Olyan sokat komolykodtunk az elmúlt napokban, hogy arra gondoltam, ha már úgyis nyakunkon a szilveszter, akkor ma legyünk egy kicsit lazábbak és nézzünk szét a nagyvilágban, hol mi kerül az asztalra, de legalábbis a hasakba az év utolsó napján. Már ha még egyáltalán bárki gondolni bír a kajára ilyenkor. Jöjjön tehát egy nagy világ körüli út a gyomrokon keresztül! Utána pedig kíváncsi vagyok, ti mit esztek ilyenkor.
(Fotó: pixabay.com/martenh)
A tamale voltaképpen egy kukoricahéjba vagy banánlevélbe tekert étel, lehet sütemény (ekkor masából, azaz őrölt kukoricalisztből készítik), de gyakran töltik meg hússal vagy sajttal. Magyarán van édes és sós változata is, gyakorlatilag bármivel meg lehet tölteni, és utána akár kávéval vagy forró csokival megenni.
Sok családban a nők ilyenkor összejönnek és akár több száz kis csomagocskát készítenek, amit aztán barátoknak, családtagoknak, szomszédoknak osztogatnak szét. Szilveszterkor nem ritkán menudóval párosítják, ami állítólag jó a másnaposságra.
Hoppin' John, Egyesült Államok
Az amerikai Dél egyik újévi hagyománya a Hoppin’ John, ami tulajdonképpen egy babból (a legendás black eyed pea-ből) és rizsből, valamint némi sertéshúsból (általában baconből) készült étel.
(Fotó: wikimedia/Srjenkins)
Aligha lep meg bárkit is, hogy a pénznek komoly szimbolikus értéke van a Hoppin’ John esetében is, a babok a pénzérméket jelentik, és elég gyakran egyéb zöldségekkel is tálalják (a zöld szín ugye a dollárt jelképezi), így nem csoda, ha az étel a hagyomány szerint szerencsét hoz az újévben.
Az étel állítólag afrikai és nyugat-indiai karibi eredetű, és alighanem a rabszolgák vitték magukkal Amerikába, mindenesetre a 19. század közepéről már írásos emlékek vannak róla.
Ami a nevet illeti, a legelterjedtebb elmélet szerint a bab haiti kreol nevének (pois pigeons) torzulásából alakult ki.
Soba (vagy szoba) tészta, Japán
A magyarul kissé furcsán hangzó szoba a hajdina japán neve, és rengeteg felhasználási módja ismert, gyakorlatilag bármilyen, hajdinából készült tésztát, vagy más vékony tésztát jelenthet, hidegen is tálalják (mártással) vagy forró levesként.
A szobát hagyományosan szilveszterkor eszik a japánok, ezt hívják Tosikosi szobának. A szokás a 17. századig megy vissza, akkor búcsúztatták ezzel az étellel az óévet és köszöntötték az újat. A hosszú tésztaszálak a prosperitást és a kitartást, a hosszú életet szimbolizálták.
Érdemes még megemlíteni a mochitsuki. A mochi egy desszertkülönlegesség, alapja egy különleges rizs, amit gyakorlatilag tésztává vernek szét. A mochi püfölése a mochitsuki, aminek lényege, hogy apró darabokra kell szétverni, majd megenni a mochit, ami (ki nem találnátok) szerencsét hoz.
Szőlőszemek, Spanyolország
Méghozzá pontosan 12 darab, természetesen az év minden egyes hónapjára, és mondanom sem kell, hogy ez is szerencsét hoz. Éjfélkor kell minden egyes harangütésre egy szemet megenni, ami nem is olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. (Olyannyira nem egyszerű, hogy sokan elő is készítik, meghámozzák és kimagozzák, nehogy valami gikszer jöjjön közbe.)
A szokás a XX. század elején alakult ki, és (minő meglepetés!) a szőlőtermesztők találták ki, némileg fellendíteni az év végi eladásokat. Ami olyan jól sikerült, hogy a hagyomány azóta sok spanyol nyelvű országban elterjedt (például Chilében).
Oliebollen, Hollandia
(Fotó: pixabay.com/Eliens)
A holland oliebollen egy hagyományos, speciális, cukros fánk, szó szerint olajlabdát jelent, de ez inkább csak a sütésének módját jelenti, és nem annyira olajos, mint például a magyar fánk.
Kis golyókat kell elképzelni, amiben almát, mazsolát (esetleg körtét) tesznek bele, és gyakran adnak hozzá reszelt narancshéjat is. Én még nem kóstoltam, aki igen, az nagyon szerette, egyébként a hollandok is nagy lelkesedéssel fogyasztják nem csak szilveszterkor, hanem ősztől a tél végéig. Amszterdamban például utcai árusoknál is lehet kapni, kis tölcsérekben árulják.
Cotechino con lenticchie (Olaszország)
Avagy lencse kolbásszal. Olyan sokat nincs mit magyarázni rajta, a lencse hagyományosan szerencsét (és sok pénzt) hozó ételnek számít. Noha alapvetően farsangi étel, sokszor zárják a szilveszteri étkezést is chiacchierével, ami egy csörögefánkhoz hasonló vékony, olajban kisütött tészta, porcukorral (esetleg csokoládéval) ízesítve.
Pácolt hering (Lengyelország, Skandinávia)
Mivel jó sok van belőle (a színe ráadásul kicsit az ezüstpénzre emlékeztet) a lengyelek és a skandináv országok lakói is előszeretettel fogyasztanak heringet szilveszterkor (is). A kérdés elsősorban a tálalás, van, ahol krémes szósszal, van, ahol hagymával eszik.
A lengyelek hagyományos szilveszteri pácolt heringje a Sledzie Marynowane, amit 24 órán át vízben áztatnak, majd hagymával, fűszerekkel, cukorral és ecettel tartósítanak, aztán persze megeszik.
A skandinávoknál gyakran van hering szilveszterkor a smörgåsbordon (azaz az egyszerűség kedvéért svédasztalon) füstölt és egyéb pácolt halak, húsgombócok és egyebek társaságában.
Kransekage (Dánia, Norvégia)
(Fotó: Wikimedia/Jeremy Noble)
Ha már Skandináviában járunk, ne hagyjuk ki a kransekagét sem, ami tulajdonképpen egy koszorú alakú sütemény, amit szilveszterre (és egyéb különleges alkalmakra) készítenek főleg Dániában és Norvégiában.
Legfontosabb alapanyaga a marcipán, és egyre kisebb darabokat készítenek belőle, amiket aztán toronyszerűen egymásra pakolnak.
Marzipanschwein vagy Glücksschwein (Ausztria, Németország)
(Fotó: Alice Wiegand / CC-BY-SA-3.0 via Wikimedia Commons)
Malacok minden mennyiségben, de ezzel szerintem semmi újat nem mondok, hiszen Magyarországon is az egyik fő szerencsehozó állat az év végén. Minden lehet gyakorlatilag, csak malac legyen, készülhet marcipánból, csokoládéból.
Szilveszteri sütemény (világszerte)
A különleges szilveszteri süteményeket egyrészt az elkészítés és az elfogyasztás időpontja köti össze (nyilván éjfélkor vágják fel), másrészt az, hogy a legtöbben van valamilyen elrejtett pénzérme vagy figura, ami természetesen szerencsét hoz.
A görögöknél Vasilopita, a franciáknál gateau vagy galette des rois, Mexikóban Rosca de Reyes a neve. Aki az érmét vagy a figurát megtalálja a sütiben, annak szerencsés és gazdag éve lesz.
Ezt kívánom nektek is!
(Az alapötlet a CNN összeállításából jött.)
HÍRMONDÓ
„Nekem Anglia a jackpot” – egy magyar orvos vallomása
Rengeteg magyar orvos él úgy, hogy miközben Magyarországon dolgozik, időről időre külföldre jár dolgozni egy-egy hosszú hétvégét, vagy akár egy-két hetet. Most egyikük mesélt arról, milyen élet is ez.
A kormány szerint már többen jönnek, mint mennek
Az Emmi család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára szerint ma már nem a fiatalok elvándorlása jelenti a legnagyobb problémát a népességcsökkenés szempontjából.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek