Amikor az ember úgy dönt, külföldön folytatja az életét, hirtelen rengeteg teendő szakad rá, ügyintézések garmadája. A mai posztban megpróbáltam összeszedni, melyek a legfontosabb elintéznivalók mielőtt elindulunk – ha esetleg valami kimaradt volna, nyugodtan egészítsétek ki. Ez egyébként a sorozat ötödik része Németország, az Egyesült Királyság, Ausztria és Ausztrália után.
Alapvetően három olyan hatóság, intézmény van, amelyet érdemes felkeresni határátkelés előtt. Ezek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (azaz a NAV), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az önkormányzat.
Fontos linkek
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Lakcím
Az egyik legérdekesebb kérdés és állandó probléma. Hivatalosan ugyanis az a helyzet, hogy ha nem jelentjük ki magunkat, akkor élő marad a magyarországi lakcímünk, azaz magyarországi lakosként tartanak nyilván, ezért Magyarországon kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie, adóznia. Értelemszerűen, ha bejelentjük, hogy határátkelünk, és igazolni is tudjuk, hogy ott fizetjük a tb-t, akkor Magyarországon mentesülünk a kötelezettség alól.
Na, ez az, amit nagyon kevesen tesznek meg (egyebek mellett ezért sem tudja senki pontosan megmondani, hány magyar él külföldön). Ami érdekes, hogy 2013 márciusában módosult az ezt szabályozó (1992. évi LXVI.) törvény, ekkor megszűnt az ideiglenes külföldi tartózkodás bejelentési kötelezettsége.
Ez tulajdonképpen abban jelent változást, hogy a korábbi 3 hónapos időhatárral szemben nem határoz meg konkrét sem határidőt, sem időtartamot, azaz ránk bízza, hogy eldöntsük: külföldi letelepedés céljából hagyjuk el az országot, vagy sem.
Ha igen, akkor kötelező bejelenteni, de ez eléggé gumiszabály, hiszen arra nincs semmilyen megkötés, hogy mikortól számít a távozás külföldi letelepedésnek, azaz a szándék számít, nem az időtartam.
A törvény nem tartalmaz szankciót, azonban nem árt tudni, hogy például a kiskorú gyermekünket az iskolaköteles kor elérésekor a gyámhivatal keresni fogja, hogy az iskoláztatási kötelezettséget teljesítették-e a szülők.
Ha bejelentjük, hogy véglegesen külföldön telepszünk le, akkor a személyi igazolványunkat és a lakcímkártyánkat le kell adni. Marad az útlevél, ezzel igazolhatjuk magunkat, valamint kapunk egy új lakcímkártyát, melyre az lesz írva, hogy „külföldön élő magyar állampolgár”, pontos lakcím nem szerepel rajta. Ezzel igazoljuk magyarországi ügyintézésnél (pl. bank), hogy külföldön élünk.
Fontos link
1992. évi LXVI törvény
Jövedelmek, adózás
A helyzet úgy áll, hogy a törvény szerint a belföldi és külföldi jövedelmünk egyaránt adóköteles, a kettős adóztatást nemzetközi egyezményekkel kerüli el az ország (már ahol).
Alapszabály, hogy ott adózunk, ahol a pénzt megkeressük, a külföldi munkaviszonyból származó jövedelmek esetén életbe lép az ún. mentesítési szabály, ami annyit jelent, hogy a megszerzett jövedelmünk Magyarországon nem adóztatható, és ha más adóköteles jövedelmünk nem volt belföldön (mert folyamatosan külföldön élünk és dolgozunk), nem kell személyijövedelemadó-bevallást sem beadnunk.
Ha Magyarországon és külföldön is dolgozunk (mondjuk szezonális munkán Ausztriában, vagy csak az év egy bizonyos részét töltjük külföldön), akkor ugyan nem adózik a külföldön szerzett jövedelem, de azt a személyijövedelemadó-bevallásban fel kell tüntetni (az 1253-as bevallás 44. sora). Ha év közben, tehát nem január 1-jétől, vállalunk külföldi munkát, akkor az itthon szerzett jövedelmek után szja-bevallást kell benyújtania.
Hogy az élet ne legyen olyan egyszerű, a külföldön megszerzett jövedelmet, illetve a megfizetett adót forintban kell feltüntetni, az átváltáshoz pedig a jövedelemszerzés napján érvényes MNB árfolyamot kell alkalmazni (gesztusként alkalmazhatjuk a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes árfolyam is). Ez enyhe őrületnek hangzik elsőre, mert ezek szerint minden hónapban külön vezetgetni kellene, hogy mi volt az MNB árfolyam, vagy az adóév végén visszakeresni… hát nem tudom.
Ennél már csak az a nagyobb kín, ha olyan országban dolgozunk, amellyel nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, ilyenkor ugyanis elvileg a külföldi munkaviszonyból származó jövedelmet 16 százalék személyi jövedelemadó terheli Magyarországon is. (Akit érdekelnek az ilyen finomságok, annak még ideírom, hogy a megállapított belföldi adó összegét csökkenteni lehet a külföldön megfizetett adó 90 százalékával, de legfeljebb a külföldi jövedelem adóalapjának 16 százalékával.)
Fontos link
Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása, és járulékkötelezettsége
Magyar Nemzeti Bank árfolyamok
Egészségbiztosítás
No, egy másik érzékeny téma, pedig elvileg nem bonyolult. Az alaphelyzet az, hogy mindenképp biztosítottnak kell lenni valahol. Az Európai Unióban ez még viszonylag egyszerű is, mert ott csak egy országban kell fizetnünk, a problémát ismét azok az országok jelentik, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatást elkerülő egyezménye, ilyenkor ugyanis mindkét helyen fizetni kell tb-t.
Bejelenteni a bejelentendőt a külföldi munka megkezdésétől számított 15 napon belül kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.
A bonyodalmak akkor keletkeznek, ha ideiglenesen megyünk csak külföldre dolgozni (és az az érzésem, elég sokan vagyunk így), és nem jelentkezünk ki a magyarországi lakcímről (ezzel meg még többen). Ha addig magunk fizettük a tb-járulékot (ami 2014 végén havi 6810 forint), akkor be kell jelentenünk a NAV-nál, hogy külföldön dolgozunk, és ott is fizetjük a tb-t, ezért szüneteltetjük a befizetést.
(Csupán zárójelben jegyzem meg, hogy ha olyan országba költözünk, mellyel nincs kétoldalú egyezménye Magyarországnak – és ilyen például az Egyesült Államok is -, ha megmarad a hazai állandó lakcímünk, akkor fizetni kell mindkét országban a tb-t. Ha ezt nem tesszük, akkor az adóhatóság öt évre visszamenőleg bármikor büntethet, így az évek során elég kellemetlen összeg is összejöhet.)
Visszatérve az Európai Unióhoz, ha a munkáltatón keresztül vonták le a tb-t, akkor viszont az OEP-nél kell bejelenteni a változást (négyszögletű kerek erdő legyek, ha tudom, miért e különbségtétel…). Nyilván ha külföldön nem fizetünk tb-t, akkor marad a magyar kötelezettség (mert ugye biztosítottnak lennünk kell valahol), és ekkor lép a képbe az…
Fontos linkek
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
14T1011 számú adatlap
Európai Egészségbiztosítási Kártya
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltásával olyan ellátást kapunk külföldön, mintha az adott tagállamban lennénk biztosítottak. Ez határátkelés esetén értelemszerűen addig érdekes (addig ellenben nagyon), amíg nem találunk munkát és nem válunk biztosítottá az adott országban. Mindenképpen érdemes tehát kiváltani (azt viszont nem árt tudni, hogy a kártyát csak az adott állam tb-szervével szerződött szolgáltató fogadja el).
Nem árt ha tudjuk, mielőtt nekivágunk, hogy az adott tagállamban milyen ellátásra milyen önrészt / kötelező hozzájárulást kell fizetni, ezt ugyanis nyilván velünk is megfizettetik, így érhetnek kellemetlen meglepetések.
A kártya (egyébként ingyenes) kiadásának előfeltétele, hogy legyen érvényes biztosításunk, jogosultak legyünk egészségügyi szolgáltatásra, ezt a kiállításkor természetesen ellenőrzik is. Igényelni postán és személyesen lehet, kell hozzá személyazonosságot igazoló okmány, lakcímigazolás, TAJ-kártya. A kártya 3 évig érvényes.
Fontos linkek
OEP az Egészségbiztosítási Kártyáról
Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylőlap
Gyerekkel külföldre
A gyerekkel történő határátkelés sok szempontból külön sport, bár március óta könnyített, ugyanis a korábbiakkal ellentétben az új Ptk. szerint már nem kell a gyámhivatal jóváhagyását megszereznünk, elég a mindkét szülő által aláírt nyilatkozat, amit a jegyzőhöz kell benyújtani.
Rossz (de logikus) hír, hogy ha külföldön élünk, akkor sem Gyermekgondozási segélyt (gyed), sem Terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás) nem kapunk, pontosabban csak akkor, ha az az adott országban jár, mivel annak az országnak a jogrendje érvényes ránk, ahol biztosítva vagyunk (függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakunk / tartózkodunk).
Fontos link
Szociális és Gyámhivatal
Ez volt a törvényi része a dolognak, most ti jöttök és írjátok meg, mi a gyakorlat…
Ha van kedvetek, küldjetek képeket arról, miként készülődik a környezetetek a karácsonyra. Ezek lehetnek kirakatok, utcai díszítések, de nagyon örülök annak is, ha a saját készülődésetekről küldtük képet. Karácsonyig még van három hétvége, szerintem hangulatos posztokat lehetne addig összeállítani. A fotókat (némi hosszabb-rövidebb szöveggel) a szokásos hataratkelo@hotmail.com címre várom!
A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.
Az utolsó 100 komment: