Egy ismerősöm mesélte pár éve, hogy Franciaországban járva az ott élő barátaik útközben megmutatták az egyik nagy nemzetközi édességgyár két egymás mellett lévő gyártócsarnokát, mondván: az egyikben Nyugat-Európába, a másikban Kelet-Európába gyártják a terméket, ami ugyanolyan márkanévvel, csomagolással, stb. fut.
Így aztán annyira nem lepődtem meg, amikor nemrégiben kiborult az a bizonyos éjjeliedény, most pedig áll a bál annak kapcsán, hogy Magyarországra és a régióba állítólag gyengébb minőségű élelmiszereket szállítanak.
Hogy miként kerül mindez ide, a Határátkelőre? Arra gondoltam, hogy ha van igazán autentikus közösség, amely el tudja mesélni a saját tapasztalatait, akkor az a külföldön élő magyaroké. Szóval lássuk, ti mit tapasztaltok, tényleg gyengébb minőségűek a Magyarországon kapható nemzetközi márkák termékei, mint nyugati változataik?
Mielőtt azonban átadnám nektek a szót, röviden összefoglalom az eddig történteket, csak hogy képben legyünk.
A szlovák virsli-gate
A botrány Szlovákiában kezdődött, amikor a földművelésügyi minisztérium előállt egy felmérés eredményével. Ebben 22 márka Ausztriában és Szlovákiában forgalmazott termékeit hasonlították össze, és kiderült, hogy minden második esetben ugyanazok a termékek Ausztriában jobb minőségűek.
Maga a földművelésügyi miniszter jelentette be az eredményeket, azt mondta, hogy úgy tűnik, a multinacionális cégek két csoportba sorolják a fogyasztókat.
„A teszteredmények alátámasztották aggályainkat, amelyeket már többször megfogalmaztunk az Európai Unióban. A termékek felénél találtunk olyan jelentős különbségeket, amelyek meghatározzák a minőségüket. Ezek mind multinacionális vállalatok termékei, melyek a szlovákiai piacon fellelhetőek és gyengébb minőségűek” – mondta Gabriela Matečná.
Ami a konkrétumokat illeti, ugyanannak a frankfurti virslinek a hústartalma Szlovákiában például jóval alacsonyabb, mint Ausztriában, de a vizsgált őrölt fahéj, mozzarella, egy teafajta és narancslé esetében is arra jutottak, hogy az ízük és az illatuk is különböző.
Magyarországon sem jobb a helyzet
A szlovák felháborodás nyomán a magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyik (mint később kiderült, korábbi) vizsgálatának eredményét is előszedték, ami hasonló volt, mint Szlovákiában.
A Nébih 24 élelmiszert hasonlított össze összetételük, érzékszervi tulajdonságaik és jelöléseik alapján, és kiderült, hogy a Magyarországon kapható egyik legnevesebb kólamárka illata például kevésbé telt, kevésbé összetett (magyarán más minőségű aromát használhatnak), a cukortartalma kicsit magasabb, és az osztrák változattal szemben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült.
Vizsgáltak például pudingokat is, itt az derült ki, hogy a magyar boltokban forgalmazottak esetében a termék hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge.
Az osztrák tejberizs teltebb ízű, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.
A kereskedők és a gyártók szerint mindez nonszensz
Megszólalt persze a többi résztvevő is, a magyar Márkaszövetség főtitkára szerint a magyar felmérés két éve készült, és akkor javarészt visszhangtalan maradt.
Fekete Zoltán azt mondta, maximum az eltérő tárolás és lejárati idő vagy a másféle fogyasztói szokások miatt lehet különbség a magyar és osztrák boltokban kapható, ránézésre ugyanolyan márkájú termékek között.
A főtitkár szerint nincsen kettős mérce, ha pedig van is különbség, akkor az azért van, mert egyes változatokat az adott ország ízlésvilágához szabnak, azaz a minőség nem gyengébb, csak más (ez már az én értelmezésem - HÁ).
Reagált az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) is, körülbelül annyival intézve el a dolgot, hogy a vállalatok számára minden fogyasztó egyformán fontos, ráadásul gyártási szempontból hatékonyabb egy üzemsoron, azonos márkanév alatt egyféle terméket gyártani.
Megszólaltak Ausztriában és Magyarországon is jelen lévő élelmiszerláncok is, egybehangzóan azt állítva, hogy a több országban forgalmazott saját márkás termékeik nincs különbség a receptúrában és a minőségben, hiszen ezeket központilag szerzik be.
Amikor beszáll a nagypolitika
Ahogy az már lenni szokott, egész gyorsan reagált a nagypolitika is, olyannyira, hogy a szlovák miniszterelnök már be is jelentette, hogy rendkívüli kormányfői csúcstalálkozót (!!) hívnak össze az ügyben a visegrádi országok között, mert fel akarják szólítani az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul lépjen az ügyben és szüntesse meg ezt a gyakorlatot.
Speciel hogy ez a hétköznapokban mit jelentene, az nem derült ki, de a cél Robert Fico szerint az, hogy a testület „olyan törvénymódosításokat fogadjon el, amelyek lehetetlenné teszik az említett gyakorlatot, amely megalázza Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Csehország állampolgárait”.
Ennek gyakorlati megvalósíthatóságát én nem nagyon látom (hiszen akár az is lehet, hogy egyes országokban tényleg más az emberek ízlése, tehát ilyen szempontból nehéz egységesíteni), az már egy érdekesebb felvetés a szlovák kormányfő részéről, hogy a gyártók az érintett termékeiket más néven forgalmazzák Nyugat- és Kelet-Európában.
Ti mit tapasztaltok?
Nagyjából itt tartunk tehát most, ám mindezeknél érdekesebb, hogy ti mit tapasztaltok: tényleg mások, jobbak a Nyugat-Európában kapható élelmiszerek, vagy általában véve a termékek?
Erről jutott eszembe megint egy sztori a végére: egyik ismerősöm mesélte, hogy párja édesanyja egyetlen dolgot kért tőlük mindig Európa nyugati feléből: mosóport. Mert hát ugyanannak a mosópornak más az illata, másképp mos, mint a Magyarországon kapható változat.
És az a helyzet, hogy kiderült: igaza van.
Külföldre mennél dolgozni? Már kint élsz, de munkát keresel? Válogass közel ezer (!!!) álláshirdetés közül a Határátkelőn!
HÍRMONDÓ
Már több mint 100 ezer magyar dolgozik Németországban
Szépen csendben átlépte a 100 ezer főt a Németországban dolgozó magyarok létszáma. Mindezt úgy, hogy az utóbbi három évben kicsit lassult is a magyar határátkelés, de még így is 59 százalékkal (!!) nőtt a számuk.
Apaaa, kezdődik!
Alaposan beindult a mozgás a nemzetközi pénzvilágban, úgy tűnik, hiába a brit kormány reménykedése, a bankok és pénzintézetek nem kívánják megvárni a Brexit jelentette bizonytalanságot és pucolnak külföldre.
A kiürült Amerika
Sokat lehetett az elmúlt hónapokban hallani arról, hogy Donald Trump a rozsdaövezet szavazatait elvíve lett amerikai elnök. Kicsit ezt a hangulatot adják vissza Emmanuel Monzon képei, melyek arra is válaszolnak, hogy milyen lenne az emberek nélküli Amerika.
(Fotó: pixabay.com/Alexas_Fotos)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek