Szerintem a legtöbben legalább egyszer eljátszottunk már a gondolattal, hogy milyen lenne olyan munkát végezni, ami nem köt helyhez, amit bárhol a világban végezhetünk – és ha ez megvan, akkor nekivágni kicsit (vagy nagyon) a világnak. Persze a legtöbben maximum a gondolatig jutunk el, viszont vannak, akik meg is valósítják az álmukat. Közéjük tartoznak a digitális nomádok, akiknek a technológiai fejlődés tette lehetővé ezt az életmódot.
Lassan letelnek a nyári szabadságok, ha valami szép helyen jártál, érdekes kalandban volt részed, vagy egyszerűen csak megosztanád az élményeid, ne habozz, írd meg és küldd el ahataratkeloKUKAChotmail.com címre!
Felicia Hargarten és Marcus Meurer
Rengeteg különböző kezdeményezés van a világban, az egyik ilyen a Digital Nomad DNX mozgalom. Ennek az alapítójával, Felicia Hargartennel készített interjút a momondo utazási oldal, és mert nagyon érdekel a téma, és így, a nyár végén az utazás amúgy is benne van a levegőben, gondoltam, talán nektek is érdekes lehet, ha pár izgalmas részletet kiemelek a beszélgetésből (amit teljes egészében itt olvashattok el).
Érdemes persze azzal kezdeni, hogy miben különböznek a digitális nomádok a hátizsákos utazóktól, vagy a világkörüli úton lévőktől? Elsősorban abban, hogy ők lassan mozognak, és ahol megállnak, ott megpróbálják felvenni a helyiek életritmusát, és persze komolyan dolgoznak.
A digitális nomádokat három csoportra lehet osztani: vannak a szabadúszók (ők azok, akik több ügyfélnek dolgoznak és tulajdonképpen a munkaidejüket értékesítik), aztán a vállalkozók (akik eladható terméket, szolgáltatást fejlesztenek és kínálnak), végül az alkalmazottak, akik klasszikus értelemben vett munkavállalók, csak éppen nincsenek helyhez kötve.
Mi kell ahhoz, hogy valaki digitális nomád legyen?
Nos, lévén digitális tudásról szó, ismerni kell a területet, legyen az honlapkészítés, SEO (keresőoptimalizált szövegírás), közösségi média, online hirdetések, tartalomelőállítás és marketing, e-kereskedelem, közösségépítés és még sorolhatnám.
„Nyilván ha valamiben nem vagy nagyon jó, vagy ha valamely részét nem szereted csinálni, kiadhatod a munkát. A képességeidhez mérten kezdheted szabadúszóként, vagy megpróbálhatod értékesíteni a meglévő terméked. Én soha nem terveztem a digitális nomádságot, véletlenül alakult így” - mondta Felicia Hargarten.
Ő turizmust és rendezvényszervezést tanult, majd klasszikus irodai munkát végzett Düsseldorfban és Berlinben. A barátja a német fővárosban dolgozott egy start-upnál, amit nagyon élvezett, olyannyira, hogy úgy döntött, vállalkozásba fog.
Felicia pedig egyszerűen utazni akart, így aztán egy szép nap (egyébként éppen úton voltak) úgy döntöttek, hogy végül is bárhonnan dolgozhatnak – és ha már így van, miért is ne. Négy éve kezdtek szabadúszóként, a korábban megismert ügyfelek egy részét sikerült magukhoz csábítani, és innen kezdve nem volt megállás.
A kezdeti nehézségek
Persze minden ilyen váltás nehézségekkel jár, és ez alól ők sem voltak kivételek. Az első problémát mindig a megfelelő infrastruktúra kiépítése és a termelékenység fenntartása (magyarul és egyszerűbben: hogy az ember rávegye a munkára magát) jelenti – ez egyébként a mai napig így van.
Más kérdés, hogy az évek során megszerzett rutin sokat segít, így ma már rutinosabban futnak végig a „hol tudunk dolgozni?, hol éljünk? honnan szerzünk helyi SIM-kártyát? hol tudunk bevásárolni?” és hasonló kérdéseken.
Ami a hatékony napi munkavégzést illeti, ez külön érdekes kérdés, hiszen egy új környezet könnyen elvonhatja az ember figyelmét. Így aztán Felicia és párja kialakítottak egy napi rutint, amihez ragaszkodnak.
Nem sokat vacakolnak a következő úticél tervezésével sem, persze valamennyi előre gondolkodásra szükség van, miként arra a rugalmasságra is, hogy ha valami nem működik rendesen, akkor időben változtassanak a terveken.
„A nomád életforma meglehetősen bizonytalan, fontos, hogy bizonyos mértékig legyenek terveink, egyébként gyorsan elhasználódik az ember” - fogalmazott az interjúban Felicia Hargarten.
Mit tanított a digitális nomádság?
„Számomra az ideális hely félreeső, mint például egy sziget – semmiképpen sem egy nagyváros. Szeretek közel lenni az óceánhoz. Vegan vagyok, ilyen szempontból is szükségem van a megfelelő lehetőségekre. És természetesen stabil internetkapcsolat kell. Szeretem, ha hasonló gondolkodású emberek vesznek körül, ugyanakkor fontos, hogy az ember beilleszkedjen a helyi közösségbe is” - sorolta.
Felicia számára ennek az életformának az egyik legnagyobb tanulsága, hogy egyre több olyan ember akad, aki megértette, hogy az emberiség eddigi életmódja nem fenntartható, és hajlandóak is tenni a változásért, a belső egyensúly visszaszerzéséért.
„Mindannyian megteremthetjük a saját valóságunkat, mindig van döntési lehetőséged. Már most is van egy csomó ember, aki nagyszerű dolgokat csinál, egyszerűen meg kell tanulnunk, miként tudunk kapcsolatot teremteni és együttműködni” - fogalmazta meg filozófiáját.
A világban tett utazások pedig arra döbbentették rá, hogy az emberek mindenhol hasonló problémákkal szembesülnek, ugyanazok a félelmeik és a reményeik is - valamint hogy a világ sokkal békésebb hely, mint ahogyan a média tálalja.
HÍRMONDÓ
Mi kellene ahhoz, hogy ne menjünk el?
A kormány járulékcsökkentést tervez, de vajon ez elég-e ahhoz, hogy a magyar munkavállalók ne költözzenek külföldre? A számok szerint ahhoz, hogy egy magyar munkás Magyarországon az osztrák színvonalon élhessen, szinte duplázni kellene a fizetését. Akkor mi legyen? Bővebben itt olvashatsz erről.
Átléptünk egy bűvös számot
Most először haladta meg az egymilliót a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európaiak száma a brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint. Ez valamivel kevesebb, mint a teljes uniós kontingens fele. További részletek itt.
A Brexit furcsa vetülete
Meredeken nőtt a német állampolgárság megszerzésének lehetőségei iránt érdeklődő egykori zsidó menekültek és leszármazottaik száma Nagy-Britanniában a szigetország európai uniós tagságáról tartott népszavazás óta. A nagyon érdekes történetről itt olvashatsz továbbiakat.
A legjobb hírnevű országok
Immár hagyományosan közreadták azt a listát, melyen a legjobb reputációnak örvendő országok szerepelnek. Talán nem meglepő az európai túlsúly. Hogy kik kerültek a legjobbak közé, és melyik ország áll az élen, az itt derül ki.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek