Hogy ki vagy mi ez a ronda boeman, aki/ami elvisz – na, ez egy érdekes kérdés, pillanatokon belül ki is derül. Emellett megtudjuk, mi történik, ha lenyelünk egy rágót, miért tör ki a krimiőrület húsvétkor Norvégiában, illetve hogyan kell japánul gépelni.

(Fotó: pixabay.com/PublicDomainPictures)

A boeman kb. ugyanaz a holland gyerekeknek, mint a magyaroknál mondjuk a Krampusz, szóval ő az, akivel ijesztgetik őket a felnőttek, ha az szeretnék, hogy olyasmit tegyenek (vagy egyenek…) meg, amit nem szeretnének. További helyi népi bölcsességekkel a Hollandokk oldal szolgál.

„Szegény holland gyerekek sajnos nem tudhatják, hogy a répától jobban tudnak majd fütyülni, nekik egyszerűen azért kell répát rágcsálniuk, hogy jó legyen a szemük. 

„Een kruisje in je muggenbult helpt tegen jeuk” 

Ha a körmöddel egy kis keresztet mélyesztesz a szúnyogcsípésre, elmúlik a viszketés. Nálunk mondjuk bevált, és állítólag elalvás előtt ez a legjobb módszer, mert könnyen eltereli a figyelmet. Hatása nagyon rövid távú ugyanis. 

Más kérdés, hogy Hollandiában még soha nem sikerült szúnyoggal találkoznunk, ezzel szemben a legyekkel már komolyabb csatákat kell vívnunk, ha betévednek hozzánk. 

„Niet de deur uit zonder ontbijt” 

Reggelizzetek, mielőtt útra kelnétek! Az elhízásra 4x kevesebb esélye van a reggelizőknek, már csak azért is, mert nem esnek kísértésbe, ha korgó gyomorra nasizni támadna kedvük. 

Ezt a magyar gyerekek is pontosan így tudják, akiket ráadásul nem feltétlenül etetnek csokis kenyérrel reggelenként. (...) 

„Van tv kijken krijg je vierkante ogen” 

A TV-nézéstől négyszögletes lesz a szemetek. :-) Ez majdnem jobb, mint a puha orr a hazugság leleplezésére. Azonban a TV-nézés elvileg nem rontja a szemet, csak irritálhatja, ezért a felnőtteknek is tanácsos kétóránként 15 perc szünetet tartaniuk, bármilyen monitort is bámulnának éppen. 

„Als je kauwgom doorslikt, krijg je een kauwgomballenboompje in je buik” 

Ha lenyeled a rágót, rágófa nő a pocakodban. Esetleg összetapadnak a beleid, vagy ha mégsem, akkor 7 évig a gyomrodban marad. Bár a kisgyerekek számolatlanul képesek falni a rágót, problémát csak nagyobb mennyiségben tud okozni. (...) 

És hogy mi mindennel szokás még a gyerekeket ijesztgetni? Ami az angoloknál a Boogeyman, az a németeknék a Krampusz, mifelénk a Bákász és a Bumbus a legfélelmetesebb. A holland ijesztgetős szörny a boeman, de őszintén reméljük, hogy a komoly ijesztgetés kiment már a divatból." 

A teljes posztot itt találjátok, olvassátok el!

Húsvét Norvégiában 

Nyilván Norvégiában is a húsvét jelzi a tavasz kezdetét, más kérdés, hogy a tavasz északon kissé mást jelent, mint mondjuk Magyarországon. Hogy pontosan mit, az kiderül az immár második húsvétjukat Norvégiában töltő Adri és Györgyi posztjából.

„A húsvét a norvégok számára nem csak a tavasz kezdte, hanem az utolsó síelési lehetőség is, így - bár mindenki várja a napsütést és a melegebb időt - sokan felmennek a hegyekbe búcsúsíelésre. 

Norvégiában nagyon elterjedt, hogy a családoknak van egy kis faháza (ún. hytte) a hegyekben, amik nagyon egyszerűek: fafűtés, nincs áram, nincs víz, csak kinti budi, és persze internet sincs. Szóval tényleg minimál. 

Ez a minimalista stílus egyébként is közel áll a norvégokhoz, gondolom azokat a - nem is olyan régi - időket idézi amikor Norvégia még Európa egyik legszegényebb országa volt. 

A családok jómódúsága és a hytte felszereletsége között nincs egyértelmű összefüggés, ez inkább amolyan hagyományőrző, tipikus norvég dolog, de persze akadnak közművesített kisházak is. 

Szóval a norvégok elvonulnak a kisházaikba húsvétozni: síelnek, kirándulnak és krimiket olvasgatnak naphosszat. A húsvéti krimiolvasásnak is nagy hagyománya van az országban. 

Már hetekkel az ünnep előtt elkezdődnek a leárazások a könyvesboltokban és nagy betűkkel hirdetik az aktuális påskekrim listát, vagyis a húsvéti-krimiket. 

Ez a szokás az 1920-as években kezdődött ezzel a figyelemfelkeltő Aftenposten (itteni napilap) főcímmel: "Kirabolták a bergeni vonatot", mely egy épp akkor megjelent kriminek a címe volt, de persze sokan nem olvasták el a cikket, csak a főcímet, akik meg elolvasták a teljes cikket, azok közül sokan el akarták olvasni a könyvet is. (...) 

A felmérések szerint Húsvétkor a norvégok fele elutazik. Sokan mennek külföldre is, az egyik legkedveltebb úticél a Kanári-szigetek, ahol - ha jól sejtem - ilyenkor erősen felülreprezentáltak a norvégok. 

A húsvéti szünet egyébként az egész világon Norvégiában a leghosszabb. Az alapszünet öt nap húsvét csütörtöktől hétfőig, de sok munkahelyen hozzácsapnak még pár ajándékszabadság napot (pl. Adriéknál a szerda), de van olyan munkahely, ahol az egész hetet kiadják (hétfőtől szerdáig), meg persze rengetegen kiveszik szabadságnak a húsvétot megelező három napot, hiszen három nap szabadságkivétellel el tudnak utazni tíz napra.” 

A teljes posztért ide kattintsatok, érdemes elolvasni!

Hogyan kell japánul gépelni? 

A kérdés nyilván viszonylag kevés magyar számára jelent napi szintű kínzó problémát, viszont amikor belefutottam a Tshabee in Japan blog írásába, akkor úgy hirtelen felmerült bennem a kérdés, miszerint: tényleg, hogyan néz ki egy japán billentyűzet. Rögtön kiderül.

„Kezdjük ott, hogy a japánok összesen négyféle betűkészletet használnak: hiragana, katakana (ezek a szótagírásaik), kanji (ezek a kínai képírásos karakterek), és romaji (ezek a latin betűk). És mivel vegyesen használják őket, ezért a billentyűzeteket úgy kell kialakítani, hogy kényelmesen lehessen használni az összeset. (...) 

A jól megszokott latin betűk mellett vannak mindenféle kriksz-krakszok a billentyűk jobb alsó sarkában. Meg van pár billentyű (a space két oldalán, meg bal oldalt a tab felett), aminek a feliratát nem feltétlenül tudjátok elolvasni. 

Latin betűkkel viszonylag egyszerű írni, ugyanúgy kell, mint otthon. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy hogy lehet a többi karakterkészletet elővarázsolni. 

Nos, itt jönnek képbe a különböző billentyűzet-módok, amiket japán Windows-ban kényelmesen lehet váltogatni. Például a tab feletti billentyűvel, vagy (nem csak japán Windows-ban) a lentebb látható helyen klikkelve a tálcán. 

Például ha hiragana módra váltunk, akkor onnantól hiraganákat, meg egy pár plusz ujjmozdulattal kanjikat meg katakanákat fogunk tudni begépelni. Persze ezzel még nem jött el a jobb alsó sarkokban levő kriksz-krakszok ideje (amik amúgy a hiraganák). 

Van ugyanis a japán szótagoknak latin betűs átírása (többféle is, amik közül leginkább a Hepburn-féle terjedt el). Így a latin betűs átírással gépeli be az ember a szöveget, ami a képernyőn szépen hiraganává változik. 

Majd ha végzett a gépeléssel, a space (vagy a tőle jobbra levő billentyű) nyomkodásával tudja kiválasztani a kívánt kanji / hiragana / katakana kombinációt egy listából. 

A space bal oldalán levő billentyűvel amúgy egyből katakanává lehet változtatni az addig begépelt szöveget. Kb. úgy működik, mint az automatikus kódkiegészítés a fejlesztőeszközökben. Programozóként eléggé kézreáll.” 

Na ugye, most már ezt is tudjuk. :) A teljes posztért ide kattintsatok!

HÍRMONDÓ 

3000 kilométert utazik, hogy szavazhasson 

Nóra három éve költözött Dél-Afrikába, azon belül is Fokvárosba. Aminek csak azért van jelentősége, mert így oda-vissza 3000 km-t kell utaznia, hogy leadhassa voksát a vasárnapi parlamenti választáson. De megteszi, mert fontosnak tartja.

„Jó lenne, ha magyarként nem kéne égnie az arcomnak” 

„Nem a rendszer lett rosszabb, hanem több ember előtt lett világos, ami zajlik.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.