Távkapcsolatban élni nem egy álom, pláne nem az, ha alig pár hét után kell elszakadni egymástól. A mai írás szerzője, Paul éppen ebben a cipőben járt, amikor alig három héttel a megismerkedést követően költözött Budapestről Berlinbe (erről egy korábbi posztban írt), és hagyta hátra barátnőjét. Hogy mi lett a történet vége? A poszt végére kiderül.

Te is éltél már távkapcsolatban? Esetleg éppen most is abban élsz? Írd meg tapasztalataid a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

„Olvastam a cikket a távkapcsolatokról és szeretném megosztani veletek a saját történetem. Ahogy azt korábbi írásaimban sem titkoltam, Berlinben élek, most már több, mint 5 éve. Kintlétem első 14 hónapját távkapcsolatban töltöttem. 

Az akkori barátnőmet egy nappal azelőtt ismertem meg, hogy kivonatoztam volna Berlinbe egy állásinterjúra. Akkor köztünk még maximum kölcsönös szimpátia volt. Szombaton megismerkedtünk, vasárnap vonatra szálltam, hétfőn interjú, kedden újra Pesten voltam és várt a közösségi oldalon egy bejelölés.

Megvolt az első randi, az első csók, majd jött a hír, hogy felvettek Berlinbe egy nagy céghez. Második randevún elmondtam, hogy mi a tényállás. Nem akartam zsákbamacskát árulni. Felvázoltam 3 opciót: 

A - ennyi volt, nem folytatjuk tovább

B - kipróbáljuk a távkapcsolatot

C - felad Magyarországon mindent és kijön velem. Második randin ez sokkoló lehetett (az volt neki), de a végén azt mondta, hogy B, nyitott C. 

Innentől kezdve fel kellett pörgetni az eseményeket. Három randi után bemutattam a szüleimnek (barátnőm újabb sokkot kapott a sebesség miatt), szinte minden nap találkoztunk, esténként telefon. 

Három hét után elválás 

Aztán eljött az indulás ideje. Biztos, tartós kapcsolat esetén is húzós az ilyen szétválás, de 3 hetes kapcsolatnál annyi kérdőjel van az emberben, hogy csak na. Ugye nagy a szerelem, nehéz az elválás. De a frissesség miatt az ember abban sem lehet, biztos, hogy kitart a szerelem 1000 km távolságból. 

Mivel egy kis, cég által bérelt lakásban laktam az elején, így chatprogramokon keresztül tartottuk a kapcsolatot plusz telefonálások (volt magas telefonszámla szépen, de ez van, ha az ember szerelmes). 

Persze, ha a wifi hirtelen megszakadt, akkor volt anyázás meg miegymás. A másik hiánya folyamatosan érezhető volt. Mikor nagyon, mikor rettenetesen. Iszonyat nehéz volt az időszak. 

Állandó ingázás

Úgy beszéltük meg a dolgot, hogy egyik hónapban én repülök haza, a másik hónapban barátnőm repül ki Berlinbe. Jó, első két alkalommal még vonatoztam, de az borzalom volt. 

Pénteken este 6-kor fel a vonatra Berlinben, szombat reggel 8-kor érkezés Pestre. Vasárnap este 6-kor fel a vonatra Pesten, érkezés reggel 8 Berlin és irány a meló. Gyorsan úgy döntöttem, hogy inkább fizetek 60€ helyett 100€-t, de nem 28 órát vonatozok, hanem 3-at repülök összesen. Megérte.

Két hónap után béreltem saját lakást. Úgy választottam ki az otthont, hogy abban már a jobbik felemnek is legyen hely bőven. Értem ezalatt, egy szoba csak a cuccainak (olyan női szoba). Mindent úgy rendeztem be, hogy majd ha jön, akkor neki is tetszen. Amikor ő volt Berlinben, akkor együtt vettünk ezt-azt, segített festeni, és a többi. 

Az idő telt, a döntés pedig… 

Februárban költöztem ki, bíztam benne, hogy pár hónap után döntésre jut és utánam jön. De az idő csak telt és nem jött a válasz a részéről. 

Úgy nyár elején adtam magamnak egy határidőt, hogy ha év végéig nem tudja rászánni magát a döntésre, akkor szakítok.  Na jó, először augusztus volt a határhónap, majd utána toltam ki év végére. Úgy gondoltam, hogy ha a másik fontos eléggé, akkor képesek vagyunk feladni az addigi életet és menni. 

Persze barátnőm vezető beosztásban volt egy multinál, jó élete volt, nem volt gondja. Megértettem egy darabig, hogy nehéz a döntés, de mindennek van határa. 

Én egyre jobban nyomtam a témát, sokszor veszekedtünk emiatt. Igazság szerint egyedül emiatt veszekedtünk vagy ezzel kapcsolatban. A távolság kihozta a félelmeket sokszor. De kitartottunk. 

Aztán karácsonyra hazamentem. Közeledett az év vége (nagyon), és megkaptam végre a választ is. Januárban felmond, és április elején költözik. 

Nagyobb nem is lehetett volna az öröm. Igaz, magamban elkezdtem szép csöndben lezárni az egészet, mivel kezdtem elveszteni a hitemet a pozitív végkifejletben.

Megérte várnom, nem elcsábulnom. Voltak nehéz időszakok, de a vége csak jó lett. 

A várakozás gyilkos tud lenni 

A következő 3 hónap másképp, de még durvább volt. Mint amikor a kisgyerek tudja, hogy már csak 5 nap és Karácsony, de a várakozás gyilkos tud lenni.

Nálunk a munka mellett folytak az előkészületek ezerrel. Igyekeztem a legotthonosabbra berendezni a lakást, hogy barátnőm azonnal jól érezze magát, most már nálunk.

Április 12-én pedig megérkezett Berlinbe. Azóta is itt van. De már nem a barátnőm. Következő év augusztusában összeházasodtunk és most várjuk az első babát is. 

Mi szerencsére elmondhatjuk magunkról, hogy egy nagyon nehéz 14 hónap után, jött a szebbik rész. Nem szakítottunk, hanem sok veszekedés, sírás, várakozás után végett vetettünk a távkapcsolatnak és azóta is együtt vagyunk. 

Innentől kezdve pedig mi is csak egy átlagos pár vagyunk, akik külföldön élnek. Csak annyit tudok mondani, hogy ha a másik tényleg nagyon fontos számunkra, akkor egy darabig a távkapcsolat is kibírható.”

HÍRMONDÓ

A kormánypárt nyert Hollandiában 

Noha a magyar miniszterelnök március 15-én „forradalmi hangulatról” beszélt Európában, a jelek szerint a holland választók nem hallották meg, mert a választáson simán győzött a jelenlegi kormánypárt, a bevándorlásellenes Szabadságpárt nagyon lemaradt.

Lázadnak a skótok

A skót első miniszter szerint kizárólag Skóciát illeti meg az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról szóló döntés joga. Ezt a Brexit miatt tartanák, és könnyen a Kis-Britanniához vezethet. 

Mégsem lesznek fizetősek a német autópályák? 

Noha az Európai Bizottság egyszer már elfogadta a jogszabályi változtatásokat, a német útdíjrendszer az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés miatt továbbra is az uniós jog megsértésének minősül. Részletek itt!

Miért éppen uszodatechnikus?

Kinek jutna eszébe, hogy uszodatechnikusnak menjen Bécs mellé? Mert az írországi étteremvezető, vagy a németországi targoncás az hagyján, de uszodatechnikus? Napi külföldi munkaajánlatok a Határátkelőn!

(Fotó: pixabay.com/RyanMcGuire)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.