Örömmel jelenthetem, hogy ma igazi élményben lehet részük azoknak, akik a „klasszikus" (hú, ez elég nagyképűen hangzik így, de tudjátok, mire gondolok) Határátkelő-posztokat szokták hiányolni. Őskommentelőnk, Kövérmadár ugyanis egy igazán alapos és szuper (képekkel is megbolondított) poszttal jelentkezett Svédországból. Többet nem is dicsérem, úgyis magáért beszél.

A nyköpingi vár ősszel

„Elöljáróban mindenképpen le szeretném szögezni, hogy nem általános igazság, amit leírok. Ezek a mi, saját tapasztalataink, illetve közvetlen környezetem (svéd kollégáim) által szolgáltatott információk. Felelősséget nem vállalok azért, hogy minden pontosan úgy fog működni másoknak is, mint nekünk működött. Jó és rossz (segítőkész és mogorva) ember mindenhol van, itt is ki lehet fogni az idiótákat.

Rólunk

Mivel napi szinten jelen vagyok a hozzászólok között, csak egy „rövid" bemutatkozás annak a kb. három embernek, aki nem hallott még rólam.

2011. május 24-én érkeztünk meg Svédországba az akkor még barátnőmmel (ma már a menyasszonyom). Apósom (apósjelölt, de így rövidebb) közvetítésével kaptam itt CNC-operátor munkát, majd egy saját hülyeségből elkövetett üzemi baleset miatt némi amputációt követően az irodában kötöttem ki, mint termelési technikus (ennek kb. 3 hónapja).

A munkaidőm egy részét GibbsCAM-es tervezés, illetve az új megrendelések különféle technológiaigényének felmérése (milyen megmunkálás; hogyan, hány felfogásból; kell-e valamilyen speciális tartó, és ha igen, akkor annak megtervezése és legyárttatása; szerszámok és lapkák kiválasztása és megrendelése, ha éppen nincsenek raktáron).

Kevésbé hálás feladat a munkafolyamatok szabványosítása illetve a cégnél fellelhető szerszámok összeírása (már nagyon nagy szükség van rá) és rendszerezése. Nem unatkozom és szeretem csinálni...

A jövőben szeretnék majd itt továbbtanulni (van már egy hintalóetető BSc diplomám Magyarországról, amit szeretnék továbbfejleszteni okleveles plüssállattenyésztő MSc szintre – viccet félretéve egy gépészmérnök MSc képzés érdekelne).

Nóri nyelvet tanul és munkát keres. Januártól elvileg egyetemre fog járni, hogy szerezzen itteni végzettséget is, mert úgy hallottuk, hogy az valamivel megnöveli a munkatalálás esélyét. Budapesten, a BGF-en végzett kereskedelem és marketing szakon, nemzetközi marketing szakirányon.

Van egy Muffin nevű törpenyuszink, akit még Magyarországról hoztunk magunkkal. Ő őrzi a lakást, ha nem vagyunk itthon.

Lassan 2,5 éve élünk itt és még mindig imádjuk! A rózsaszín köd helyét szépen, lassan átveszik a szürkésebb hétköznapok. A korábbi, Magyarországgal kapcsolatos érzéseim annyiban változtak, hogy már nem „haragszom", hanem közönnyel viseltetek iránta, mintha csak egy álom lett volna, amiből már sikerült felébredtem.

Itteni pályafutásunkat egyébként Bettnában kezdtük, ami egy 440 fős falu. Ott van a cég is, ahol dolgozom, így kézenfekvő volt, hogy oda költözzünk először. Szerettük, de 1,5 év után meglehetősen unalmassá vált, így elköltöztünk Flen-be, egy tó partján lévő lakása.

Kilátás a lakásból (a nappali és a hálószoba erre néz). A tó körül található egy túraútvonal is, ami 7,2 km hosszú és elmegy a svéd király fleni kastélya mellett.

Svédországról (röviden)

Svédország területe 449.964 km2, népessége 9,57 millió fő. Ebből adódóan a népsűrűsége kb. az ötöde a Magyarországénak.

Legnépesebb városai: Stockholm (~1.372.000), Göteborg (~550.000), Malmö (~280.000). Az ország legészakibb megyéje Norrbotten, 97.257 km2 és mindössze 254.000 fő lakja.

Egy kis földrajz: három nagy tava van, a legnagyobb 5.600 km2 és állítólag kifogástalan horgászparadicsom. Legmagasabb csúcsa a Kebnekaise (2.096 m), amely jóval a sarkkörön túl található. Svédország tökéletes hely annak, aki szereti a természetet járni (abban a megyében, ahol mi lakunk, van egy 1.000 km hosszú túristaösvény – Sörmlandsleden).

Éghajlatát tekintve nem egy Görögország, de nem is „rideg, hideg, embertelen vidék", mint azt maxval, a mi bircánk híreszteli. :)

Télen általában -15 és -20 fok között megáll a mutató, de az elmúlt években volt, amikor -30-at is mutatott a hőmérő. Nyáron ennek megfelelően nincsen túl meleg, 20-25 fok volt pl. idén nyáron. Mi nagyon szeretjük ezt az éghajlatot (leginkább a nyarat, ami sajnos csak 3 hétig tart. :) ).

A mariefredi kastély a Mälaren partján. Áprilisban még be volt fagyva.

Az emberek

Másképpen működnek, mint a magyarok. Egészen más vérmérsékletűek, sokkal nyugodtabbak és ráérősebbek. Ez sokszor megmutatkozik a hivatali ügyintézésben vagy akár az orvosnál is, így sok bevándorló számára ez az elsőként szembetűnő negatívum.

Kivétel természetesen mindig akad, de jellemzően itt senki sem fog tolakodni, senki sem lesz türelmetlen a kasszánál vagy a piros lámpánál.

Az eladók és hivatali ügyintézők segítőkészek, mosolygósak (nem vicsorognak!) és ahogy mi tapasztaltuk, végtelen türelemmel viseltetnek a bevándorlókkal szemben. Eleinte nem keveset activityztünk velük, mire sikerült közös nevezőre jutni.

Angolul mindenki beszél a gyerekektől egészen a nyugdíjasokig (én még nem találkoztam olyannal, aki ne tudott volna angolul). Ha már elég bátrak vagyunk és megpróbálkozunk svédül is, azt értékelni fogják (még akkor is, ha annyi köze van a mondandónknak a svéd nyelvhez, mint a röfögésnek a kukorékoláshoz – velem a mai napig megesik, hogy egy-egy monológom közben enyhén oldalra döntik a fejüket és egyre zavartabban néznek).

Valborgsmässafton Flenben. A legtöbb településen tüzet gyújtanak április 30-án és egy egészestét mulatság keretei között megünneplik a tavaszt.

Sokak szerint barátságtalan és zárkózott nép a svéd. Az kétségtelen, hogy egyáltalán nem hasonlítanak a mediterrán emberekhez. Az is igaz, hogy életre szóló barátságot nem fogunk az első 2 találkozás alkalmával kötni; ugyanakkor igenis ott vannak, ha segítségre van szükségük.

Nekem személy szerint nagyon szimpatikus vonásuk, hogy egyáltalán nem tolakodóak. Nem ugranak be csak úgy vendégségbe, nem traktálnak a problémáikkal. Nem élik az életüket az utcán, inkább mindenki elvonul a saját kis fészkébe.

Rengeted a válás (és a meg-nem-kötött házasság), ugyanakkor, kissé paradox módon, fontos számukra a család. Nem egy kollégám már a harmadik feleségét fogyasztja (a 30-as éveikben). Nem ritka a 3-4-5 gyerek, igaz a fentieknek megfelelően akár 2-3 különböző apától / anyától.

Ha egy kapcsolat nem működik, nem maradnak együtt. Ez nagyon szimpatikus vonás nekem, aki olyan családban nőttem fel, ahol a szülők vég nélkül ölték egymást. Annál minden (bármi más) csak jobb lehet.

Oktatási rendszer

A svéd oktatási rendszer valamelyest eltér a magyartól. Az általános iskola (grundskola) 9 éves, majd ezt követően a középiskola vagy gimnázium (gymnasiet) mindössze 3 éves.

Saját tapasztalatom nincsen a témában, de a kollégáimtól úgy hallottam, hogy a középiskolában egyszerre akár több szakmát is meg lehet tanulni (pl. CNC-forgácsoló + hegesztő vagy akár gépész + villanyszerelő).

Az oktatás szakmai színvonala, a kollégáimat látva egyáltalán nem rossz. Az általános műveltség (beleértve az alapvető matematikai és fizikai ismereteket is) viszont nem túl magas. Gondolkodás nélkül veszik elő a számológépet, ha ki kell vonni 52-ből 13-t.

Nem egyszer fordult elő, hogy az egyébként jó szakember kollégám a 10 alatti számoláshoz az ujjait használta (persze lehet, hogy csak az irigység beszél belőlem, mert az ujjaimon számolva nem jutok tovább 9-nél).

Az osztályozási rendszer is eltér a magyarországitól: bár korábban 1-5-ig osztályoztak, mostanában (beszámolók alapján) A-F-ig (mint az Egyesült Államokban). De volt olyan időszak is, amikor IG (icke godkänt – nem felelt meg), G (godkänt – megfelelt), VG (väl godkänd – jól megfelelt) és MVG (mycket väl godkänd – nagyon jól megfelelt) volt a 4 lehetséges osztályzat.

Az állami iskolákban a tanulás ingyenes (a főiskolákon és egyetemeken is). Ha jól tudom, akkor a felsőoktatási intézményekben semmiféle megkötés nincsen, ha az ember érzi magában az erőt és kitartást, akkor lehet 3 vagy még több diplomája is – mind térítésmentesen. A könyvekért természetesen fizetni kell, ahogy hallottam nem is keveset.

A felsőfokú oktatás színvonalas, a legjobb 100 egyetemből 2 is itt van (67. Lund University, 75. Uppsala University).

Bárki, akinek van személyi száma (personnummer – PN) ingyen tanulhat a helyi felnőttképző intézményekben. Tapasztalataim alapján ezt jellemzően két csoport veszi igénybe: a munkanélküliek és a bevándorlók. Előbbiek különféle átképzéseken illetve tanfolyamokon szoktak részt venni, a bevándorlók pedig svéd nyelvtanfolyamokon.

Stendörren, 2013 nyarán. Kedvelt kirándulóhely a környéken.

A svéd nyelv

A svéd egy germán nyelv, annak minden szépségével. :) Nagyon hasonlít a németre (sok a közös vagy nagyon hasonló szó), de a nyelvtani része inkább az angol egyszerűségével vetekszik. Ha valaki beszéli a fenti két nyelvet, akkor túl sok problémája nem lesz a svéd elsajátításával sem.

Az írás és kiejtés közötti eltérés viszont óriási problémát tud okozni a frissen érkezettek számára. Idő kell, míg megszokja az ember, hogy mire és hogyan figyeljen oda, de nem lehetetlen. A már említett intézményekben rengeteg segítséget kaphat az érdeklődő, akár nappali, esti vagy távoktatásos rendszerben szeretne tanulni.

Nyelvtanulásról pár szó: amikor valaki itt elkezdi a nyelvet tanulni, valószínűleg az SFI B-vel fogja kezdeni. Ettől lentebb csak az SFI A van, ahol jellemzően a latin ábécé oktatása folyik, illetve alapvető nyelvtan (mi az a főnév és hasonlók). Ha valaki rendesen tanul és csinálja a dolgát, neadjisten svédek között dolgozik, akkor pillanatok alatt lépkedhet feljebb.

Miután végzett az SFI D szintjével, mehet tovább, de akkor már SAS-nak fogják hívni a „keretrendszert". Itt van SAS grund (alap), SAS A és SAS B (folyamatosan változik, mikor mi tanultunk még így volt). A SAS B számít középiskolai szintnek, ha ezt teljesítettük, akkor jelentkezhetünk svéd nyelvű képzésre bármelyik itteni főiskolára (BSc, alapkélpzésre).

Ha már rendelkezünk egy BSc-s diplomával, akkor egy szintén B szintű angol nyelvvizsgával (vagy annak megfelelő nemzetközi nyelvvizsgával, pl. IELTS) mehetünk MSc-s képzésre (ezek zömében angol nyelvűek).

Egészségügy

Azt gondolom, hogy az egészségügyi ellátás színvonala kiemelkedő. Sokan (svédek és bevándorlók egyaránt) viszont pont ennek ellenkezőjét állítják. Nehéz igazságot tenni, a legjobb, ha az ember ki sem próbálja, milyen itt egy kórház.

Nekem egy munkahelyi balesetből fakadóan volt szerencsém 20 napot eltölteni a stockholmi Södersjukhuset kézsebészeti osztályán. Olyan volt, mint egy 4 csillagos szálloda, csupa kedves és segítőkész nővérrel és orvossal.

Az egészségügyi ellátás, Magyarországhoz hasonlóan ingyenes, alanyi jogon jár mindenkinek. Két, nagy eltérés azonban van: a fogászat nem tartozik ebbe bele, így ennek megfelelően horrorisztikus ára van.

A másik pedig, hogy létezik vizitdíj. Nem csak orvoslátogatáskor, hanem a kórházban töltött éjszakákért is fizetni kell, igaz, csak egy jelképes összeget. Szintén vizitdíj-köteles, ha az embert mentő szállítja a kórházba. Van viszont egy éves limit, amit ha elérünk, onnantól 365 napon át már nem fog kelleni fizetni.

Azt gondolom, hogy az ellátás színvonala bőven megéri ezt a kis áldozatot (annak idején Magyarországon én is a vizitdíj mellett voksoltam).

Nyugdíj

Jelenleg hárompilléres nyugdíjrendszer van Svédországban. Az első, a befizetett adónkból vont állami nyugdíj. Ezt mindenki kapja. A második, amit a munkaadó fizet be az államnak (ennek mértéke cégenként és beosztásonként változó). A harmadik pedig az önkéntes magánnyugdíj.

Az állami nyugdíj két részből áll, az egyik (nagyobb) felett az állam rendelkezik, míg a kisebbik rész sorsáról mi dönthetünk minden évben (milyen alapba fektetjük).

Az önkéntes befizetés összege után (maximum havi 1.000 koronáig) 30% adójóváírást kapunk. A minimális megtakarítás 300 kr. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy ha elkezdjük fizetni a 300 kr-t, akkor év végére 3.600 kr gyűlik össze. Ennek a 30%-a 1.080 kr, ennyivel csökken az adóalap. Nem sok, de talált pénz.

Miután nyugdíjba mentünk, eldönthetjük, hogy a felhalmozott „vagyont" milyen ütemezés szerint szeretnénk felvenni: 5 vagy 10 év alatt.

A Pensionsmyndigheten (nevezzük nyugdíjfolyósítónak) évente küld egy kimutatást arról, hogy ha így marad minden, akkor kb. mennyi nyugdíjra számíthatunk. Ennek jelen pillanatban nem sok jelentősége van, hiszen még vagy 36 évem van nyugdíjig, de majd ha már a célegyenesben leszek, el lehet kezdeni kalkulálni az új (alacsonyabb) bevétellel

Bevándorlás (MV, SV, FK)

Ez az a témakör, amiről sajnos (vagy szerencsére) nincsen naprakész információm. Nincs egységes ügymenet, a szabályok havonta változnak vagy változhatnak; de még olyan is előfordul, hogy adott napon belül két különböző város különböző hivatalában egészen más információt kapunk.

Ennek az ellentmondásnak a legegyszerűbb feloldása az, ha mindig, minden hivatali ügyintézéshez elvisszük magunkkal az összes fellelhető papírunkat, igazolványunkat, oklevelünket, hivatalos értesítésünket, nyilatkozatunkat... mindent, amin a nevünk szerepel. Ez azért jó, mert adott esetbe ki lehet borítani az asztalra a táskánk tartalmát és rábízni az ügyintézőre, hogy válogasson.

Ahogyan mi csináltuk: nekem 2008-ban lett PN-em. Akkor apósommal bementünk a Skatteverketbe, kitöltöttünk egy lakcímbejelentőt (ő már itt dolgozott akkor), illetve igényeltünk egy számot nekem. Két héten belül megkaptam, kérdés nélkül.

Menyasszonyomnak akkor lett csak száma, amikor 2011-ben ténylegesen ki is költöztünk. Akkor már kellett a Migrationverkettől egy igazolás a tartózkodási engedély meglétéről (EU-s állampolgároknak automatikusan jár, de attól még kérni kell). Utána ezzel bementünk a Skatteverkethez, ahol első körben elutasították a kérelmét, mondván nincs biztosítva, hogy itt meg tud élni.

Írtam egy nyilatkozatot, hogy vállalom az eltartását... megint elutasították. Mint később kiderült, azért, mert akkor még nem volt határozatlan idejű munkaszerződésem (svédül fastjobb).

Munka (Facket, AF)

Ha már itt vagyunk, nem árt, ha dolgozunk is valamit. Ha pedig dolgozunk, akkor érdemes belépni a munkakörünknek megfelelő szakszervezetbe (svédül facket), mert azon keresztül mindenféle előnyöket szerezhetünk.

Jelen pillanatban a munkaszerzés közel elengedhetetlen feltétele a svéd nyelvismeret. Ennek oka, hogy a gazdaság most nem pörög annyira, mint pár évvel ezelőtt, így bőven van miből válogatni a munkaadónak és természetesen a svédeket előnyben fogják részesíteni.

Ha elfogynának, akkor pedig a svédül jól (jobban) beszélőket és csak legvégső esetben fognak felvenni valakit, aki csak angolul beszél (csak magyar, német, olasz, kínai... tudással gyakorlatilag semmi esélyünk, ha rendes munkát akarunk).

Az itt töltött 2,5 év alatt többen is megkerestek, hogy tudok-e segíteni nekik, mert kijöttek, átverték őket és most nem tudják, mi legyen... a közös pont azt volt, mind külföldi által vezetett cégeknél dolgoztak (magyaroknál, valószínű azért, mert a magyarokat magyarok verik át, a lengyeleket pedig a lengyelek).

Természetesen egy svéd vállalat sem életbiztosítás, de a rövid itt töltött idő alatt arra már rájöttem, hogy dolgozni vagy svédnek, vagy inkább a munkanélküliség. Szép / nem szép, ez van sajnos...

Ha már dolgozunk, akkor a legelső feladat, hogy be kell jelentkezni a Försäkringskassan-hoz, mint adófizető svédországi lakosok. Ez egy egyszerű nyomtatvány kitöltésével megoldható, de elengedhetetlen ahhoz, hogy később kék EÜ-kártyát kaphassunk itt, illetve regisztrálva legyünk a TB rendszerében. A papír beküldése után nekünk fél évig (!!!) tartott, mire élesítették a dolgot.

A másik, amit érdemes megfontolni, a szakszervezet kérdése. Havonta tagdíjat kell fizetni, amiért cserébe különböző juttatásokat kapunk. Egyrészt jelentősen növeli a munkanélküli segély összegét, ha elveszítjük a munkánkat (erről a következő pontban részletesen), másrészt kaphatunk tagi kölcsönt, tagi hitelkártyát, kedvezményesen nyaralhatunk bizonyos külföldi szállodákban, illetve egyéb extra dolgokban részesülhetünk. Ezekről mindenképp tájékozódjunk, és csak utána döntsünk.

A legendás svéd adók – vagy mégsem?

Sok szó esett különböző fórumokon arról, hogy itt nagyon magasak az adók. Ha csak az „SZJA"-t nézzük, akkor valóban kimagasló. Több adókulcs van, az átlagember életében viszont a 33,5%-os kulcs van jelen. Nyilván egy orvos a maga 60.000 koronás fizetéséből ennél valamivel többet ad be a közösbe, míg van egy összeg, ami alatt adómentes a jövedelem (nem túl magas).

Viszont nincsenek járulékok (hacsak nem vesszük annak a temetkezési járulékot, ami havi pár korona). Így ugyan az adó magasabb, mint Magyarországon, de az összes elvonás annál alacsonyabb.

Készítettem egy táblázatot arról, hogy milyen bruttó fizetésből kb. mennyi marad az ember zsebében havonta (internetes kalkulátorral számoltam, nem vállalok felelősséget, hogy 6σ-n belül lesz az eltérés a valósághoz képest):

Pirossal a 2010. évi átlagfizetés sávja

Munkanélküliként

Az egyszerűség kedvéért most csak azokról írok, akik már dolgoztak itt és elveszítették a munkájukat.

Miután munkanélkülivé váltunk, be kell jelentkeznünk az Arbetsförmedlingenbe. Ott rögtön kapunk egy handledare-t (mentort), akinek az a dolga, hogy segítsen munkát találni.

Lehetőségünk van különböző programokban részt venni, tanulhatunk ingyen, illetve kapjuk a munkanélküli segélyt. Ennek időtartama és összege több mindentől függ.

Az egyik legjelentősebb befolyásoló tényező, hogy szakszervezeti tagok vagyunk-e. Ha nem, akkor az alapsegélyt kapjuk, ami munkanaponként bruttó 340 korona.

Amennyiben egy kevésbé jó szakszervezet „oltalmát" élvezzük (pl. IF Metall a fémmegmunkálók számára), akkor maximum napi bruttó 680 koronára számíthatunk. Egy rendes szakszervezet esetén pedig a fizetésünk 80%-át kapjuk, maximum nélkül.

A levont adó ezekből a tételekből 30%, tehát IF Metall esetén maximum nettó 10.472 koronát, míg pl. Az Unionen (irodai dolgozók szakszervezete, 50 koronás kiegészítő biztosítás esetén) a korábbi fizetésünk 56%-át kapjuk nettó. Nem kell mondanom, hogy ez utóbbi egy kategóriával jobb.

Viszont sajnos nem dönthetjük el szabadon, hogy melyik szakszervezet tagjai leszünk. Ezt a munkakörünk határozza meg.

Természetesen dönthetünk úgy is, hogy a szakszervezetbe nem lépünk be, csak az A-kassa-t fizetjük valahová. Ez a legolcsóbb megoldás, de akkor biztosak lehetünk benne, hogy adott esetben napi 680 koronára számíthatunk.

Ez az egyik legnagyobb megfontolást igénylő döntés azok számára, akik hosszú távon maradni szeretnének. A másik az önkéntes magánnyugdíjpénztár (svédül privatpension).

Április 1-én vendége volt apósoméknak

Szokások

Itt csak felsorolásszerűen írnék pár „újdonságról", ami először furcsa lehet:

- csak első találkozás alkalmával (bemutatkozáskor) fognak kezet, nem szokás minden napot azzal indítani, hogy körbehordozzuk a testnedveinket a kollégák között;

- nem használnak papírzsebkendőt, inkább szívják az orrukat (és adott esetben kiköpik az orrból a szájba juttatott ektoplazmát);

- eleinte nem fogják kimutatni az érzéseiket, illetve nem fognak 5 perc után beavatni a legrejtettebb titkaikba (nem tudom mennyire jellemző általánosságban, de én hülyét kaptam Magyarországon, amikor 10 perc ismeretség után már megnyíltak az emberek);

- ha úgy hozza a sors, akkor szemrebbenés nélkül böfögnek, itt ez természetes dolognak számít (természetesen nem eget rengető, 7.5-es földrengést előidéző hangerővel);

- karácsonykor a Mikulás jön és Jultomten-nek hívják :) (ennek megfelelően december 6-án senki sem hoz ajándékot vagy édességet);

- az jelenti az elfogadást, amikor egy svéd kolléga meghív magához kávézni (adott esetben hosszú hetek / hónapok kellenek ehhez);

- a magánélet és a család szent és sérthetetlen, számomra pl. felfoghatatlan volt, amikor a főnököm pénteken, szinte bocsánatért esedezve kérdezte meg, hogy be tudnék-e jönni szombaton dolgozni (fizetett túlóra és természetesen mondhattam volna nemet).

Azt gondolom, hogy a fenti dolgokat lehet szeretni vagy nem szeretni, de elítélni (pl. az orrszívást) szerintem nincsen okunk, mert itt ezek a szokások, mi jöttünk ide, ha nem tetszik, bármikor visszamehetünk oda, ahonnan jöttünk vagy kereshetünk másik országot. Nem kötelező senkinek sem itt szenvednie (sok „szenvedős" emberrel találkoztam ez alatt a 2,5 év alatt).

Jávorszarvasok az út mentén

Árak

Az árak megítélése nem könnyű. Összehasonlítani nem tudom a magyarországi árakkal, mert több mint egy éve jártunk utoljára Magyarországon.

A saját példánkból kiindulva nem vészesen drága a megélhetés. Egy átlagos fizetésből két ember kényelmesen tud lakást bérelni, ennivalót vásárolni (megszorítások nélkül), szórakozni (mozi, étterem, bowling, hokimeccs :) ...), nyaralni, autót fenntartani... egyszóval elegendő egy normális élethez.

Vásárolni a legolcsóbban a Nettóban lehet, de a minőség nem első osztályú. A Willy:s és a Coop még az olcsóbb boltok közé tartozik, tapasztalataink lapján az ICA a legdrágább. Mindenféle kacatot lehet venni az Ö&B-ben (egyszezonos kerti szék és hasonló kínai minőség).

Az egyik utolsó bevásárlás árait kiírtam és átváltottam forintra, illetve euróra (mert úgyis át akarnák páran számolni, így ezt megspóroltam nekik :) ):

Rövidítések

SFI – Svenska För Invandrare (svéd, bevándorlók részére)

SAS – Svenska som Andra Språk (svéd, mint idegen nyelv)

SV – Skatteverket (Adóhivatal)

MV – Migrationsverket (Bevándorlási Hivatal)

FK – Försäkringskassan (Társadalombiztosító)

AF – Arbetsförmedlingen (Munkanélkülihivatal)

PN – personnummer (személyi szám)