A kétnyelvűség alapvetően nagyszerű dolog, aminek a hétköznapi előnyeiről nem is nagyon kell (pláne ezen a blogon) hosszan értekezni. Kétnyelvű gyereket nevelni viszont már sokkal összetettebb, mint azt gondolná az ember, pláne, hogy elég sok a félreértés és a téveszme körülötte. Nektek milyen tapasztalatotok van?
„Nem érdekel, ha a rokonok / ismerősök / ismeretlenek / óvónénik nem értik, hogy mit magyarázok, akkor is mindig magyarul szólok a kölökhöz. Ha én olvasom az esti mesét, az mindig magyar. Vannak olyan rajzfilmek, amiket magyarul ismert meg, és nem is hajlandó olaszul nézni. (…)
Erőfeszítéseim eddig nem mondhatnám, hogy hatalmas sikerélményekhez vezettek volna, de nem adom fel. Amit elértem, hogy mindent megért, ezt már össze-vissza teszteltük, minden magyar utasítást végrehajt, ha megkérem, hogy kérdezzen meg ezt meg azt apától, tökéletesen tolmácsolja a dolgokat.
Az aktív része viszont nem akar előbújni. Vannak ugyan szavak, amiket csak magyarul mond (pl.: bugyi – ezt már sikeresen beleverte az olasz óvónénik fejébe is, süti, cipő), és ha nagyon presszionálom, akkor kibök egy-két egyéb szót is. (…) Valaki igazán adhatna egy jó receptet arra, hogy hogyan is lehetne kihozni belőle a hun leánykát.”
A fenti bekezdéseket az Olaszmamma blog szerzője írta még régebben, és ez az idézet is rávilágít arra, hogy a kétnyelvűségre nevelés csak távolról nézve tűnhet egyszerű dolognak, a mindennapokban jóval bonyolultabb.
A „szótlanság” korszaka
Dr. Csiszár Rita nyelvész, szociológus szerint attól sem kell megijedni, ha a gyerek az első időszakban nem nagyon szólal meg az óvodában, ez a beilleszkedés szokásos része, hiszen egyik napról a másikra nemcsak egy új környezetben találja magát, hanem egy új nyelvi közegben is, ahol nyelvtudás hiányában nem tud a korának megfelelő módon bekapcsolódni a közösségi életbe.
A szakember szerint a gyermek életkorától és természetétől is függ, hogy számára ez a helyzet milyen mértékű frusztrációt jelent. A kisebb gyerekek például könnyebben és gyorsabban boldogulnak, hiszen játékaik még kevésbé nyelvhez kötöttek.
Ez a „szótlanság” általában negyedévig, félévig tart, szélsőséges esetben lehet egy év is – a lényeg minden esetben, hogy türelmesek legyünk a gyerekkel. Érdemes azt is elfogadni, hogy az általánosan elterjedt tévhittel szemben egy gyerek ritkán tanul meg mondjuk három hónap alatt folyékonyan és kifogástalanul egy új nyelvet.
Dr. Csiszár Rita szerint az esetek nagy részében a némaság hónapjai után a gyermek kerek, egész mondatokkal áll elő. Fontos, hogy ne pánikoljunk be, és az otthoni nyelv a magyar maradjon, „mindig azt a nyelvet kell ugyanis támogatnunk, amelyiket a gyermek környezetében nem beszélik: külföldön a magyart, Magyarországon az idegen nyelvet. Feltéve, ha az a szándékunk, hogy a gyerekünk még évek múlva is tudja és akarja használni mindkét nyelvét” – figyelmeztet a szakértő.
Noha a kétnyelvűség nem új jelenség, mégis sok téveszme kering vele kapcsolatban, ezek között próbált meg rendet vágni Chontelle Bonfiglio, aki egyszerre tanár és a Bilingual Kidspot nevű, a témával foglalkozó oldal alapítója. Lássuk, ő milyen félreértéseket emelt ki!
Okosnak kell lenned a kétnyelvűséghez
A kétnyelvűség kialakulásának semmi köze egy gyerek értelmi képességeihez, egyszerűen ha elég intenzíven él egy adott nyelvben, akkor megtanulja. Rengeteg példa van arra, hogy tanulási nehézségekkel küzdő, Down-szindrómás vagy autista gyerekek is megtanultak számukra idegen nyelvet.
A nyelv elsajátítása ugyanis egy természetes folyamat, mint a hangszeres játék, vagy a sport. Nyilván bizonyos gyerekek könnyebben tanulnak, mások nehezebben.
A kétnyelvű gyerek később kezd beszélni
Egyike a leginkább elterjedt félreértéseknek, annak ellenére, hogy időről időre bebizonyosodik: a kétnyelvűségnek és a beszéd későbbi kezdetének semmi köze egymáshoz, hiszen minden gyerek a maga tempójában kezd beszélni, függetlenül attól, hogy egy- vagy kétnyelvű.
Az persze nem kizárt, hogy egyes kétnyelvű gyerekeknek tovább tart, amíg mindkét nyelven folyékonyan beszélnek, ami nem csoda, hiszen dupla szókincset kell felépíteniük.
De még ez sem mindig igaz, a fordítottjára is van példa, éppen azért, mert ezek rendkívül egyéni sajátosságok.
Szerencsésebb, ha előbb csak egy nyelven tanul meg folyékonyan beszélni a gyerek
Éppen ellenkezőleg: a két nyelvet tanuló gyerekek jellemzően gyorsabban elsajátítják, mint aki később vág bele egy második nyelv tanulásába. Az a legjobb, ha a nyelvtanulás minél fiatalabb korban elkezdődik, ez az időszak Chontelle Bonfiglio szerint születéstől hatéves korig tart.
Az egyik, sokak által vallott elmélet szerint a gyerek jobb, ha csak akkor (jellemzően az iskolában) kezd második nyelvet tanulni, amikor az anyanyelvének már teljesen a birtokában van.
Ezzel szemben a szakértő szerint a kivárás csak megnehezíti a gyerek helyzetét, mert idősebb korban már tudatában lesz annak, hogy tanul, míg egészen kicsiként ez egy természetes folyamat.
Az óvodában / iskolában használt nyelven beszéljünk a gyerekkel
Számtalan angliai és amerikai példát tudnék felhozni arra, amikor magyar szülők angolul beszéltek otthon a gyerekkel, általában abból kiindulva, hogy ha a gyerek nem beszéli tökéletesen a nyelvet, amikor iskolába kerül, akkor hátrányból indul.
Aminek semmi értelme, különösen akkor, ha a szülők nem anyanyelvi szinten bírják az adott nyelvet. A gyereknek és nekik is jobb, ha a saját nyelvükön kommunikálnak, építik a gyerek szókincsét.
Annál inkább, mert az iskolakezdés után úgyis villámgyorsan a szülőké lesz a kisebbségi nyelv, és elképzelhető ugyan, hogy a gyerek minimális hátránnyal indul, de egyrészt gyorsan utoléri a többieket, másrészt cserébe kap egy plusz nyelvet.
Automatikusan kétnyelvű lesz
Mármint ha otthon mindkét szülő a saját anyanyelvén beszél a gyerekhez. Ami persze igaz, de csak akkor, ha a szülők eleget foglalkoznak vele, eleget beszélnek hozzá a saját nyelvükön.
Márpedig ilyen esetekben mindig van egy nyelv, amelyből kisebb dózist kap a gyerek, az ezt beszélő szülőnek tehát keményebben kell dolgoznia, hogy gyermeke tartsa a másik szülő tempóját. Ami egy dolgozó szülő esetében nem is olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik.
Tévéből is meg lehet tanulni egy új nyelvet
A tévé (YouTube, Netflix, stb.) nézés persze rengeteget segíthet, de csak akkor, ha megvan hozzá a megfelelő alap, ellenkező esetben úgynevezett passzív kétnyelvűség alakulhat ki, azaz a gyerek megérti, ami zajlik körülötte, de nem lesz képes megszólalni.
Magyarul szükség van az emberi interakcióra, a közös játékra, beszélgetésre, az észrevehetetlen gyakorlásra, hogy valóban folyékonyan beszélje majd a nyelvet. Nem véletlen, hogy a nyugati országokban sokszor fogadnak olyan au pairt vagy nannyt a gyerek mellé, aki a megtanítani kívánt második nyelven beszél velük.
Pár napja olvashattátok például Tamara történetét, aki Spanyolországban éppen így dolgozik:
„Au pairkedni egy jó családdal kétségkívül pozitív élmény, sok móka és kacagás, ám mégsem mindig könnyű. Az elsődleges feladat, hogy a családdal együtt élve vigyázni kell a gyerekekre, elvinni őket iskolába vagy óvodába, de a fő cél az én esetemben az, hogy megtanítsam őket angolul. (...)
Mostani családom mellett eddig öt különböző családdal dolgoztam hosszú távon, jelenleg három másik családhoz járok heti 5 alkalommal. A legelső családot az engem fogadó anyuka szerezte, mivel aktív tagja egy ikres szülős csoportnak (emiatt is van, hogy indokolatlanul sok ikerpárt ismerek Madridban). A következő család az első család ismerőse volt, és ők is érdeklődtek, és így tovább.
Legtöbbször csak együtt játszunk a gyerekekkel egy órát, én angolul beszélek hozzájuk. Ha a szülők nem erőltetik az angolt, és hagyják, hogy spanyolul válaszoljanak nekem a gyerekek, a kicsik mindig hamar megkedvelik a nyelvet, és ők maguk fognak kedvet kapni ahhoz, hogy angolul szólaljanak meg. Vannak nagyobb tanítványaim (8-11 évesek), nekik rendes angolórát tartok, viszont ez sajnos több felkészülést igényel a részemről.”
A kétnyelvűeknek nincs akcentusuk
Én ugyan nem vagyok szakértő, de meggyőződésem, hogy mindenkinek van akcentusa (mondja meg valaki, hogy például az angolban mikor nincs valakinek akcentusa – talán a BBC bemondóinak munka közben…), tehát ez eleve értelmetlen kitétel.
De ha jobban belegondolunk, az sem mindegy, hol és milyen körülmények között, milyen akcentust beszélő szülőtől tanul a gyerek – egyébként meg őszintén szólva kit érdekel?
A kétnyelvűség előnyei
Végezetül röviden kitérnék még arra, hogy túl a hétköznapokon milyen előnyei vannak még a kétnyelvűségnek. Valamikor az év elején jelent meg egy kanadai tanulmány, melyben a kétnyelvűek és az egy nyelvet beszélők agyát hasonlították össze.
A kutatók arra kértek idős embereket, hogy oldjanak meg különböző feladatokat. A feladatokban a vizuális információkra (a tárgy színe) kellett támaszkodni és figyelmen kívül hagyni a térbeli információt (a tárgy elhelyezkedése).
A kutatók azt látták, hogy az egynyelvűek nagyobb agyterületet használtak több kapcsolattal, míg a kétnyelvűek kisebbet, kevesebb kapcsolattal. Utóbbiak mivel hosszú éveken keresztül naponta gyakorolták a két nyelvet, gyakorlottak lettek a releváns információ kiválasztásában és figyelmen kívül hagyták azokat az információkat, amelyek eltéríthetik őket feladatuktól.
Az ő agyuk sokkal hatékonyabban használja erőforrásait és kevesebb, de az adott feladatra specializáltabb agyrészeket hív segítségül egy adott feladat megoldásakor.
Ez kettős előnyhöz vezet, hiszen a hatékonyabb erőforráshasználat mellett elkerülik az idő múlására érzékeny homloklebeny használatát, azaz könnyebben kerülhetik el az időskori betegségeket, például a demenciát.
HÍRMONDÓ
Mágikus pénteki négyes
Féllábbal már itt a hétvége, úgyhogy rögtön négy külföldi állásajánlat-csomag érkezik. Ráadásul az egyik a fejlesztés egy újabb szakasza, hiszen mostantól egyéni ajánlatokat is fel lehet tölteni, az elsőt már meg is tette Taxomükke.
Több ezer ausztriai magyart érinthet a „barátságtalan lépés”
A magyar miniszter szerint az osztrák terv barátságtalan lépés. Az esetleges szigorítás több ezer olyan Ausztriában dolgozó magyart érinthet, akiknek gyermekei Magyarországon élnek, a számukra Ausztriából folyósított családi pótlék nagyjából a felére csökkenhet.
Ezért nem beszél idegen nyelveket a magyar
Hiába magas az iskolai nyelvórák száma (egy magyar diáknak kétszer annyi nyelvórája van, mint mondjuk egy osztráknak), és hiába költ rá arányaiban sok pénzt a magyar állam, a dolog mégsem működik. Az ok egyszerű, és kissé elszomorító is.
Válsághelyzetet okozhat a munkaerőhiány
A szlovák miniszterelnök már aggódik is vadul, mondván, a szakképzett munkaerő hiánya manapság ugyanolyan válsághelyzetet idéz elő, mint amilyet a nagymértékű munkanélküliség 2010-2011-ben okozott.
Követhetik a franciák a brit példát?
A közelgő francia elnökválasztás kapcsán egyre többször merül fel a kérdés, hogy adott esetben követhetik-e a franciák is a briteket. Az elemző szerint a helyzet ennél bonyolultabb.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek