódni, vagy felépitesz magad köré külföldön egy kis Magyarországot, s ebben próbálsz létezni. Nyilván ez csak egy ideig működik. Be kell illeszkedni, nincs más választás. Hosszútávon legalábbis nincs.

Hari Seldon 2 2019.01.27. 11:35:17

@huisje boompje beestje:
Ezen nem vitázunk. - Én csak azt mondtam, hogy sok ember azért gondolja hogy régen minden jobb volt, mert sokan azt szeretik amit megszoktak, mert az "biztonságot ad nekik".

huisje boompje beestje · https://huisjeboomptjebeestje.blogspot.com/ 2019.01.27. 13:02:54

@Hari Seldon 2: Igen igen, és választják a megszokott bevált rosszat az esetlegesen kockázatos jobb ellenében.

Shaktee 2019.01.27. 14:48:38

Emlékezünk...

Germany's official Holocaust remembrance day ceremony The 27th January is the day on which Germany officially recognises all victims of the Nazis, and there is traditionally a state act of remembrance. At this year's ceremony the guest speaker is the Dutch -born Zoni Weisz. first time that the fate of the Sinti and Roma of Europe has been placed at the centre of the the commemorations. In addition the Chancellor, Mrs Angela Merkel, the entire German cabinet and all minister are present. www.snetberger.com FERENC SNÉBERGER performs his own arrangements of "Hallgato" and "Empathy" composed and aranged by Snétberger for solo guitar during the ceremony in 2011.

youtu.be/uBGRBnxMbZ4

Shanarey 2019.01.27. 14:59:34

@MAXVAL bircaman közíró:

Már megint hülyeséget beszélsz, a háborúk többsége rohadtul nem igazságos. Persze a történelem könyveket a győztesek írják.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.27. 15:45:21

@Shanarey:

Nemigen jellemző, hogy valaki ok nélkül háborúzna. Szinte mindig önvédelem, vagy válasz múltbéli igazságtalanságra az ok.

Shanarey 2019.01.27. 16:02:07

@MAXVAL bircaman közíró:

Önvédelem?
Aha, akkor USA - Vietnam, USA - Korea, Szovjetunió - Afganisztán, Oroszország - mostani szerepe Szíriában?
Ezek is önvédelem avagy múltéli igazságtalanság?

nyuszigonosz 2019.01.27. 16:28:45

@MAXVAL bircaman közíró: Szörnyü, hogy te mi minden marhaságot tudsz még a háborúkban is belemagyarázni.
Nem igaz, a szinte mindig önvédelem vagy múltbéli igazságtalanságokra válasz dolog. Önvédelemböl eleve nem indít egy ország háborút.
A múltbéli igazságtalánságokat meg igen egyszerü manapság a büvészcilinderböl elövarázsolni, mintha lettek volna, de nem is voltak. Csak túl sok a fegyver, a gyártásuk dübörög, ki is kell ugye néha próbálni öket.

A háborúkat átalában terjeszkedési és érvényesülési vágy miatt kezdenek.

Valamikor még voltak érdekes írásaid is, mostanság meg mind elvetemültebb marhaságokat írsz, hogy te is legyél valahol valaki.

Benikuty 2019.01.27. 17:53:08

@MAXVAL bircaman közíró: A háborúkban az ártatlan polgári lakosság szenvedi a legtöbbet,-csak két példa: Drezda és a Japánt ért atomtámadás- és az ökológiai katasztrófákról még nem szóltam. Ha szerinted van igazságos háború, akkor téged nem lehet épeszűnek nevezni, hogy finoman fogalmazzak. Elvetemült, beteglelkű velejéig romlott lény vagy!

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.27. 18:48:01

@Shanarey:

Az is önvédelem, hogy először támadok, biztosítandó a helyzetemet.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.27. 18:48:01

@nyuszigonosz:

A terjeszkedés tipikus önérdek, ez a folyamat automatikus következménye.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.27. 18:48:01

@Benikuty:

A modern háborúkban sok a polgári hallott, ez korábban nem volt így. Ezért van kevesebb háború manapság. De ha érdekvédelemről van szó, senkit se álllít le, hogy majd sok polgári halott lesz. Ahogy ezt a NATO mondta a Szerbia elleni agressziója alatt, 1999-ben "kiegészítő veszteség".

Shaktee 2019.01.27. 19:56:31

@MAXVAL bircaman közíró: Agresszió a fejed lágya birkuc.

Bill túl sokáig vacilált mielőtt megszórta a szerbeket.

Shanarey 2019.01.27. 21:00:41

@MAXVAL bircaman közíró:

Te nagyon mellé mentél,megint, Vagyis mi ellen védekezett az USA, amikor megtámadta Vietnam-ot?

Ja ezért kell az oroszoknak Krím, s Ukrajna egy része, mert a hatalmas Ukrán haderő fenyegeti azt a pici Oroszországot. Na meg egyéb területek a többi környező országokból, avagy anno ezért támadta meg Irak Kuwait-ot, nem ám a pénzéért, és az olajért.

Anno a szerbek maguk okozták a problémát maguknak, mert az ENSZ szokás szerint béna volt, s szokás szerint az Oroszok és a Kínaiak miatt, A NATO sem siette el a döntést, Amerikának pedig volt egy új kipróbálandó fegyvere. S ki is lett próbálva.

A szerbek addig hordták a célkeresztes pólókat, amíg tényleg mindenhová oda nem lőttek.

Benikuty 2019.01.27. 21:12:41

@MAXVAL bircaman közíró: "agresszió"
Te olyan mélyen vagy erkölcsileg, hogy azt már csak a holokauszt tagadással tudnád alulmúlni.

takarék-láng 2019.01.27. 21:25:43

@Shaktee:A kortársai által 1919-től következetes antikommunista helytállásáról „szegedi Kapisztrán”-ként tisztelt Uzdóczy-Zadravecz István ferences tábori püspök 1945-től való meghurcolása – amint Schneider Vencel atya visszaemlékezéséből (közli őket Kálmán Peregrin dokumentumkötete („Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet”: ferencesek a feloszlatás idején, 2000) tudjuk – csak azt mutatja, hogy a haláltáborok létrehozói és működtetői mennyire nem kíméltek senkit, különösen az értelmiséget s benne pláne a papságot.

A szegedi Kapisztránt ugyanis mint püspököt előszeretettel illették állandóan gúnyszavakkal.
Jobb érzésű őrei ugyan vezetőik előtt hangosan kiabáltak vele, de aztán suttogva bevallották neki, mennyire féltik őt és imádkoznak érte: nagyon sok szenvedő rabtársának lett lelki vigasza, sőt megmentője olyan börtönállapotok közepette, melyek alighanem minden addigi képzeletet felülmúltak, így az Andrássy út 60 pincebeli kínzókamráiban például csak állni tudtak, a kisebbek megfulladtak, szükségletüket ott végezték el, ahol éppen álltak. Az év őszén levitték a pincébe, ahol teljesen levetkőztették, megmotozták, majd azon gúnyolódtak, milyen egy püspök meztelenül. Az őt kihallgató GPU (Szovjet Oroszországban az Egyesített Állami Politikai Igazgatóság) vezetője miután semmit nem tudott belőle kivenni, egy teljesen sötét, pár méter hosszú és talán két méter széles, sáros, bokáig érő vízzel elárasztott pincehelyiségbe zárta, ahol huszonkét napon át nem látott világosságot: állva töltötte a nappalokat és éjszakákat, mert a patkányokkal teli vizes sárba nem mert lefeküdni.

Kiengedése után átadták újra a magyar hatóságoknak, majd a toloncházba vitték néhány napra, ahol „éjjel úgy hullottak rá a poloskák, mint a hangyák”. Hamarosan meglátta aztán, miként bánnak rendőrtiszti ruhába öltözött nők a rabokkal: az egyikük egy tiszt feleségét „levetkőztette, hasára ugrott e kiáltással: „Kinyomom belőled fasiszta magzatodat!” Mikor az abortusz megtörtént, az asszonnyal felnyalatta.” Egy rendőr pedig egy tizenhárom éves kislány alsótestébe fadarabot dugott és elvérzett, mire „a többi rendőr röhögött, hogy egy burzsoá fajzattal kevesebb”. A politikai rabokat ugyanis előszeretettel ütötték-verték gumibotokkal, akiknek így fejük az ismeretlenségig megdagadt, vagy nemzőképtelenné váltak.

Ugyanerről így számolt be kortársai közül vitéz Málnási Ödön történész könyvében (Magyar Mártyrok, 1958):

„A tízezrével elfogott hazafiak 20 körme alá 10-10 gombostűt vertek, s azután gumibottal összes körmeiket leverték, lemanikűrözték. Vagy az áldozatot seprűnyélre kötve, talpával lefelé fordítva, talpait órákon át gumibottal addig csépelték, míg kétszeresére dagadt, aztán arra kényszerítették, hogy vödör hideg vízben áztassa lábait. Vagy az áldozatról lehúzták harisnyáit, szájába nyomták, hogy ne tudjon ordítani, még egy gázálarcot is kötöttek rá hangfogónak, azután hozzáfogtak a legkülönfélébb „munkához”: nemi szervét gumibottal cafatokra verték, vagy vékony üvegcsövet nyomtak bele, és vaskalapáccsal addig verték, míg az üvegcső apró szilánkonként belepréselődött. Az ilyen áldozat két év múlva is sírt, ahányszor örökké gennyező nemi szervén vizelnie kellett. (Rosenberg Ibolya vezette be ezt a kínzási módszert.) Vagy az áldozat nemi szervét íróasztal fióknyílásba tördelték. Vagy az áldozat nemi szervére 2-3 gumiforrasztó sallert kötöttek, meggyújtották és így a nemi szervet teljesen leégették. (Dr. Farkas Ferenc ügyvéden kipróbált módszer, azután általános.) Ha nő volt az áldozat, akkor nemi szervét addig döfködték gumibotokkal, míg véresen kifordult, az áldozat hónapokon belül szörnyű kínok között meghalt. Vagy az áldozatot hátrafektetve lekötötték, hasára vaslábos alá patkányt kötöttek, a másik vaslábosba föléje égő parazsat tettek, és így a patkányt arra késztették, hogy az áldozat hasán keresztülfúrja magát és elmeneküljön a megsüléstől. (Dr. Böhm Ferencen kipróbált módszer.) De a leggyakoribb az volt, hogy az áldozatot nagyon sokan megrohanták, földre gyömöszölték és végtagjaira állva, gumibotokkal csoportokban váltva egymást, órákon keresztül addig csépelték, míg egész teste, feje csupa seb és vér volt. Ilyen kínzások közben egyedül a budapesti központjukban, az Andrássy út 60-ban naponként legalább 30-40 halt borzalmas mártírhalált.”

takarék-láng 2019.01.27. 21:26:00

@Shaktee: Ám nem kevésbé vérfagyasztó Fehérváry István rabok visszaemlékezéseiből összeállított dokumentumkötetének (Börtönvilág Magyarországon, 1978) részletezése sem:

„Az őrség minden alkalmat felhasznált arra, hogy belénk kössön. Nem volt séta, hogy egymással való beszélgetés ürügyén ne szólítottak volna néhányunkat be az osztályvezetői irodába. Senki nem tudott kielégítően állni, ki- és belépni, válaszolni ahhoz, hogy kékfoltok nélkül távozzék. A munkást megverték azért, mert elárulta a munkásosztályt, az értelmiséget, mert értelmiségi volt, a párttag azért kapott nagyobb ütéseket, mert csak későn lépett be a pártba, mi azért, mert nem léptünk be. Veszélyes volt szemüveget viselni, mert miniszternek tartották az embert, a lúdtalpbetét burzsoá eszköznek bizonyult, és aki az elfogyott kübli papír pótlását kérte, a népi demokráciának pazarlással való megdöntéséért kapta a verést. A legnagyobb bűnnek azonban a nevetés számított. A szenvedésnek is van humora, s mi fiatalok voltunk, nem törtek meg bennünket és gyakorta elkövettük a nevetés bűnét. Ilyenkor csikordult a kulcs a zárban és hallottuk a sztereotip kérdést: „Miért nevet? Van kedve nevetni? Majd elveszem a kedvét!” És aki már „fúrt kutat”, vagyis keringett a földre támasztott mutatóujja körül a szédülésig, aki ismeri, mi a „papírfújás”, amikor egy füzetlapot lehelettel végig kell hajtani többször a folyosón, vagy aki ült vasba kötve, az tudja, hogy ideig-óráig valóban „arcára lehet fagyasztani a mosolyt” az embernek! Míg Bodó elvtárs egyetlen pofonja örökké süketté tehetett egy embert, míg Flórián alhadnagy elvtárs csizmával táncolhatott egy rabtársunk gégéjén, mindaddig, míg a szerencsétlennek elszakadtak a hangszálai, addig az intézményes kínzás orvosi előírással, segédlettel és parancsnoki közreműködéssel történt. A középkori inkvizíciós kínzást is meghaladó fenyítés, a vasalás.

Szitkok kíséretében földre ültetnek, lábadat keresztbe teszed és bokában összeráncolják. Azután a kezed következik. Két őr térdel a hátadra, hogy kezedet az ellenkező lábfejedhez kényszerítsék, s a harmadik meghúzhassa a láncot, úgy hogy beleszántson a húsodba. A fejed a térded közé szorul, a combod karodban, hátadon minden ín pattanásig feszül, és csak kapkodva kapsz lélegzetet. Érzed, hogy kézfejed nőttön-nő, a vér lüktet benne, és ha merész vagy, hogy felemeled a fejed, már feketének látod az ujjaidat.. A karodba kell harapnod, hogy ne ordíts a fájdalomtól, melletted már nyöszörög, sír, üvölt valaki. Lesz majd idő, hogy nem emlékszel semmire, azután hidegvíz csorog rajtad, felrángatnak az előbbi helyzetbe és folytatod. Ha nincs szerencséd, két őr megragad, felemel, majd földre ejt, s azt kívánod, bár a láncok szakítanák már le kézfejed. Azután újra elájulsz.

Új őr jön, meglazítja a láncot, s ha nem tudnád, hogy másodperceken belül az erekbe visszatörekvő vér megsokszorozza a kínjaidat, megköszönnéd neki. Így imádkozol vagy káromkodsz, ordítasz vagy tűrsz, és számítod az időt, hogy meddig tart még? Majd mikor letelik a két-három vagy hat óra és leszedik a láncokat, és ott fetrengesz a földön, felállni nem tudván, hallgatva az őrség röhejét a hernyóként mászó rabok felett, majd akkor örülsz, hogy csak két órát kaptál. Volt, aki nyolc órát ült kurtavasban jajszó nélkül. Volt, aki az egyszeri hat órás kurtavas után örökre nyomorék lett, ma is bénán húzza maga után a lábát. És új napok, új kurtavasak, rúgások, sötétzárkák következnek, semmi hír szeretteinkről, se újság a világról: számolgatjuk a napokat, a halottainkat, a megtébolyodottakat és azokat, akik rabéletükre árulókká váltak.”

Ennyit a magyarországi haláltáborok viszonyait ismertető szemelvényekből. Vérfagyasztó, hogy a „fasiszta magzat kinyomásá”-t elrendelők, a szájba vizelők, a körömletépők, vagy a címadó példánál maradva, a kislány alsótestébe fadarabot dugók és így őt elvéreztetők mindmáig nem kerültek bele történelemoktatásunkba!

Shaktee 2019.01.28. 01:12:34

@takarék-láng: Írj a kurucnak hogy Rosenberg Ibolyát a családjával együtt megölték 1944-ban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.28. 06:26:59

@Shaktee:

A háború valós oka az volt, hogy a nyugat nem akart egy nyugatellenes központot Kelet-Európában, ennyi az egész.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.28. 07:10:44

@Shanarey:

USA és Vietnám: a szovjet terjeszkedés veszélyeztette őket.

Krím: egy nyugatpárti Ukrajnáé nem lehetett a katonai szempontból fontos Krím, képzeld le, ma amerikai hajók lennének ott!

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása