Hosszabb szünet után ma folytatódik az a sorozat, melyben megpróbálunk segíteni azoknak, akik egy-egy adott országba fontolgatják a határátkelést. A sorozatnak ez immár a nyolcadik része, a korábbiakat itt érhetitek el. (A dőlt betűs szövegrészek Marci korábbi, dániai posztjaiból származnak, melyeket itt és itt találhattok.) Természetesen ha valamilyen pontatlanságot tapasztaltok, esetleg kiegészítenétek a posztot, ne habozzatok, a kommentekben vagy emailben jelezzétek és javítom.
Kezdjük az alapoknál: Dániába érvényes magyar személyi igazolvánnyal és/vagy érvényes magyar útlevéllel lehet beutazni, Európai Uniós állampolgárként tartózkodási engedély nélkül 90 napig (munkakeresés céljából fél évig) tartózkodhatunk az országban.
Ha költözünk (azaz hivatalos megfogalmazás szerint „életvitelszerűen, 90 napnál hosszabb ideig kívánunk Dániában tartózkodni”), akkor a lakhely szerint illetékes dán Regionális Közigazgatási Hivatalban (Statsforvaltningen) kell tartózkodási igazolást (EU-opholdsbevis) kérnünk.
Amit ilyenkor igazolnunk kell, az a tartózkodás célja (ehhez vagy érvényes munkaszerződéssel, vagy iskolalátogatási igazolás szükséges), és azt is be kell bizonyítanunk, hogy van hol lakunk (ehhez szükséges lehet vagy bérleti szerződés, vagy tulajdoni lap, esetleg befogadó nyilatkozat, stb.). Az ügyintézési idő változhat, érdemes rákérdezni a már említett közigazgatási hivatalnál.
A tartózkodási igazolást levélben kapjuk majd meg, ha ez megvan, akkor irány az önkormányzat (kommune), Itt kapjuk majd meg a személyi azonosító számot (CPR-szám) tartalmazó személyi azonosító kártyát (ez az úgynevezett sárga kártya, azaz „sygesikringsbevis”), ami lakcímkártyaként, adóazonosítóként, és egészségbiztosítási kártyaként is szolgál.
Ha bármi kérdésetek lenne, akkor érdemes felkeresni a Bevándorlási Hivatal (Udlændingestyrelsen) oldalát (ahol angolul is le van szépen minden írva).
Fontos linkek
Regionális Közigazgatási Hivatal (Statsforvaltningen)
Munkavállalás
Mivel hála istennek uniós állampolgárok vagyunk, így semmilyen előzetes engedélyre nincs szükségünk a dániai munkavállaláshoz. Ha a fenti papírok mind megvannak, és megvan az EU-s tartózkodási igazolásunk (szép, dallamos dán nyelven az EU-opholdsbevis), más hatósággal a munkaviszony bejelentése kapcsán nincs dolgunk, mi több, a tartózkodási igazolást sem kell megvárni a munka megkezdéséhez.
„Ha bárki érez magában elég elszántságot, hogy csak úgy kijöjjön munkát keresni, szüksége lesz egy ún. CPR-kártyára („sárga kártya" magyarul, TB kártya), e nélkül nem lehet legálisan munkát végezni az országban.
Ilyet csak akkor lehet kapni, ha van az embernek letelepedési és munkavállalási engedélye, amit csak akkor kap meg, ha talál bejelentett munkahelyet Dániában, amiből igazoltan legalább annyi bevétele származik hónapra lebontva, amiből (az ő elbírálásuk alapján) meg lehet élni az országban, anélkül, hogy igénybe kellene vennünk a helyi szociális juttatásokat, mint például hajléktalanszálló.
Ha nincs ilyen állás, akkor csak egy fél évig érvényes ideiglenes CPR-kártyát lehet kapni, de ha ez idő alatt nem járunk szerencsével munkafronton, akkor ezt bevonják és ezzel együtt mindent, ami azt jelenti, hogy újra turista státuszba kerülünk vissza.”
A dánok előrelátóak és jó fejek, így a helyi Foglalkoztatási Minisztérium működtet egy angol nyelvű honlapot, melyen a leendő munkavállalók tájékozódhatnak a szabályozás részleteiről, mi több, itt vannak fent állásajánlatok is (linkeket kicsit lejjebb találsz).
Mivel a neten is fent van szinte minden, semmi akadálya annak, hogy már Magyarországról megpróbáljunk munkát találni, ami persze nem könnyű, de figyelembe véve, hogy Dánia a világ legdrágább országai közé tartozik, jelentősen megkönnyítheti az életünket.
Fontos tudni, hogy a különböző munkaközvetítő cégekkel, ügynökségekkel kötött szerződések általában nem tartalmaznak kötelezettségvállalást konkrét, személyre szabott munkaszerződés megkötésére, illetve nem garantálnak hosszú távú munkaviszonyt.
A munkaadó viszont köteles a foglalkoztatási jogviszony kezdetekor a munkavállaló számára írásos szerződést kiállítani, mely tartalmazza a foglalkoztatás feltételeit, a bérezés mértékét és módját. A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá, hogy a foglalkoztatásra mely kollektív megállapodás szerint kerül sor.
Munkanélküli segély
Tegyük fel azt a rendkívül kellemetlen helyzetet, hogy munkanélküliek leszünk. Ennek senki sem örül, de arra se számítsunk, hogy ilyen esetben automatikusan jár a segély.
Külföldiként ugyanis csak akkor jár nekünk támogatás, ha
- legálisan tartózkodunk az országban (azaz van személyazonosító kártyánk, és CPR-számunk)
- az igénylést megelőző három évben összesen legalább 52 hét dán (!) munkaviszonyunk van
- legalább egy évig tagja voltunk valamelyik dán szakszervezetnek, vagy havi hozzájárulást fizettünk valamelyik szakszervezet munkanélkülieket biztosító alapjába (A-kasse)
- és regisztrált és aktív munkakeresők vagyunk a lakhely szerinti önkormányzat munkaügyi irodájában
Fontos linkek:
Work in Denmark (angol nyelvű)
Job Index (álláshirdető oldal)
Job Zonen (álláshirdető oldal)
Stepstone (álláshirdető oldal)
Bankszámla
Ahhoz, hogy kézhez kapjuk a fizetésünk, szükségünk lesz egy bankszámlára. Ha számlát nyitnánk, szükségünk lesz valamilyen személyazonosságot igazoló iratra (útlevél), a már emlegetett CPR-számra és a lakcímre. Egyes bankok munkaszerződést is kérhetnek. Ha megvan a bankszámla, be kell jelentenünk a munkahelyünkön, mert erre utalják majd a fizetésünket (egyébként külföldi számlára is utalnak).
Az online bankoláshoz szükségünk lesz egy NemID kártyára, ha ezt sikerült megszereznünk, akkor gyakorlatilag az összes pénzintézetnél jók vagyunk.
Van még egy érdekes rendszer, az úgynevezett NemKonto, amire az adóvisszatérítésünket, vagy a nyugdíjat kapjuk (illetve kapja, aki kapja).
Az ICS
Az International Citizen Service kifejezetten a külföldi munkavállalók segítségére létrehozott rendszer, ami segít a hivatalos ügyek elintézésben, nem csak nekünk, hanem a párunknak és a dán munkaadóknak is.
A szervezet a nagyvárosokban (Koppenhága, Aarhus, Odense és Aalborg) van jelen és segít a papírmunka elvégzésében és választ ad a felmerülő kérdésekre is. Ha nem tudnak segíteni, akkor megmondják, melyik hatósághoz forduljunk.
Fontos linkek
Egészségügyi biztosítás
Az egészségbiztosítási kártya beszerzéséhez regisztrálnunk kell a Civil Regisztrációs Rendszerben és választanunk kell egy háziorvost. Ezt követően megkapjuk az egészségbiztosítási kártyánkat a dán CPR-számmal, az orvos nevével, címével és telefonszámával.
Ez a kártya azért fontos, mert ez ad hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz, azaz mindig magunkkal kell vinni, amikor orvoshoz, kórházba vagy bármilyen hasonló helyre megyünk, ahol szükség lehet rá.
Jó tudni, hogy a 15 év alatti gyerekeknek szüleik jogán jár az egészségügyi szolgáltatás, amikor pedig elér ezt a kort, ugyanúgy választania kell egy orvost és biztosítottá válik.
„Az egészségügy EU állampolgároknak, illetve akiknek van lakhatási és munkavállalási engedélyük, ingyenes. A kórházak jól felszereltek, az orvosok beszélnek angolul (rengeteg magyar orvos is van), a várakozási idő minimális. A gyógyszerek drágák, de azokra is van TB támogatás kb. 4-500DKK fölött.”
Fontos link
Az egészségügyi szolgáltatásról
Nyelvtudás
Dániában legalább középszintű angol vagy dán nyelvtudás kell ahhoz, hogy esélyünk legyen elhelyezkedni. A hétköznapi ügyintézésben és a szakképzettséget nem igénylő munkákhoz elég lehet az angol is. Már csak azért is, mert a dánt nem is olyan egyszerű elsajátítani…
„Nem nevezném a világ legördöngösebb nyelvének, viszont a helyes kiejtés elsajátítása megadja a dolog esszenciáját. Hihetetlen hangokat képesek kipréselni magukból, amiket csak nagyon hosszas gyakorlás után lehet pontosan elsajátítani.
Jó hír, hogy minden idetelepülőnek biztosít az állam ingyenes dán nyelvtanfolyamot, akár esti, akár nappali rendszerben, három éven keresztül. Nyelvtudás nélkül sem vagyunk teljesen elveszve, ugyanis gyakorlatilag nincs ember, aki ne beszélne angolul, hála az angol nyelvű TV-programoknak és a két nyelv hasonlóságának, azonban mint már tudjuk, ez nem minden.”
Lakhatás
Lakni ugye kell, és ez Dániában (hasonlóan a többi északi, és általában véve nyugati országhoz) nem olcsó mulatság. Ha szállodába mennénk (ne nagyon tegyük, ha nem muszáj) akkor alaphangon 1000 DKK-val érdemes számolni, de egy olcsóbb hostel is 500 DKK.
Koppenhágában különálló szoba bérelhető havi 2000-3000 DKK-tól, de egy egyszobás lakás bérleti díja 4000 DKK-nál kezddik, ráadásul a három hónapi kaució alapnak tekinthető. Mivel egy dán korona most, 2016 januárjában 40 forint körül van, könnyen kiszámolható, hogy nem kis összegről van szó.
„A centrumban egy 100 négyzetméteres lakásban élek. A havi lakbér 7200DKK + három havonta az internet szolgáltató és a helyi elektromos művek számlája is befut. Az előbbi függ a net erősségétől, az utóbbi pedig a fogyasztott mennyiségtől, de kb. 300DKK a világháló és 1500-2000DKK a villany (nagyban függ az évszaktól, mivel télen alig van világos, nyáron, meg még éjfélkor is szürkület van).
Az ingatlan bérlés másik nagy kellemetlensége a deposit, más néven kaució (amit nem nagyon szeretnek visszafizetni a végén). Ez a pénzösszeg általában (lakástól és felszereltségtől függően) 10.000DKK-tól nagyon-nagyon sok DKK-ig."
Adórendszer
Erről csak annyit, hogy a dán személyi jövedelemadó progresszív, és a munkáltató fizeti be utánunk. Jó hír, hogy az átutalt adó bizonyos hányadát visszaigényelhetjük, ehhez persze előbb regisztrálni kell az adóhivatalnál.
Az adó-visszatérítés az adóhivatal honlapján keresztül történik. A dán adórendszerről, a regisztrációról, és az adó-visszaigénylési eljárásról részletesen az adóhivatal honlapján tájékozódhat.
Fontos link:
Oktatás
Ebbe most nem mennék bele részletesebben, röviden csak annyit, hogy az oktatási rendszer első lépcsőfoka az iskolai előkészítő, ami nem kötelező, szemben az azt követő 9 évfolyamos alapfokú és alsó középfokú oktatással. Ezt egészíti ki egy választható tizedik év.
Ezt követi a középfokú oktatás felső tagozata, ahol elég széles a választék. Míg a gimnáziumból az egyetemekre, addig a szakiskolákból például egyenesen a munkaerőpiacra vezet az út.
„Az iskolák nem fukarkodnak a tanulmányi kirándulásokkal, neves vendégelőadók „szerződtetésével". Hatalmas hangsúly van a gyakorlatiasságon is. Itt nem az az ész, aki a könyvet fel tudja mondani, hanem az, aki ezeket alkalmazni is tudja, amikor szükség van rá.
A későbbi munkavállalások alkalmával sem a megszerzett papírokon van a legnagyobb fókusz. Egy jól megírt motivációs levéllel és pár referenciával sokkal tovább lehet jutni, mintha talicskával hordanánk oda az iskolai végzettségeinket meg ultrabrutál C2 nyelvvizsgáinkat igazoló papírok hadát. Persze ha valaki agysebésznek akar állni, jó, ha van iskolai végzettsége.
Még annyit hozzátennék, hogy a tananyag is rendkívül átgondolt és friss. Minden évben egyeztet az oktatási minisztérium a releváns hivatalokkal, vállalatokkal és figyelembe veszi a munkaerő piaci igényeket is az aktuális tanterv kialakításánál.
Rendkívül szimpatikus vonása a rendszernek, hogy arra nevelik a tanulókat a kezdetektől, hogy gondolkodjanak. Azzal, hogy bemagoltatnak egy könyvet, megtanítanak pár szép költeményt és megmondják a gyereknek, hogy mit csináljon, lehet, hogy jól csinálja majd és kitűnő lesz, de soha nem lesz képes önállóan cselekedni az igazán fontos dolgokban, vagy csak nagy nehézségek árán.”
Fontos link:
Közlekedés
Dániában nem kevesebb, mint 23 repülőtér van, ezek közül öt nemzetközi. A két legnagyobb a koppenhágai és a billundi. Népszerűek a távolsági buszok is, ilyenek kötik össze Koppenhágát, Odensét, Aarhust, és Aalborgot.
A kerékpározás rendkívül népszerű a városokban, ez a közlekedés egyik leginkább bevett formája A becslések szerint mintegy 4 millió bringa van az országban, ráadásul mindehhez 10 ezer kilométernyi kerékpárút is társul.
„A közlekedés zónás rendszerben működik. Egy jegy a kifizetett zónákban, 1 órán belül, bármennyi átszállásra jogosít. Ha van okostelefonod, olcsóbban is hozzá lehet jutni a jegyhez, illetve a bérlethez. Lehet kapni gyűjtőjegyet (Klippekort) is.
Ellenőr nálunk nincs sok, viszont aki van az eléggé tekintélyt parancsoló. Ha lenne az oldalán valami mordály, akkor azt hinné az ember, hogy rendőr. Az általa osztogatott csekk ára pedig 700DKK körül mozog.
Országon belül a legolcsóbb, és leggyorsabb utazási forma a repülés. A vonat drágább és lassabb is. Ha van is olcsóbb, a differencia 20-30 DKK, annyit meg csak megér, hogy a 4 óra helyett 30 percet utazol. A tömegközlekedési eszközök általában tiszták és el vannak látva WIFI-vel.
Ha autóval érkezel, készülj fel, hogy sokat kell fizetni. Ha fél évnél tovább maradsz, kötelező dán rendszámot beszerezned. A regisztrációnak és a biztosításnak egyaránt borsos ára van. Ha vétesz ez ellen és lebuksz, akkor nagyon megsarcolnak, akár több tízezer koronát is lehúzhatnak Rólad, mire az ügy végére érsz. Autóval rendelkező ismerőseimtől hallottam, hogy jobban megéri új autót venni itt és a régit meg otthon hagyni.”
Fontos linkek
Koppenhága közlekedési hálózata
Nagykövetségek
2920 Charlottenlund, Koppenhága
Strandvejen 170
Telefon külföldről: 00-45/39 63 16 88 (24 órán keresztül elérhető)
Telefon belföldről: 39 63 16 88
e-mail: mission.cph@mfa.gov.hu
Határőr út 37
H-1122 Budapest
Tel (+36 1) 487 9000
Fax (+36 1) 487 9045
e-mail: budamb@um.dk
(Fotó: pixabay.com/torben7400)
A moderálási alapelveket itt találod.
Utolsó kommentek