Határátkelő

Mennyire lehet megismerni egy országot egy év alatt? Sok vagy kevés ennyi idő? Vera posztjából kiderül, ő mennyire jutott, mit tapasztalt az egészségügyben, a munkahelyen, az emberi kapcsolatok terén. Előzetesnek legyen elég talán annyi, hogy meglehetősen vegyes év volt, rengeteg újdonsággal, váratlan fordulatokkal – de most már átadom a szót a szerzőnek, mondja el ő. (A képeket most is köszönöm.)

Nem csak a másikat, hanem magát a rendszert is – derül ki Péter legfrissebb londoni posztjából (ami a Londonban, sej... sorozat része), ami az ottani lakásbérlési helyzetről és persze a magyarként kissé szokatlan technikai dolgokról is szól, mint a fordítva működő villanykapcsoló, vagy azok a rémes csapok.

Manó két éve indult el külföldre munkát keresni, és itt, a blogon az első időszaktól kezdve követhettétek az életét az első hetektől kezdve a tervezgetéseken át egészen az ügyintézésig. A mai posztban kiderül, hol is tart két év után.

Te is hasonló helyzetben vagy? Ötven fölött indultál el külföldre? Írd meg a történeted a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

A kép illusztráció

Mese lenne a mai poszt? Egyáltalán nem az, hanem a valóság, a külföldre költözés nehézségeivel, az árakkal, fizetésekkel, és persze a beilleszkedésekkel. Szerzőjét, Wien74-et kommentekből ismeritek, most jöjjön a története is. (Köszönöm a képeket is!)

A lakásbérlés minden határátkelés egyik legérzékenyebb pontja, hiszen túl azon, hogy ez komoly anyagi terhet ró az emberre, nagyon fontos előre tájékozódni is, hiszen ahány ország, annyi szokás. Ma Hollandiát nézzük meg közelebbről, aztán kiderül, hogyan telik egy nap egy amerikai daycare-ben, végül a vándorlelkekről elmélkedünk kicsit a szokásos heti ajánlóban.

(Fotó: pixabay.com/modi74)