Amikor egy vegyesházasságba gyerek születik, akkor egyrészt nagyon örül mindenki, másrészt felmerül a névadás kérdése. Ilyenkor jön a fejtörés, milyen nevet is válasszunk, hogy egyik szülő országában se szúrjunk ki nagyon a gyerekkel. A helyzet különösen érdekes, amikor nem is európai a pár egyik fele – miként történt ez Oszkár esetében is. A megoldás érdekes, és kissé talán meglepő is.

„Sokan elfelejtik, hogy egy külföldön megkötött házasság, vagy gyermek születése a magyar hatóságok számára láthatatlan, nem tudnak róla, jelezni kell nekik, aminek megvan minden országban a módja.

Első lépés ugyebár, hogy ha az esküvő is már külföldön volt, akkor a magyar hatóságok először az esküvő magyar anyakönyvezését kérik, erről már volt korábban itt szó a blogon.

Ha megvan a magyar hatóságok által kiállított házassági anyakönyvi kivonat, akkor lehet megindítani a gyermek anyakönyvezésének a folyamatát az adott ország magyar konzuljánál.

Legdurvább esetben a külföldi közjegyző igazolja, hogy a kórházban kapott anyakönyvi kivonat eredeti, amit utána az adott ország hatósága lát el apostille pecséttel, amit már az adott ország magyar konzulja is le tud ellenőrizni és le tudja folytatni a hivatalos procedúrát.

Az fontos, hogy magyar állam automatikusan állampolgárságot véleményez magyar földön született gyermekeknek, illetve ha egyik szülő (lehet egy nagyszülő is elég) magyar állampolgár (volt) és ezt hitelt érdemlően bizonyítani tudja. (Igen, a szír bevándorlók itt született gyermekei magyar útlevéllel utazhatnak hamarosan).

A konzul dönt

Szóval ha megszületett a gyermek, akkor a külföldi hatóság által kiállított anyakönyvvel be kell sétálni a magyar konzulátusra (általában időpontot kell kérni, mert bő egy órába telik mindent kitölteni).

Európai Uniós tagállamban általában nem kell extra hitelesités, de EU-n kívül kell a fenti közjegyző-apostille pecsét ahhoz, hogy a konzul neki tudjon állni a munkának.

Fontos, hogy a konzul maga dönti el, hogy lefolytatja-e az eljárást. Van, hogy elég egy szülőnek megjelenni a konzul előtt, van amikor anya-apa-gyermeknek is meg kell jelennie, ez a konzulon múlik.

Ha a konzul mindent rendben talál, akkor csak pár nyilatkozatot kell tenni, illetve befizetni a konzuli illetéket plusz esetleg fordítás díját ha arra is szükség volt.

Névadás: variációk egy témára

A nyilatkozatokban több fontos dolog is tisztázódik: gyermek magyar vezetékneve: ez ugyebár a házasságkor el lett döntve, illetve keresztnév. FONTOS, hogy a külföldi születési anyakönyvi kivonatban szereplő névnek nem kell azonosnak lennie a magyar anyakönyvbe bejegyzett névvel.

Ugyebár egy japán, vagy örmény nevet igen nehézkesen lehet átírni magyarra és szerencsére nem követelmény! Szóval lehet, hogy japánul Shongoku a gyermek neve, ettől magyar útlevélben simán szerepelhet Béla néven. Csak a nyilatkozat során a Béla nevet kell megadni.

De aki igazán cifrázni akarja és a házastársa külföldi, akkor csinálhatja, hogy a gyermek vezetékneve is a partnerétől van például Suzuki (vezetéknév), keresztnév meg Shongoku. Szóval japán személyin Shongoku Suzuki szerepel, míg a magyar útlevélen Kovács Béla.

Ne szúrjunk ki a gyerekkel!

Újdonság amúgy, hogy korábban a születést Magyarországon való anyakönyvezését meg kellett várni (ez több hónapba is telhet), csak utána lehetett útlevelet kérni a gyermeknek, most ez a két folyamat úgy tűnik párhuzamosan is futtatható.

Útlevelet utána konzulnál konzuli futár által szállítva a konzulátuson lehet átvenni (lassú), ha sürgős, magyar címre kell a postázást kérni, amit utána magyar ismerős ki tud gyorsan küldeni külföldre.

Szóval nem kell félni, érdemes jó nevet választani, nem kell kiszúrni a gyerekkel, hogy Kovács Béla helyett, Kovács Shongoku-nak hívják magyarul. :D

Illetve meg azelőtt érdemes beszélni a konzulátussal mielőtt a külföldi esküvő megtörténne vagy a gyermek megszületne. Az időben beszerzett információval sok fejfájás spórolható meg. :)

A mi esetünkben a leírtak szerint zajlott minden, az igénylőlapra latin betűs átírással felkerül a „külföldi okiratban szereplő” név, de a magyar anyakönyvre már a magyar neve került, mint a gyermek neve BAH által kiállítva.

A japán születési anyakönyvi kivonatban meg ott van a japán név Misao Iwata. A magyar dokumentumon egyedül az anyja neve, meg a születési hely az, ami arról árulkodhat, hogy kicsit különlegesebb gyermekről van szó.

Egy ember két identitással?

Ugyebár amikor házasságot köt egy magyar és nem magyar, akkor a magyar anyakönyvezés során nyilatkoznak a születendő gyermek vezetéknevéről. A magyar anyakönyvezés során a magyar vezetéknevet adják meg, a külföldi, mondjuk lengyel házassági anyakönyvezéskor meg a feleség vezetéknevét.

Ugyanígy, amikor a gyermek megszületik, akkor ahol született a gyermek, ott lesz egy anyakönyve, amit utána Magyarországon a bevándorlási hivatal bejegyez, onnantól lesz hivatalos.

Tehát akinek vegyesházasságból születik gyermeke, annak érdemes ezzel a módszerrel élnie, a gyermeknek két identitása lehet név alapján, és nincs kiszúrva egyik országban sem egy külföldinek hangzó névvel.

Remélem, páran hasznosnak találják majd az információt.”

HÍRMONDÓ

Százezer magyar tűnt el a rendszerből

Mexikóiak, mongolok, ukránok – egyre-másra jelennek meg Magyarországon a külföldi munkavállalók, mert a munkaerőhiány megköveteli a jelenlétüket. Közben ugyanakkor százezer magyar van, akik egyszerűen eltűntek a rendszerből.

Szerelem az Óperenciás-tenger közepén

Amikor jön egy váratlan szerelem, ami teljesen felbolygatja az ember életét, és egyszer csak azon kapja magát, hogy egy másik országban, kultúrában él – na, az nem semmi. Miként ez a történet sem.

Öt igazán világvégi ház

Az emberből időnként előtör a „de jó lenne elvonulni valahová a világ végére” érzés, ami általában amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlik. Öt világvégi hely, nem csak azoknak, akiknél nem múlik…

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.