Adott egy évek óta Magyarországon, Budapesten élő, magyar származású, de már Norvégiában született szerző, aki most úgy döntött, elköltözik Magyarországról. Az indokait hét pontban foglalta össze, én pedig úgy éreztem, érdekes vitaindító lehetne belőle, így összefoglalva most elétek tárom.

Magyarország 2.0 – a Határátkelő második pályázata, melynek célja Magyarország újratervezése. Te min változtatnál, milyen jó külföldi tapasztalatot építenél be? Nem csak határátkelők írhatnak – a pályázatról minden tudnivalót megtalálsz ide kattintva! (Az első írások már be is érkeztek, ne maradj le te sem! A határidő június 19.)

„Édesapám 1956-ban hagyta el Magyarországot, amikor a szovjetek leverték a magyar forradalmat. Ő nem vett részt a harcokban, azért döntött a távozás mellett, mert jobb életet szeretett volna élni egy nem kommunista rendszerben.

1976-ban az édesanyám azt követően hagyta el Magyarországot, hogy találkozott az édesapámmal. Egyik magyarországi látogatásán találkoztak, és amikor úgy döntöttek, együtt akarnak élni, Norvégiát választották.

Én ott nőttem fel, de Magyarországon akartam tanulni. Imádtam Budapestet, az építészetet, a rengeteg művészmozit, a színházakat és az új barátaimat. Mindig is hittem, hogy lehet jövőm Magyarországon, még akkor is, ha soha nem fogok annyi pénzt keresni, mint azt Norvégiában tettem volna. Hajlandó voltam ezt feladni cserébe azért, hogy egy izgalmas városban éljek Európa közepén.

Most pedig jöjjenek a személyes okaim arra, miért is megyek el Magyarországról.

1. Alacsony fizetések – hosszú munkaidő

Miközben a magyarok többet dolgoznak – legalábbis papíron -, mint a legtöbb európai, kevesebbet keresnek. Az OECD-országok között Magyarország a 7. a ledolgozott órák számát tekintve.

Ha Budapesten élsz, többet kell dolgoznod egy Big Macért, mint a környező fővárosokban élőknek – beleértve Szófiát, Prágát, Varsót és Pozsonyt. Csak egy bukarestinek kell egy McDonald’s-os étkezésért többet dolgozni (0,3 perccel) – már ha hiszünk a statisztikáknak.

2. Magas adók és vacak jóléti állam

A magyar adók a legmagasabbak között vannak az Európai Unióban – Magyarországot csak Belgium, Ausztria és Németország előzi meg. Talán szükségtelen is mondani, micsoda különbség van a német és a magyar állam által nyújtott szolgáltatások között.

Magyarországon hálapénzt kell fizetned az orvosnak és a kórházi személyzetnek, ha többé-kevésbé megfelelő színvonalú egészségügyi szolgáltatásban szeretnél részesülni. Vagy választhatod a magánegészségügyet, amit a saját zsebedből fizetsz.

Egy olyan országban, ahol az átlagos nettó jövedelem havi 500 euró, a legtöbb ember számára utóbbi nem tekinthető valós választási lehetőségnek.

3. A budapesti M3-as metró

Nincs légkondi, és nem ritka a 30 Celsius fokos hőség a kocsikban. A legtöbb szerelvényt a hetvenes években építették, és előfordult már néhányszor, hogy menet közben kigyulladt némelyik.

4. Nemzeti Dohányboltok

Budapest tele van úgynevezett Nemzeti Dohánybolttal – csak ezekben lehet dohányterméket vásárolni. Ez csak egyike az Orbán-kormányhoz kapcsolódó korrupciós botrányoknak. Személy szerint engem minden alkalommal elfog az undor, amikor meglátok egy ilyen boltot – számomra ezek a kormányzatilag támogatott rablás és korrupció szimbólumai.

5. Közpénzből finanszírozott politikai propaganda

Mindenütt láthatóak a menekülteket gyalázó és Brüsszel-ellenes, közpénzből finanszírozott óriásplakátok. Mióta tavaly nyáron a menekültválság elérte Magyarországot, Orbán versengeni kezdett a szélsőjobboldali Jobbikkal a nacionalista szavazatokért. Ez persze arra is jó, hogy ne kelljen a magyar állam lehangoló helyzetéről beszélni.

6. Haveri kapitalizmus

A legnagyobb baj a magyarországi haveri kapitalizmussal és korrupcióval, hogy a termékek túlárazottak és rossz minőségűek. A valódi vállalkozások veszítenek, miközben néhány oligarcha meggazdagodik, és az adófizetők pénzéből finanszírozott úgynevezett értelmiség mindehhez ideológiát gyárt, azt próbálván meg elhitetni velünk, hogy mindez az ország javát szolgálja.

7. Az úgynevezett demokratikus ellenzék – Orbán illiberális államának tartóoszlopai

Amikor a Fidesz a 2014-es választások előtt újraírta a választási törvényt, egyértelmű volt, hogy az az uralkodó pártnak kedvez. És a Fidesz kétharmados győzelmet aratott, noha csak a szavazatok kevesebb, mint 50 százalékát szerezte meg.

Amikor az ellenzék úgy döntött, hogy marad a parlamentben, és részt vesz a választásokon, azzal valójában legitimálta Orbán államát. Közreműködésükkel gyakorlatilag garantált, hogy a következő választást is a Fidesz „nyeri”, és a közeljövőben semmi sem változik majd.”

Ezek tehát a fő okok, amiért nyolc év után a poszt (amit egyébként itt lehet teljes egészében, angolul elolvasni) szerzője úgy döntött, elhagyja Magyarországot. Mint írja, olyan országban szeretne élni, ahol állampolgárként és nem alattvalóként tekintenek rá; ahol a siker a tehetség és a kemény munka, és nem a politikai kapcsolatok függvénye; ahol a politikát nyílt vita határozza meg, és nem az, hogy aznap reggel éppen mit gondol az ország vezetője; és ahol a nyugati értékek a normák, és nem Moszkva a példakép.

HÍRMONDÓ

Nem csoda, hogy nincs munkaerő a Balatonon

Iparági értesülések szerint ugyanis a tóparti éttermekben gyakorlatilag éhbérért dolgoznak a vendéglátósok. Mivel nyáron gyakorlatilag nincs pihenőnap, az átlagos napi munkaidő pedig 10-16 óra között mozog. A 3 hónapos szezon alatt összesen 1200 munkaórával egy felszolgáló körülbelül 750 ezer, egy szakács 570 ezer, míg egy konyhalány 330 ezer forintot kereshet meg. Ja, és mindezt javarészt feketén, a lakhatási és egyéb költségek levonása nélkül. (További részleteket itt találsz.)

Elkerülhető-e az összeurópai tömeges autóbaleset?

Nehéz (és sorsdöntő) hónap következik Európában, hiszen jön a brit népszavazás (erről már rengeteg szó esett, most hagyjuk), ráadásul annak a hétvégén tartják a rendkívüli spanyolországi parlamenti választást, amelyet azért kellett kiírni, mert a politikusok nem találtak kiutat a decemberi voksolás után kialakult patthelyzetből.

Ha ez nem lenne elég, Görögországnak 2,3 milliárd eurót kell visszafizetnie az Európai Központi Banknak júliusban. Most úgy látszik, megvan erre a pénze, de már látszik, hogy könnyen lehetnek gondok. És akkor még nem beszéltünk a franciákról, ahol akár akár Francois Hollande államfő is belebukhat a munkaügyi reform miatt kirobbant sztrájkhullámba. (A teljes cikket itt találjátok.)

Európát elsodorja a fociőrület

Ha már Franciaország: mindeközben pénteken megkezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, ami már most is lázba hozta a kontinens sportot szerető (jó nagy) részét. Például a törököket. Törökország ugyanis egy olyan hely, ahol a lakosságnak tényleg a 100 százalék fociszurkoló. Ennek megfelelően tök jó reklámok készülnek, ezek közül itt nézhettek meg párat. Ha pedig van kedvetek, küldhettek fotókat arról, hogy a környezetetekben milyen jelei vannak a fociőrületnek.

(Fotó: Tóth Tibor/Magyar Nemzet)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!