Ez az a kérdés, ami előbb-utóbb jó eséllyel felmerül, ha az ember külföldön él, pláne, ha lakóhelye jó messze van, például Ázsiában. Egy ilyen beszélgetésről szól a mai blogajánló egyik posztja, emellett pedig megnézzük, hogyan követi nyomon a gyermekvédelem Svédországban a kicsik fejlődését, és kiderül az is, milyen egy áramszünet Isztambulban.
Kezdjük akkor jó messze, egészen pontosan Thaiföldön, ahol egy egész érdekes beszélgetést örökített meg a Végtelen… talán blog, amiből kiderül, milyennek is látszik Magyarország a messzeségből – akár még annak a magyarnak is, aki mesél róla.
„Mesélek még az országomról, arról hogy csak egy repterünk van de négyféle évszakunk, és aztán csak azt veszem észre, hogy már régen nem arról a tündérországról beszélek, amilyennek először látta a képeken, hanem a politikáról, és a korrupcióról, a hajléktalanságról, munkanélküliségről, a rasszizmus terjedéséről.
-De azért fejlett ország a tiéd, nem? – kérdezi kétkedve.
- Ja! Igen! – vágom rá hirtelen és megfordul velem a világ! Hiszen nem Európából vagy a fejlett világból nézünk most rá kicsinyke országomra. Hiszen innen nézve Európa és még Magyarország is maga a Paradicsom! Én mondom, hogy nincs elég demokrácia, mikor itt katonai diktatúra van? Én mondom, hogy szegénység van, mikor Fülöp szigeteken milliónyi gyerek hajléktalan? Én mondom, hogy kosz van, mikor Kanada ide exportálja az egész országnyi szemetét, mikor Indonézia szigetvilágában az állatokat az európai és amerikai műanyagszemét gyilkolja? Mikor a „fejlett” világ kapitalista óriáscégei kiirtják itt az erdőket és nyomorba döntik a lakosságot? Elszégyellem magam. Mit jelent, hogy fejlett egyáltalán? Hogy elnyomó, hogy kizsákmányoló? – Fejlett. – válaszolom halkan és igyekszem az ő fejével gondolkodni, de nagyon nehéz. – Igen. Néha kicsit visszafejlődő. De fejlett. És még az EU tagja is.
- Európai Unió! De jó lenne nekünk is egy igazi Ázsiai Unió – álmodozik és eszembe jut mikor Jakartában Putriával beszéltem, aki amint megtudta, hogy európai vagyok, rögtön az unióról kezdett kérdezgetni.
- Mik az előnyei? Hogyan kell elképzelnem? Miért olyan jó? – meg sem állt a kérdésekkel és nagy szemeket meresztett rám. (…) Én meg kezdtem, hogy hát gazdaságilag, meg katonailag, meg társadalmilag mit jelent az EU nekünk, meg a közös értékek és a demokrácia, és egyszer csak megemlítettem, hogy lehet utazni.
- Mármint, hogy nem kell vízum Európán belül?! – kérdez rá, hogy jól érette-e.
- Mármint hogy nem kell semmi Európán belül! Mármint hogy bármelyik országban dolgozhatsz az EU-n belül!
- Nem mondod!? – látom, hogy el sem hiszi. – Hát ez! Hogyan?? De nem lakhatsz máshol, nem? Csak átmész dolgozni?
- Bárhol lakhatsz.”
Ez csak a beszélgetés egy részlete, a teljes posztot ide kattintva olvashatjátok el, szerintem érdemes!
Gyermekvédelem svéd módra
Ha az Európai Uniónál fejeztük be az előbb, akkor folytassuk is innen, mégpedig Svédországból, ahol bandirepublic, a Bezzeg a svédek blog szerzője kapott egy érdekes levelet (még érdekesebb kérdésekkel) a védőnőtől. Az alaphelyzet az, hogy a 3 éves gyereknek fogorvost kell választania…
„A foglalt időpont mellett igen érdekes kérdőívek is voltak a borítékban.
Hogyaszongya’
- Milyen a gyerek étvágya?
- Mit eszik általában reggelire, ebédre, vacsorára, illetve uzsira (azt hányszor)?
- Mit szokott inni az étkezések során?
- Ki mondja meg, hogy a gyerek mennyit egyen/mikor evett eleget?
- Milyen gyakorisággal eszik édességet?
- Az oviban illetve otthon a szülőkkel milyen sűrűn megy ki játszani?
- Mennyi időt tölt naponta tv/számítógép/ipad előtt?
- Hogyan reagál a gyermek a környezetében lévő ittas személyekre?
- Mi a szülők véleménye a gyereknevelésről?
Azt hiszem érdekes beszélgetés vár ránk, nem mintha lenne bármiféle félnivalónk, de már önmagában ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása is elgondolkoztat arról, hogy megfelelően foglalkozunk-e gyermekkel…
Ezen kívül még felmérik azt is, hogy milyen beszédkészsége van a 3 évesnek.”
Hogy a beszédkészséggel kapcsolatban milyen kérdéseket tesz fel a svéd állam, azt az eredeti posztban olvashatjátok el.
Áramszünet Isztambulban
Jó múltkorában áramszünet volt a környéken, amit az ember először elnéző félmosollyal fogad és előkaparja a mobiltelefont / zseblámpát / gyertyát, aztán egy idő után kezd ideges lenni, majd elég gyorsan rájön, hogy civilizációnk milyen hihetetlen mértékben függ az áramtól. Erről írt a héten az Isztambul.info blog is.
„A trafóházak elég izgalmasak Isztambulban. Valahogy a törökök úgy érzik, nem jó, ha rondák, vagy szürkék. Pláne ha a kettő egyszerre. Inkább lefestik úgy, hogy izgalmas legyen. Alább pl. egy ház kinézetű trafóházat láthatunk. (...)
Tehát elszállt a trafóház. Ami azt jelenti, hogy a villany is elment. Ráadásul ez már komolyabb probléma. Nem olyan, amit Ali bácsi egy alig használt mosógépből kiszerelt kábellel 2 perc alatt rendbe hozna. Úgyhogy eltart egy darabig.
No jó, hát ha nincs villany, akkor nincs villany. Modern világunkban csak megleszünk nélküle. Olyan… mennyi ideig is… talán 3 másodpercig? Vagy kettő?
Lényeg, hogy dolgozni kell, a cégben pedig minden számítógépen megy. Még fűtés sincs, ha nincs villany. Meg a kaput se lehet csak úgy nyitogatni (bár a macska tud valamit, ő simán közlekedik, miközben nekünk vacakolni kell).
Úgyhogy nincs más hátra, fogjuk a munkát, és vigyük haza. A fájlok a szerveren vannak. Már csak valahogy hordozhatóvá kell tenni őket.
Ööööööööööö…
Villany nincs. Szerver nincs. Laptop még van! De persze rohamosan fogy az akkumulátor töltöttsége, mert ő se a minap gördül le a futószalagról.
Elvileg a szervert simán rá lehetne dugni a laptopra egy hálózati kábellel, aztán kiírni minden szükséges anyagot CD-re, aztán mindenki mehet haza, hogy otthonról dolgozzon.
Naja, de CD már nincs a cégben, és már csak 1 gépen van működik a CD-olvasó. Az is lehet, hogy már tele van porral. Sebaj, van helyette pendrive!
Hát… ilyet se használ senki ma már. Pár éve mindenki a zsebében cipelt néhány GB-t, de ma már ez is megszűnt. Na jó! Feldobjuk az internetre. Persze internet sincs áram nélkül. De még jó, hogy a mobiltelefonon keresztül ezt meg lehet oldani. Már csak az átkozott szerverről kellene a fájlokat leszedni, mielőtt a laptop végleg lemerül.”
A poént nem lövöm le (ahhoz tessék elolvasni az eredeti posztot itt), de annyit elárulok, hogy az ablakba kikerült táska kulcsszereplővé válik…
A moderálási alapelveket itt olvashatod el.
Utolsó kommentek