Talán emlékeztek még Andorra, aki már többször osztotta meg itt kalandjait (járt egyebek mellett Dohában és Zanzibárban) ma pedig egy inkább összefoglaló jellegű poszttal jelentkezik, amiből kiderült, hogy humorérzéket feltétlenül vigyünk magunkkal (speciel ez máshová is igaz szerintem), illetve megismerkedhetünk a bozóttaxival, kiderül, miért érdemes vigyázni a Doyourememberme?!-vel és még sok egyéb hasznos és szórakoztató információ.

Freetown, Sierra Leone

„Előző írásomban az afrikai utazásra való felkészülés volt a téma, most nézzük, mi a teendő, ha már az afrikai nap alatt pörkölődünk!

Közlekedés városon belül

Az afrikai nagy- és fővárosokban jelentősen megkönnyíti a tájékozódást, hogy szinte minden várost nyílegyenes utak szelnek át (ha véletlenül képződik rajtuk egy minimális kanyar, azonnal hoznak egy vonalzót és kiegyenesítik).

Ezek a nyílegyenesek rendszerint több kilométer hosszúak és összekötik a város peremvidékét a központtal.

A következő módokon közlekedhetünk rajtuk

Gyalog

Természetesen ez a legolcsóbb módja az utazásnak, előnye, hogy lábbuszon utazva aprólékosan megismerhetjük az utcák minden részletét, hátránya, hogy azokon a helyeken ahol nincs klasszikus értelemben vett járda, kerülgethetjük az autókat és motorokat, mint Han Solo az aszteroidamezőt.

Motoros taxi

Klasszikus utazási forma városon belül egy motor hátsó ülésén kapaszkodni (és imádkozni). Előnye, hogy olcsó és gyors, hátránya, hogy rengeteg motoros és utasa lelte már a halálát a kaotikus helyi viszonyok között, éppen ezért több városban tiltott ma (ugandaiul „boda-boda”).

Mikrobusz

Talán a legelterjedtebb közlekedési eszköz, melyet Kenyában „matatunak”, Nigéria bizonyos részein „arabanak” neveznek. Van, amikor klasszikus családi vállalkozásként üzemel: apa vezet, a fia pedig nyitogatja a mikrobusz ajtaját és fizettet az újonnan felszállókkal. Nagy előnye, hogy a legolcsóbb utazási forma, és útközben érdekes sztorikat hallhatunk, hátránya, hogy néha rengeteg utas zsúfolódik össze bennük.

Közlekedés városon kívül

Természetesen a legegyszerűbb és a legborsosabb utazási forma a repülés, de mivel klasszikus utazóként szárazföldön törünk előre, most hagyjuk a szárnyakat. Azért egy tipp Etiópiába készülőknek: ha valaki az Ethiopian Airlines fedélzetéről lép Etiópia földjére, annak sokkal olcsóbb az etióp belföldi közlekedés, ami nem utolsó szempont, hiszen az ország hatalmas és a látnivalók egymástól alaposan elszórt távolságra vannak.

Bozóttaxi

A bozóttaxi fogalma egy olyan Peugeut-t takar, amelyet még Matuzsálem is használtan vásárolt, aztán valahogy Afrikába keveredett és még beleerőszakoltak 2-3 ülést, hogy megszülessen a leginkább autentikus afrikai utazási forma.

A bozóttaxik igazi iskolai példák, hiszen matematikailag nem fér beléjük annyi utas, amennyi belepréselődik, fizikailag nem lenne szabad elindulniuk, de a tény, hogy elindulnak, már a teológia hatáskörébe tartozik.

Bozóttaxizni a legolcsóbb utazási forma és a legkiszámíthatatlanabb is, hiszen ezek a kényelmes és tiszta járművek (!) csak akkor gurulnak el, ha tele vannak. Alkalomadtán ne lepődjünk meg, ha kapunk egy csirkét az ölünkbe. A „bushtaxi” amellett, hogy gazdaságos, rengeteg sztorit generáló élmény; Afrika kvintesszenciáját hordozzák ezek a guruló csotrogányok.

Buszok

Ahogy egyre több útra kerül aszfalt, úgy születnek az újabb és újabb busztársaságok Afrikában. Etiópiában például minden nagyvárosba a legmodernebb buszokon utazhatunk, ahol a fedélzeten frissítőt és rágcsálnivalót oszt a földi utaskísérő. Gyakran egyik országból a másikba is így juthatunk el a légkényelmesebben.

A komfort mellett komoly előnye a busznak a bozóttaxival szemben, hogy a jegyekbe bele van kalkulálva az utakat tarkító rendőröknek járó „checkpoint pénz” is.

Bármelyik utazási formát választjuk, mindig legyen nálunk valami ropogtatni való, chips, amivel meg tudjuk kínálni a körülöttünk ülőket: így könnyen tudunk beszélgetést kezdeményezni és pörölycsapással zúzhatjuk szét a „megközelíthetetlen fehér ember” szobrát.

Biztonság

Nem tudok olyan tanáccsal szolgálni, amelyet minden (fekete) afrikai nagyvárosra lehet alkalmazni. Míg Dakar belvárosában lépten-nyomon csalókba és pitiáner bűnözőkbe lehet botlani (napközben is), Kartúmon keresztül gyalogolhatunk az éjszaka közepén is.

Általában a városokban kell óvatosnak lennünk, hiszen a bűnözők a falvakból, ahol mindenki ismer mindenkit plusz nincs turista (a turisták zöme valamelyik fővároson, nagyvároson át közelíti meg úti célját), a városokba vándorolnak a jobb fogás reményében.

Tevékenységi körük szerteágazó, íme, néhány „alfajuk” a teljesség igénye nélkül:

Valutázó

Mivel több afrikai országban a feketepiacon nagyságrendekkel több helyi pénzt kaphatunk valutánkért, mintha hivatalos árfolyamon váltanánk, a turistás helyeken feltűnnek a valutázók, akik felajánlják, hogy átváltják pénzünket.

Szomáli pénzváltók

Az ilyen eseteknek több végkifejlete van. Szerencsésebb esetben addig trükközik a valutázó, amíg egy köteg papírt ad pénzt helyett, rosszabb esetben előugrik egy (ál)rendőr, aki csak busás kenőpénz ellenében hajlandó megóvni minket a törvény szigorától.

Kamukéregető

Ők azok, akik Gambiában nagy számban élnek, fő profiljuk, hogy nem létező árvaházaknak gyűjtenek pénzt, meséjük alátámasztására füzetet hordanak a hónuk alatt, amibe fiktív összegeket firkáltak. E füzetet mutogatva próbálják rávenni a gyanútlan turistát, hogy adjon hasonló vagy még nagyobb összeget, mint amennyit a korábbi adakozók adtak.

Doyourememberme?!

Afrikában sokan úgy hiszik (nem teljesen ok nélkül), hogy a fehérek képtelenek megkülönböztetni a feketéket. Kontinens szerte elterjedt próbálkozás, hogy odalép egy kedvesen mosolygó helyi és megkérdezi, hogy emlékszünk-e rá.

Mivel nem akarjuk megsérteni és bevallani, hogy nem, elhisszük a sztoriját, miszerint abban a szállodában dolgozik, ahol megszálltunk és szüksége van délutánig 50 $-ra.

Ilyen esetekben mindig megkérdezem, hogy ugye a Hotel Sunshine Africában dolgozik. Ha erre bólogat, akkor biztos vagyok a csalásban, hiszen még életemben nem szálltam meg a Hotel Sunshine Africában...

Italkeverők

A legveszélyesebbek közé tartoznak: míg az előző három típus elkövetői általában magányos farkasok (vagy alkalmi duók), az italkeverők bandában dolgoznak.

A banda legmegnyerőbb tagja odasodródik valamelyik bárban vagy szórakozóhelyen a turista mellé, elkezd beszélgetni és mivel nem hoz szóba se pénzt se árvaházat, elalszik az áldozat gyanakvása... később ő maga is, hiszen altatót kevert a malátaüdítőjébe a kedves beszélgetőpartner. Némely esetben emberrablásba is átcsaphat a dolog.

Fényképezés

Afrika szerte a legkülönbözőbb reakciókra számíthatunk, ha a helyieket szeretnénk lefényképezni. A maszáj és egyéb kirakatfalvakban a pénztárcánk szab határt képeink mennyiségének.

Sierra Leonei gyémántbánya

Szomáliföldön az utcán járva szinte mindenkit lefényképezhettem, gyakran a helyiek kértek, hogy örökítsem meg őket. A szomszédos Dzsibutiban egy köztéri szobor lefényképezése után üldözőbe vett egy túlbuzgó biztonsági őr.

Nyugat-Afrikában kimondottan nyitottak voltak a helyiek a fotózásra. Észak-afrikai országokban szintén rugalmasak.

A kellemetlenségek elkerülése végett mindig kérdezzük meg potenciális alanyunkat: ha elutasító választ kapunk, próbáljunk meg valaki mást lefényképezni a környezetében, gyakran az illető mégis belemegy a fotózásba, ha azt látja, hogy mások engedik.

Guineai falu

Egészség

Természetesen Afrikában utazni kockázatosabb, mint Lichtensteinben kalandozni, de ha betartjuk a legfontosabb előírásokat, a veszélyt minimálisra csökkenthetjük. Nézzük a legfontosabb veszélyforrásokat!

A tavalyi ebolajárványhoz hasonló helyzetben ne utazzunk pandémiás régióba!

Malária

Afrika igazi halálosztója, megelőző oltás nincs ellene, és 100%-os védelem sem, ezért a maláriatabletták beszedése mellett tegyünk meg minden más óvintézkedést. Este, amikor a szúnyogok portyázni indulnak, viseljünk hosszú ujjú pólót, vízközelben szúnyogriasztó spray-vel vagy krémmel fokozhatjuk védelmünket. A szúnyoghálót mindig feszítsük ki ágyunk fölé (mobil szúnyogháló nélkül el se induljunk)!

Kinn tartózkodásunk alatt érdemes hetente elzarándokolni kórházba, elsősegély ponthoz, ahol csekély pénzért végeznek malária tesztet. Így ha az óvintézkedések mellett is maláriásak leszünk, minél hamarabb kezdődik meg a malária kúra, annál jobbak a gyógyulási esélyek.

Kolera

Afrikai városokban a rossz infrastruktúra miatt időnként felüti a fejét a kolera. A kolera lényegében kiszárítja az embert, azok élik csak túl, akik elkerülik a dehidratálódást. Védőoltás és palackozott víz fogyasztása mellett biztonságban leszünk.

Érdemes itthon összeállítani egy kisebb elsősegélycsomagot (nagy mennyiségű széntablettával): ha megcsappannak a készleteink, akkor sem kell megijedni, kontinens szerte rengeteg jól felszerelt gyógyszertárat lehet találni.

Mielőtt bárki Afrikába utazik, mindenképpen konzultáljon szakorvossal, aki beadja a megfelelő oltásokat és rendelkezik malária elleni tablettával.

Szenegáli srácok

Evés / ivás

Az Afrikában utazás egyik legjobb része a rengeteg gyümölcs, amelyekhez fillérekért juthatunk, ezért bárhol járunk a kontinensen, vegyük célba a piacokat.

A piacok nagy előnye, hogy este a gyümölcsárusok helyébe sütödék és pecsenyézők lépnek, ahol olcsó és tápláló fogások kerülnek papírtányérunkba, esetleg újságpapírba csavarva a kezünkbe. További előnye az utcai gyorskajának, hogy nagy forgalmuk miatt gyorsan cserélődik a kínálat és nincs ideje az ételeknek megromlani.

Ne félj a kasszavától, finomabb, mint amilyennek látszik!

Ha nyugati fogásokra fáj a fogunk, érdemes becélozni az Afrika szerte fellelhető szupermarketeket, melyek a tehetős helyiek, diplomaták, betelepült üzletemberek éléskamráit látják el. Az angol chipsektől a svájci csokikig minden fellelhető bennük, természetesen borsos áron.

Az esti ivászatok kihagyhatatlan helyszínei kis klubok, ahol hangulatos élőzene mellett kortyolhatjuk sörünket, dzsúzunkat.

Első osztályú szomáli étterem

Afrikett

Egy régi klasszikus mondás szerint az európaiaknak órája van, az afrikaiaknak ideje. Ehhez mérten egy rövid találkozás is egy afrikai ismerőssel hosszabb, mint itthon. Még mielőtt rátérnétek arra, hogy ti hogy vagytok, a helyi haverod azt is tudni szeretné, hogy van a nagynénéd macskája. Ne siess, úgyis késik a busz, amivel utazni szeretnél...

Ha néhány szót megtanulsz helyi nyelven, nagy örömöt szerzel vele. Mint a ropogtatni való körbekínálása a buszon, ez is segít megtörni a jeget.

Afrika nemzeti nyelve a humor. Bosszankodással (bármilyen jogos is) nem jutsz messzire; próbálj mindenből kihozni egy poént, a nevetés gyorsítja fel Afrika malmait.

Alkudozásnál nyugodtan legyünk teátrálisabbak, mint egy mexikói és egyiptomi szappanopera együttvéve. Ha egy szuvenírért vagy egy bozóttaxi jegyért röhejesen sokat kérnek, adjuk a környezet tudtára a helyzetet, minél szélesebb gesztikulációval, annál jobb!

Nagy valószínűséggel lesz valaki, aki a nevetés mellett a te oldaladra áll és segít leszállítani az árat. A lényeg: sose feszülj be, mindig legyél játékos! Sokszor nem könnyű, de csak ez segít.

Levezetésnek íme 5+1 hasznos tanács

1. Sohase utazzunk Afrikába zseblámpa nélkül, mivel a közvilágítás több (fő)városban fikció, a gyakori áramszünetek miatt szintén ajánlott. Sohase essünk abba a hibába, hogy megbízunk egy generátorban!

2. Zseblámpa mellé ne felejtsünk egy darab (jó masszív) női magassarkú cipőt csomagolni. E kellék első és talán második hallásra is bizarrnak hangozhat, azonban a szállodai szobákban felbukkanó csótányokkal szemben nem elhanyagolható stratégiai előnyt jelent.

3. Minél egyszerűbb a ruházatunk, annál jobb. Tanácsos néhány egyszínű pólóval utazni, amiket nem sajnálunk elnyűni. Nagyobb mennyiségű készpénz, útlevél tárolására célszerű egy belső, titkos zsebet varratni a nadrágunkra, cipzárral ellátva.

4. Egy szálloda recepcióján könnyen találhatunk megbízható helybeli, aki körbekalauzol minket a városban, segít alkudozni, ha valamit nagyon „fehér ember áron” akarnak eladni... Van úgy, hogy ez a személy maga a recepciós, vagy az unokatestvére.

Omdurman egy péntek délután

5. Afrikában a városokban való tájékozódás nagyban eltér az európaitól. Ha valamit meg akarunk találni, igyekezzük megtudni, a helyiek hogyan nevezik egymás között (ritkán hivatkoznak rá úgy, ahogyan egy Európában nyomtatott térképen szerepel). Ne lepődjünk meg, ha a navigációs pontok szemétlerakók vagy egy polgárháborúban szétlőtt katonai létesítmény.

+1. Bármi történik, sose feledd: T.I.A azaz This Is Africa!"

A moderálási alapelveket itt találod.