oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2012. július 30. 07:02,  Brazília, nem turista övezet 73 komment

2012. július 30. 07:02 Határátkelő

Brazília, nem turista övezet

Ma Brazíliába utazunk - ha másként nem, hát a képzeletünkben, amiben Pitypang77 lesz a kalauzunk, aki brazil férje lévén sok olyasmit is megtapasztalt, amivel egy turista nem szembesül. Jöjjenek tehát a különös szabályok szerint működő autópályák, a késésbajnok nagybácsik és egy fantasztikus mise a jelenleg Londonban élő szerzőnk tollából!

Santos, Brasil.jpg

TROLLFIGYELŐ: Trollt láttál? Írj a hataratkelokommentKUKAChotmail.com címre és amint tudok, lépek az ügyben! Tegyünk együtt a Határátkelő kulturált hangnemének megőrzéséért!

„2007 decemberében két hetet töltöttünk Santosban, vagyis pontosabban Sao Vicentében, ahol a párom szülei élnek és két magyar barátnőm is csatlakozott az úthoz. Hát, élmeny volt, remélem, másoknak is tetszik majd, hogy beláthatnak egy kicsit a „nem-turista" övezetbe, Brazíliában

A repülőút 2+10 órás volt, de nem volt annyira fárasztó, mivel a gép elég nagy és kényelmes, csak unalmas. De felkészültem ám könyvvel, pletyka magazinnal, + vetítettek egy filmet is, szóval OK volt. Erika volt a legjobb, ő a 10 órás repülőútból 9 órát aludt. Nem semmi! Mindenki irigykedett :-)

Kórházzal indult...

Egyébként ő volt a legszerencsétlenebb helyzetben, mert kijött rajta valami allergia, és telis tele lett apró, szúnyogcsípés méretű kiütésekkel. Nem brazil sajátosság, mert a reptéren, Londonban kezdett elszaporodni rajta ez a nyavalya, és mire leszálltunk Sao Paolóban, már tiszta kiütés volt a nyaka, meg a karja.

Úgyhogy az első este, miután lepakoltunk, irány a helyi kórház, ahol két hatalmas adag injekciót kapott, ettől egy kicsit jobb lett neki de aztán a következő reggelre megint teli lett kiütéssel, szóval akkor újabb adag szuri következett. Fogalmunk sem volt, mi lehet. Hát így történt, hogy az első este (reggel) már fél 5-kor ágyba is tudtunk kerülni....

... csótánnyal folytatódott

Ezután egyébként együtt voltunk mi négyen Roberto szüleinek a házában, ugyanis a lányok az előre lefoglalt szálláson csótányokat (2 db) fedeztek fel, és alig aludtak valamit a rémülettől.

A házaspár, akiktől a lakást kibéreltük, rendben tartja ugyan, de ez valószínűleg a háznak köszönhető, (emeletes panel-lakásszerű) és valószínűleg a lefolyót használják a bogarak közlekedés céljából. Plusz nyitott ablakok mindenhol, akár onnan is bejöhettek. Nem is a csótány maga, hanem a mérete hozta a frászt a lányokra, az az igazi, 5-7 centis, jó kövér fajta...

Elég az hozzá, hogy lakás alkalmatlannak minősült hosszabb távra, főleg annak, akinek csótány fóbiája van, úgyhogy elindultunk másik szállást keresni, ami december 30-án igen merész vállalkozásnak tűnt, lévén csúcsszezon a tengerparton.

Az eredmény már sejthető, egy árva szobát nem találtunk, úgyhogy átköltöztettük a lányokat Roberto szülei házába (pontosabban a nappaliba) néhány napra, mert január 2-a után kiürülnek a szállók, mindenki visszamegy Sao Paolóba (dolgozni) és az ár is jóval alacsonyabb.

Hát, ezzel az újabb kalanddal, a második este (reggel) már 4 órakor ágyba is tudtunk kerülni....

Brazilos szilveszter

Szilveszter napja nagyon jól telt, akkor mentünk Santosba a tengerpartra, ami egyszerűen gyönyörű. Hosszú, széles, tengerpart, körben hegyek, nem volt tömeg, és a tengervíz olyan finom meleg, hogy egészen odavagy a gyönyörtől mikor besétálsz vagy 200 métert, mert fokozatosan mélyül, és csak élvezkedsz, főleg a londoni hideg után.

Santos tengerpart, Brasil.jpg

Meg is beszéltük Mártival, hogy majd egyszer, nyugdíjasan bizony itt fogunk lakni. Akkor meg nem jártunk Sao Sebastiaóban, aminél szebb helyet én még életemben nem láttam. Körben magas, csupa zöld hegyek veszik körül a tengerpartot, és Londonban ugyan hozzászokik a szemed a zöldhöz, de ez a látvány... zöld a zöldebbnél (hja, persze a páratartalom itt is ugrik), tengerparti pálmafák, fehér homok...

De ez később volt, most még Santosnál tartottam, a szilveszter este jól telt, akkorra már jó sok ember volt a tengerparton, kurjongattak, meg fütyültek, és tűzijáték volt 3 helyen.

Egy hiba volt, nem volt visszaszámlálás, és egy idő után kérdezem Mártit:
- Te, hány óra van?
- Éjfél múlt 2 perccel
- Ja, akkor énekeljük el a himnuszt!
- Jó.

Körbeálltunk hárman lányok (+Roberto) és elvonyítottuk a magyar himnuszt a brazil közönségnek, néhányan néztek, milyen nótát dalolunk.

Amúgy nagyon furcsa érzés volt, minden volt, csak szilveszter hangulat nem, olyan, mintha augusztusban lenne újév, és a szemem különben is nehezen szokik hozzá, hogy Mikulás mászik a pálmafákon, persze nagykabátban és csizmában, mert az a hagyományos Mikulás ruha, mit neki a 35 fok. Nagyon vicces. :-)))

Másnap jöttek a rokonok új évet köszönteni Roberto szülei házába, és barbeque-parti volt, sütöttek husit, volt bab és rizs, saláták, már csak a bogrács gulyás hiányzott, hogy igazan otthon érezzük magunkat. Ebből a szempontból nincs különbség a két kultúra között.

Őrület az autópályán és a PARE tábla

Viszont írok néhány helyi sajátosságot, amivel otthon biztosan nem találkozol, de itt teljesen természetes:

1.) Autópályán szembejövő biciklista.
2.) Az autópályát motorosok is használják (teljesen mindegy hány köbcenti), úgy röpködnek az autók mellett, mint a legyek.
3.) Autópályát keresztező út, szembejövő forgalommal (plusz motorosok), közlekedési lámpa nélkül. Muszáj használnod, különben nem tudsz hazamenni, mert kerülőút nincs. Azt hiszem, akkor halálfélelmem volt. De itt ez teljesen megszokott, nem láttam keresztet és virágcsokrot az út mentén.
4.) Egyes autók itt alkohollal működnek.
5.) A sarki kocsma helyén viszont sarki templom van. Falunként kb. 15.
6.) A benzinkútnál ingyenes a kávé.
7.) A STOP tábla helyett PARE feliratú táblánál kell megállni. Ezt jó, ha tudod. A megállni tilos pedig egy keresztülhúzott nagy E. Ezt is jó, ha tudod.
8.) Este 10 után a piros lámpa ugyan piros lámpaként funkcionál, de HALADJUNK! jelszó alatt ezt senki sem veszi komolyan (szigorúan gyér forgalom esetén!), a rendőr pedig tárgyalóképes. Itt még megjegyezném, hogy nagyobb városokban nem is ajánlott éjjel megállni a piros lámpánál (elég csak lelassítani), mert csak alkalmat ad a bűnözőknek, hogy kiraboljanak, míg várakozol.
9.) Azok a brazilok, akik mindent összekutyulnak a tányérjukon, mert szeretnek mindenből egy kicsit szedni, értem ez alatt bab, rizs, husi, krumpli, saláta, lasagne stb... teljesen rosszul voltak, hogy a húsos hasét, csülkös babbal ettem...hát, az biztos kivétel volt...Nekem viszont ízlett.
10.) A brazilokkal nem lehet durván beszélni és sürgetni őket. Ha ideges vagy, néznek rád nagy szemekkel és kérdezik, mi a baj. Ha erre még jobban kijössz a sodrodból, kedvesen megkérdezik, hogy kérsz-e kávét.
11.) Minden WC-ülőke szivacsos és puha és nem hideg.
12.) A WC-papírt nem húzzák le, hanem bele kell dobni egy szemetesbe, mert túl szűkek arrafelé a csatornák és sokszor el is dugulnak.
13.) Nagy divat errefelé a dupla hangfallal felturbózott autó: ez úgy néz ki, hogy beépítenek a csomagtartóba 2 db nagy teljesítményű hangfalat, aztán hadd szóljon! Csutkára a zenét, ki milyet szeret, aztán a kocsit kint hagyják a ház előtt. Ilyen felturbózott autó van egy pár, minden utcában más zene szól, úgyhogy non-stop utcabál feelingje van az embernek.
14.) A házak nagy része kívül-belül csempével van leburkolva, ez a magas páratartalom miatt van. Ahol vakolva vannak a falak, azokat évente kell(ene) festeni, mert hamar fekete lesz a penésztől.

Helyi vadállomány (már amit sikerült lencsevégre kapnunk):

1.) 2 db kolibri a kertben, csinos, külön az ő számukra kitett margaréta virág formájú kolibri itatóval, közepén lyukkal, ahova bedughatják a hosszú csőröcskéjüket. Amúgy itt a normál kávét is bitang édesen szolgálják fel, külön kell kérned, hogy NE tegyenek bele cukrot, szerintem ez egy kolibri nemzet.

2.) 3 db majom a fán, Rióban. Kicsi makákó fajta. Nem tudtuk rendesen lefényképezni őket, mert beleolvadtak a környezetükbe. Persze.

3.) 2 db mosómedve kukázott Rióban, a Krisztus szobor lábánál.

A megdöntött késésrekord esete

A riói kaland tényleg kaland volt. Először is brazil barátainknak sikerült megdönteni azt a késés rekordot, amit szerintem csak kötélidegzetű emberek tudnak elviselni. Két nagybácsi játszotta ebben a főszerepet, az egyik a helyi, santosi, a másik a riói képviseletben.

Amint azt fentebb írtam, brazil embert nem lehet sürgetni, egyik fülén be, a másikon ki. És mindig megkérdezi kérsz-e kávét. És ha ideges vagy, elkezd érdeklődni és belevisz egy olyan eszmecserébe, hogy a végén úgy tűnik, MIATTAD késik az egész társaság. Ha meg durcásan csendben maradsz, hát ő is elmerül a gondolataiban és nem szól semmit. Reménytelen, nem érdemes próbálkozni.

Szóval az eredeti terv szerint pénteken hajnali 4-kor indultunk (volna) Rióba, hogy elkerüljük a forgalmat és a nagy meleget. (Santosból kb. 5-6 óra az út kocsival.) Többszöri érdeklődés után, hogy mikor érkezik, fent említett santosi nagybácsi délután 4-re végre begurult az udvarba a kocsijával, hogy akkor indulás!

Jó, ez a csupán 12 órás késés nemcsak az ő hibája volt, a kocsi a szervízben volt, hogy javítsanak rajta valamit, de ezt csak akkor tudtuk meg mikor már megérkezett. Magyarázatnak legalábbis ez is elég.

A riói favellák

Mielőtt Rióba indul az egyszeri turista, nem árt a helyi viszonyokról nagyon képben lenni. Először is ha lehet, ne indulj el egyedül. Másik, az a legjobb, ha ismersz egy helyi lakost, vagy idegenvezetővel mész. A „favella" magyarul szegény- vagy nyomornegyedet jelent, és emiatt a közbiztonság sajnos erős hiányosságokkal küzd.

Tehát, ha ne adj isten Rióban betévedsz egy favellába, az azt is jelentheti, hogy kb. 5 percen belül se kocsid, se pénzed, se más értéked, és örülhetsz ha még életben vagy. Persze a statisztikákat nem tudom, de mint turista ezzel nem árt vigyázni, főleg, ha kiderül, hogy nem beszélsz portugálul (turista = pénze van). Sajnos ezt nagyon komolyan kell venni, mert tényleg vannak ilyen esetek.

favela, Rio.jpg

A másik, a favella terjedelme. Hihetetlen nagy kiterjedésű, egész városrésznyi, ezért is lehet eltévedni könnyen, és rendőrség ott gyakorlatilag nem létezik. Legfeljebb korrupt formában, együttműködve a helyi drogcsászárokkal.

Ez amúgy egész Rióra igaz, az útikönyv is írja, ha incidens van és oda kell adnod a pénzed, értékeidet, ne vitatkozz! Adj oda azonnal mindent, ne tarts magadnál sok pénzt. Ne vitatkozz. Másodszor már nem kérdeznek...

Ja, Rio "Óz, a csodák csodája" birodalma is egyben. Hogy miért? "Mindig a sárga úton." És tényleg, az utakra dupla elválasztó vonal van felfestve. Fehér-sárga és fehér-piros. A piros a veszélyes. Az bevisz a favellákba. Még táblák is jelzik , hogy mikor következik piros vonal. Hihetetlen.

Iszonyú hőség

Hát, elég az hozzá, hogy végre valahára megérkeztünk, elfoglaltuk a szállást és másnap lehetett várost nézni. Ha még esetleg nem sikerült hozzászokni a brazil klímához, az szívás. Ugyanis Rio másfélszer olyan meleg mint Santos. Iszonyú hőség volt. Így is bekapcsolt ventilátorral alszunk, de most ez is nagyon kevés volt.

Másnap felmentünk a Krisztus-szobrot és egyben Riót madártávlatból megnézni (szó szerint, mivel odafenn láttam sasokat vagy miket körözni) ami egyébként gyönyörű szép.

Saját kocsival fel sem lehet menni, buszok visznek fel és le a szerpentinen. A kilátás is csodálatos, bár a melegtől egy kis pára ült a városon. Fent a szokásos turista tömeg, de azért nem elviselhetetlen. Megláttuk a világörökség egy darabját és örültünk hogy ide is eljutottunk.

A riói nagybácsi: egy elkéső gazember

Sőt! Mi a legnagyobb előnye, hogy helyi lakos kalauzol minket? Na, nem a megspórolt idő... a riói nagybácsi ugyanúgy megdöntötte a késési rekordot, mint a santosi előző nap: aznap délután 2-kor végre sikerült elindulnunk megnézni a szobrot (amit amúgy délelőttre terveztünk volna...). Hanem a másik fontos szereplője egy nyaralásnak: természetesen az árak.

A riói nagybácsi szerintem nagy gazember, nem csoda, hogy van pénze. Háromszor nősült, van 3 vagy 4 gyereke. Végig a lányok fenekét bámulta, biztos az enyémet is, bár Roberto előtt moderálta magát. Szegény jelenlegi asszony. Aki amúgy szép és csinos szerintem.

De ezeknek a gazember fajta embereknek van egy nagyon nagy előnyük: sok ismerősük van, imádnak lebratyizni mindenkivel és nagy a helyismeretük. Szóval egy ide egy oda. Lényeg, hogy némi egyezkedés után fele áron buszoztunk fel a Krisztus szoborhoz, lévén, hogy ismerte a sofőrt (ingyen azért mégse vitt fel, annyira azért nem érte volna meg neki...).

A másik kézenfekvő dolog, hogy minek vegyünk ajándékot brutál áron, közel a szoborhoz, ha kissé távolabb, a központi buszpályaudvaron is le tudjuk ezt bonyolítani potom áron? (Soha nem jutna eszembe buszpályaudvart keresni ilyen célból).

A leeresztett ablak hátulütői

Este még elmentünk piacozni, ez tetszett, élő zene is ment, természetesen samba, salsa, forro (ejtsd: foho), és egy étteremben ettünk hagyományos brazil vacsorát, feijoadát, rizst es salátákat.

Később megint jött egy nagy zuhé (az ilyen futózáporok, amikor fél óra alatt leeseik 10-20 mm csapadék, naponta többször előfordulnak) a vihar itt olyan, mint Magyarországon augusztusban, ha esik, hát azt rendesen, mintha dézsából öntenék.

Hazafelé elpilledve ültünk a kocsiban, leengedett ablakokkal, mikor az eső kicsit alábbhagyott és a levegő frissebb volt, mikor egyszer csak derült égből villámcsapás (vagy inkább vízcsapás), egy mellettünk elhúzó autó vagy másfél méterre felcsapta a vizet, beterítve az egész autót.

Volt nagy sikítozás, Roberto és a santosi nagybácsi ültek azon az oldalon, kétségbeesve, csukott szemmel, kapálózva keresték az ablakemelő kart, persze ilyenkor az istennek se esik kézre és a víz csak jött, jött be az ablakon. Jó nagy tócsa lehetett, amibe az a fránya autós belehajtott, majd hirtelen vége lett, mi meg csak ültünk ott, mint az ázott ürgék és nem bírtuk abbahagyni a röhögést. Istenem, mi jön még...

A Cukorhegy és a Copacabana

A tegnapi késésnek köszönhetően a Cukorhegyre csak másnap tudtunk felmenni, két libegő visz fel, az első állomásra sikerült nekem csak feljutnom, előjött ugyanis a tériszony/klausztrofóbia nevű nyavalyám és én maradtam azon a szinten, a többiek viszont felmentek a Cukorhegy csúcsára – tejfölt csodálni. Akkorra ugyanis felhők gyülekeztek, és ráültek a Cukorhegy tetejére, olyan sűrűn, hogy a kilátás egyelő lett a nullával. Tehát ebben az esetben nem vesztettem sokat.

Visszafelé következett a Copacabana, Rio leghíresebb strandja, az is gyönyörű szép. Gyorsan mélyül a víz, sajnos, nem lehet hosszan begyalogolni és itt lehet érezni, mekkora ereje van a víznek. Nem kell sokat menni, hogy nagyobb hullámokkal találkozzál, és olyan szívó ereje van a víznek, hogy egész szép izommunka állva maradni a homokon. Igazak azok a hírek, hogy a 10 lépésre a parttól is bele lehet fulladni a vízbe. Szóval vigyázat!

Mivel már délután volt, nem sokat ugrabugráltunk a vízben, hanem kifeküdtünk a homokra megszáradni, a hőmérséklet kicsit csökkent, mivel közben megint volt egy futózápor. Nem töltöttünk ott sok időt tényleg, de hát, pont annak a fránya felhős időnek köszönhetően, mindenki úgy leégett, hogy ha akartuk volna se tudtuk elkerülni, hogy színünk legyen Brazíliában.

Aznap este én két darab ventilátort irányítottam magamra, de még úgy sem sikerült túl sokat aludni...

Kár lett volna kihagyni

Hazafelé Rióból nem az autópályán jöttünk, hanem végig a tengerparton és noha így a 6 órás autóútból 11 óra lett (jó kis távolság, mi? a repülőút volt ugyanennyi) ezt senki sem bánta meg.

Ezt a látványt ugyanis kár lett volna kihagyni, a csupa zöld hegyekkel övezett fehér homokos, pálmafás tengerpartot, ami kész élvezet a szemnek és én imádom a zöldet. Sőt, ami a legszebb volt, a hegyeken, a zöld dzsungelből kivillanó, lezúduló vízesés, három ilyet láttunk, ahogy mentünk a kanyargós utakon.

Több tengerparti kisvároson (kb. mintha a Balaton partján autóznál) haladtunk át, de a legeslegszebb (amint mar azt előzőleg írtam) Sao Sebastiao volt, és ahogy azt Santosban tettük előzőleg, Mártival most is elhatároztunk, hogy bizony mi itt fogunk lakni nyugdíjas korunkban. (Santos a második helyre szorult pillanatnyilag.)

Sao Sebastiao Brasil.jpg

Ritka kedves emberek

11 órát kocsikáztunk, de a látvány miatt ez nem tűnk annyira soknak, és útközben meg is álltunk egy szép és viszonylag üres tengerparti résznél fürödni egyet.

A fürdőzésnek megint egy nagy zuhé vetett véget, megint az a kiadós fajta, és hogy eljussunk a kocsiig anélkül, hogy csurom víz lenne mindenünk, egy helyi kedves ember kísért mindenkit egyenként oda fölénk tartva egy kinyitott hatalmas napernyőt.

Egyébként a brazilok ritka kedves emberek ám! Folyton ugrásra készek, ha segítség kell és nincs olyan probléma, amit közösen meg ne tudnának valahogy oldani. Roberto családja is nagyon segítőkész, akármit kérhetsz, nem gond, ha nehézségbe ütköznek összedugják a fejüket vagy riadóláncot indítanak telefonon, amíg találnak valakit aki biztosan tud segíteni. Nagyon szép hozzáállás az övék.

Következő nap nem találkoztunk a lányokkal, mert Robertóval rokon- és baráti látogatáson voltunk egész nap. Elmentünk Marcelóhoz, akinek van egy tündéri rozella papagája, zöld színű, lévén kislány. Bár a többiek azt mondták, biztosan fiú mert Robertóra és Marcelóra is rárikácsolt, mikor közel mentek hozzá, nekem viszont megengedte hogy megvakargassam a fejét. Úgyhogy kapott egy komplett papagáj svéd fejmasszást teljesen ingyen.

Ilyen egy brazíliai mise

Mivel már korábban megígértük, este elmentünk Roberto anyukájával az egyik helyi templomba megnézni egy igazi brazil misét. Azaz pontosítok, Roberto anyukája elment misére mint rendesen, mi pedig Robertóval mint megfigyelők vettünk részt (főleg én). Nem nagyon volt kedvem, úgysem értem mit szövegel a pap, bár azt tudtam, hogy ez az egyházközösség általában többet énekel, mint hallgatja a papot. Jó. Mindegy, másfél órát kibírok.

Elmentünk, helyet foglaltunk, először is egy ember körbejárt és felírta az újonnan érkezőket, akik vagy másik egyházközösségből jöttek, vagy még nem jártak itt és a pap az elején bemutatta az újakat a többieknek. Ez csak annyi, hogy üdvözöljük XY-t, XY feláll, és a többiek kórusban mondják, isten hozott vagy valami ilyesmi.

Ezután, mivel az egyik embernek éppen születésnapja volt, ezért őt köszöntötte mindenki, ez is eltartott vagy 20 percig. Kisgyerekek hoztak be egyenként almát, szőlőt, banánt kosárban, mert minden gyümölcshöz kötődik valami jókívánság és egyenként átadták az ünnepeltnek.

Aztán mikor ennek is vége lett, kezdődött a mise rész (evangélikus istentisztelet) és ez olyasvalamivel folytatódott, amire álmomban sem gondoltam. (Most aki rendszeresen jár templomba, biztos jót mulat, de ez van...én nem járok)

Szóval evangélikus mise gospellel vegyítve, aminek a 80 százaléka zene és éneklés (gondoljunk csak az afro-amerikai misékre a tévéből /Apácashow, hahaha/, és én ezt most láttam először LIVE). A pap keveset beszélt, de ami a zene részét illeti, hát ha azt mondom, hogy egy színházi profi musical show kutyafüle ehhez képest, akkor nem állok távol az igazságtól. Már a hangerő is felért egy élő koncerttel, ott volt a decibel rendesen, ezért amúgy külön gratula a hangosítónak, plusz a zenekar, ami rendes dob, gitár, fuvola, szaxofon stb... szóval nagyban nyomták és tényleg ez volt az egyik varázsa az egésznek.

A másik az ének. Ezek az emberek itt élnek ebben a kis faluban, mégis énekeseket megszégyenítő módon énekelnek, a kicsi lánytól a középkorú néniig, az embernek felállt a szőr a hátán ahogy őket hallgatta.

Tömve volt

Több szám volt, mindegyik persze temperamentumos, latinos hangzású. Mindig más csoportok vonultak előre és adtak elő egy-egy számot. Volt csak fiúkból álló, csak lányokból álló és vegyes kórus is. Ezután fehér és kék köpenybe, angyalkának öltözött kislányok futottak be a sorok közé és énekléssel egybekötött táncos koreográfiát adtak elő, csak néztem, hova csöppentem.

Nem csoda, hogy a templom tömve volt, ilyen helyre szívesen jár az ember és a helyi társadalmi élet, ez régen biztos megvolt Magyarországon is persze, mostanában nem tudom hogy áll a helyzet a falvakban. Mindenesetre egy ilyen miséhez képest a katolikus fajta rettenetesen lehangoló és unalmas – szerintem.

Nekem még külön érdekesség volt, hogy csak a zenére tudtam figyelni, mivel a szöveget nem értettem és maga a zene tényleg fantasztikus volt.

A templom előtt büfé is volt, vizet, üdítőt, frissensültet (coxinha vagy kibe) kínáltak és az emberek beszélgettek még vagy 1-2 órát, mielőtt hazaindultak. Mi is 8-ra mentünk és éjfél körül értünk csak haza.

Éjszakai városnézés

Következő nap kivittük Roberto anyukáját is a strandra, nagyon élvezte. Olyan partra mentünk, ahol viszonylag nagyobb hullámok voltak, jól hátba vágta néhányszor, de kitartott és áztatta magát vagy háromnegyed órát. Direkt a napernyő alá feküdtem és különben is már délután volt de majdnem sikerült megint leégni, úgyhogy estére megint mindenki olyan piros volt mint a paradicsom.

Este mentünk el Sao Paolóba, találkozni Roberto barátjával, akivel régebben együtt dolgozott és elmentünk mindannyian egy forro (foho) klubba, forrót táncolni. Kicsit jobb helyre számítottunk, nem volt az a nagy hangulat, így inkább elmentünk éjszakai városnézésre, egy-két templom, üzleti negyed stb. Így legalább elkerültük a meleget és a csúcsforgalmat.

Reggel 4-re értünk haza, másnap megint pihenő nap + baráti látogatás következett.
Sajnos, hipp-hopp, a visszautazás napja csak eljött és igazából senki sem nagy kedvvel, de muszáj volt pakolni. Roberto sajnálta, hogy nem tudott mindenkivel elég időt tölteni, de ehhez még talán egy hónap is kevés lett volna.

Már megint a nagybácsi...

Na, hogy a visszautazás ne legyen izgalommentes, arról a santosi nagybácsi megint gondoskodott. Két autónak kellett ugyanis kivinni minket a reptérre a csomagok miatt. A gép délután hatkor indult, négykor kezdődött a becsekkolás, szóval maximum délután 2 órakor el kellett indulnunk, ha beleszámítjuk a forgalmat is.

Drága nagybácsi most csupán háromnegyed órát késett, majdnem 3 óra volt, mire el tudtunk indulni, már mindenki tűkön ült, mert ha kifogunk egy dugót, akkor a gépnek maximum integetni tudunk.

Plusz, Roberto megbeszélte néhány barátjával, hogy kijönnek elé a reptérre és amíg várunk, legalább tudnak találkozni és beszélgetni egy kicsit. Mivel ennyit késtünk ez a terv is kútba esett, igaz, találkoztunk velük, de a beszélgetés kb. 5 percre redukálódott.

De ez még nem minden. Mikor sorra kerültünk, (ahol már alig volt valaki, szerintem a becsekkolás is előbb kezdődhetett) a nő közölte, hogy túlfoglalás történt, ezen a gépen már nincs hely, de tudnak helyet biztosítani egy másik gépen ugyanabban az időpontban, vagy egy másik járatra este 9-kor.

Mindegy, nem részletezem, nekünk mindegy volt, melyik járat, a lényeg hogy vasárnapra érjünk Londonba. A baj az volt, hogy így a jegyek négy különböző helyre szóltak a repülőn, nem tudtunk egymás mellé ülni és Robertóval így is egyezkedni kellett az utasokkal, hogy kikunyeráljuk, cseréljenek velünk helyet, hogy legalább mi ketten egymás mellé tudjunk ülni.

Végül aztán találtak helyet az eredeti járaton is, és abban az időpontban jöttünk, ahogy azt terveztük.

Brazíliában az emberek kedvessége, szeretete és vidámsága jelen van a mindennapokban. Igaz, a szomszéd minden nap délelőtt 10-től estig csutkára csavarta a magnón a hangerőt, és így egyfolytában latin muzsika szólt a háttérben, a kutya folyton ugatott, de most valahogy ez is hiányzik, hirtelen nagy lett a csend, nem kopog be senki az ajtón és nem cseng non-stop folyton a telefon.

Akárhányszor visszamennék oda, és tök jó, hogy ez most nem csak álom marad."

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Brazília

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr234685844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2012.07.30. 07:07:55

Szep jo reggelt mindenkinek! Mar el is mentettem ezt a szep hosszu cikket, jo lesz ezt egy kave mellett a munkahelyemen olvasgatni. :)

2012.07.30. 07:12:03

Szep jo reggelt mindenkinek!
Mar el is mentettem a bejegyzest, szep hosszu lett. Jo lesz ezt majd kicsit kesöbb egy kave mellett olvasgatni a munkahelyemen. :)

tanato 2012.07.30. 07:38:02

Ha jól veszem ki Pitypang nem Brazíliában lakik hanem Londonban és csak rokonlátogatáson voltak ott.Ezek szerint akkor ez a cikk nem hagyományos határátlépéses írás, hanem egy útinapló.Ettől függetlenül nagyon jó a cikk és nagyon szépek a képek.

svájci sapka (ch) · http://svajcisapka.blogspot.ch/ 2012.07.30. 08:15:42

Jó az írás, élvezetes, humoros.
:)
Az biztos, hogy nem stresszelnek annyit, mint itt Európában.
Ezt mindig is irigyeltem.

Ugyandehogy (törölt) 2012.07.30. 08:30:42

gondolkodtam egy ideig, mi lehet az a késes játék, amiben rekord dőlt:D

hogyne,persze,igazad van! 2012.07.30. 08:35:49

@tilmir: ja,az biztos hogy nem stresszelnek,cserébe a nyomorban él a többség,az emberélet semmit sem számít..Ha te oda végysz,hát rajta..

svájci sapka (ch) · http://svajcisapka.blogspot.ch/ 2012.07.30. 08:49:47

@hogyne,persze,igazad van!: Ha jól emlékszem sehol nem azt írtam, hogy oda kellene menni valakinek is.
1.
A világon több helyen vannak olyan városok, városrészek, ahova utazóként nem tanácsos menni. Függetlenül attól, ott is élnek emberek.
2.
Az élethez valló hozzáállásuk irigylésre méltó. Nem sír a szájuk, hogy mi nincs, hanem örülnek annak, ami van.
Ennyi.

SodalisO · http://hataronkivul.blog.hu/ 2012.07.30. 09:06:33

Sok útifilmet láttam Brazíliáról, mindig megnézem őket, mert gyönyörű a táj, az óceánpart, a feeling, az életstílus. Fantasztikus hely lehet ott élés és túrista szempontból is. De biztosan tudom, nem tudnék ott élni.Nekem túl harsány, túl sűrű, túl zajos.A halálom pedig a kiszámíthatatlanság ami a felfogásból, életstílusból adódik. Nálam ez alapvető szempont, hogy tudjam mindig mire számíthatok, holnap mi lesz, hogy lesz. Tudjak tervezni és kivitelezni viszonylag kis hibaszázalékkal. A közbiztonság meg alapvető elvárás nálam, nem tudnék úgy élni, hogy a félelem és fokozott óvatosság és önvédelem minden nap a fókuszban legyen

bandirepublic · halottnakacoach.hu 2012.07.30. 09:48:18

aranyos iras. ajanlom mindenki figyelmebe bede irasat braziliarol picit maskepp> panamericana.blog.hu/2012/07/27/felni_az_uton

Dr. Cica75 2012.07.30. 09:48:18

Ez a cikk kicsit eletidegen volt ezen a blogon...

Patrick Bateman 2012.07.30. 09:52:41

Élményszerű a leírás, és még tartalmas is lenne, de a közgazdasági szakközepes "nyári élményeim" színvonalú fogalmazás gyakorlatilag olvashatatlanná silányítja.
"Egyébként a brazilok ritka kedves emberek ám!", "volt nagy sikítozás"... Ezeket a mondatokat még Vízhányóné Tóth Gizella tanárnéni is hullámos vonallal húzza alá zöld tintenpenjével...
Mindemellett valóban muszáj gyakorlatilag minden olyan szókapcsolatot különírni, amit egyébként egybe kellene?

Dr. Cica75 2012.07.30. 09:57:52

@Patrick Bateman: Igen, en is erre utaltam, bar egy fokkal finomabban,.

w650 2012.07.30. 10:00:27

Na, amikor a drága Roberto már nem lesz olyan helyes férj, mint még itt éppen, akkor a családja a késős kis gazember, seggnézegetős nagybácsikkal sem lesz olyan cuki már. A gyönyörű ország a furi nyomornegyedeivel, ahol a halálod előtt kétszer nem szólítanak fel, de semmi baj, ha maradsz a sárga sávon, sem tűnne majd olyan jópofi helynek, mint ebben az édi kis írásban.

...Most ki leszek moderálva az élettapasztalatot nem nélkülöző hozzászólásomért?...

Anselmo 2012.07.30. 10:06:47

Ide extrém turizmust kéne szervezni, a túrista kapna egy fegyvert, és irány a favellába emberre vadászni.

Viccen kívül, soha nem vinném el a hozzátartozóimat egy ilyen helyre. Ha jól értem a brazil mentalitást: mindent leszarunk, szóljon a szamba!

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.30. 10:08:00

"A STOP tábla helyett PARE feliratú táblánál kell megállni."

Ez gyakorlatilag az összes Európán kívüli országra igaz. Mindenhol le van fordítva a "stop" szöveg helyi nyelvre.

Zuiro · http://zuiro.blog.hu 2012.07.30. 10:10:04

Ez elég sovány és unalmas írás volt, idegesítő stílusban. Ráadásul feleslegesen hosszú és túlságosan részletes. Na mindegy, ilyen is kell, de valami utazó blogon.

Turboanyu 2012.07.30. 10:15:59

Nekem nagyon tetszett!

Asztalos Gábor 2012.07.30. 10:26:18

Röviden: értelmetlen szófosás.

monddazigazatmar 2012.07.30. 10:40:13

Már bocs, de miért ezt a cimet kellett adni a cikknek?
Csak és kizárólag a turistaövezeteket látta ez a szegény lány, és arról ir olyan csodálkozva, mint aki életében nem járt még sehol. Az nem bennfentes infó, hogy az áthuzott E a megállni tilos.
(2007-ben Braziliában nem volt mobil, hogy a nagybácsira rácsörögjenek, hogy Joáo, holazanyádban vagy?)

untermensch (törölt) 2012.07.30. 10:55:55

Szerintem is nagyon kilóg innen a poszt. Nem csak tematikusan, de stilisztikailag is. Az ilyenek, hogy készültem pletykalappal, meg nézte a lányok fenekét, az enyémet is, volt nagy sikoltozás stb...szerintem nagyon nem ide valók. Ez a buta bulvárblogokon meg a velveten, nőklapjaceféban prímán elmegy, de itt ennél sokkal színvonalasabb írások szoktak lenni.

De ettől eltekintve se értem, mit keres itt, ide nem a nyaralását szokta beírni valaki.

www.aonang.hu (TH) · http://cooperbudapest.typepad.com 2012.07.30. 10:57:19

Thaiföldön meg "หยุด" van a STOP helyett a táblán. :-)

2012.07.30. 11:02:38

Nekem tetszett a poszt, jokat mosolyogtam rajta. Biztosan nem koltoznek soha meg Del-Amerika kozelebe sem, nagyon tavol all tolem az egesz spanyol/portugal/del-amerikai mentalitas, sajnos en mar megmaradok annak a betokosodott europainak, akinek meg mindig egyedul a poroszos vilagszemleletu teruletek szamitanak elhetonek. :)

baba jaga 2012.07.30. 11:03:14

Terjengős, kisiskolás fogalmazás, még útinaplónak is gyenge.
Csak azt próbálja elmesélni, hogy az írója milyen szép helyeken járt. Ez igaz.
Roberto-t és a nagybácsit csókoltatom.
/ Amúgy London tényleg nagyon jó hely. /

kifordított nagyanyó 2012.07.30. 11:12:50

Nem olvastam végig,mert hosszú de nem rossz írás.
Azért nem lenne rossz elmenni megnézni Brazíliát.

csorsza 2012.07.30. 11:18:42

@PetraBee: inkább dolgoznál a munkahelyeden...

Balint Gyuri bacsi 2012.07.30. 11:24:40

Nagyon tetszett ez a kis braziliai hangulat-villantas.
Hihetetlen nagy tavolsagok vannak arrafele es ugy tunik jobban tudjak elvezni az eletet mint mi Europaban.

Kovacsla 2012.07.30. 11:32:20

Az evangélikusok nem hívják misének az istentiszteletet :)

SzumóNé 2012.07.30. 11:46:23

Nekem sem tetszett, h egy úti kaland került ide kiköltözés helyett. Ráadásul semmiféle - vagy elég kevéske - hasznos információt tartalmazott költözés, kinti élet szempontból, ez egy turista beszámoló. Ezt egy utazásos blogra kellett volna feltenni, nem ide. Jó lenne, ha maradnának a tényleg külföldön élők beszámolói. Köszönjük!

régebb óta vagyok Subban mint te 2012.07.30. 11:51:39

@tilmir: ne trollkodj!

Nekem tetszett az írás, annak ellenére, hogy se az nem volt benne, hogyan lehet intézni a papírokat, se szállás, se munka infó. Úgyis, akarna ott élni a fene.

hothead 2012.07.30. 13:24:28

latom, megoszlanak a velemenyek... ez azon keves posztok egyike volt, amit nem olvastam vegig. borzaszto hosszu, semmitmondo, gyermeteg stilusban, mintha egy iskolas irta volna fogalmazas orara, hozva a kotelezo karakterszamot. szivesebben olvasom tucano posztjait.

svájci sapka (ch) · http://svajcisapka.blogspot.ch/ 2012.07.30. 13:26:47

@Ördögfajzat: Ezzel csak az a baj, hogy nagyon nem stimmelnek a számok. :(

bpetya75 2012.07.30. 13:29:07

@régebb óta vagyok Subban mint te:

Definiáld már légyszíves, hogy számodra mit takar a trollkodás fogalma.

svájci sapka (ch) · http://svajcisapka.blogspot.ch/ 2012.07.30. 13:44:16

@régebb óta vagyok Subban mint te: Ja értem, a cinikuskodás, az anyázás az rendben van. Az nem, ha valaki érvekkel cáfol egy állítást.
Sajnálom.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.30. 13:45:31

Az "evangélikus" szó félrevezető, ez ugyanis Magyarországon az Evangélikus Egyházat jelenti, mely egy hagyományos protestáns felekezet, s ahol nincs se tánc, de dáridó a misén.

Valószínűleg az USA-eredetű újprotestáns evangélizmusra gondoltál. Ilyen viszont Mo-n is van, nézd meg a Vidám Vasárnap című produkciót, ott is megy a dáridózás.

Haloperidol 2012.07.30. 13:46:22

Egyetertek azokkal, akik kicsit furcsaljak az irasnak mind a tematikajat, mind a stilusat. Indulasa ota olvasom a hataratkelot, es nagyon kedvelem. Semmi esetre sem kellene elmenni egy utazos blog iranyba, mert abbol van kismillio. A par hetes nyaralasok, elmenyek leirasa az ilyen helyekre valo. A helyesiras es a stilusbeli hianyossagok meg a posztirot minositik.

Gilda66 · http://azeletgenfbenmagyarkent.blogspot.hu/ 2012.07.30. 13:51:27

Ez volt az első olyan írás. amit nem olvastam végig.
Iszonyatosan hosszú útinapló, csak én nem erre vágytam.
Nagyon jó helye lenne egy saját blogban, részletekben megjelenítve.

Barakkah 2012.07.30. 14:00:06

Ez valóban eléggé olvashatatlan.

Jolika neni a szomszedbol 2012.07.30. 14:09:34

Na en is megjottem :)

Viszont szanom-banom, en sem olvastam vegig. Tul hosszu, raadasul ahogyan mar tobben is irtak, nyaralasi beszamolo. Nem ezert "jarok ide".

Patrisha80's 2012.07.30. 14:44:35

@hogyne,persze,igazad van!: En meg tuti, hogy nem mennek el innen. Anelkul ne velemenyezd ilyen durvan, hogy be se tetted meg a labad az orszagba...

Patrisha80's 2012.07.30. 14:47:58

@w650: Mert Magyarorszag olyan biztonsagos, igaz? Ott is tortenik gyilkossag, a legkisebb varosokban, falvakban. Ahol en lakom itt, Braziliaban, batrabban setalok haza ejszaka, mint regen otthon...

Elchango 2012.07.30. 14:51:12

Az iras alapjan nekem Brazilia is olyan hely mint minden 3. vilagbeli orszag. Egy jo nagy adag "leszarom" tablettat bevenni mindenhez, es csak azutan allni hozza a dolgokhoz.Legyen eleg cachaca, szamba aztan mindent leszarok ugy ahogy van mentalitas.Ja persze legyen keznel automata fegyver is vagy 2 tarral mert anelkul az elet nem elet.
Ettol meg Mexico is izgalmasabb.Ott legalabb lefejeznek, fejjel lefele felkotnek a hid labara,gepfegyverrel szetlovik a rendororsot autostol, berendezestol minden hobelebancostol.
Velemenyem:inkabb megmaradok a jo oreg kontinens unalmas,relative kiszamithatobb eletvitelevel.

tucano 2012.07.30. 14:51:20

@hogyne,persze,igazad van!: hogyne persze nincs igazad. Brazíliában 14 millióan élnek mélyszegénységben a 190-hez képest. Majd hasonlítsd össze a magyar arányokkal.

tucano 2012.07.30. 14:58:26

@hothead: köszi

Én örülök, ha Brazíliáról ír bárki köszönöm neki:)
Ha legközelebb arra jársz, akkor ne csak Santosba menjetek (hacsak nem Neymarral akartok találkozni), az olyan mintha az erzsébet-hídi szennyvízbefolyónál mondanál véleményt a dunai strandokról:)

tucano 2012.07.30. 14:59:47

@Elchango: Az írás alapján. Valójában meg nem:) Persze mindenki ott marad, ahol akar, de Brazíjú csúnyán ezerrel húz el a jó öreg kontinens mellett.

Ördögfajzat 2012.07.30. 14:59:47

@tilmir: gondolom, lefelé kellene "kerekíteni" a stimmeléshez... :-( Egyébként zermattfun vagyok. :-)

svájci sapka (ch) · http://svajcisapka.blogspot.ch/ 2012.07.30. 15:07:55

@Ördögfajzat: Rég "láttalak". Az összes szám fals, valami túlértékelt, van ami alul.
De az egész cikk egy mókusvakítás.
:(

Elchango 2012.07.30. 15:11:54

@tucano: haaat figyi.En nem akarom az eszt osztani.Lehet,hogy igazad van de azert en nem elnek ott. Volt ott mostanaban 2 kollegam is.Lattam a fotosorozatot,de en azt mondom talan jo megnezni de nem elnek ott.Ha marhakotellel huznanak se mennek oda.A kollegak is ezt mondtak.Az egyik srac raadasul perfekt portugal es Capoeira tanar.Ott akartak tartani mert annyira nem talalnak embert aki portugalon kivul meg angolul is ert.Mondtak neki maradjon es mindent elinteznek neki,h letelepedjen de nemet mondott.A lekvar se volt meg magyar- kozep europai szemmel nezve se valami eget rengeto.Azert meg nem erne meg ottmaradni.
Raadasul a srac a motelban valami baleset erte es agyrazkodassal tert vissza mar Frankfurtba,ahol a repterrol egyenesen korhazba vittek mert rosszul lett a repulout alatt.A brazil korhazban nem vettek eszre vagy nem vizsgaltak meg normalisan.Ez tudom nem az orszag hibaja,de meredeken tobb penzert melozva jobb eletet lehet elni Europaban.Szerintem.Amugy meg a maganvelemenyem,ha megoszthatom veled az,hogy Brazilia kesobb jol johet az anyaorszagnak,mivel jocskan a padlon van.Nekik talan megeri most oda kivandorolni es teszik is.

tucano 2012.07.30. 15:51:59

Tehát te nem voltál még Brazíliában:)
Ki lett rosszul F.T.? Olvastam vmit fácsén.
Azt azért tudni kell, hogy Brazíliában nagyságrendileg magasabbak a fizetések képzettséget kívánó melókban, mint Magyarországon, de az EU átlagnak is majd a duplája. Mert keresleti piac van, nincs ebben semmi titok.
Portugália ügyben abszolút igazad van, bár nem később jön jól, hanem most is, rengeteg pénz ömlik Brazíliából és Angolából Portugáliába. Sok az onnan érkező bevándorló is, bár a legfrissebb adatok szerint főleg németek és franciák érkeznek (lehet, hogy csak a mi államunkba). Az hogy nem akarsz itt élni abszolút magánügy, senki sem kényszerít rá, nem akarlak meggyőzni.

Dragonlady (Bp, Hun) 2012.07.30. 16:49:05

Tucano, olvastad Bede Márton brazil összefoglalóját?
panamericana.blog.hu/2012/07/27/felni_az_uton
na ez az ilyesmi, ami miatt be nem tenném a lábam oda. mert aztán innen nem tudom eldönteni. mondjuk Ázsiáról is írt néhány egetverő baromságot, amiért napokig anyáztam (mert beszoptam), de ez annyira rémisztő írás tényleg...

tucano 2012.07.30. 17:16:45

@Chang Yai: olvastam, pont itt lakott nálunk, amikor megjött Salvadorból, ami a nyugalom és a béke szigete Reciféhez képest:) A bűnözés iszonyú és elviselhetetlen dolog Brazíliában. Persze nem mindenhol és nem ugyanúgy. Nálunk Észak-Keleten tényleg borzasztó és nemcsak a statisztika, hanem a hétköznapi megélése is. Nagyon érdekes kettősség ez, ugyanis még a leszakadtabb régiókban is már többet lehet keresni munkával, mint rablással és tényleg. Sok betegsége van a brazil társadalomnak, de a legidegesítőbb a bűnözés, rögtön utána a szemetelés. Egyébként szerintem még generációkon át húzódó probléma lesz ez, mert amíg a sok egyház keresztül tudja vinni az abortusz tilalmát, addig mindig lesz elég szegény gyerek a favelákban, sőt favela is lesz.

teoinrio 2012.07.30. 19:38:11

Megint Brazilia, de jo!! :) Aranyos iras. Mondjuk a cim tenyleg nem stimmel, pont, hogy a turista-ovezetrol szol leginkabb. :)
@Chang Yai: az a poszt tenyleg eleg kemeny, pedig Salvadort nagyon megneznem, de asszem varok erre kicsit, hatha ott is elkezdik kipucolni a belvarost... Rio egyelore eleg izgalomnak.. :D
@Tucano: epp a minap latogattam el Rocinhaba, Rio legnagyobb favelajaba az ocsemmel. Total le volt dobbenve, hogy kb. minden 2. lany/no terhes volt... :/

tableno 2012.07.30. 20:08:25

Szerintem érdekes volt a poszt, bár tény, hogy inkább túristabeszámoló volt. Latin-Amerika pedig érdekes egy világ. Semmi sincs úgy megszervezve, mint Európában, viszont van egy szabadságérzete az embereknek, ami nálunk teljesen ismeretlen. Káosz van, de valahogy mégis működik az egész, és a középosztálytól felfelé az életszínvonal semmivel sem marad el a fejlett nyugati országoktól. És van valami a hangulatban, ami nem ereszti az embert: még ha időnként halálra is idegesít az ottani lazaság, Európába visszatérve két nap után már visszavágysz.

hogyne,persze,igazad van! 2012.07.30. 21:42:43

@tucano: te honnan veszed hogy nem jartam meg ott??!!

hogyne,persze,igazad van! 2012.07.30. 21:44:47

@Patrisha80's:
te honnan veszed hogy nem jartam meg ott??!!

tucano 2012.07.30. 23:34:15

@teoinrio: Ja, tilos az abortusz, köszönhetően Benedeknek, ott Rómában.

@tableno: Igazság szerint a brazil alsó középosztály életszínvonala és főleg életminősége jóval magasabb, mint a magyar felső középosztályé. A latinság egyébként szerintem globális, nem látok óriási különbséget a délolasz, portugál, spanyol vagy a brazil, kolumbiai, mittomén argentín között. Vannak nüansznyi különbségek, de életszeretetben, kedvességben, jófejségben latinó az latinó.

tanato 2012.07.31. 07:50:31

@tucano: Most már te jössz egy brazil posttal legközelebb,na meg Patrisha-Trisha.

tucano 2012.07.31. 14:02:59

@tanato: háááát, elég sokat írok Brazíliáról:)
pl:
lemil.blog.hu/2012/07/19/cim-nelkul_12678

Patrisha80's 2012.07.31. 15:32:55

@tanato: Igazad van, ideje lesz megirni mostmar :)

ViniiDeVargas 2012.07.31. 21:57:59

Hogy kerulhetett ez az iras ebbe a blogba? Az egesz post altalanos isi harmadikos szinvonalon lett megirva, raadasul egy nyaralasrol, semmi kinti munkavallalas, stb... A cikk cime is eleg megteveszto, 'nem turista ovezet'... Hat ez pont, hogy az!

krüger 2012.08.11. 12:23:59

@tucano: Én sajnos nem jártam az országban, portugálul tudok valamennyire. Próbálok filmeket nézni, sok jó brazil film van (legutóbb pl. a Dois coelhos). Az az érdekes, hogy - nyilván a film nem igazán jó tükörkép, de még valamilyen - a filmekből számomra egy szomorkás, melankólikus, kissé reménytelenségszagú kép rajzolódik ki az országról. Pl. a Cheio do ralo annyira depressziós, hogy már szinte elviselhetetlen. Nem tudom, mennyire valós ez a kép, vagy egyszerűen ott is divat a roncsfilm?

tucano 2012.08.17. 13:19:06

az biztos, hogy Brazília nem szomorkás, sem melankolikus. Ezek biztosan nem jutnak eszembe róla. Viszont, hol ne lennének depis művészek? :)

Andybrazyl 2012.12.20. 14:37:40

Kedves Tilmir!
Nagyon szepen koszonom irasod, en 1ev 2 honapot eltem kint Braziliaban, pontosabban Sao Pauloban. Voltam Santoson is, de inkabb a mellette levo tengerparton Guarujan voltam tobbet. Egy elmeny volt olvasni a beszamolod :)))) Abszolut realis kepet festettel le, szorol szora igaz amit leirtal. Belekotni barmibe/barkibe lehet, de szerintem nem ezert vagyunk itt, /olvasok/, aki pedig unalmasnak tartja az irasod,miert olvassa vegig?Vagy miert tolti az idejet kommentelessel? :))) Brazilia egy gyonyoru orszag, egy eleterzes :) Csak az tudja aki belecsoppent mar :) /amugy itt vagyok a szomszedban,Irorszagban :)/ Megegyszer koszonom,hogy irtal,EN nagyon elveztem :)

Andybrazyl 2012.12.20. 14:39:51

@Andybrazyl: Bocsi, Pitypang77 -nek akartam cimezni :)

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása