Mindenféle felmérések a világ legboldogabbjai közé sorolják a hollandokat, legyenek azok fiatalok vagy idősebbek. Mivel mi, magyarok, általában kissé hátrébb szerepelünk ezeken a listákon, talán érdemes megnézni, mi az, amit eltanulhatnánk tőlük. A most következő tízes lista jellegzetessége, hogy pontjai döntő többsége nem pénzkérdés.
Hollandia híres a kerékpáros kultúrájáról, az erre nevelés már gyerekkorban elkezdődik, a suliba már 10-11 éves kortól egyedül tekernek például. Egy holland gyerek évente átlagosan 2000 km-t bringázik, ami egyrészt nagyszerű testmozgás, másrészt a hangulatukat is karbantartja.
A kerékpár mindig elöl van, legyen tél vagy nyár, eső vagy hó, sok embernek kettő is van (jellemzően használtak). Mindehhez persze infrastruktúra is kell, kerékpárutak például. Ráadásul mivel az autósok többsége is rendszeresen kerékpárra pattan, így megvan a kölcsönös tisztelet is.
Önállóság
Már gyerekkortól elvárás az önállóság, például a szülők és a tanárok is inkább csak segítenek a gyerekeknek elsajátítani a tananyagot, de alapvetően nekik kell befogadni a megtanulandókat.
Éppen ezért nem szégyen az osztályismétlés sem, amire úgy tekintenek, hogy a gyerek szociálisan / érzelmileg / tanulási téren még nem érett meg a továbblépésre, de ezért nem tartják butának. (Ennek megfelelően nem is évismétlésnek, hanem duplázásnak nevezik.)
A tinédzserek esetében is viszonylag nagy a döntési szabadság, mert a felnőttek hisznek abban, hogy tanulnak majd a hibáikból. Viszont mindent meg is beszélhetnek a tanárokkal és a legtöbb szülővel.
Az iskola is arra törekszik, hogy a belülről fakadó motivációt és a kreativitást bátorítsa, aminek következtében a holland gyerekek sokkal inkább önmaguk, mintsem szüleik fiatalabb verziói.
Munka-élet egyensúly
Az általános iskolában gyakorlatilag nincs házifeladat, amiből persze az is következik, hogy a középiskola ilyen szempontból nagyobb változást jelent. Mindenesetre a kicsiktől nem várja el senki, hogy betegre tanulják magukat (szemben például a magyar oktatással, ugye) és még a tiniket is inkább arra bátorítják, hogy legyen társasági életük, hobbijuk.
A holland társadalom egyik alapvetése egyébként is a kiegyensúlyozott életmód, az önmagunkra és másokra figyelés kultúrája, amit tehát már gyerekkortól próbálnak belenevelni az emberekbe.
Többnyelvűség
Általában Hollandiában (de Amszterdamban különösen) teljesen hétköznapi a holland mellett az angol nyelv ismerete, de viszonylag elterjedt a francia és a német is.
Amszterdamban (ahol nagyjából 180 különböző náció él) különösen nagy a nyelvi kavalkád, törököt, arabot ugyanúgy hallani, mint mondjuk spanyolt (és persze néha magyart is… ;) ).
Normalitás
A szélsőségek meglehetőse ritkák és ez elég jól tükröződik például az iskolai osztályzatokban is. A holland sulikban 1-10-ig osztályoznak, amiből a 8-as jegy számít nagyszerűnek, a 7 nagyon jónak, a 6 elégségesnek, majd 5,5 alatt minden elégtelen.
A 9-10-es osztályzat rendkívül ritka, szökőévente egyszer adják, aminek szintén néplélektani okai vannak. A zesjescultuur avagy a (jó értelemben vett) átlagosság kultúrája kifejezetten erős a holland társadalomban, a tökéletességre törekvés, a csúcs ostromlása finoman szólva sem a norma.
Amiről persze sok mindent lehet gondolni, de az biztos, hogy azzal, hogy a gyerekeket nem helyezik őrült nyomás alá, több idejük marad a barátkozásra, a saját jólétükre – végső soron a boldogságra.
Nem hollandként ezt elég nehéz megérteni (és ami engem illet, elfogadni is), mert nem erre lettünk nevelve, hanem arra, hogy mindig a lehető legtöbbet próbáljuk meg kihozni magunkból. Ami ugyanakkor sokszor vezet stresszhez és túlhajszoltsághoz – nagy kérdés, hogy megéri-e, esetleg a hollandoknak van igazuk.
Egyenes beszéd
Sokszor volt már erről szó itt, a Határátkelőn, úgyhogy nem ragoznám túl, de muszáj megemlíteni, hogy a hollandok nem sokat vacakolnak, ha az ember szemébe kell mondani valamit.
Ami első körben nyilván sokkolja az ehhez nem szokott embert. Idő kell ahhoz, hogy az ember képes legyen konstruktív kritikaként értelmezni azt, ami elsőre magyar füllel szimpla sértésnek hangzik. Viszont ha ez sikerült, akkor rájövünk arra, hogy nem is olyan rossz, ha valaki szemtől szembe megmondja neked a véleményét, ahelyett, hogy mosolyogva a hátadba döfné a kést.
A hollandok az egyenes beszédet és az őszinteséget nagyra értékelik, a kommunikáció nyitottságát látják benne és nem a személyük elleni támadást. Ez azért szerintem egy magyarnak elég komoly kultúrsokk lehet.
Amiből persze az is következik, hogy nem nagyon értékelik (finoman fogalmazva) ha valakit szemtől szembe dicsérsz, hogy utána a háta mögött lehúzd. Ezzel hosszú távon te jársz rosszul.
Boldogság
Kicsit visszatérve a gyerekekhez, a holland szülők nem sokat vacakolnak, hagyják a gyerekeket szabadon játszani és felfedezni a körülöttük lévő világot. Megint: magyar szemmel ez néha hajmeresztő lehet, de a végeredmény mintha őket igazolná.
Mindez aztán tovább gyűrűzik a felnőtt életbe is, a pihenés fontossága (ne vállald túl magad!), a tisztaság (nem baj, ha néha piszkos leszel, de egyébként legyél decens és tisztelettudó másokkal) és a rendszeresség (nem törjön le a munka ismétlődő része) mind fontos tulajdonság a hollandok szerint.
A lehetőségek hazája
Hollandia kis ország, de rengeteg lehetőséget tartogat karrier szempontjából is, amit a kormány is próbál a maga eszközeivel elősegíteni különösen a magasan képzett bevándorlók bevonzásával.
Szintén fontosnak tartják a kisvállalkozások fejlődését, ennek érdekében amennyire lehet egyszerűsítik a bürokráciát, adókedvezményeket adnak és a visszajelzéseknek megfelelően újragondolják a szabályozókat.
Valamit jól csinálhatnak, hiszen ma már Hollandia pénzügyi, dizájn és startup központ is.
Rugalmas gondolkodás
A hollandok között rengeteg az újdonságra nyitott, ugyanakkor stratégiai tervezésre is képes, leginkább talán „konstruktív optimistának” nevezett ember. A legtöbben nem keresik a szavaid mögöttes értelmét, saját maguk lekicsinylése egyébként sem elterjedt, amit szokni kell, de van benne ráció.
A munkahelyeden jó eséllyel komolyan vesznek, elismerik az erősségeid, és nem fognak sokat vacakolni azzal sem, hogy rámutassanak a gyenge pontjaidra (de erről már volt szó).
Szervezettség
Némi skandináv beütés a szervezettség, a legtöbb dolog jól szervezett és működik. Igaz ez a vasútra (ami ugyan néha késik, de gyakran jár és modern) éppen úgy, mint az infrastruktúra más részeire (lásd bicikliutak).
Nyilván a hatékony ügyintézésnek ára van, az adók és a biztosítási díjak meglehetősen magasak, ugyanakkor ebből tartják fenn a biztonsági hálót és ez az ára annak is, hogy nem kell hülyére stresszelned magad ügyintézés közben, mint oly sok másik országban.
Mindebből az is következik, hogy ha ugyanezeket a tulajdonságokat (szervezettség, összeszedettség) te is fel tudod mutatni, azt nagyra értékelik majd a munkahelyeden.
(A poszt alapjául ez és ez az írás szolgált.)
(Fotó: Amsterdamming blog)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek