oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2018. november 05. 06:30,  Az „őrült ötlet” 52 komment

2018. november 05. 06:30 Határátkelő

Az „őrült ötlet”

Kívülről nézve tényleg furcsának tűnik felrúgni mindent, amiért az ember éveket dolgozott. Mégis akadnak, akik így döntenek. Közéjük tartozik Balázs is, aki nagy lépésre szánta el magát. Mindjárt el is magyarázza, miért.

Magyarország kívülről – új sorozat a Határátkelőn! Milyennek látod Magyarországot egy másik országban élve, mennyit változott az elmúlt években és miben? Írd meg a véleményed a hataratkelo@hotmail.com címre!

cim_189.jpg

„The two most important days in your life are the day you are born and the day you find out why.” – Mark Twain 

Hol is kezdjem…Akik ismernek, tudják, hogy évek óta dédelgetett álmom, hogy utazhassak, megkötések nélkül. Ebben talán szerepe volt annak, mikor Dániába kiköltöztem és rájöttem, mi van még Magyarország, Budapest határain túl. Ez az új élményektől előbújó izgatottság az, amit szerettem volna újra érezni. De ennél ez sokkal összetettebb, kösd be magad. 

A „miért” 

Mindig is érdekelt, hogy a világot megváltoztató, jobbá tevő emberek hogyan gondolkodtak, nőttek fel, ezért több biográfiát is elolvastam (Steve Jobs, Arnold Schwarzenegger, Enzo Ferrari..). 

Tavaly születésnapomra kaptam meg azt a könyvet, ami elindított egy folyamatot. Ez a Nike brand alapítójának; Phil Knight-nak a remekműve. Ő, ahogy sok más általam nagyra tartott ember, útra kelt, hogy bejárja a világot és megtalálja a céljait.

Azóta többször vissza-vissza tértem ehhez a könyvhöz, egyszerűen annyira hajtott a kíváncsiság, avagy a kérdés, hogy „Mi lenne, ha..?”. Azt mind tudjuk, hogy az ő utazásainak mi az eredménye, hiszen szinte mindenki az ő cipőit hordja. 

Miután kijöttem az egyetemről (és mikor bementem akkor is) azt gondoltam, hogy ha lesz diplomám, lesz egy menő, jól fizetett állásom, akkor boldog leszek. Öt éven át kőkeményen dolgoztam és elértem a tinédzserként vizionizált életet. 

Elképesztő emberek a kollégáim, rugalmas a munkaidőm, nem megterhelő a munkavégzés, elképesztő sok extra dolgot biztosít a cég és biztos vagyok benne, hogy a legtöbb korombelinek ez a hely lenne az álommunkahely, ahogy nekem is annak tűnt közel két éve.

Viszont sok mindenre rájöttem azóta. Minden pénzt el lehet költeni és ez önmagában nem fog boldoggá tenni. Ahogy telt múlt az idő, a legtöbb barátom el- vagy hazaköltözött, az ex-barátnőmmel szétmentünk, így volt időm bőven azt kutatni, hogy vajon mit is szeretnék az élettől? 

A pénzen túl 

Sokáig nem egészen értettem, miért nem vagyok boldog, mi hiányzik, hiszen látszólag mindenem megvan. Azonban mikor idén nyáron megléptem, hogy egyedül elutazzak Barcelonában, kaptam két nagyon erős jelet az élettől. 

Két olyan emberrel ismerkedtem meg, akik megtehették, hogy azt csinálják, amit akarnak, mert anyagilag függetlenek voltak; mint leszerelt katona és mint tőzsdei kereskedő.

Ugyanakkor egyikük se volt feltétlenül boldog, mindkettőjüknek hiányzott valami. Itt dőlt végleg össze bennem az a tiniként felállított, materialista jövőkép, ahol a siker és a boldogság mind az anyagi függetlenség eredménye volt. 

„Oké, de ha nem ez, akkor mi a boldogság titka?” - kérdeztem magam, napokon, heteken keresztül, hiszen innentől minden alapvető érték megkérdőjelezni látszott. 

Múlt héten meglátogatott az egyik emlegetett srác és a koppenhágai „kongens have”-ben avagy a „királyok kertjében” töltött több órás beszélgetés eredményeként arra jöttem rá, hogy amit ez a srác és én is hiányolok, az egy cél, egy ok, amiért a Földön vagyunk. 

Nem, nem voltam se betépve, se bedrogozva, mielőtt valaki azt gondolná, hogy ez valamilyen drogmámoros, égből kapott hipszter gondolatmenet. Csupán hirtelen megértettem, miért érzem az elmúlt időben demotiváltnak magam a munkahelyemen és útvesztettnek otthon. Pont ezért, mert azt érzem, hogy nem ez az a munkahely és nem ez az életút az, amin nekem járnom kell. 

Hát te ezt hogyan képzeled? 

Egy héttel ezelőtt voltam egy régi barátomnál, aki tetováló, s kérdezte, hogy mi a helyzet, hiszen évek óta nem találkoztunk. Elmondtam, hogy hogyan élek kint és hogy ennek ellenére nem vagyok boldog, valami nagyobb, az emberiséget jobban szolgáló célt és életvitelt szeretnék. 

Erre ennyit mondott: „Ez nagyon nyugati gondolkodásnak hangzik”. Az, hogy miért gondolkodnak így nyugaton az emberek, Magyarországon miért nem, egy másik story. Amit én viszont hirtelen felismertem magamban, az az egyetemen tanult Maslow piramis volt. 

A Maslow-piramis (vagy Maslow-szükséglethierarchia) Abraham Maslownak az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, mely a motivációkutatás egyik alaptétele. A motiváció a pszichológia egyik fontos kérdése, azt vizsgálja, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

maslow_piramis.jpg

Teljesen megvilágosultam és megértettem az utat, amin keresztülmentem az elmúlt években. Mikor kijöttem Dániába, minden erőmmel azon voltam, hogy az alsó szint igényeit kielégítsem, legyen otthonom és mit ennem.

Egyetem alatt a biztonság vitt előre, hogyha a diplomám meglesz, nem lesz miért aggódnom. Majd amint felvettek a munkahelyemre, rögtön a harmadik szintre ugrottam, volt hova tartozzak és az alsó szintek továbbra is biztosítva voltak. 

Eltelt kicsivel több mint egy év, elértem a következő célt, hogy elismerjenek és elő is léptettek, mint csapatvezetőt, amivel felléptem az utolsó előtti szintre. Nem találom véletlennek, hogy pont emiatt kezdtem el töprengeni azon, hogy vajon én magam, mire vagyok képes, mire vagyok hivatott. Így döntöttem el, hogy elindulok utazni, bejárom a világot. 

Akkor most felmondtál? 

Október 17-re tették a munkahelyemen az évértékelő beszélgetést, ahol összegezni kell az elmúlt évet és megtervezni a következőt, a közvetlen vezetőddel. Az értékesítés területén és az egész cégnél fontos ez az egy hét, hiszen ezen visszajelzések alapján tervezik a jövő évet. 

Tudtam, hogy 2019-ben tovább szeretnék lépni, de egyszerűen nem tudtam megtenni, hogy kertelek, mellébeszélek vagy esetleg hazudok a terveimről a kollégámnak, hiszen azt éreztem, tartozom a cégnek ennyivel, azok után, milyen jól bántak velem az elmúlt években.

Elmondtam, hogy fel szeretnék mondani, viszont január végéig maradni szeretnék, mert az utazáshoz bizony pénzre van szükség és szeretnék még félre tenni addig. Teljesen megértőek voltak, sőt, támogattak is. 

Megköszönték, hogy nem az évtervezés után, valamikor december végén jelentettem ezt be (hiszen csak egy hónapnyi a felmondási időm), mert így adtam elég időt nekik is, hogy keressenek mást helyettem. 

Nem volt könnyű meglépni, hogy a céget tegyem az első helyre és megkockáztassam, hogy esetleg „kirúgnak” emiatt azonnal és azzal el is úszik a lehetőség a megtakarításra, de azt gondoltam, hogyha nem így tettem volna, akkor nem tudnék a tükörbe nézni később. Január 25. lesz az utolsó munkanapom, tehát még közel 3 hónapot dolgozom, mintha mi sem változott volna. 

És akkor hogyan tovább? 

Január 29-én indul a kaland, a Koppenhága – Bangkok repülőúttal. Elképesztő jó érzés volt megvenni a „csak oda” repjegyet, amire lehet, hogy az „Eat, Pray, Love” című film is adott inspirációt. 

Napokig agyaltam, hogy „oké, felmondtam, de tényleg megyek?”, majd pár napja döntöttem el, hogy nincs mese, megcsinálom. Nem túlzok, nagyjából 5 perc kereséssel találtam egy jegyet, kb. 80 ezer forintért a Norwegianairnél, majd felhasználva az előző utakról gyűjtött pontjaimat, konkrétan 42 ezerért tudtam jegyet venni egy 15 órás repülőútra, úgyhogy nagyon meg voltam elégedve.

reservation.jpg

A terv az, hogy nincs terv. Tényleg. Annyit döntöttem el, hogy Ázsiában fogok tölteni néhány hónapot, évet, attól függően, meddig élvezem és meddig tudom megengedni magamnak.

Az első úticél egy pár hetes meditációs tábor lesz, amiről rengeteget hallottam, egyébként először Akkezdet Phiai-ból ismert Saiidtól egy interjúban, azóta pedig sok más embertől is. 

Ezután pedig Délkelet-Ázsiát szeretném bejárni, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnam, Fülöp-szigetek, Indonézia, Nepál, India talán. Az útitervről, felkészülésről még lesz részletes beszámoló, de a lényege az lenne, hogy világot lássak, megtaláljam, mi a célom és hogy mivel szeretnék foglalkozni a következő években. 

Szeretnék részese lenni egy igazi, világtól elzárt meditációs programnak, szeretnék megtanulni szörfözni, szeretnék önkéntesként dolgozni különböző projekteken és mindezek közben, vagy alapján, kicsit jobban megismerni önmagamat. Touché.”

Ha szívesen olvasnál még Balázstól, látogass el a blogjára.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Dánia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr7214352723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dammiel 2018.11.05. 07:06:59

Hut ab! Ahogy a tanult (?) osztrák mondaná. Rövidesen mi is ugyanezt fogjuk csinálni. Vipassana lesz-e az a meditációs tábor?

Hari Seldon 2 2018.11.05. 07:12:13

Kis kiégés. Eljött a mi "a világ értelme meg minden"... Kérdés
Válasz pedig csak ennyi: 42
(D.A.)
Másrészt az önkénteskedést pedig jól gondolja meg, mielőtt megint valami "nagy jón" töri a fejét amit meg kell tenni:

qubit.hu/2018/09/25/tobb-kart-okoznak-a-nyugati-orszagokbol-erkezo-onkentesek-a-harmadik-vilagban-mint-amennyi-hasznot-hoznak
Érdemes elgondolkodni rajta!

Golf2 2018.11.05. 07:40:54

Előre is gratulálok!

kardio1 2018.11.05. 08:29:04

"vizionizált "

Ilyen szó nem létezik. Bocsi.

Elizabeth72 2018.11.05. 08:29:53

Látom nem csak én derultem az íráson.
De rendben : sok szerencsét hozzá.
Azért a szülők száma se menjen ki a fejedbol, ha bajba kerulnel...

Herr Géza 2018.11.05. 08:47:48

@dddddddddddddd: :D Az igazán tanult osztrák azt mondaná: Chapeau! :))

Dikusz 2018.11.05. 08:51:36

Bátor lépés, nem mindenki tenné meg. Én sem...

Platonica 2018.11.05. 08:52:05

Remelem, sikerul megtalalnia, amit keres:-)

Ugyanakkor a ket testver parabolaja is beugrott: az egyik, aki bejarja a vilagot keresve/tanulva, majd mint "bolcs mester", tanito ter vissza idosebb koraban a szulohelyere. Ott szembesul azzal, meglatogatva az occset, aki egy nagyon egyszeru eletet el, hogy a masik a maga "limitalt" vilagaban mind megvalositotta azt a teljesseget, es eli is, aminek a keresesere o az egesz eletet feltette, de inkabb csak "elmeletben" talalta meg, es a teoriajat tanitgatja...

Csodabogár 2018.11.05. 09:21:10

A posztoló fiatal. Utazgasson, meditáljon, keresse az élet és a világ értelmét. Majd egyszer jön egy lány, szerelem és a gyerekek. Akkor már nem lesznek ilyen kérdések.Addig meg sikert kívánok neki, mihez is?

Dammiel 2018.11.05. 09:23:53

@Herr Géza: :-DDD, ám az egy főre eső tanult osztrákok száma igen alacsony ;-)

Bredpitt Monika 2018.11.05. 10:43:06

Eat, Pray, Love....

Arnold Schwarzenegger...

aranyos, különleges fiú vagy, találd meg amit keresel és azért ne feledd elolvasni Jack London Martin Edenjét...

sok sikert !!!!!!

tanato 2018.11.05. 10:54:19

@Csodabogár: Igy van a fiatalokban mindig megvan a világ megismerése után vágy meg a sok adrenalin.A poszter szerencsés hogy oda és akkor született hogy ezt meg is tudja valósítani.Ha pl. a Rákosi vagy Kádár rendszerben nevelkedett volna,nehezeben,disszidálással csak.Vagy ha most volna fiatal mondjuk Eritreában vagy akár Albániában vagy Hondurasban akkor sem.

London2009 2018.11.05. 12:35:23

Az egyik baratunk tortenete szinte megegyezesig hasonlo. 44 evesen rajott, hogy unja az eletet, nincsenek celjai. Eladta a londoni lakasat, az osszes ingosagat, kocsi, motor stb. Vett Portugaliaban egy lakast, a maradek penzet meg betette a bankba. Az egesz evet pedig Azsiaban valo tekergessel toltotte. Talalgattunk, hogy vajon mi lesz majd vele a kalandja vegen. Nem irt konyvet, nem talalkozott elete szerelmevel, nem talalta meg az elete ertelmet. Viszont nagyon jol erzi magat, boldog, ismet optimista es egy izgalmakkal, tapasztalatokkal teli ev van a hata mogott, de az utazasa vegen jon vissza Londonba, mar interjuzik is.

adg 2018.11.05. 12:37:43

@tanato: Albaniabol ki akarna elmenni?? Meg hova, minek?

London2009 2018.11.05. 12:48:21

@Hari Seldon 2: raneztem a blogra es ez a srac 25-26 eves az alapjan.

2018.11.05. 13:07:19

Ennek a srácnak már többször jelent meg itt írása, és keep it coming, engem érdekel.

Mindig felhozom példaként azt a családot, akik a mostani magyar diktatúra elől menekültek előbb a kanári-szigetekre, aztán thaiföldre (ami hehe, tényleg diktatúra), aztán a soha-többet-haza után mégis haza, aztán olaszországba, és a fene tudja, most hol vannak.

No, az egy érdekes történet, és mind körbe-körbe járunk a bajainkkal, és a kígyó a végén tényleg körbeér, és a farkába harap.

Akármit is keres ez a srác, thaiföldön nem fogja megtalálni. (Meg a caminón, meg ezeken a slágermarhaságokon, amit csinálnak az emberek.)

Látom a blogján, hogy a checklist-pipálgatás van éppen napirenden, pedig még soha senki nem lett boldogabb attól, hogy 34 helyett 35 országban járt, és még soha senki nem találta meg az élete értelmét balin egy babzsákon üldögélve. Sem a caminón, sem egy thaiföldi meditációs táborban.

Ez a kortárs kultúra egy hazug és (egyébként épp a személyes fejlődésünkre) káros mellékága, és a boldogság kifejezetten nem arra van, sőt. Nagyon is sőt.

Úh érdekel a folytatás.

Á, @idealnewgenerat!on: látom, itt is vagy. Majd jelentkezz néha. Érdekes sztori.

London2009 2018.11.05. 13:19:39

@Nagy kámpics: tokeletesen egyetertek. Azert is irtam le a baratunk peldajat, aki vegigjarta Azsiat, az utolso honapokban meg Latin-Amerikaba keszul. Az utazasa elejen mi voltunk azok akik ugysem ertik es csak irigyeljuk es ilyen szuper meg olyan szuper es soha nem jon vissza Londonba, good bye. A ferjem raadasul volt gap yearen, ugyhogy o is csak bologatott, hogy persze, hogy nem erti, bar o ezen mar lassan husz eve tulesett, amikor meg nem is volt annyira szokvanyos dolog, mint most. Mindenesetre orulunk, hogy visszajon es a kornyekunkon tervez hazat venni, ugyhogy ez igy kulon jo lesz. : )

Platonica 2018.11.05. 13:47:55

@London2009: Olyasmi, mint a parabola, amit korabban beirtam:-)
Van, aki kanyargosabban jut el ugyanoda..., de ugyse a cel a lenyeg.

Hari Seldon 2 2018.11.05. 14:04:51

@Nagy kámpics:
+1
illetve nem tudom mekkora számot szoktak ide írni mostanában a nagyon nagy egyetértésnél. Vedd úgy, hogy azt írtam.
(Egyáltalán szoktak még ilyen számos izét írni?!?)

London2009 2018.11.05. 14:12:46

@Platonica: Kulonben en jo otletnek tartom ezeket a gap vagy sabbatical eveket. Ha valakinek tenyleg erre van szuksege es van ra lehetoseg, en nem tartanek senkit sem vissza. Utazni meg amugy is tok jo dolog, ugyhogy miert is ne. De peldaul az ilyen Eat, Pray, Love tipusu konyveket nem tudom elvezni, nem erdekelnek. A baratunkkal szemben en inkabb orulok, hogy nem vagyodom el, nem erzem azt, hogy mashol kell keresnem a boldogsagomat vagy az elet ertelmet. De termeszetesen ez valtozhat, de akkor sem biztos, hogy vilagga mennek. A hosszabb-rovidebb tavolletek mondjuk tudnak jotekony hatassal lenni, de a megoldast megprobalnam mashol keresni.

négyzet 2018.11.05. 14:18:08

@Nagy kámpics:
abszolút. Nagy-nagy egyetértés.

A blogja alapján a srác nagyon ambíciózusnak tűnik. Számomra inkább kelt olyan érzést, hogy influencer szeretne lenni, mintsem megtért bölcs nyugodt boldogságban :)

Platonica 2018.11.05. 14:19:52

@London2009: a gap year-rel semmi bajom nekem se, pont ilyenre keszul a gyerekem, ha nem menne, kuldenem;-)) De ahogy irod, ez mas. Az eredeti motivacioja es a celja is. Mint altalaban a sabbatical-nek is.

tanato 2018.11.05. 14:43:41

@adg: Albániáóból?Keresni az élete értelmét.

kardio1 2018.11.05. 17:31:56

@Taxomükke (UK): pontosítok: a magyar nyelvben nem létezik. Vizionál és ennek származékai vannak csak.

Csodabogár 2018.11.05. 17:34:17

@tanato: Azt hiszem ez az egyetlen amit irigylek az elmult 30 évben születettektől, a szabad utazás lehetősége.
Szerencsére nem vagyok az a "mi lett volna ha..." tipus, nekem biztos az volt a sorsom, hogy csak 30 évesen mehettem el, de biztos jobb lett volna korábban. Azt a 10 évet, azóta se sikerült behoznom.

Csodabogár 2018.11.05. 17:39:19

@Nagy kámpics: Szerintem az ember mindig utólag jön rá, hogy ekkor meg akkor, itt meg ott milyen boldog volt. Keresve megtalálni a boldogságot nemigen lehet. Az meg hogy kinek mi a dolga az életben mi az egésznek az értelme, az is magától jön. Rendszerint teljesen más, mint amit fiatalon elképzelünk.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2018.11.05. 18:35:32

Ennek a kvazi egzisztencialis utkeresesnek a kapcsan eszembe jutott egy konyv ill. a belole keszult film. Annak sajnos tragikus vege lett, de rengeteg embert elgondolkodtatott. Egy fiatal emberrol szol, aki - kicsit hasonloan a mai poszt irojahoz - atlagos amerikai eletet hatrahagyva elhatarozza, hogy a fogyasztoi tarsadalombol kvazi kivonulva a vadonban fog tolteni valamennyi idot, es csak a sajat erejere fog hagyatkozni. Alaszkaba megy, es ott a vadonban "survival" tipusu korulmenyek kozott el...A tortenet vege sajnos nem happy end...

A konyv cime: Into the Wild en.wikipedia.org/wiki/Into_the_Wild_(book)

a film: www.imdb.com/title/tt0758758/

Platonica 2018.11.05. 18:38:59

@Zsuzsi65: Ez egy nagyon depresszalo film:-(( Es igaz torteneten alapul, ha jol emlekszem.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2018.11.05. 18:53:04

@Platonica: igen, lattam...valoban igaz torteneten alapul, es felvet egy csomo kerdest az emberben, talan ezert is volt annyira nepszeru par eve.

Platonica 2018.11.05. 19:03:45

@Zsuzsi65: azt nem tudtam, hogy nepszeru volt, veletlenul bukkantam ra.

Balazs in the world · http://balazsintheworld.com 2018.11.05. 19:10:57

@négyzet: Jó kérdés... Ambició az van, de alapvetően nem "influencer" szeretnék lenni, se megtért bölcs, szerintem egyik véglet se tökéletes, mint ahogy másban sem. Szeretnék világot látni és helyes értékrendel hazatérni Magyarországra. Jobban megérteni magamat, hogy mi az, ami igazán fontos, mivel szeretnék később foglalkozni, stb. ha már szerelem és gyerek lesz a következő lépcső.. :) Azért köszönöm mégegyszer a hozzászólásodat!

Ahogy mindenki másnak, egy élmény volt olvasni a rengeteg épító megjegyzést. Akit érdekelni fog az utazásom, azok pedig követni tudnak majd úgyis a blogon. Szép estét mindenkinek.

négyzet 2018.11.05. 21:13:24

@idealnewgenerat!on: s az ilyen utakat mindenképp érdemes még a gyermekvállalás előttre időzíteni! :)

Azonban szerintem utazni sem egyszerű egyedül. Élni, dolgozni, mindennapok, ismerősök oké. Utazni, a fejedbe zárva lenni, nem tudni megosztani a mindennapi utazási apróságokat nehéz. Erre esetleg érdemes felkészülni. Előbb-utóbb minden utazós ismerősöm is átesett ezen, de akkor tudja az ember, hogy le kell telepedni :)

tanato 2018.11.05. 21:15:15

@Csodabogár: Te a disszidálásod után már szabad utazó lettél.

tanato 2018.11.05. 21:16:41

@négyzet: Ja még pisilni sem tudsze elmenni nyugodt szívvel ha egyedül utazol,hisz addig míg kint vagy elcsórhátják a csomagodat.

2018.11.05. 21:30:10

@Csodabogár:

"Az meg hogy kinek mi a dolga az életben mi az egésznek az értelme, az is magától jön. Rendszerint teljesen más, mint amit fiatalon elképzelünk."

Ha nem túl privát infó, neked mi (volt/van) a dolgod, mi (volt/van) az értelme?

Csodabogár 2018.11.05. 23:22:16

@Nagy kámpics: Nekem nem voltak nagy feladataim. Talán csak a saját jólétemért éltem és saját vágyaim teljesítéséért, ami főleg abból állt, hogy szerényen bár de utazgattam mert voltak helyek és dolgok, amit látni akartam. Most az élet vége felé, azt hiszem mégis volt valami igazi feladatom, sőt még van is. De ezt túl privát lenne itt elmondani.

tamask 2018.11.06. 06:22:55

@Hari Seldon 2: a nyugati önkéntesekre egész biznisz épült, az önkéntes munka egy zárójelbe tett vicc csupán ma már, a lényeg a nyugati fiatalokról legombolható hozzájárulás. Ingyen nem is lehet már önkénteskedni szinte sehol. A szervezeteknek adományozni kell egy szemérmetlenül nagy összeget, hogy felvegyenek önkéntesnek, aztán mehetsz elefántot simogatni, orángutánt etetni, gyerekeknek angolt tanítani. Miért lett ez biznisz? Mert a nyugati fiatalok milliói használják ki a gap yeart meg az önkénteskedést CV-építésre. Tehát még fizetni is hajlandóak azért, hogy amúgy ingyen dolgozhassanak valahol a harmadik világban. Vakáció, turistaút amit eladnak világmegmentő önkénteskedésnek.
Régebben én is terveztem önkénteskedést, aztán beláttam, hogy az egész a jólétbe belebolondult és emellett a CV-jüket építő nyugati fiatalok lehúzásáról szól, úgyhogy inkább elmentem pénzért dolgozni külföldre és a hippiskedést szögre akasztottam.

Nincs a posztolóval semmi baj, csak az van, hogy ő is a nyugati sablonokat követi már, átvette az ottani tempót. Steve Jobs meg Arnold Schwazenegger önéletrajza... Kommersz alakok önmegvalósító sikerkönyveit fogyasztja, ahog a többi kortársa is. A harmadik világban tett utazgatása is minden nyugati fiatalra jellemző, cseppet se meglepő vagy lázadó dolog.

Negrogo 2018.11.06. 07:28:06

@Nagy kámpics:
atlag filmbol valo de errol ez jut eszembe:

"idejonnek, keresik a nagy csodat, azt hiszik itt meglelhetik a romantikat vagy mi... amit sehol mashol nem talalnak meg...

"ez egy sziget szivecskem... ha csak ide nem hozza itt soha meg nem talalja"

a boldogsag nyomamban? mar regen rossz.

Ráhel a saját lábunkon áll 2018.11.06. 08:19:21

Igazad van haver, utazz, láss világot, élvezed az életet...az önkénteskedést felejtsd el, az csak a lehúzàsról szól...fiatal vagy, inkább bulizz, csajozz...óvszert mindig használj...

Jó utat!

Platonica 2018.11.06. 08:21:20

A legjobb onkenteskedes, amivel talalkoztam, a WWOOFER-kodes, Nincs semmi lehuzas, nem kell erte fizetni (ill kb £15-20 tagsagi dijat). Kapsz szallast es ellatast, cserebe kemenyen besegitesz a biofarm koruli munkakba. Barataink birtokan rendszeresen vannak fiatalok a vilag minden reszerol.

London2009 2018.11.06. 11:53:23

@Platonica: @Zsuzsi65: ezt a filmet en is lattam es meg moziban Magyarorszagon, ugyhogy ennek minimum tiz eve mar. Ettol fuggetlenul emlekszem ra es meg az utolso uzenetre is. Love is complete, when it is shared. Bar most kikerestem es igy szol pontosan, hogy happiness is only real when shared. Nagyon szomoru film. : (

Irwine 2018.11.06. 16:11:27

Sok sikert, Balázs!

Kívánom, hogy találd meg a céljaidat és önmagad az út során!

Remélem, lesznek útibeszámolók ;)

Balazs in the world · http://balazsintheworld.com 2018.11.06. 21:44:30

Köszönöm a bíztatást mindenkinek.

Csak egy megjegyzés azoknak, akik az önkénteskedésről írtak. Utána olvastam és köszönöm az infókat, de amire én gondoltam, ez nem egészen ez. A workaway.info oldal gyakorlatilag összeköti az önkéntes munkavállalókat magánemberekkel, akiknek különböző projektekben lehet segíteni, szállásért vagy ellátásért cserébe. Ez lehet ház építés, angol tanítás, gyerekekre vigyázás, hostelben recepció, több száz különböző ilyen lehetőség van. Lehet, hogy a nyugati, CV építő diákok körében ismert klasszikus önkéntesség nem fenékig tejfel sok szemszögből, de ez nem azt jelenti, hogy csak az az egy lehetőség van a világon. Épp ezért, kár konkluziót vonni pár mondat elolvasása után, kontextus nélkül - ami persze rajtam múlt, hiszen nem részleteztem a tervem még.

Amint oda fogok jutni, erről is írok majd. Mégegyszer köszönöm mindenkinek a kommenteket.

Balázs

Zillaba 2018.11.11. 10:31:23

Ahhhww!!Ilyen vaan?Minden álmom ez!Úristen!Remélem nagyon nagyon nagyon sokat fogsz még írni a tapasztalataidról,élményeidről!Sok szerencsét!!

seepheerd 2019.01.21. 09:01:38

Ha már ennyire... akkor miért nem kérted ki a pálmaleveled? :)

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása