A mai poszt alighanem kicsit kilóg a sorból, hiszen szerzője, Leslie rengeteg munkahelyen dolgozott már, és mint írja, vagy dolgozik és spórol, vagy a munka mellett félretett pénzt költi. Érdekes sors, sok tapasztalattal.

„Gyerekkoromtól készültem a gasztroágazat meghódítására. Lagziban, keresztelőn vagy hasonló családi megmozduláson, kultúrházban, csárdában, étteremben már nem lehetett kizavarni a konyha-söntés-tálaló háromszögből. Vasárnapi ebédfőzésnél kizárólagos joggal rendelkeztem a grízgombóc, rántott hús /panírozás/, káposztasaláta-lé elkészítésére, mindenki megelégedésére.

Teljesen nyilvánvaló volt a középiskola választása, kettő volt az országban, nekem a vidéki jutott, irányított volt a felvételi. A suliban a nyolc félévből négyszer húztak meg, egy kivétellel mindig nyelvből, orosz és német vegyesen, nem tudtam mit kezdeni a hülyébbnél degeneráltabb témákkal. A végén aztán (nagy meglepi) csak leérettségiztem jó minősítéssel.

Aztán elkezdtem pincérkedni, nagyapám segítségével, bekezdtem az első „felnőtt" melóhelyen, 960ft. havi fizuért, napi 14 óra, szabadnap nélkül. Az első napon 380 forint lett a jatt, a sör 15 forint, a halászlé 29 forint, a legdrágább kaja a rántott harcsa 72 forint volt!

Suli után, ősszel pedig exanyósi beajánlással bekezdtem a világhírű téli-nyári gyógyvizes üdülőhely frissen megnyílt csárdájában, mint a legmagasabb végzettségű pincér gasztroszakember.

Nem jött be a kifőzde

1991-ben aztán próbálkoztam maszekként kifőzdével a Balatonnál, de nem jött be. Biztos voltam benne, hogy én kaját-piát akarok eladni és nem nyomtatványokat töltögetni. 300 ezer forint profittal és még 2 év opcióval visszaadtam a más szerinti „aranybányát"és elkezdtem érdeklődni Ausztria felé.

1992-ben sikerült egy Németországba távozott magyar kolléga helyén kezdenem Bécs alatt, kisvárosi top olasz étteremben mint segéd (viccesen letzte dreg)! Ott már akkor százalékra kaptuk a pénzt, fix fizu nem volt, havi 15 nap melóra 13-15 ezer schilling jött be.

Kettő év után megint szabira mentem, de most már 6 évre! 2000-ben kezdtem újra, immár szezonálisan Vorarlbergben. Ezt a hotelpincéri állást már magyar újságban találtam december közepén, másnap kopogtam az ajtón 1200 kilométerrel odébb.

Tisztelik, ha tudod, mi a kötelességed

Olcsó üzemű (HTO) diesel verdával jártam, tudtam jól, hogy sokszor az első nyer. Tudtam vinni magammal a kezdésre mosogatót is, azt is kerestek, nagyon tetszett nekik. Aztán 3 hét után elkezdődött, ami azóta már sokszor. Már nem volt jó, ami előtte jó volt, mindenbe belekötöttek. Felgyógyult a beteg pincérjük, így kierőszakolták a felmondást. Mi meg léptünk.

Ahogy azóta is: mindig megmondom nekik a végén, hogy tisztában vagyok a munkaügyi törvényeikkel, normális összeget akarok a papír alján látni és fájdalommentesen elválni. Eddig mindig bejött, tisztelik, ha tudod mi a kötelességed és a hozzá tartozó jogaid!

2005-ben Pesten vállaltam munkát (pénzmosoda) üzletvezetőként,16 hónap meló jó tanulópénz volt, majd ugyanott 16 hónapig éltem abból, amit megkerestem!

Talán feltűnhetnek a hosszú szabik, de nálam így megy mindig, vagy dolgozom és spór, vagy nem és költöm! 30 éve vagyok aktív, ebből 12 a meló. Szólózok, se család, se gyerek, se hitel, se menő verda-telcsi-ház-cuccok! 9 hónapot biciklizem, majd' mindenhova elvisz, persze vidéken.

Tavaly nyáron 4 melóhelyem volt 4 tartományban, 5 hónap alatt dolgoztam összesen 40 napot, így maradt max.1000 euró. Volt olyan 9 hónap, hogy 6 állásom volt 3 országban!!

Újrakezdtem szinte a nulláról

Most váltottam a hotelmelóból a gasthausra, tegnap volt a 11. napom, nagyon bizakodom, rám férne már valami jó is, de nem panaszkodom. Egyedül vagyok magyar a konyhán, 4 cseh szaki, jó fejek, a tulajok szintén, 1687 óta a család birtokában a Post-Gasthaus, a legmodernebb berendezésekkel, a legjobb kassasystem, amit valaha láttam.

2009 óta volt vagy 20 állásom, akkor kezdtem újra, szinte a nulláról, azóta az 500 eurós autót 1500-asra cseréltem és van a kontón annyi, hogy pár hónapig nem lehet baj!

Amit viszont nem hittem volna, ha nem a saját szememmel látom, hogy az elmúlt években találkoztam melóhelyen magamkorú olyan férfiakkal-nőkkel, csakis Kelet-Magyarországról, akik NULLA nyelvtudással mosogattak, szobalánykodtak 1200-1400euróért és akkor voltak ELŐSZÖR! Ez azt jelenti, hogy a jó melósra mindig van igény. Rokon-ismerős letárgyalta nekik németül, aztán már csak meló számított!"