Van az úgy, hogy az ember sok mindennel próbálkozik, villanyszereléssel Ausztriában, aztán szállodai munkával Svájcban. Egyik sem feltétlenül egyszerű, az éjszakai portás munkának is megvannak a maga hátrányai (és persze előnyei is) – derül ki Ütvefúró írásából.

Mikor érezted először úgy külföldön, hogy otthon vagy? Volt egyetlen ilyen pillanat, vagy egy folyamat része az érzés? Esetleg soha nem fogod magad otthon érezni? Írd meg a tapasztalatod, véleményed a hataratkeloKUKAChotmail.com címre.

„Én az életben nem voltam recepciós. Hogy mennyivel könnyebb fűtött helyen dolgozni, arra akkor jöttem rá, amikor a Keletiben 4 órát kellett várakozni a -16 fokban.

Most éjszakai portásként próbálkozok, egy 4 csillagos Davos melletti szállodában. Közlöm, képesítés nélkül nem számíthatunk nagy fizetésre, a lényeg az, hogy a recepciósok és a portások élete nem egyszerű, de cserébe ingyenes szállást és napi kétszeri étkezés kapnak. 

Képesítés nélkül Svájcban L-gav szerint 3800 bruttó frankot lehet zsebre tenni, meglévő képesítés és gyakorlat szerint 4100-tól 4500-ig bruttó a kereset. Tőlem a szállásra, krankenkasséra és az étkezésre összesen nyolcszáz frankot vonnak le, magyarán 2300 frank marad, cserébe heti 5 munkanapot kell ledolgozni. Ausztriában ezzel szemben 6 napot kell dolgozni, így nem nagyon tudsz hazamenni. Lehetőleg családi vállalkozásban üzemeltetett hotelt keress. 

Megvolt az első nap, kemény nagyon kemény, eleve mivel éjszaka dolgozom, meg kell szokni az összes pincérnek és az összes recepciósnak a készpénzes bevételeit, valamint az összes hitelkártyás terhelést kell koordinálni. 

Ez a legfontosabb, mindegyik külön bukszában hozza az aznapi bevételt és bizonylatokat, ezeket egyénenként össze kell szedni, ellenőrizni, hogy a megfelelő összeggel terhelték-e meg a hitelkártyát, és hogy a megfelelő hitelkártyát választották-e ki. 

Előfordul, hogy az ügyfélnek Visa kártyája van, és közben a pincér MasterCardnak választotta ki, külön rendszerbe fel kell vinni a borravalókat, mert a főnökasszony így adja ki mindennap. 

Így telik egy nap 

A napi rutin a következő: 11 30-kor kezdődne a szolgálat, de én ott vagyok 10 30-kor, mivel el kell menni az első adagot berakni a mosodába. Ugyanis veled mosatják ki a törölközőket, fürdőköpönyeget, asztalterítőket, ágyneműhuzatokat és a konyhai törlőkendőket is. 

Ezt el kell kezdeni minél hamarabb rakni, mert lehet, hogy nem végzel vele így se hat óráig. Összesen öt-hat adag lenne. Három ipari mosógép van, meg két szárító, ezek mind akkorák, mint én, egynyolcvan magasak, a szárítók szűrőjét mindig ki kell takarítani egy kefével, mert tele lesz mocsokkal. Max. 1 óra 20 perc egy mosás. 

Utána menni kell a beauty-ba a medencébe helyezni a takarítórobotot, fitneszterembe kihúzni a gépeket, a pihenő helyiségbe megnézni, hogy van-e ott valaki, szaunákat áramtalanítani, szaunaajtókat nyitva hagyni, hogy megfelelően szellőzzenek. 

Ezután vissza kell menni a beauty-ba ablakot, ajtókat bezárni, majd irány a garázs (a földszinti és a mélygarázs egyaránt), felírni az autók rendszámát, majd irány a konyha, ahol az ajtókat (közte az összes hűtőajtót) zárni kell, tűzhelyeket ellenőrizni, ki vannak-e kapcsolva. 

Ezután a recepción átveszem a szolgálatot. A váltás 11 óra 30-kor megy haza. Ezt követően a vezetékes telefont át kell irányítani a mobilba, mert hogyha nem vagy a Recin, akkor is fel kell tudni venni a telefont. 

Egy óra körül el kell kezdeni a papírmunkát, szortírozni a számlákat. Négy órakor az utolsó bárpincér is odaadja a bevételét, addig nem tudsz lezárni mindent, amíg ő nem hozta a napi zárást, ami legalább egy óra, és ragaszkodnak ahhoz, hogy fél hatkor legkésőbb elküldjük e-mailben. 

A  napi zárás után ki kell nyomtatni különböző listákat, a housekeepingnek, a chef de service-nek, a chef de restaurant-nak, és így tovább. Mindezt legkésőbb fél hétig, mert ebből dolgoznak napközben. 

Le kell cserélni a menüket is, mert mindenki szereti tudni, mit ehet aznap. Miközben foglalkoznom kell a négy lifttel és a reggelizővel is, óránként mennem kell a mosodába, mert ha kész van a mosás, mehet a szárító, az is 50 perc. 

Megtanulod értékelni a kis dolgokat 

Nagyon szoros a napirend, nem lehet lazsálni. A mosást is ki kell tapasztalni, mert mindegyik mosógép más, azaz az egyiket jobban meg lehet pakolni, a másikat kevésbé. 

Ez igaz a szárítógépekre is, ha túl sokat raksz bele nem szárít, a mosógépnél a forgó dob nem forog, ezt onnan tudom, hogy jártam már úgy, hogy duplán kellett foglalkozni vele. 

Szóval vigyázni kell, mennyit töltesz bele, amennyiben ügyesen csinálod, akkor egyszerre indítod el a mosógépet és a szárítót, így egyszerre fognak lejárni, 3-4 mosás az 5-6 helyett. 

A földszinten az éttermet és a lobbyt minden hajnalban felmosatják veled, ez jellemzően hajnali 3-4 óra között történik, ez is 40 perc. A kedves vendégek és a pincérek nyugodt szívvel szét dobálnak mindent a padlóra, így a felmosás előtt össze kell csipegetni a mogyoróhéjtól kezdve a papírzsebkendőig mindent. 

Én ezt annyival hálálom meg, hogy szépen a felmosófejjel betolom a radiátor alá ezeket az apró darabokat, hogy ne lássák, ahol meg nincsen radiátor, ott a padok alá a falhoz. 

Ennyi pénzért ezt kapják. és még egyszer mondom minden nap még 50 perc, mert ráadásul még az étteremben lévő székeket fel is kell rakni az asztalokra, majd mikor megszáradt a padló, akkor vissza le. 

Ezután megtanulja az ember értékelni a kis dolgokat is, nem kell hóban-fagyban szerelni, viszont 9-10-11 órát kell állni egy fűtött teremben. 

Jóba kell lenni a konyhafőnökkel, meg a bárpincérrel. Ezért van az, hogy nekem rögtön kiadják a kaját, ami pedig a bárpincért illeti, ő jön utoljára az elszámolásokkal, és nem mindegy, hogy hajnal 3-kor vagy 4-kor jön. 

A legnagyobb borravalót is, mint otthon, a pincérek, meg a báros kapják, nem ritka a napi 150 Chf sem. 

Éjszaka nem lehet liftezni, mert ki szabadít ki, ha bennragadsz. Ezért mindenhová lépcsőzni kell. A lépcsőház a hotel két szélén található, és 6 emelet van... Fogytam is szolid 9 kg-ot három hét alatt. A meló nem gyengén stresszes. Ez lehetett a másik ok. 

Kemény helyzetek 

Történetesen a szolgálatom kezdete éppen szilveszterre esett, azaz ekkor még csak 8 napja dolgoztam, ebből 6 napot önállóan. Kemény lecke volt, este 11-tól másnap délig. 

Csodálkoztam, hogy már rögtön ennyire megbíznak az emberben, hiszen ekkor 22 000 frank volt nálam, a hitelkártyás forgalom még valami 60 000 volt. És ennek a kezelését egy kezdőre bízták... 

A másik kemény helyzet a Világgazdasági Fórum volt. Kiemelt biztonsági intézkedések, teltházzal párosítva. Sok vendég, sok igény, de legalább tejeltek rendesen. 

Volt olyan pincér, aki ekkor 150 frankot is kapott egy nap, nekem egy százas volt a legtöbb. A 2. emelet egyik szobájában kiment a fűtés. Felrohanok, hogy megnézzem, mi van. Tényleg nem működött. 

Fel gyorsan a negyedikre olajradiátorért, majd beüzemelni. Visszaérve a recire, szólnak, hogy keményebb párna kell a 3. emeletre. Felviszem, lejövök, a recin ismét benyögik, hogy a 6. emeletre hajszárító kell. És ez így megy tovább. Megy az értékes idő mindenféle baromságra. 

A Világgazdasági Fórum hetében minden nap délben végeztem, így 5 nap alatt lett 15 túlórám. Ki is voltam fingva rendesen, éjszakai munkáról lévén szó. 

Mindig szerettem a James Bond filmeket, ahol a jófiú és a rosszfiú öltönyben püfölte egymást egzotikus helyszíneken. Az őrjáratom során a folyosókat róva összefutottam a security-s gyerekekkel, akik biccentve fogadták közeledésemet. Így egy kicsit beleéltem magam a helyzetbe. 

A belső levelezésben nem lehetett elküldeni a vendéglistát meg a napi érkezést-távozást, nehogy külső ember tudomást szerezzen róla. A reggeliztetőknek a vendéglistáját, amin rajta volt, hogy hány fő reggelizik, még arról is le kellett húzgálni a neveket alkoholos filccel. Ugyanígy a konyhafőnök listáján is. Megjegyezném, hogy mellettem lakott az egyik szomszédos ország miniszterelnöke is... 

Luxusautók luxusfuvar 

A mélygarázsban álló autók összetétele is megváltozott egy kicsit: A leggyengébb járgány Audi A8 Lang volt, a legújabb. Q7, S 600 Merga, Bentley, Maybach és még sorolhatnám. A parasztokat a világkiállításra 4x4-es Foswágen Transporterekkel vitték, amelyek 20 percenként jártak. 

A probléma az volt, hogy a csorda már reggel hatkor kitódult a lobbyba, hogy ők mennének a kiállításra, és a marhája a fotocellás ajtótól áll meg 5 centire, így a szerencsétlen ajtó ki-be csukogatta magát, szépen kihűtve az egyébként jól fűtött lobbyt. 

Természetesen amikor valaki hajnal 4 kor kitalálta, hogy elegánsan távozik, és vonattal távozna, akkor rendre nekem kellett kivinnem az állomásra. Egy kanyar 20 perc volt, mire beálltam-kiálltam a mélygarázsból, felvettem a vendégeket, stb. 

Nem is gondolnád, hogy kiket fuvarozol, az egyik maca a Smithsonian (!) Múzeum igazgatója volt, egy másik csóka működő Quantum Computereket árult 55 milkáért dollárban. 

Mikor megkérdeztem, hogy egy legújabb Pentiumos PC-nél mennyivel gyorsabb, akkor csak szolidan annyit mondott, hogy nem férne ki egy kockás füzetlapra a sok nulla, annyival. 

A 51 éves bárpincér haverommal versenyeztünk, hogy ki újít be valami idegen anyagot a vendégek közül, majd végül az egyik konyhás gyerek nyert, versenyen kívül. Három napig nem is köszöntünk neki. 

Segítőkészség mindenek felett 

A legfontosabb dolog, hogy legyél jóba mindenkivel, aki szemen köp, arra is mosolyogjál. A pökhendi, kivagyi, ki-ha-én-nem típusokat itt se szívlelik, olyannyira, hogy 3,5 hét után az egyik pincér csajt el is takarították emiatt. Lenni kell benned szakmai alázatnak, és rengeteg türelemnek, kitartásnak. 

A bajban összekovácsolódik az ember. Szintén a WEF-on ketten voltunk éjszakások egy pincér gyerekkel, aki szerb. Én ugye a Recin voltam, ő meg a reggeliztetésért felelt. 

Kíváncsiságból lejött megnézni, és ott maradt segíteni egy órára, mert annyi telefon, check out, meg wake up call volt hirtelen egyszerre, hogy nem boldogultam volna. 

Másnap pedig késésben voltam a saját melóval, de mégis azonnal mentem neki segíteni, amikor éjfélkor kiderült, hogy a konferenciatermet ki kell takarítani. Eredetileg egy  német csajra bízták (akit meséltem, hogy már el is picsáztak onnan), de ő kijelentette, letelt a munkaidő, csókolom, megyek. 

Másfél órát takarítottunk, mire kész lett. Azóta is röhögünk, amikor találkozunk. Ennek híre ment. Másnap a neje egy tányérral több süteményt hozott, így én is kaptam belőle, mert a pincérek ezekhez a dolgokhoz hozzáférnek. 

Amikor meg én hoztam vissza egy egész gyümölcsös tálat, amihez nem nyúltak, azt szépen elropogtattuk a bárpincér haverral, hajnal 3-kor nagyon jól jött. Ez így megy errefelé. 

Dolgozz és nem lesz gond 

Ne legyél a főnök szeme előtt, ha nem szólnak hozzád az a jó, akkor mindent jól csinálsz. Végezd a dolgod, és nem lesz baj. Amennyiben hibáztál elnézik, csak szóljál, hogy mi van. 

Egy hónap után a közvetlen főnököm, a Front Office Manager odajött az egyik 13 órás műszak alatt és azt mondta: Ne aggódj, teljesen meg vagyok elégedve veled, a legfőbb főnöknek is ezt fogom mondani. Ezután mertem beszélni csak a tulajjal, hogy mi újság. 

Azt mondta, hogy vannak hibák, de egyik se vészes, meg hogy mennyire kitartó vagyok, mert számtalanszor elment este, én meg még másnap is ott voltam, és ezt értékeli, hogy nem hagyok ott valamit, amíg kész nincs. 

Ezután, de csak ezután mertem követelni egy kicsit: ledolgozott 9-10 nap után kapjak 4-5 szabadnapot és bejött, meg is kaptam. Kemény egyben a ledolgozott 9 nap, de így másfél hetente hazajárok.” 

HÍRMONDÓ

A győri romák külföldre mennek dolgozni

Évről évre csökken az újvárosi romák száma, mert egyre többen külföldre mennek dolgozni. A Győr-Moson-Sopron megyei vajda szerint hiába a sok szabad állás a megyében, a munkaadók nem vesznek fel cigányokat.

Tízből három európai borotvaélen táncol 

Tíz európaiból háromnak nincs megtakarított pénze, akiknek pedig van, azok egy részének is nagyon kevés.

Nagyon levennék a briteket a lengyelek 

Terveik szerint már idén 25-30 ezer munkahelyet vinnének el Nagy-Britanniából. Állítólag több tucat pénzügyi szolgáltató áttelepüléséről tárgyalnak.

Melyik nagyvárosban a legdrágább az élet?

Egy felmérésben több mint 400 várost hasonlítottak össze. Csak egyetlen európai került a TOP10-be, Angliából, de eléggé meglepő módon nem London.

(Fotó: pixabay.com/Hans)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.