Az osztrák fővárosban rengeteg magyar él, vagy ha nem is él ott, de sokan dolgoznak ott, vagy szaladnak néha ki egy rövidebb-hosszabb látogatásra. Nemrégiben a blogon is olvashattatok posztot, melyben Bécsben élő külföldiek mondták el a véleményüket annak kapcsán, hogy az Economist nemrégiben a világ legélhetőbb városának jelölte szokásos éves listáján. (A posztot itt olvashatjátok el.) A vélemények akkor is vegyesek voltak, most azonban következzenek egy olyan ember gondolatai, aki több mint hét éve él külföldiként Bécsben, ráadásul Claire szakmája szerint kifejezetten a bevándorlókkal foglalkozik (az International Centre for Migration Policy Development munkatársa), így talán elég jó rálátása van arra, mi vár a Bécsbe érkezőkre.
Neked mi az a pénz, amiért már nem mennél el Magyarországról vagy amennyiért hazatérnél? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!
„Hét és fél éve élek Bécsben, így amikor meghallottam, hogy ez lett a világ legélhetőbb városa, kicsit zavarban voltam, mint mindig, amikor Bécs hasonló elismeréseket kap. (A Mercer életminőséget rangsoroló listáján 9 évig volt egyfolytában első.)
A Globális Élhetőségi Index lényege, hogy különböző területeket (egészségügy, oktatás, stabilitás, biztonság, kultúra, stb.) rangsorol nyilvános statisztikák, szakértők segítségével. Mindenesetre Bécs közel tökéletes eredményt ért el.
A város csodáit magam is meg tudom erősíteni, hiszen a közszolgáltatások és a tömegközlekedés annyira tökéletes, amennyire az emberileg lehetséges, emellett Bécs annyira biztonságos, hogy nyugodtan haza tudok sétálni bárhol az éjszaka közepén.
Kevesebb, mint 15 perc alatt bent vagyok biciklivel a munkahelyemen, mindezt a jól kijelölt bicikliutak biztonságában, csodás állapotban lévő történelmi épületek mellett elsuhanva.
Az évszaktól függően zenei, színházi, gasztronómiai, művészeti, tánc-, film- és irodalmi fesztiválok várnak, nyáron lehet úszni a Dunában, telente korcsolyázni a városháza előtt. Néha olyan az egész, mintha a városi élet valamilyen utópiájában élne az ember.
Barátságosak-e a bécsiek?
Csakhogy. Hasonlóan sok, itt élő osztrák és külföldi barátomhoz hasonlóan az én érzéseim is ambivalensek, mert akárhányszor kiteszem a lábam Bécsből lenyűgöz, mennyire barátságosak más városokban az emberek.
Kicsit olyan, mintha ezekben a fent említett sorrendekben nem számítanának olyan tényezők, melyek fontosabbak a mentális, mint a fizikai jólétnek: a kedvesség, a barátságosság, a türelem, a rugalmasság és egyéb, az általános jólét kevésbé megfogható tényezői.
Vajon csak szőrszálhasogatás lenne ezt felemlegetni, vagy a listák összeállítói egyszerűen nem vesznek figyelembe alapvető emberi szükségleteket, amikor csak a számokra és a városi infrastruktúrára összpontosítanak?
Bécsben közel 1,9 millió ember él. Vajon a város minden lakosa számára egyformán élhető? Bécsi polgártársaim közel egyharmada külföldön született, 29 százalékuk nem osztrák állampolgár. További 10 százalékuknak legalább egyik szülője külföldi.
Magyarán a város lakosságának kicsit több mint felét adják csak az osztrák szülőktől született helyiek. A többiek (köztük én is) vagy valamelyik európai uniós tagállamból (16 százalék) vagy harmadik országból (23 százalék) érkezett.
A rasszizmus jelenléte
A barátaim között (legyenek osztrákok vagy külföldiek) azok, akik muszlimok és/vagy barnább a bőrük általában nem tartják olyan nagyon „élhetőnek” a várost. Napi szinten tapasztalják meg a rasszizmus, az iszlamofób beszólásokat, azt, hogy nem férnek hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz, nem érzik biztonságban magukat és a rendőrség zaklatja őket.
A bevándorlók beilleszkedését mérő index 2014-ben 100 ország közül az 57. helyre tette Ausztriát az egyenlőség és a diszkrimináció-ellenesség terén, és úgy ítélte meg, hogy az országban erős a bevándorlóellenes érzület.
Tavaly az országban a legtöbb rasszista incidens Bécsben történt, közülük sok a tömegközlekedési eszközökön. Az ilyen incidensek 6 százalékát a rendőrség és a biztonsági erők követték el.
Bűnözés
Csak 2015-ben és 2016-ban 134 ezer külföldi (az Európai Unió tagállamaiból és azon kívülről) költözött Bécsbe, közülük 25 ezer volt menedékkérő. Azóta a gazdaság nő, a munkanélküliség folyamatosan csökken.
Noha Bécsben egyre többen élnek, a bűnözés még soha nem volt olyan alacsony, mint 2017-ben. Olyannyira, hogy Bécs éppen emiatt tudta idén megelőzni az ausztrál Melbourne-t az élhetőségi listán.
A kormány mégis gyakran úgy festi le a bevándorlókat és menekülteket, mint akik kárt okoznak az országnak a munkanélküliség, a bűnözés és az erőszak miatt. Bár Bécs városa másképp áll a kérdéshez, sok területen mégis ki van téve a kormányzati politikának és gyakorlatnak.
Összességében nagyszerű lehetőség egy ilyen élhető városban lakni. Csakhogy a nagyvárosi élet nem csak az élhetőségről, hanem az egymás mellett élésről is szól. Ha létezne Együttélési Index, azon Bécs aligha szerepelne túl jól. Ez az, ahol nekünk, bécsieknek – külföldieknek és azon osztrákoknak, akik otthonunkká tették a várost – még sok a tennivalónk.”
Döntöttek az osztrák szociális ellátásról - jár-e a kiküldött magyaroknak?
(Fotó: pixabay.com/tookapic)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek