oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2012. december 01. 06:54,  Olyan, mint otthon – az idegesség nélkül 52 komment

2012. december 01. 06:54 Határátkelő

Olyan, mint otthon – az idegesség nélkül

Szerencsére az utóbbi időben megszaporodtak a Lengyelországból érkező írások, érdekes, hogy ezek szerint nem csak nyugat felé indulunk el munkát vállalni. Mai szerzőnk, tsabus esetében először a párja kapott állásajánlatot, aztán követte ő is.

Varsó 4_1.jpg

„Már egy ideje olvasgatom ezt a blogot, és feltűnt, hogy a többség főleg Angliában látja a boldogulás legjobb lehetőségét. Talán igazuk is van. Az eddig leírt történetekhez képest az enyém eléggé eltérő. Jelenleg, a feleségemmel együtt, lassan 4 éve vagyunk Lengyelországban. Elég hosszú utat tettünk meg, annak ellenére, hogy Közép-Európában maradtunk.

Az előzményekről

46. évemet taposom és 86-ban szereztem technikusi végzettséget. A rendszerváltást egy haldokló állami vállalatnál éltem át, aminek a neve is feledésbe merült azóta. 95-ig elég változatos munkáim voltak. Koszorúkötőtől technológuson át a CNC gépkezelőig szinte minden voltam.

Végül egy multicégnél kaptam állást és a gépsor mellől „küzdöttem fel magam" egy informatikai jellegű munkakörbe. Divat szidni a multikat, de számomra ott nyílt ki a világ. Oktatások, utazások, szabályok és munkakultúra – a magyar vállalkozásokhoz képest olyan volt, mintha a NASA-hoz kerültem volna.

Nyilván voltak árnyoldalai is, hisz még egy ilyen céget is emberek irányítanak. Irigység, bosszú, kivételezés és minden negatív emberi tulajdonság előfordul, de a belső szabályok ezt eléggé meg tudják fékezni. Igen sokat köszönhetek annak a cégnek és az akkori főnökeimnek is. Nem mellesleg, itt ismerkedtem meg a feleségemmel is.

Drágám már évekkel hamarabb ott volt a gyárban és ő is az alapoktól kezdte anno. Aztán egy nap olyan ajánlatot kapott egy másik cégtől, amit átbeszélve arra jutottunk, hogy képtelenség visszautasítani. Ő egy másik multihoz ment át akkor.

Páromnak jött egy lengyel ajánlat

Én folytattam az eredeti helyen, de egy idő után beleestem abba a hibába, hogy elkezdtem halmozni a feladatokat és felelősségeket. Ennek egy nagy kiborulás lett az eredménye és akkor én is új munka után néztem – főleg az orvosom tanácsa alapján.

Így jutottam el a világ legnagyobb, magánkézben lévő olajtársaságához. Dupla fizu, viszonylag fix munkaidő, nagyon amerikai munkakultúra. Alig egy évet sikerült ott töltenem, mikor Kedvesemnek felajánlottak egy pozíciót Lengyelországban.

Már az előző alkalommal úgy döntöttem, hogy családban gondolkodom és nem egóban, tehát a feleségemet (akkor még csak élettársamat) támogatom, ha neki van jobb esélye az előrejutásra. Pont úgy, ahogy ő támogatott engem, mikor nekem volt jobb lehetőségem. Így esett, hogy ő kiköltözött Lengyelországba, míg én itthon intéztem a kilépést a melóhelyemről.

A munkatárs lakása lett a megoldás

Először szállodában lakott, amit a cég hajlandó volt az első három hónapban fizetni, de végül nem kellett olyan sokáig albérletet keresni. Egy lengyel kollégának megüresedett a lakása (2 szoba, 53 nm) amit majd a gyerekeinek szán, mikor felnőnek. Felajánlotta, hogy kiadja, hisz másképp csak üresen állna. Ezzel a lakhatás megoldódott. (Lakás, majdnem teljesen berendezve+2 hely a teremgarázsban+rezsi=2000 PLN)

Az ideiglenes tartózkodási engedélyt a lakás tulajdonosa segített intézni, míg az állandó tartózkodási engedélyt egy expatokat segítő cég közbenjárásával sikerült lerendezni. Útlevél kellett hozzá, munkaszerződés és a lakás bérleti szerződése.

A NIP számot (adószámot) a cég igényli a dolgozónak, de ebben az esetben elmulasztották és hónapokkal később kellett rugdosni az HR-t.

A PESSEL szám egy azonosító, amit minden, 2 hónapnál hosszabban itt tartózkodónak igényelnie kell. Ha jól emlékszem, ezt a kerületi önkormányzatnál kellett igényelni. Orvosnál rendszeresen elkérik.

Ezzel le is volt tudva az ügyintézés. Már „csak" bankszámlát kellett nyitni, ami viszonylag egyszerű, ha már minden szükséges papírod megvan.

Rossz időzítés

Ekkorra sikerült nekem is kilépni odahaza a melóhelyről – pont 2008 novemberében...

Eredetileg azt terveztem, hogy a felmondási idő alatt majd küldözgetem a jelentkezéseket az olyan hirdetésekre, melyekben angolul és magyarul beszélő szakikat keresnek Lengyelországba. A fenti dátumból kiderül, hogy abban a időszakban kicsit máson járt a cégek esze, minthogy engem felvegyenek. A jelentkezéseimre gyakorlatilag nem kaptam választ, kivéve egy fejvadászt. Volt egy interjúm Varsóban, aztán ez is bukott.

Végül egy munkahelyi beszélgetés során, párom elejtette azt a megjegyzést, hogy én anno egy vállalatirányítási rendszer bevezetésében aktívan részt vettem. Mivel ez tervbe volt véve náluk is, bekérték az önéletrajzom és egy interjú után én is ott (illetve itt) kezdtem dolgozni. 2009 májusa óta tehát mindketten Lengyelországban élünk és dolgozunk.

Reménytelen harc

Azért ez a döntésünk nem született volna meg, ha nincsenek azok a körülmények, amelyeket már sokan és sokféle módon részleteztek már itt. Viszonylagos anyagi biztonságot élveztünk otthon, mert már én is az országos átlag többszörösét kerestem, míg kedvesem még az enyémre is ráduplázott. Tehát ez kilőve.

Marad a hangulat, mint minden indokként felhozható dolog gyökere. Míg mi jól elvoltunk, rokonaink és barátaink túlnyomó többsége teljesen leszakadt. A mindennapi megélhetésért folytatott, sokszor reménytelen harc felemésztette őket. Ki-ki egyénisége alapján, ezt a helyzetet depresszióval, agresszióval, irigységgel, vagy teljes befelé fordulással reagálta le.

Egy baráti beszélgetés kezdetén, ha azt hallod: „Nem tudsz egy melóhelyet gyorsan nekem és a férjemnek? Ma mindkettőnket kirúgtak." - akkor már nem abba a kellemes, anekdotázós, nosztalgiázós, vagy netán viccelődős irányba fog elmenni a diskurzus.

Sok régi ismerősnek már meg se merem említeni, hogy nyaralni voltunk valahol, mert már számomra is bántó kontrasztot mutatna az élménybeszámoló, és az azt hallgató kilátástalan helyzete. Nekem ciki, hogy viszonylag gondtalanul tudok élni...

Egyre mélyebb a szakadék

Ezt tetézi, hogy minden át van politizálva. 2002 óta egy politikai vicc elsütése olyan reakciókat válthat ki emberekből, ami már veszélyesnek mondható. Régebben csak a pártok között húzódtak lövészárkok, míg az utóbbi 10 év alatt már szinte a családokon belül is. Hazaárulózás, „ki a nagyobb magyar" című perverz vetélkedő, melldöngetés, Nobel-díjasok sorolása (olyanokat is említve, akiket konkrétan elüldöztünk itthonról), politikai frázisok/hazugságok kritikátlan puffogtatása...

Nem látom, hogy a fenti, engem zavaró dolgok mikor enyhülnek majd egy elfogadható szintre. Pillanatnyilag úgy tűnik, napról-napra csak rosszabb. Ezért aztán nem is igen tervezem, hogy belátható időn belül hazaköltözünk. A cégen belüli rotációnak köszönhetően, egyszer majd innen is továbbmegyünk.

Tekintve, hogy nyugdíjra nem nagyon számíthatunk (ha megérjük az öreg kort), stabil munkahely pedig nem létezik, az a tervünk, hogy bebiztosítjuk a megélhetésünket munkanélküliség és öregkor esetére. Azt már elértük, hogy ha utcára kerülnénk, kényelmesen keresgélhetünk új munkahelyet, hosszú ideig, szinte bárhol.

Mint otthon, csak nyugodtabban

A hosszú felvezetés után, egy hasonlóan hosszú rész magáról Lengyelországról.

Magyarországhoz hasonlóan, a lengyeleket is megtaposta a történelem. Ez a tény viszont nem köszön vissza szinte minden beszélgetésben, amit velük folytatsz. Nem világos előttem, hogy milyen konkrét okai vannak a lengyel-magyar barátságnak, de számomra megdöbbentő, hogy ez milyen mélyen gyökeredzik. Nem nyilatkozatokban és vezércikkekben, hanem az egyszerű emberek szintjén.

Amellett, hogy kölcsönösen égnek áll a hajunk egymás nyelvétől, teljesen másként gondolkodunk sok dologról, valahogy ez az összetartozás-tudat mégis ott pislákol az emberekben, mint hamu alatt a parázs. Ennek fényében, ha valaki megkérdezi, milyen itt, akkor azt mondhatom: Olyan, mint otthon – de az idegesítőbb dolgok nélkül. Itt úgy érzem, ez az ország hasonlít legjobban arra, ami Magyarország lehetne.

Nem lehet itt annyit keresni, mint Angliában. Talán még a szociális védőháló sem olyan (szerencsére, erről nincs tapasztalatom). Vannak olyan hivatalok, melyek az előző rendszerből itt maradt kövületnek látszanak – mint otthon. Vannak nagyon kizsákmányolt rétegek itt is. Az utcán futnak még Ikarusz buszok.

Lehetne még sok mindent felsorolni. Az igazi plusz itt az, hogy az emberek derűsek. A válság ott van valahol a tudatokban, hiszen egy kicsit érintette Lengyelországot is, de a legtöbb ember mégis azt mondja, az egész sztori olyan, mint a jeti. Sokat beszélnek róla, de úgy igazán tömeges, személyes tapasztalat nincs vele kapcsolatban. Kb. ezt mondták a H1N1-re is.

Kis lengyel földrajz

Földrajzilag nagyon szerencsések a lengyelek. A síelésre alkalmas hegyektől, a nagy alföld ezernyi taván át a tengerig, minden megtalálható itt, amit egy túrázó/sportoló csak kívánhat a természettől. A főváros... nos, a főváros a legkevésbé szép, ha összehasonlítjuk a többi lengyel nagyvárossal.

Ez főleg annak köszönhető, hogy a háború alatt porig rombolták, és szovjet megszállás alatt lett újjáépítve. Az "óvárost" is a semmiből építették meg ismét. A sok pusztítás miatt is talán, de a lengyel restaurátorok hatalmas tapasztalatra tettek szert. Nem véletlen, hogy a Feszti-körképet is ők restaurálták anno. Az óvároson kívüli „falanszterek" csak lassan kopnak ki a városképből. A központban azért elkezdtek szaporodni a toronyházak, kicsit oldva a Kultúra Palotájának komor uralmát.

Nagy élmény meglátogatni a parkokat, amikből jó sok van a városban, és úgy általában mindenhol az országban. Varsóban a kedvencem a Łazienki park. Ennek az a különlegessége (a szépsége mellett), hogy kézből etetheted a mókusokat és a kisebb madarakat. Érdemes egy zacskónyi mogyorót (nem ameriakit!) vinni. A mókusok csak ezt eszik meg és a diót. Ha a mogyorót apróra töröd, akkor a tenyeredből esznek a cinegék és a többi, ki tudja miféle kis jószág.

Hol vásároljunk?

Vásárlás szempontjából hasonló a helyzet, mint otthon. Jó sok pláza van és a nevesebb márkákat minden további nélkül meg lehet találni. Az árak az otthoniakhoz hasonlóak. Az élelmiszerek beszerzésére szintén a nagy áruházak látszanak alkalmasabbnak. Ennek ellenére, a kisebbek is megélnek.

Fura példa a Piotr i Pawel üzletlánc. Az igazi hazafiak itt vásárolnak, mivel ez hazai. Persze az igazi hazafinak mélyebben a zsebébe is kell nyúlnia itt, mivel az árak kissé magasabbak az átlagnál. A minőség viszont jobb az átlagnál és a választékkal sincs gond. Mi is leginkább ott szoktunk vásárolni – no, nem hazafiságból, hanem mert a házunkkal szemben van. :-)

Az egyéni gazdálkodás elég fejlett, ezért a piacokon, vagy vidéken, a nagyobb utak mentén rengeteg zöldséget és gyümölcsöt lehet beszerezni. Az erdei gyümölcsöket és mindenféle gombákat sokan gyűjtik és árulják, szintén főleg az utak szélén.

Meglepő, hogy viszonylag kevés fűszert használnak az ételeik elkészítésénél. Rengeteg a zöldség, de a lengyel konyháról nem mondható el, hogy az ízek kavalkádja jellemzi. Az ember nagyon tudja kívánni a hazai finomságokat egy idő után. Van néhány ismerős név az itteni menüben, mint „gulás", vagy „lecsó" (fonetikusan), de ezek nem azok, amiket mi ismerünk. Az előbbi nem leves, míg az utóbbiban répát is lehet találni !

Komolyabb nyelvtudás nélkül

A nyelv... hmm... Ezzel, bevallom, gondjaim vannak. A mássalhangzók halmozása miatt, már az olvasás is szinte megoldhatatlan feladat elé szokott állítani. Régen jó voltam oroszból, ezért az áthallások miatt sok mindent megértek, de messze nem eleget.

Étteremben, bevásárláskor elvagyok és meg tudom mondani mit akarok, de nem feltétlen helyesen. Mindenesetre megértik. Tudom, ebben nekem van a legnagyobb felelősségem, mert nem igazán feküdtem neki a tanulásnak.

Biztos vagyok benne, hogy 3 év alatt nem tudnám tökéletesen megtanulni, akkor meg bele se kezdek. A rotáció miatt úgy volt, hogy maximum 2-3 évet leszünk itt, de most utalnak jelek arra, hogy ennek a duplája lesz végül.

A cégen belüli viszonyokra jellemző, hogy ez sem teljesen biztos, mert akár egy hét alatt is a világ másik felén találhatjuk magunkat. Ebben a tekintetben nem lehet semmit biztosra venni és – ebből kifolyólag – a tervezéssel sem érdemes sok időt tölteni. Összegezve tehát: maradok a haladó turista szintjén – ami a nyelvet illeti.

Fáj a közlekedés

A közlekedésről már készült egy nagyon szubjektív írás, amihez nem is tudnék sok mindent hozzátenni. Ez az egyetlen dolog itt, ami tényleg ki szokta verni a biztosítékot nálam. Szinte fizikai fájdalmat okoz a mindennapi közlekedés.

Csak azért nem járok busszal a 25 km-re lévő munkahelyemig, mert eléggé macerás és hosszadalmas lenne, összehasonlítva a 20-25 perces autós változattal. Az előbb említett íráshoz képest annyi változás történt az utóbbi időben, hogy a Visztula felett új híd épült (2 percre tőlünk) és ezzel enyhült a reggeli torlódás. Plusz még a foci-Eb miatt országszerte hatalmas útépítési láz tört ki. Az építkezések még tartanak, ezért csak a miattuk keletkező hatalmas torlódásokat „élvezhetjük", míg az új utakat magukat csak részben.

Ennyi idő után jutottunk el oda, hogy Varsó környékét, egy 50 km-es sugarú körön belül, szinte teljesen felderítettük. Tucatnyi kedvenc hely, az erődöktől a parkokon át a cukrászdákig (ahol már törzsvendégnek számítunk), a mindennapi életünk része. Sokat kalandoztunk az országban, a hosszú hétvégéket felhasználva. Néhány városról szintén könyveket lehetne írni, ezért inkább kihagyom. Csak annyi megjegyzést fűznék hozzájuk, hogy érdemes felfedezni őket.

Már gondosabban kell terveznünk a hosszabb távú kirándulásainkat, hogy ne menjünk kétszer ugyanoda és valami újat lássunk. Sok helyen jártunk, de azért van még mit megnézni.

A helyi értékrend a mérce

A kulturális másságról csak annyit, hogy kezdetben volt sok megbotránkozás és értetlenség részemről, de aztán rájöttem, hogy itt kint nem a magyar értékrend szerint kell mérni, hanem az itteni alapján. Arra is rájöttem, hogy simán át lehet siklani fura, vagy megbotránkoztató dolgok felett, ha tudatában vagyok annak, hogy nem ők vannak nálunk, hanem én náluk.

Ha valami abszolút nem egyeztethető össze a neveltetésemmel / ízlésemmel, akkor ott vannak a választási lehetőségek: nem veszek róla tudomást, távol tartom magam tőle, vagy pakolok és hazamegyek. Esetleg megszokom és hozzáidomulok. Az én döntésem mindegyik. Szerencsére, itt nincs olyan engem zavaró dolog, ami betolakodna a magánéletembe és napi szinten mérgezne. Ezt már önmagában nagy dolognak érzem.

Alapvetően nem érdekel, ha lehazaárulóznak, amiért eljöttem / eljöttünk, mert a hazám mindig az a földdarab, amin állok és ahol a feleségem van. Ez a földdarab pedig lehet bárhol, én akkor is magyar vagyok. Függetlenül mások véleményétől. A Magyarországon (innen karnyújtásnyira) történő dolgokat pedig egyre ijedtebben és egyre szomorúbban szemlélem – innen a távolból, szerencsére..."

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Lengyelország

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr834940768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NIKI LAURA 2012.12.01. 08:17:11

Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát.!

Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.!!

kincsa 2012.12.01. 08:21:55

Szimpatikus poszt, köszönjük! Nekünk is nagyon tetszett Varsó, mikor ott jártunk. Bár viszonylag kevés időt tölthettünk el a városban (én főleg), megfogott minket a hangulata, és az, hogy egyáltalán nem drága, az emberek pedig kedvesek voltak.
Azon meg már mi is filóztunk, miért lengyelek restaurálták a Feszty körképet. Most már tudjuk! :)

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.01. 09:12:17

"Biztos vagyok benne, hogy 3 év alatt nem tudnám tökéletesen megtanulni, akkor meg bele se kezdek."

Én is így vagyok ezzel. Mivel életem végéig gyakorolva sem tudnék fejszámolóművész lenni, így már hat évesen eldöntöttem: nem fogok megtanulni összeadni és kivonni.

nigara 2012.12.01. 10:12:00

"Viszonylagos anyagi biztonságot élveztünk otthon, mert már én is az országos átlag többszörösét kerestem, míg kedvesem még az enyémre is ráduplázott. "

Hát, csak gratulálni tudok ehhez, főleg úgy, hogy diploma nélkül...
Nagy szerencsék sorozata által vagytok ott, ahol. És az expat lét sosem volt rossz vagy nehéz, pláne nem "belevágni" - ha alád tolják a lehetőséget, akkor nyilván élsz vele.

karburator (törölt) 2012.12.01. 10:14:43

Végre egy rendes poszt.

Amúgy meg azt nem értem, hogy miért írják sokan, hogy az országban, ahol vannak, sokkal nyugisabb a légkör, mint itthon, mikor az adott ország nyelvét nem beszélik rendesen. Lehet, ha nézné a napi politikai híreket és értené az újságokat, ugyanolyan lenne az egész.

Ebből következik a hangulat, a másik nép megismerése is. Az, hogy felületesen pár kollégával jó fizetett expatként elmegy néha sörözni és angolul próbálják megérteni egymást, nem jelenti ugyanazt a mélységet, mintha itthon magyarul politikai vicceket mesélsz a haverjaidnak, így ebből nehezen lehet következtetni a teljes népre és az ottani helyzetre.
Persze ez itthon is igaz, hogy mindenki a kis burkában él, szóval csak a második bekezdés a lényeg a mondandómból.

Kellemes Zérókomponista (törölt) 2012.12.01. 10:18:49

@NIKI LAURA: hallgass már el te analfabéta! Mûvészi szinten nyomod, csak én ettõl befordulok egész napra. ".!!" Önkontrollod legyen már.

nyuszigonosz 2012.12.01. 10:50:10

Lényegében jó a poszt.
Csak ezt a nyelv nem megtanulását/ nem megtanulni akarását nem értem.

Mert igaza van @karburator: - nak!
Azért érzik sokan jaj de nyugisan magukat, mert az adott ország politikájáról csak annyit tudnak, amennyit magyar internet oldalakon olvasnak... vagy még azt sem.

kincsa 2012.12.01. 11:07:24

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: Olvasgatom a blogodat, a szlávokról szóló cikk nagyon tetszik. Most értem a macedónokhoz. Említést teszel a macedón-görög konfliktusról. Azt írod: "Az, hogy van-e macedón nép és nyelv, a görögöket nem érdekli, a görög álláspont szerint ez mindenkinek a saját problémája, hogy mit gondol magáról, a görögük egyetlen gondja, hogy a macedónok ne “lopják el” az ókori macedónok nevét."
Lehet, hogy tévedek, de magyarul szerintem meg szokták különböztetni a kettőt. Az ókori népcsoportra a makedón elnevezést szokták használni, k-val.
Bocs, a téma off, de az említett cikkben van a lengyel nyelvről is egy nagyon érdekes rész.

Dragonlady (Bp, Hun) 2012.12.01. 11:10:36

muszáj ahhoz belefolyni a politikába, és megpróbálni megérteni, hogy az ember teljes értékű, vagy normális életet éljen??

tanato 2012.12.01. 11:14:17

@Chang Yai: Mi újság Burmában?Régen hallottam felőled?

Kövérmadár [swe] · http://fettfagel.blogspot.se/ 2012.12.01. 11:15:45

Tetszik a poszt! :)

Mi is hasonlóan gondolkodunk / gondolkodtunk... a többieknek is igaza van abban, hogy ameddig nem beszéljük a nyelvet és nem folyunk bele a helyi politikába, addig persze, hogy minden nyugisabb.
És igen, én pl. ezért nem olvasok svéd politikáról semmit sem! Isten ments, hogy csak negyed annyira is érdekeljen a politika, mint Magyarországon érdekelt... nekem az a fontos, hogy a heti möte-n azt hallom-e: "több a megrendelés" vagy "kevesebb". Ez van hatással az életemre és nem az, amiben jelenlegi státuszomban (még nem szavazhatok a svéd parlamenti választásokon) bele sem szólhatok.
Elég az, amit a kollégáktól hallok, valami kép körvonalazódik, de ez egy másik világ, más alapján berendezkedve, nem kell kapkodni a megismerésével (politikáról beszélek), hogy utána ugyan olyan harcosan politizálhassak... felesleges :)

A nyelv megtanulását (nem megtanulását) én sem értem... lehet, hogy rotáció alatt azt érti az író, hogy a cégen belül, de országhatár átlépéssel rotálódnak? Mondjuk 6 év múlva úgyis küldik őket Malajziába? Mert akkor érthetőbb, bár nem megtanulni egy nyelvet anyanyelvi környezetben vétek...

Sok sikert kívánunk a továbbiakhoz!

sztenke 2012.12.01. 11:58:09

Szó se róla, nem akarok kioktatni senkit (bár a "párom" szónál modorosabb kifejezés nincs a magyar nyelvben), de leírja, hogy ő alkalmazkodik, beáll a sorba, mert vendég, ezért inkább elnézi a hülyeségeket - én így értelmezem. Az viszont érdekes, hogy ezt külföldön jó páran megteszik, otthon meg nem hajlandóak beállni a sorba. Ez egy jókora kettős mérce.

Amúgy én is ki akarom próbálni magam, igaz, nyugaton.

tsabus UAE 2012.12.01. 12:10:43

@Kovermadar: Jól értelmezted, rotáció alatt nem sima pozícióváltást, hanem másik országot értettem. Ezért nem vettem komolyan a nyelvtanulást, aztán mikor kiderült, hogy tovább kell maradni, akkor már megint ott voltunk, mint az elején: a visszaszámlálás újraindult...

tsabus UAE 2012.12.01. 12:13:35

@sztenke: Igazad van, de a "párom"-nak szerepel néhány más szinonímája is az írásban. Csak nem akartam mindig csak ugyanazokat használni.

tsabus UAE 2012.12.01. 12:16:16

@nigara: Ezzel sem vitatkozom. Ezért írtam az elején, hogy kicsit más helyzetben vagyunk, mint a legtöbb itteni írás szerzője. Nem a nagy ismeretlenbe ugrottunk bele, hogy a nulláról felépítsünk valamit, hanem jött egy lehetőség és éltünk vele.

tsabus UAE 2012.12.01. 12:23:22

Valaki írta, hogy mivel nem beszélem a nyelvet, ez a legfőbb oka, hogy nem zavar a politika itt is. Talán. Csak egy példa: Az egyik srác az irodánkban elindult az önkormányzati választásokon. Volt persze poénkodás, hogy majd összeírják min javítson, ha miniszterelnök lesz, de alapvetően drukkoltak neki. Az irodában, rajta kívül csak egy ember tudta, hogy melyik párt színeiben indul !!! Most képzeljeel mindenki ugyanezt a helyzetet otthon ! Tényleg ugyanolyan ?

Kövérmadár [swe] · http://fettfagel.blogspot.se/ 2012.12.01. 12:25:18

@tsabus:
Ezt én is megkaptam a posztom kapcsán... :)
Mintha nem lenne teljesen mindegy, hogy ki minek hívja a kedvesét. Ez családon belüli dolog. Én is páromnak hívom sokszor, holott a menyasszonyomról van szó. Aztán jöttek a "párja a zokninak van" meglátások...
Hívtam már csibémnek is, az meg a tyúknak van, nem? És akkor mi van? :D
Nincs más belkötni való, akkor ezen csmcsog pár ember :)

kincsa 2012.12.01. 12:34:42

@nigara: @tsabus: A lehetőségek általában nem maguktól jönnek, azokat mindenkinek magának kell megteremteni. Én nem hiszek a sült galambban, arra többet várhatsz fölöslegesen, mint Godot-ra. Általában a szerencse csak mellékszerepet kap a történetekben.
Úgy gondolom, ez a posztoló és felesége esetében sincs másként. Ők is megmutatták otthon, hogy mire képesek, ezért tárult ki előttük a kapu. Amin persze még be is kellett nekik menni. Sokan csak néztek volna rá, hogy "vajon merjem, ne merjem, mi van mögötte, és mi van, ha"... Néhányan még örülnek is, mikor szépen lassan becsukódik, megszabadulnak a döntéskényszertől. ;)

sztenke 2012.12.01. 12:36:13

@Kovermadar: Felvetettem más témát is, ha megnézed.

phaidros 2012.12.01. 12:52:30

@tsabus: hát ez személetes és egyetértek.

TilosazA (UK) 2012.12.01. 12:59:32

Légyszi mondjátok el nekem mit jelent az , hogy modoros? Mondjatok már rá valami hasonló szót, mert számomra a "modor" szó neveltetést jelent, vagyis inkább illemet. Annak viszont semmi értelme így.

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.01. 13:04:39

@kincsa:

Kösz. Egyébjént nem nevezném a honlapomat blognak, mivel nem napló, hanem cikkgyüjtemény, ez a blogos alak csak amolyan kényszer.

Ami a macedón-makedón kérdést illeti, a vélemények megoszlanak. Valóban: a magyar források egy része az ókori macedónokat K-val mondja, a maiakat pedig C-vel. Más források meg nem.

Na most, én ezt a C/K kölönbséget mesterkéltnek találom, így nem is nagyon használom.

Hozzátenném: az ókori Macedónia ejtése egyébként is K volt akkoriban, hiszen a latinban a C minden esetben K-t jelentett, Ez még inkább a mellett győz meg, hogy a magyar C/K különbségtétel mellett kardoskodók kicsit túllihegik a kérdést.

sztenke 2012.12.01. 13:14:08

@TilosazA: A modorosságban pont az a legmodorosabb, hogy nem lehet rá rövid definíciót adni.

Ajánlott olvasmány:

modoros.blog.hu/

TilosazA (UK) 2012.12.01. 13:19:47

@sztenke: Köszi, olvastam belőle párat, de nem bírtam.
Az milyen, hogy olyan szóval kérünk számon egy emberen egy szóhasználatot, aminek a jelentését nem lehet meghatározni?

yenoee 2012.12.01. 13:42:21

@TilosazA: Milyen lenne: modoros :)

sztenke 2012.12.01. 14:04:19

@TilosazA: Ha nagyon muszáj meghatározni: a modoros talán "mesterkélt", de nem csak ezt jelenti.:) @yenoee: :D

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.12.01. 14:07:32

"Már az előző alkalommal úgy döntöttem, hogy családban gondolkodom és nem egóban, tehát a feleségemet (akkor még csak élettársamat) támogatom, ha neki van jobb esélye az előrejutásra. Pont úgy, ahogy ő támogatott engem, mikor nekem volt jobb lehetőségem."

Ez nagyon szép, és igazi gondolat, nem mindenkinek természetes ennyire, de engem ezzel most megvettél. :)

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2012.12.01. 14:07:37

@TilosazA: @TilosazA:
modoros: hat kedveseim, bar tudjuk az elet utjai kiszamithatatlanok, de en es a Parom lehetoseg szerint nemszivesen preferalnank a hosszabb tavon torteno Varsoban valo tartozkodast, megha az bizonyos anyagi elonyokkel is kecsegtetne minket es feltetlen akceptaljuk a lengyel-magyar baratsag evszazados megletet

nem modoros
a tokom elne varsoban, mar a nyelvuktol felall a szor a hatamon

mirx 2012.12.01. 14:34:02

@TilosazA: erőltetten finomkodó, elitnek/okosnak/bennfentesnek/diszkréten összekacsintósnak vagy hátbaveregetően cinkosnak lenni akaró, aranyoskodó, százszor elsütött poénokkal operáló, valójában kvára fárasztó és baromira nem humoros megnyilvánulási forma, szörnyű közhelyekkel cifrázva, az eredetiség és hitelesség teljes hiányában.

Pocaklakó, gyümi, párom, "x hós baba", nyüzsi, "ami nem öl meg, az megerősít", kolbászból a kerítés, csak a német autóban bízhatsz, "az átkos", eltartott kisujjal ivás, a sor végtelen.

gmihaly@citromail.hu 2012.12.01. 14:35:18

Az igaz, hogy megtörtént egykoron az ország felosztása, majd a függetlenség visszakapása és egy kicsit nyugatabbra tolása, de nem volt Trianon és akkor virágzott legjobban Lengyelország, amikor hazánk épp' három részre volt szakadva. Több emigránsuk volt, akik komoly befolyással rendelkeztek a befogadó országok elitjeinél, mivel korábban kezdték és igen magas rangúak is voltak közöttük, akik vélhetőleg a megfelelő vagyont is magukkal vitték. Úgy könnyű...

mirx 2012.12.01. 14:35:53

@hagyma: uhh, személyes névmások nagybetűvel írását valóban kihagytam! Én, Ő, Édesanyám, a csúcs tényleg "a Párom" vaze...

Anti Anyag (törölt) 2012.12.01. 14:53:35

Nem igazán értem, az ilyenek hol éltek. Én itt Bp-n, millió haverom van, nyilván beszélgetünk még le is komcsizzuk, nácizzuk, zsidózzuk egymást, ha a politika képbe jön, de nem ez a lényeg.

Már abból is látszik a paranoia, hogy hátha lehazaárulózzák.

Könnyedebben kellene felfognod az életet.

Thresher 2012.12.01. 14:58:13

Biztosan állíthatom hogy a lengyelek is szépen politizálnak, és ott is sok az elvakult troll, de összességében nincs olyan széthúzás mint itt. Leginkább a nyugdíjasok politizálnak, azok ráérnek.

no successful 2012.12.01. 15:26:01

Hé ! A menekülni akaróknak már eszébe juthatna Erdélybe is kitelepülni, így szép lassan helyreállíthatnánk az ottani etnikai arányokat :)
Én támogatnám :)

no successful 2012.12.01. 15:31:10

Ezt a családon belüli szakadékozást én sem értem, én a környezetemben olyanról még nem hallottam, hogy politikai okok miatt ne beszélnének egymással közeli rokonok.
Én jobbos vagyok, de a legtöbb haverom balos, ez soha nem zavart bennünket abban, hogy együtt bulizzunk.

Link Elek 2012.12.01. 15:42:33

Az ember nyugalman sokat segit, ha nem erti, hogy a korulotte elő millio félmajom miről beszel.
Az emberek mindenhol elegge hasonloak, az orszagok kulonbsege abban van, hogy a media/politika mit emel ki az atlagos emberi viselkedesbol.

Ebbol a szempontbol Mo a vilag egyik legszarabb orszaga, igy vol tez 100/40/10 es 1 éve is

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2012.12.01. 16:36:15

A lengyel határok dinamikája www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=zX00OjIwcIM Most akkor melyikhez ragaszkodjanak?
A lengyel nyelv 3 hónap alatt megtanulható, csak akarni kell. Természetesen a szókincsbővülés az már más téma:) Üdv

nyuszigonosz 2012.12.01. 16:59:32

@mirx: Ez egy igazi jó definíció!

rakaz 2012.12.01. 17:07:38

Ha Valaki a lengyel magyar barátság lényegét kifejező közmondást
cikinek érzi, hát.... elmehet az édesjóanyja vala.... . Magyarul igy a
helyes: Lengyel Magyar jóbarát, eggyüt harcol, eggyüt issza
JÓ BORÁT Aki ezzel nem ért eggyet, az nem MAGYAR és nem
komoly ember.

abaya-oman 2012.12.01. 17:42:33

Az egyik legjobb poszt azok kozul, amiket eddig olvastam. Most eloszor erzem ugy, hogy szinte szeretnek oda koltozni.

Taxomükke (UK) 2012.12.01. 18:54:00

@rakaz: Ha ez most a "modoros"-ra volt példa, akkor nem jó példa.

tanato 2012.12.01. 19:10:58

@rakaz: Csak mint érdekesség a lengyel.magyar barátságra,most hogy kint voltam 3 hónapig Franciaországban egy kisvárosban,a mellettünk lévő frissen kinyitott sajtboltba betérvén,a tulaj rögtön megkérdezte honnan jöttem hallva a nem éppen anyanyelvi beszédemet.Rögtön örvendezni kezdett,az ő anyukája meg lengyel származású és bár a lengyel nyelvet nem adta már át a fiának,mert még anyu is gyermekkorában került ki,de tudta hogy jó barátságban vagyunk és azt is hogy sokáig közös határunk is volt.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2012.12.02. 02:08:16

@sztenke: Kinn latod ertelmet, otthon meg nem. Ez a kulonbseg.

nigara 2012.12.02. 08:40:39

A politika figyelése azért egy fontos kérdés Magyaro-on (meg a hozzánk hasonlóan csodálatos gazdasági helyzetben levő országokban). Ugyanis ebből kiszámítható a gazdasági helyzet alakulása, a megélhetés, társadalombiztosítás, stb. rövid- és hosszútávú változásai.
Ezek a kérdések a stabil gazdasági helyzetben levő országokban nem okoznak problémát, így nem is kell vele foglalkozni.
De azért ne mossuk össze, hogy miért kell vele foglalkozni, és milyen jó, hogy külföldön nem kell.

nyuszigonosz 2012.12.02. 09:40:26

Még az elején írtam azt, hogy a nyelvet nem tudva azért érzik sokan nyugisnak a külföldi életet, mert nem értve, nem tudnak semmit az ország politikájáról.
Hát, nem csak arról nem tudnak.
Mert úgy értettem - igaz nagyon leszükítve írtam - hogy akkor nem értik igazán, mi történik körülöttük.
Nem tudnak semmihez hozzászólni, véleményt nyilvánítani.
Vannak, pénzt keresnek, de nem igazán élik az életet.

kisqtya 2012.12.03. 19:39:35

Nos, igazából nem akarok politizálni, de ez a megosztottság tényleg 2002ben kezdődött, amikor a magát egyetlen igaz és nemzeti oldalnak tartók elvesztették a választást.. Akkor nálunk a munkahelyen is voltak viták. A megosztó politika, az árokásás aztán folytaódott rendületnenül, ső, új erőt vett 2006 után, a tudjuk kik részéről..
Na de ne menjünk jobban bele :) Mert csak felidegelem magam..

szabolcsszilva 2012.12.08. 18:39:04

A nyelvet két év alatt meg lehet tanulni stabil középfokra (B2) is, ha valaki igazán akarja.

Sankec 2012.12.13. 17:56:09

Sziasztok. Egy olyan kérdésem lenne, hogy van itt olyan aki Varsóban él és esetleg van kiadó lakása 3 fő részére februártól májusig? Vagy tud valaki esetleg olyan oldalt, ahol lehetne még érdeklődni?

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.