Mert elmennek, ami akár meglepő is lehetne, különösen, hogy a képzett fiatalok indulnak neki. Pedig az ember azt gondolná, Németországba inkább menni érdemes, mint eljönni onnan, ám a tények mást mutatnak. Olyannyira, hogy már a német kormány is elkezdte vakarni a fejét (még ha képzavar is…) a jelenség miatt. (A poszt végére jutott egy játékos felhívás is, ki ne hagyjátok!)

Nem mintha Németországba nem özönlenének továbbra is a határátkelők (csak az elmúlt egy évben közel félmillióan voltak), mert Európa egyik leggazdagabb és legerősebb gazdasággal rendelkező országa továbbra is vonzó célpont, akadnak, akik éppen ellentétes irányt vesznek, és máshol képzelik el a jövőjüket.

Ez már csak azért is meglepő, mert az iparban folyamatosan nő az igény a képzett (és fiatal) munkaerőre, márpedig a más országba költözők közül nagyon sokan éppen ilyenek.

Nincsenek kevesen: a statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly közel 800 ezren hagyták el Németországot, jelentős százalékuk német, akik külföldön jobb lehetőséget látnak képességeik kibontakoztatására.

A 800 ezres szám szerintem még egy 80 milliós ország esetében sem kevés, ám ami legalább ennyire érdekes, hogy merre is veszik az irányt. A kivándorlók 15 százaléka Lengyelországot választja, ahol persze nagy örömmel fogadják őket.

Ha ez nem lenne elég meglepő, a kivándorlók másik 10 százaléka Romániába költözik. Ez mondjuk annyiban érthető, hogy e 80 ezer határátkelő jelentős része második-harmadik generációs szász, akinek szülei-nagyszülei annak idején még Nicolae Ceausescu diktatúrája elől menekültek el.

Érdekes, hogy még Magyarországra is többen (4,5 százalék) költöztek (nyilván jórészt nyugdíjasok), mint a szomszédos Svájcba, ahol jók ugyan a keresetek, de a megélhetés is drága, és nyilván sokan választják a határ mentén élők közül inkább az ingázást. A nyelvi és kulturális szempontból is teljesen hasonló Ausztria alig 20 ezer német számára jelent alternatívát.

Németország túl anyagias?

A Határátkelő közösségi-információs oldalán már akadt pár komment is a témában, most vitaindítónak hadd idézzek két véleményt. Az első Zsomboré, aki a következőket írta:

„Elég sok némettel dolgozom együtt, és amikor megkérdeztem, miért költöztek ide, a legtöbbjüknek ugyan az volt a válasza: Németország túl anyagias. Mindenki azt nézi, milyen autóval jársz, mekkora házad van. De az emberek boldogtalanok.

Magyarországon viszont mindenki „szegény”. Nincs az a kényszer, hogy gazdagabbnak tűnjenek, mint amilyenek valójában, és így tudnak a boldogságukkal foglalkozni.

Egy másik német ismerősöm interneten keresztül dolgozik, helyfüggetlen a munkája és azért jött ide, mert itt olcsó a megélhetés, szépek a lányok és jók a bulik. Adót persze nem itt fizet.”

Időleges hullámnak tartják

Egy másik hozzászólás szerint a németek sokkal mobilabbak, mint a magyarok, sokan mennek el, de sokan is jönnek vissza. Németország a ki-és bevándorlás különbözőségével évente kb. 25 ezer állampolgárt veszít – írja A bajormagyar.

„Két jelentősebb csoport van:

1. Magasan képzett fiatalok, akik karrier és új tapasztalatok miatt hagyják itt az országot: jelentős részük már a kiköltözéskor tudja, hogy vissza akar jönni. Ha az ember egy nagyobb cégnél bevállal 2-3 év külföldi munkát, ott sokszor magasabb pozícióba rakják, mint amiben itthon dolgozott, és ha hazajön Németországba, akkor itt is ilyen pozícióban dolgozhat tovább.

2. A „migrációs háttérrel rendelkező” német állampolgárok. A lengyel számok mögött is ezt gyanítom.

3. Az alacsony osztrák számot is teljesen megértem: mondj egyetlen okot a fentiekből, ami egy németet motiválna Ausztriába költözni. A magyar számokban nyilván benne van a rengeteg német diák is, akik Magyarországra jönnek pár évre tanulni: törvénytisztelő módon sokszor lejelentik a német címüket.

Bár az egyensúly most megbillent, nem aggódnak igazán miatta: egy időleges hullámnak tartják.”

Pedig minden rendben van?

Ide tartozik még egy minapi, a Pew Research Center által hét uniós tagállamban a fiatalok körében végzett felmérés, melynek az lett az eredménye, hogy a fiatalok általában elégedettebbek a saját országaikban zajló folyamatokkal, mint az ötven felettiek.

A 33 év alattiak (érthető módon) igazán csak Spanyolországban és Görögországban látják igazán kilátástalannak a helyzetet, itt csupán hét, illetve hat százalékuk elégedett a dolgok menetével. Ehhez képest például a német fiatal felnőttek hetven százaléka szerint minden rendben van.

Érdekes módon az európai fiatal felnőttek sokkal fatalistábbak, mint amerikai társaik. Ami még érdekesebb, hogy minden sztereotípiára rácáfolva a németek közül vallják a legtöbben (63 százalék), hogy külső erők határozzák meg a sikert.

Kérdés, hogy ez utóbbinak van-e köze a határátkelésükhöz, vagy ez már túlzott belemagyarázás. Ti mit gondoltok?

Egy határátkelős március 15-e.

Arra gondoltam, amolyan határátkelősen kellene megünnepelnünk idén március 15-t: mi lenne, ha vasárnap mindenki csinálna egy fotót valamikor kora délután, majd elküldené a hataratkeloKUKAChotmail.com címre a hely megjelölésével, esetleg egy-két sorral? Mutassuk meg, milyen sokan vagyunk szerte a világban!

A moderálási alapelveket itt találod.