Mindig különös izgalommal fogadom az olyan történeteket, melyeket a határátkelést éppen frissen megtapasztaló emberek írnak, hiszen izgalmas látni, miként csapódnak le az első tapasztalatok, milyen az első rácsodálkozás, melyek az első élmények – legyen az a nyelv, egy kirándulás, vagy éppen az árak. Ma egy ilyen történet következik, a Norvégiába még csak kevesebb mint egy hónapja kiköltözött Tamás tollából. (A képekért külön köszönet!)
„Határátkelőként késztetést éreztem, hogy írjak nektek. Egészen friss átkelők vagyunk, még nincs 3 hete hogy Eidfjordban kötöttünk ki. Tervezett dolog volt részünkről, nem kalandvágy hajtott minket. Sokat olvastam a Határátkelő blogot, leginkább Skandináviát fürkészve, mielőtt kimentünk volna (és persze még fogom is).
Párom, 5 éves fiúnk és én vágtunk neki az útnak. Hozzá kell tennem, hogy mielőtt kimentünk asszonyság kint volt előtte 2 hónapot, bár úgy terveztük egyszerre megyünk. De igazából jobb volt így.
Eladtuk házunkat, utolsó pillanatban sikerült, pedig jó egy éve tudtuk, hogy menni fogunk. De mindenki tudja milyen most Magyarországon az ingatlanpiac. Mindegy, ez már a múlt.
Itt, a blogon is lehetett olvasni, nem olcsó az élet Norvégiában. Mi felkészültünk, úgy gondoltuk, gyerekkel nem lehet nekivágni tőke nélkül. Párom egy közvetítő céggel tudott kimenni Norvégiába (azóta már mint "szabadügynök" dolgozik), mint ápolónő. Idősek otthonában dolgozik, 3 helyre is felvették. Persze a legjobbat választottuk ki.
A 2 hónap alatt természetesen meg kellett valamilyen szinten küzdenie az elismerésért (sok helyettesítést, pluszt bevállalt, és persze érti a szakmáját), de azt hiszem, amit 2 hónap alatt elért, az nem rossz (norvég nyelvvel is jól halad, jól beszéli, nem is hitték el, hogy először van Norvégiában).
Teszem hozzá, aki Norvégiába megy, sok pénzzel tegye, vagy már élő szerződéssel, biztos állással. Mert az állandó regisztrációs számot nem adják máskülönben.
Nekünk is fel kellett mutatni a szerződést, és nem valami kiegészítő állást, hanem megnézik, hogy az állással eltartható-e a család. Bezzeg menekültként ez egyszerűbb, de Magyarországról úgy még nem lehet kimenni. De még az is megtörténhet...
Ami érdekes volt az úton, hogy Kinsarvik után gyümölcsösök vannak. Cseresznye és szilva. Most érik, az út mentén kis bodegák. Kimérve a portéka, és aki vesz, annak lesz, becsületkasszával fizet.
Kielben pedig a téren belénk botlott egy idős hölgy, aki magyar beszédre figyelt fel. Ugyanis 30 éve költözött ki Magyarországról. És milyen véletlen, gyógypedagógus, a lánya is.
Beszélgettünk az autizmusról, és elmondta, a németek is elég jól állnak a kérdéshez. Pici a világ... Semmiféle rosszindulatból, de itt is, mint mindenhol amerre jártunk, rengeteg az arab, muszlim, stb.
A norvég nyelvet én is tanulom fakultatív otthon, de a héten kezdődik itt a „kommunában" norvég nyelvtanfolyam bevándorlóknak. Kell is, mert ez az otthon tanulás nem az igazi. Az ország gyönyörű, a gyerek kezdi az óvodát, én a nyelvtanfolyamot, és remélem, utána találok bármilyen munkát.
Már most látjuk, hogy nem fogjuk „megbánni" Norvégiát. A nyitókép a lakásunk ablakából készült, ahová egy pénteki napon, este 6 óra körül érkeztünk meg 1845 km és 20 óra hajóút után. Annyi minden élmény ért minket már csak az úton - ezért is vagyok bizakodó "kalandunk" sikerességével kapcsolatban.
Az gyorsan kiderült, hogy Eidfjord a természetjárók aranybányája. Már én is tervezgetem, merre és hogyan hódítsam meg a környéket. Aki szereti a zöldet, a kéket és a kristálytiszta vizet, annak tetszeni fog.
Egyébként a norvégok, így alig pár hét után véleményt formálva, egyszerűek. A szó pozitív értelmében. Persze ez egy kis falu, de nem számítanak, úgy látom, a külsőségek. Persze ez nem megy a minőség rovására.
Bár most itt is nagyon szép idő van (5 napja nem esett, 20 fok, és rövidnadrág, póló), azért az eső mindennapos. Egy nap van, hogy 3-4-szer esik, és süt a nap. A hegyektől nem látni, milyen idő jön, egyszer csak felbukkannak a felhők. Ezért úgy kell menni kirándulni, hogy jó minőségű vízálló öltözet legyen az emberfiánál.
Visszatérve kicsit a nyelvtanulásra, azért az érdekes, hogy bár én is már 4. osztálytól tanultam (pontosabban sajnos csak tanulgattam) az angolt (jobban érdekelt a foci, és a játék, ebben biztos vagyok), de alighanem a holland és norvég gyerekek is így vannak ezzel, mégis perfekt angolosok lesznek. Az is tény, hogy a norvég teljesen hasonlít az angolra, ez nagy előny.
A másik pedig, hogy minden szinkronizálva van, még jó, hogy egy focimeccsen a közönségzajt nem szinkronizálják... Komolyan, a szánkba adnak mindent. De ennek legalább örülhet a kormány, mert ez a nyelvkérdés nagy gát sokak számára, hogy kimenjen dolgozni. Mert robot mellett (élni kell), elvégezni egy nyelvtanfolyamot nem kis energia befektetés.
Nekünk ezzel szemben könnyebb volt. Most biztos sokan mondják, mi a fenének (sokkal jobban kifejező ennél a magyar, de türtőztetem magam, pedig már az is beszédünk része - na arra is büszkék vagyunk?) sírok, már kinn vagyok, és amúgy sem volt semmi problémám? Szerintük.
Nem sírok, csak idegesít. Meg hadd sírjak már. Tehát sehol, például Romániában sem szinkronizálnak mindent. Itt sem lenne szabad. Mert szerencséje (és tudása) annak, aki olyan beosztásban, munkahelyen dolgozik, ahol használja a tanult nyelvet. Máskülönben csak hobbiból lehet.
Miért kell a lexikális tudás? Minek tudni az összes király évszámát (főleg a mai netes világban)? Félreértés ne legyen, én is imádom a történelmet. Miért kellett autószerelői technikumban filozófia? Sorolhatnám...
Helyette jobb lett volna, ha most normálisan meg tudnék szólalni, és nem kellene saját magam képeznem, hanem már nyelvtudás birtokosa lennék.
Na, akkor jöjjenek a számok, azaz mi mennyibe kerül (egy korona 37 forint)
- benzin 15,2-15,8kr/liter
- banán 11,76kr/kg
- coca-cola 4x1,5liter 69,9kr
- almalé 1,5liter 23,4kr
- tej 1,5liter 27,4kr
- lazac filé 100kr/kg
- nektarin 19,9/kg
- gomba(konzerv) 415g/9,9kr
- sör kb. 30kr/0,5l - az alkoholmentes csak kb. 12-15kr
- Nesquik kakaó 800g/45,9kr
- só 7,4kr/kg
- wc-papír 12tekercs 49,9kr
- krumplisaláta 700g 35,5kr (ha kettőt veszel 51,16kr)
- virsli 900g 29,9kr
- zöldalma 28,9/kg
- sajt 300g szeletelt 44,4kr (ha kettőt veszel 49kr)
- ezer sziget öntet 26,9kr
- kenyér szeletelt toast 750g 13,5kr
- körte akciósan 26kr/kg
- gyorskajáldában sült krumpli, hús, és valami zöldség 160kr kb. bár ez változó, van, hogy benzinkúton 50kr üdítővel egy kifli sültkolbásszal
De hogy ne a száraz számokkal fejezzem be, végül egy kirándulásunkról hadd számoljak be. Egy délután kisütött a nap, és úgy döntöttünk, kirándulunk. A Hardangervidda nemzeti park széléig merészkedtünk, ami nincs messze, kb. 35-40 km.
Hamar fel lehet érni, mert odáig lényegében emelkedik az út. Majd ha lesz biciklim és ezt megmászom, azt hiszem, én leszek a... de ez még odébb lesz. Körülbelül olyan 1000-1200 méter magasan lehettünk.
Nagyon szép hely, ott „fenn" már nincsenek fák, csak dombok és hegyek, amik ugye 1000 méter fölött indulnak. Ilyen lápos tavas vidék az egész, nagyon jókat lehet ott túrázni. A legmagasabb hegy, amit most láttunk 1800 méternél is magasabb.
Ennyit szerettem volna veletek elsőként megosztani, a többit a blogon... minden jót kívánok mindenkinek!"
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY! Megváltoztak a kommentelési szabályok, a részleteket ide kattintva olvashatod el, ahol az is kiderül, mi kell ahhoz, hogy a jövőben is ugyanúgy hozzászólhass a posztokhoz, ahogyan eddig.
Az utolsó 100 komment: