Egyiptomban megint (még mindig) feszült a helyzet, sok városban vannak harcok, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy gyorsan megoldódik a helyzet. Ám Bálint szöveggel is ellátott kairói képriportja nem csak ezért érdekes, hanem azért is, mert a város egy olyan oldalát is megmutatja, amit turistáknak érthető módon nem szívesen mutogatnak a helyiek.

„Maria Golia Kairóról szóló remek és nagyon olvasmányos könyvének Cairo: City of Sand (Kairó: a homok városa) címet adta. A könyv kimerítő történelmi és társadalmi áttekintést nyújt Egyiptom fővárosáról – melegen ajánlom mindenkinek – de a szerzőnő a címadással tévedett, hiszen Kairó nem a homok, hanem inkább a por és a mocsok városa.

Szakmai ártalomból időnként Egyiptomban visz a sors, az évek folyamán így jó néhány képet készítettem, amikből összeállítottam egy sorozatot a fővárosról. Timi tapasztalatait kiegészítve, ezúton szeretném megosztani saját benyomásaimat. Előre is elnézést kérek, amiért Kairó úgymond rosszabbik oldalát mutatom meg.

Egyiptom lakossága tavaly elérte a 91 milliót, a népesség durván 15-25%-a Kairó környékére koncentrálódik. A főváros lakosságát nehéz megbecsülni, mivel Kairó az évek során magába olvasztotta a környező településeket is, például Gíza, mely egykoron egy külön város volt, gyakorlatilag mára már összenőtt Kairóval.

Így csak óvatos becslések léteznek, hogy Kairóban és környékén hányan is élhetnek, mindenesetre közel kétszer annyian, mint Magyarországon. Mit várhatunk egy ekkora metropolisztól, annak a fényében, hogy az országban 13%-os a munkanélküliség, az éves infláció 8,5%, valamint a teljes lakosság 20%-a a létminimum (azaz napi 1,5 dollár) alatt él?

Nos, Kairó a világ legszennyezettebb városai közé tartozik.

Összehasonlításképpen Kairó megközelítőleg százszor szennyezettebb, mint New York, a levegőminőség borzasztó, a szennyezettség sokszorosan átlépi az egészségügyi határértéket.

Ezen nem is kell csodálkozni, a városban 4,5 millió autó szeli az utakat és többségük 10 évnél idősebb. A várost így rendszeresen szmog borítja, kék eget ritkán látni. A szél sem segít, hiszen befújja a homokot, ami vegyül a szmoggal és csak elviselhetetlenebbé teszi a hétköznapokat. Ennyi bevezető után inkább a képek beszéljenek:

A képet még 2008-ban készítettem. Kairó rohamos ütemben terjeszkedik, a város már egészen ráhúzódott a piramiskörzetre. Annak érdekében, hogy a piramisok kevésbé legyenek kitéve a városiasodás negatív hatásainak, a körzetet fallal körbevették. Ennek ellenére a talajvízszint (szennyvíz) emelkedik, ami nem tesz jót a műemlékeknek, már a Kheopsz-piramis alsó kamrájában is lehet érezni a szennyvíz szagát.

A kép fényes nappal készült. Ahogy látszódik is a fotón, aznap Kairóra ráült a szmog.

Kairó belvárosának egyik legforgalmasabb és legkülönlegesebb csomópontja. Az ikonikus Tahrir tér mellett fekszik, az Egyiptomi Múzeum mögött.

A bevezetőben említettem, hogy Egyiptomban nagy a szegénység. Kairóban is rengeteg nyomornegyed található, azonban a legérdekesebb a holtak városa, amely lényegében két temetőt takar. A mélyszegénységben élők – jobb híján – beköltöztek a sírokba.

A holtak városának egyik utcája. A higiénia nem a legjobb, a szemétkupacban két kutya teteme is bomlásnak indult már.

Az északi temető egyik főutcája. Az évek során bevezették az áramot, boltok nyíltak, valamint lakóépületeket is felhúztak.

A mocsok és a nyomor ellenére Kairó tud szép és hangulatos is lenni. Sokat számít, hogy a helyiek nagyon kedvesek és barátságosak, így érdemes gyalog bejárni a történelmi városrészeket. Az óvárosban akár több napot is el lehet tölteni – pihenésképpen, a nagy melegben a mecsetekben sziesztázhatunk.

Lakatosüzem az óvárosban.

Egy portás a sok közül.

Mohammed Ali utca, Kairó szebb napokat is látott zenei központja. Még a mai napig rengeteg hangszerüzlet található itt, sőt, pár hangszerkészítő üzem is fellelhető.

Ha autentikus élményre vágyunk, mindenképpen érdemes ellátogatni a kairói tevepiacra, amely a város nyugati szélén fekszik. Az állatokkal általában nem bánnak kesztyűs kézzel. Ütik, verik őket, sőt az egyik lábukat fel is kötik, hogy ne tudjanak elfutni."

Ha valaki további képekre kíváncsi Bálinttól, akkor látogasson el bátran a blogjára!