Ami Magyarországon a Reszkessetek, betörők (noha idén éppen nem vetíti egyetlen csatorna sem, ha jól olvasom), az Svédországban a Donald kacsa – a karácsony elmaradhatatlan kelléke. Tulajdonképpen senki sem tudja, miért lett a karácsony ennyire fontos része az elmúlt fél évszázadban éppen ez a Disney-figura, de ez van. Írország után ma a svéd karácsonyt mutatjuk be Réka segítségével.

„Itt van a svédek legnagyobb ünnepe, a karácsony. Talán a téli hideg és sötétség teszi, de a svéd karácsonyi hagyományok mesébe illően szépek, és a lakosság legnagyobb része maximálisan kitesz magáért, hogy igazi hangulatos ünnepet varázsoljon a szeretteinek. A svéd karácsonyozásról fogok írni.

Mint mindenhol, itt is keverednek az ősi, pogány időből származó hagyományok a sokkal újabb, múlt századfordulón divatba jött szokásokkal.

A svédek nem ismerik a december 6-i Mikulást, náluk a téli ünneplés december 13-án, Luca napján kezdődik el istenigazából. Ekkor az olasz mártír-szentet ünneplik, akit a hitéért megvakíttattak, ezért Luciát a fény hírnökeként tisztelik.

Az iskolákban, munkahelyeken kineveznek egy Luciát - hagyományosan szőke szépség, újabban a multikulti jegyében néha színesbőrű vagy akár fiú is -, aki a kora reggeli órákban gyertyakoronával a fején, fehér köntösben vonul végig a sötét termeken, kíséretével Luca-napi és karácsonyi énekeket adnak elő.

Mögöttük a csillagnak, mézeskalácsnak öltözött kisfiúk mézest és sáfrányos kalácsot kínálnak. A televízió is közvetít egy-egy ünnepséget.

Decemberben mindennaposak a karácsonyi rendezvények. Mint a lenti fogáslistából kiderül, egy svéd karácsonyi asztalt összeállítani nem gyerekjáték, ezért igen népszerű az étteremben megtartott nagy karácsonyi zabálás.

Jaj annak a cégnek vagy főnöknek, aki nem hívja meg a dolgozókat egy éttermi karácsonyi ebédre, vacsorára! Soha nem fog alábbhagyni a morgolódás. Az alkalmazottak a vacsorához kínált bor- és sörmennyiséget évek távlatából is pontosan számon tartják, a munkaadó bőkezűsége vagy fösvénysége mindenkori fokmérőjeként.

Dekoráció

A svédek lakásberendezés-őrültek, konzum-őrültek és karácsony-őrültek. Ennek megfelelően szinte nem ismer mértéket a karácsonyi lakásdekoráció. A háromszögű gyertyatartókat mindannyian ismerjük, nos, ennek is hatcsilliárdféle változata van.

Az ablakba ezen kívül sok helyen kerül papírból vagy fémből készült, hatalmas világító csillag is. Az ajtókra koszorút aggatnak és a ház előtti fák, bokrok fénysoroktól tündökölnek. Minden téren van egy izzósorral díszített fenyő is!

A legtöbb svéd ismerősöm számára evidens, hogy a függönyöket is karácsonyira cserélik, az asztalterítőről és a temérdek mécsestartóról nem is beszélve. A mézeskalácsház-készítés itt is dívik. Az adventi gyertyákat egyenes sorban, erre készült tartókban helyezik el, amelyet mohával és apró mütyürökkel díszítenek.

A karácsonyfa díszítése hasonló a magyar hagyományhoz, de itt előfordul, hogy apró svéd zászlóból készült girlandot is tesznek a fára. A fát elvileg 23-án este díszítik, de sok helyen korábban megteszik.

A Télapó és a Julbock, no meg Donald

A karácsony este délután háromkor veszi igazán kezdetét. Ekkor kezdődik ugyanis a Kalle Anka. A Kalle Anka, magyarul Donald Kacsa, egy egyórás rajzfilmműsor a királyi 1-es csatornán, amely gyakorlatilag változatlanul ismétlődik 1960 óta, és azóta is az év egyik legnézettebb műsora.

Máig rejtély, hogy ugyanaz az elég véletlenszerűen összeállított Disney-klipsorozat hogyan tudta kinőni magát az egyik legerősebb karácsonyi hagyománnyá, de ki vagyok én, hogy ellenkezzem - a mi családunk is hűségesen leül elé minden évben!

A vacsorát követően jöhet az ajándékosztás. Kisgyerekes családokban kötelezően bekopog a Télapó, megkérdezi, hogy van-e itt jó gyerek, és nagy zsákjából kiosztja az ajándékokat.

Ajándékbontás után a család feláll és vidám karácsonyi énekek hujjogása közepette körbetáncolják a karácsonyfát. Ezek a dalok általában nem vallási témájúak, hanem inkább a karácsony fényéről, a finom ételről és az ünneplés öröméről szólnak. Vannak persze gyönyörű zsoltárok is, de ezeket inkább a templomban éneklik.

A Télapó eredeti svéd alakja a tanyai „tomte" vagy manó. A tomte a tanyavilág régi mitikus alakja, a babona szerint visszahúzódó életet élt a tanyán és vigyázott az állatok, emberek egészségére, jólétére.

Tanácsos volt jóban lenni a manóval, karácsonykor kását tettek ki neki az istállóba. Aki a manót magára haragította, számíthatott rá, hogy a tanyára hamarosan balszerencse zúdul. Aki olvasta Nils Holgersson csodálatos utazását, emlékezhet rá, hogy Nilset is egy feldühödött manó változtatta törpévé. Ez a manó több karácsonyi dalban is szerepel, de az ajándékozáshoz nincs köze.

Régi hagyományos figura a julbock, vagy karácsonyi bakkecske. Ez a figura az ógermán időkre nyúlik vissza - Tor isten kocsiját bakkecskék húzták - és az ajándékokat is eleinte ő osztotta ki.

A julbock szerepét régen a busójárókhoz lehetett hasonlítani, manapság leginkább csak dísztárgyként kerül elő. Hagyományosan szalmából és piros pertliből készül. Gävle városban minden évben felállítanak egy hatalmas példányt, amit rejtélyes elkövetők aztán mindig felgyújtanak. Újabban a fogadóirodáknál is lehet tétet tenni, hogy melyik nap fog lángba borulni a Gävlebocken. Ez is egyfajta hagyomány...

Julbock

Karácsony napján és később...

Régi hagyomány a hajnali mise. Ez hajnali négykor vagy hatkor kezdődik és a mai napig a svéd egyház legnépszerűbb istentisztelete. Mise után - esetleg helyett - a család felkerekedik családlátogatásra. A rengetegfajta családi felállás, valamint a távoli rokonok összejövetele miatt általános, hogy a „család másik részével" töltik a karácsony napját.

Miután mindenki teleette-itta magát és kedvére játszott az ajándékaival, kezdődhet a legnagyobb leárazás. A boltok a két ünnep között óriási kedvezményekkel várják a vásárlókat, akik ilyenkor szokták a nem megfelelő ajándékokat is kicserélni. Sokan a leárazásra halasztják az ajándékozást is!

Régebben december 27. volt a kezdőnap, ma már azonban több kereskedő 25-én kinyit, és 26-án már teljes az őrület. Ennek megfelelően januárt a legszegényebb hónapként tartják számon az országban.

Étel-ital

A svédek karácsonykor nem külön fogásokat esznek, hanem - naná! – páratlanul bőséges svédasztalt terítenek. Annak is megvan a szigorú menetrendje, hogy miből mikor és milyen sorrendben illik venni. Úgy érzem, a svédeknél sokkal több az íratlan illemszabály, mint nálunk! Szemük se rebben, ha valaki valamit megszeg, de nagyon sokáig észben fogják tartani.

Vannak itt jellemzően karácsonykor fogyasztott fogások is, de a legtöbb ételt évközben is eszik. Megpróbálok felsorolni néhányat:

- Sokféle pácolt hering, ezzel illik kezdeni az étkezést. Van mustáros, ecetes-hagymás, tejfölös, kapros, de ettem már sárfányos-mangós különlegességet is. Nagyon finom, az érlelt hús elolvad a szájban és egészen lágy íze van. Az ecetes és mustáros heringet húsvétkor és Szentivánéjkor is fogyasztják.

- A lazac nem hiányozhat a karácsonyi asztalról, akár füstölten, akár terrine formájában.

- Lúgoshal - soha nem kóstoltam, és a leírása alapján nem is óhajtom. A lúgoshal szárított tőkehalból készül, amelyet lúgos oldatban áztatnak, hogy megszívja magát, majd vízben főzik puhára. Ez az egyik legősibb, mintegy ötszáz éves fogás és szinte csak karácsony környékén lehet találkozni vele.

- A már jól ismert húsgolyót és a „prinskorv" néven futó minivirslit majonézes céklasalátával fogyasztják.

- Az egészben főtt sonka az asztal királynője! A sonkát készre főzés után mézes-mustáros takaróval kenik be és egy időre a sütőbe helyezik.

- A sonkalébe szikkadt kenyeret áztatnak, ez a „dopp i grytan" névre hallgató mártogatós mára kihalófélben lévő fogás a karácsonyi vacsorán, étteremben nemigen találkozni vele.

- Szardellás-ikrás, tejszínnel rotyogtatott rakott krumpli, „Janssons frestelse". Finom és iszonyúan hizlaló.

- Tejberizs. A hagyományos tejberizst gyümölcskörettel, fahéjjal eszik, de létezik tejszínhabbal könnyített, mandarinnal és mazsolával díszített változata is. Ez a Ris à la Malta. A tejberizsbe egy szem mandulát rejtenek el és aki megtalálja, az megy elsőnek férjhez. (Azt nem tudom, mi van, ha házas / férjezett személy a szerencsés.)

A december hónap elengedhetetlen kelléke a fent említett sáfrányos kalács, amelyet S alakban formáznak és mazsolával díszítik, valamint a fűszeres keksz, amely formájára hasonlít a magyar mézeshez, de nincs benne méz, ellenben vékonyabb, ropogósabb és fűszeresebb magyar kollégájánál.

Mindehhez glöggöt szürcsölnek, amely vörösborból, fűszerekből készült forralt bor. A glöggöt apró, füles poharakból isszák, melyek aljára egy-egy kiskanál mazsola és mandula kerül. Mikor elfogyott a glögg, a mazsolát és a mandulát kikanalazzák a pohár aljából.

Kedvemre való hagyomány, azonban én fehérborból készítem a glöggöt és a fűszerimádó svédek legnagyobb elragadtatására egy felkarikázott erőspaprikát is teszek bele.

Január 6., Vízkereszt napja, piros betűs ünnep, ezért ha kedvezően esnek a napok, a téli szünet a felnőtteknek is hosszúra nyúlhat. A karácsony hivatalosan január 13-án ér véget, amikor is karácsonyfafosztást csapnak és kidobják a fát. Ilyenkor jelennek meg a húshagyókeddi sütemények a cukrászdákban, de a húsvéti hagyományokról legközelebb lesz szó!"

A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.

Arra gondoltam, elkészíthetnénk a Határátkelő karácsonyi fotóalbumát, amiben szerepelhetne karácsonyfa, ünnepi terített asztal, vagy bármilyen más ünnepi fotó. Ha kedvet éreztek hozzá, küldjetek egy-egy képet, amiből aztán összeállhatna egy képgaléria arról, miként is ünnepeljük mi, határátkelők a karácsonyt a világ különböző tájain (természetesen akár Magyarországon is)? A képeket el lehet küldeni emailben, vagy feltölteni a blog Facebook-oldalának Üzenőfalára.