Sajátos látlelete a mai Magyarországnak Klári írása. Talán akadnak köztetek, akik emlékeznek még rá, ő az, akinek lánya és unokái Ausztráliában élnek, ottani tapasztalatairól már itt, a blogon is beszámolt (a két poszt itt és itt olvasható). Klári és férje Magyarország északkeleti részén él, és egy ideig gondolkoztam, mennyire illik a blogra ez az írása, de aztán úgy éreztem, fontos lenyomatát adja annak, mi is motivál ma embereket arra, hogy külföldön keressék a boldogulást. (A jórészt Ausztráliában készült képekért köszönet neki!)
Neked is hasonlóak a tapasztalataid? Esetleg teljesen másként látod a helyzetet? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!
„Ha tehetnénk, mi is elmennénk ebből az országból, hiszen itt az időseknek (a férjemmel 60 évesek elmúltunk pár évvel) már nincs becsületük, nem veszik már őket emberszámba.
Eddig három alkalommal volt szerencsém kimenni a nagyobbik lányomékhoz féléves időszakokra Ausztráliába. Ők immár 11 éve élnek és dolgoznak Perth-ben, a két kisfiuk.
2010-től kétévenként tudtam az ő segítségükkel kimenni hozzájuk, így mindkét unokám születésekor ott lehettem. Nem tagadom, nagyon vágyom vissza abba az országba, és tudom, érzem, hogy még kijutok majd.
Már csak azért is, mert ott az időseket szívesebben fogadják a munkahelyeken, persze az angol nyelv ismerete alapfeltétel, de már tanulom az angolt, már „nem tudnak eladni”.Kitartás és szorgalom kell hozzá, na meg egy nagy adag akarat, hogy háromszoros nagymamaként megtanuljak (egyelőre) legalább alapfokon beszélni és meg tudjam értetni magam.
Amit Ausztráliában az eddigi kintléteim alatt láttam, tapasztaltam, az teljesen átértékelte az eddigi életszemléletem. Tudom, hogy ott is drága az élet (nem is kicsit), de kellő alázattal, az ottani szokások elfogadásával, beilleszkedve egy rendkívül humánus, szerethető, harmonikus családot lehet nevelni.
Ha fiatalok lennénk, gondolkodás nélkül mennénk el Magyarországról, ahol szerintem a fiatalok egy jelentős része nem látja a kiutat a szegénységből, a kilátástalanságból, miközben gyerekeket is nevelne.
Egy példa, ami talán jól megmutatja a kontrasztot a két ország között. A következő képen két kórházi reggelit láthattok, az egyik Ausztráliából van, a másik Szegeden készült, mindkettő 2014-ben. A lányomnak akkor született kisfia, és állami, nem magánkórházban.
A férjem még négy éve adott be egy kérelmet a munkahelyéhez, az Észak-magyarországi Vízművekhez, ahol nem a szakmájában alkalmazták, hanem karbantartóként nettó 97 ezer forintos fizetésért.
Kérte, hogy legalább beszélgessenek el vele, hogy ne a füvet kelljen érettségizett vegyészként nyírnia, vagy éppen a döglött kutyát ásassák el vele 62 évesen, de a kérését meg sem hallgatták.
A férjem fűnyírás közben egyszer eltörte a lábát, térdprotézissel most, pár nap múlva megy vissza a 100%-os baleseti táppénzéből dolgozni. Azt viszont még mindig nem tudjuk, hogy hová helyezik majd, figyelembe veszik-e, hogy már nem fiatal, és tekintettel lesznek-e a végzettségére, és arra, hogy talán nem árkot kellene vele ásatni, vagy füvet nyíratni.
Ennyi megalázást még soha nem kapott a férjem, pedig akár meg is becsülhetnék a tapasztalatunkat. Ha csak 8 hónappal idősebb lenne, már elmehetett volna nyugdíjba. Sajnos úgy látom, itthon olyan rendelkezéseket hoznak (nem csak a fiatalok rovására), hogy még véletlenül se legyen nyugalmuk az embereknek.
Nem véletlenül mennek el annyian ebből az országból, és keresnek másik befogadó országot, még akkor is, ha „vérzik a szívük”, hogy mindent, és mindenki hátra kell hagyniuk.
Itt egy korrupciós „kaparj kurta” politika folyik, ahol mindenki a saját zsebére játszik. Sógort, komát, rokonságot segítik a legjobb helyekre, ahol aztán „láblógatással” keresik meg nemegyszer a közel félmilliós (nem megérdemelt) fizetésüket.
Nem szívesen lennék most fiatal, mert azt látom, amit nagyon sokan mások is, hogy szétszakadt az ország. A szegények teljesen lecsúsztak, a középréteg is egyre szegényebb lesz.
Ugyanakkor van egy olyan réteg, aki szégyentelenül, könyörtelenül, mindenkin átgázolva gazdagszik, szedi meg magát, és gyűjti össze (még a dédunokájának is) a vagyont.”
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek