Az osztrák fiatalok körében végzett egy meglehetősen átfogó felmérést a marketagent.com kutatóintézet. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a 14-29 évesek a külföldiek beilleszkedését, mit várnak el tőlük, miket tekintenek a legfontosabb értékeknek. Miután rengeteg magyar dolgozik (és él) a szomszédban, arra gondoltam, nem lenne érdektelen megnézni, mik is ezek az elvárások.

Ausztriában élsz vagy dolgozol? Te milyennek látod a beilleszkedést, az osztrákokat? Mennyire fogadnak be? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Kezdjük a legfontosabbal: a kutatásban részt vevő 3115 megkérdezett csupán 14 százaléka felelte azt, hogy sikeresnek érzi a külföldiek integrációját. Az idén nyáron (júniusban és júliusban) végzett felmérés azért ennél összetettebb válaszokat ad, például azt, hogy 46,6 százalék „közepesnek” értékelte a beilleszkedési folyamatot (a kettő együtt így 60 százalék, mindenkinek a megítélésére, világlátására bízom, erről mit gondol). 

A megkérdezettek 2,4 százaléka mondta azt, hogy az integráció „nagyon jól”, és 11,9 százalék azt, hogy „jól” működik. Viszont minden negyedik fiatal (25,7 százalék) szerint a bevándorlók beilleszkedése „rosszul”, illetve „nagyon rosszul" (13,4 százalék) működik, ami majdnem 40 százalékot ad ki. 

Érdekes, hogy elég nagy szakadék van a tizen- és a huszonévesek között az integráció megítélésében, hiszen míg a 14-19 évesek negyede (25,4 százaléka) tartja inkább vagy nagyon rosszul működőnek a beilleszkedési folyamatot, addig a 25-29 évesek körében ez az arány már közel a duplája (47,2 százalék). 

Mit kellene tenni a siker érdekében? 

A fentiek alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy az integráció megosztja az osztrák társadalmat (a fiatalokat mindenképpen), a kérdés most már az, hogy vajon milyen intézkedéseket tartanának helyesnek a helyzet javítása érdekében, mit tartanának fontosnak. 

Gyakorlatilag a megkérdezettek fele (49,8 százalék) már a gyerekkortól fontos nyelvtanítást és oktatást emelte ki, százalékra ugyanennyien az ingyenes német nyelvtanfolyamokat, míg 41 százalék a bevándorlók szakképzettségének kihasználását nevezte fontosnak. 

A marketagent.com által megkérdezett fiatalok szerint az osztrákoknak is hozzá kell járulniuk a külföldiek beilleszkedéséhez, ezt 36,7 százalék gondolja, de majd’ minden negyedik véli úgy, hogy az oktatási intézményeknek is kiemelt szerepe van az integrációban, a politikai pártokat viszont csak 15,6 százalék emelte ki. 

Ebben az esetben is van eltérés a korcsoportok között, általában azt mondhatjuk, hogy minél fiatalabbak a válaszadók, annál fontosabbnak látják az osztrák lakosság szerepét, és a korral együtt a pártok szerepének jelentősége is nő.                                                     

Mit kell tennünk nekünk? 

Mielőtt tovább mennénk, érdemes lenne megnézni, vajon miként látja mindezt a hétköznapokban egy ott élő magyar? Még korábban jelent meg Péter posztja, aki egy családi vállalkozás alkalmazottjaként írta meg tapasztalatait. Lássunk ebből egy rövid részletet (a teljes írást itt találjátok).

„Itt egy külfölditől elvárják – azt hiszem jogosan – hogy hozzon valamit, amit betesz majd a közösbe. 

Itt nem a származásod vagy a bőrszíned alapján ítélnek meg, hanem, hogy mit tudsz felmutatni. Ha semmit, akkor is jöhetsz, csak állj be a sor végére. Annyival lesz könnyebb dolgod, hogy minket, magyarokat tisztelnek. 

Ha minden sikerült, van lakásod, munkád, fizetésed, akkor nincs más hátra, mint a könnyed beilleszkedéshez szükséges két dolgot betartani: végezd a munkád legjobb tudásod szerint, és tartsd be a szabályokat. 

Ausztria konzervatív ország, az osztrákok igen büszke emberek, de mindig tisztelik és megbecsülik az igazodni képes hozzáállást. Ezek nem nagy dolgok, ha az ember elfogadja – főleg az elején -, hogy vendég és az ajtó előtt lábat kell törölni.” 

Milyen értékek szükségesek a beilleszkedéshez? 

Ha már az értékeknél tartunk, a talán legérdekesebb kérdés az volt, amikor azt kérdezték a fiataloktól, milyen értékeket tartanak fontosnak az országukban élni és dolgozni kívánó külföldiek részéről a beilleszkedéshez. 

A megkérdezettek elsöprő többsége (több mint kétharmada, 66,8 százalék) a másik tiszteletben tartását nevezte meg, ami mögött alaposan leszakadva, de majdnem egyenlő arányban szerepel az egyenlőség, egyenjogúság (37,7 százalék) és a tolerancia (37,1 százalék). 

Szintén az élvonalban szerepel az egymásra figyelés (35,8 százalék), a demokrácia tiszteletben tartása (31,5 százalék), a társadalmi felelősségvállalás (29,3 százalék), az őszinteség (29,2 százalék), az integritás (28,6 százalék), a fegyelem (26,6 százalék) és szorgalom (26,1 százalék). 

Viszont kevésbé tartják érdekes módon fontosnak az optimizmust (4,9 százalék), a vallásosságot (1,8 százalék) és a vagyont (0,8 százalék).

A beilleszkedés nehézségei magyar szemmel 

Nikolett a vendéglátóiparban dolgozik, ő úgy tapasztalta egy korábbi írásában, hogy igenis vannak különbségek a hétköznapokban az osztrákok és a magyarok között – mindkét fél részéről. 

„A hotelben dolgozó osztrákok munkához való hozzáállása nagyon motiváló volt számomra, ugyanis nagyon keményen dolgoztak. Ha nem volt munka, akkor is kerestek valamit. Továbbá panaszkodni nem emlékszem, hogy hallottam volna bármelyiküket is. 

A magyarok ennek a gyökeres ellentétei voltak. Főként elégedetlenek, de szerintem a motiváció hiánya és az alacsony megbecsülés hatása miatt. Természetesen nem voltunk 100 százalékosan úgy kezelve, mint egy osztrák. 

A fizetésünk alacsonyabb volt, minimálbérre voltunk bejelentve, szezonális szerződésünk volt nem pedig állandó, így nem járt számunkra többek között a 13.-14. havi fizetés. (…) 

Hosszútávon be is illeszkedni egy olyan országba, aminek nem ismerjük a kultúráját és értékeit, igen nehéz. Úgy, hogy esetleg még a nyelvüket sem beszéljük jól, még nehezebb. 

Tehát ne várjuk azt, hogy odamegyünk, és olyan lesz, mint itthon. Nem lesz olyan, egy-két szezon alatt biztosan nem. Nem ott nőttünk fel, talán soha nem fogjuk tökéletesen beszélni a helyi dialektust, nem várhatjuk, hogy egyből osztrákként kezeljenek. 

A magyarok mentalitása szerintem ezen még tovább is ront, hiszen ahelyett, hogy nyitottak lennének a helyiekre, és elvegyülnének velük, egymás társaságát keresik, egymás között magyarul beszélnek, nem mutatják a beilleszkedési szándékukat. 

Értem én, hogy így könnyebb, honvágyunk van, kapaszkodunk az utolsó szalmaszálba, ami a hazára emlékeztet, de hosszú távon ez csak kirekesztéshez vezet. 

Az osztrákok, ha talán le nem is nézik, de mindenképp fenntartással kezelik a keletet. Bár sokan említik Magyarország kapcsán a szép lányokat, bevásárlási lehetőségeket, és a Balatont, de messze nem a kelet a potenciális úti céljuk, hiszen megtehetik, hogy nyugaton, vagy országon belül nyaraljanak.” 

Nem bíznak a pártokban 

Visszatérve a felméréshez, mivel nyakunkon a hétvégi parlamenti választás, érdekes látni, hogy a fiatalok nem nagyon bíznak a pártok integrációs politikájában, illetve nem elsősorban az ő feladatuknak tartják annak véghezvitelét. 

Nem csoda, hogy 28,2 százalék egyetlen pártot sem tudott említeni, amelyikben ilyen szempontból megbízna. A maradék közül az első helyen (20,4 százalékkal) Sebastian Kurz és az ÖVP (Néppárt) áll, őket a Szabadságpárt (16,6), a Szociáldemokrata Párt (14,1), és még értékelhető eredménnyel a Zöldek (13,8 százalék) követik. 

(Fotó: pixabay.com/domeckopol)

HÍRMONDÓ 

Ausztriai munkák ápolótól felszolgálóig 

Sokszor leírtuk már, mennyire fontos munkaerőpiac az ausztriai a magyar határátkelők számára, és egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a folyamat lassulna vagy megfordulna. Persze amíg ilyen állásokat ajánlanak… 

A legrosszabbul fizetett állások Magyarországon 

Miközben Magyarország egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd, közben éppen a leginkább érintett területek között több is van, ahol a fizetések a legalacsonyabbak közé tartoznak. 

A franciák már beintettek 

Miként az várható volt, Franciaország elég gyorsan bejelentette, hogy ha Katalónia ki is kiáltja elszakadását Spanyolországtól, azt nem fogja elismerni. Nem csoda, hiszen az országban elég jelentős baszk kisebbség él, és ha a katalánok függetlenedhetnek, akkor jó eséllyel a baszkok lennének a következők. 

Kinek a térfelén pattog a labda? 

Tovább folyik az egyre kínosabb egymásra mutogatás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a britek uniós tagságának megszüntetéséről zajló tárgyalások kapcsán. Már azt sem tudják eldönteni, voltaképpen kinek is kellene megtenni a következő lépést. 

Merre tovább, Ausztria? 

Igazi nagyüzem van idén az európai politikában, hiszen a hollandok, a franciák és a németek tervezett (és a britek váratlan) parlamenti választása után hamarosan Ausztria járul az urnákhoz, hogy eldöntse, merre tovább. 

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.