Határátkelő

Igazi különleges utazásra invitállak titeket ma – pontosabban nem is én, hanem Hari Seldon, aki egy szuper családi út emlékét eleveníti fel jó sok képpel, és (ami nekem legalább ennyire tetszett a posztban) jó sok történelmi érdekességgel, információval. Szóval ezen a héten már pénteken megkezdjük a hétvégét, méghozzá kifejezetten a szerző kérésére. Indulhatunk?

Chambord 

Az újrakezdés képessége alighanem egyike a legfontosabb tulajdonságoknak egy ember életében, pláne, ha határátkelőről van szó. Nitnitnit Brüsszelben él a férjével, nem is először írt nekünk, lássuk hát, mi történt velük az elmúlt jó két évben! (A képeket köszönöm neki.)

A szépséges volt nappalink

A mesékben feltétlenül úgy van, hogy a lány és a fiú találkoznak egymással, egymásba szeretnek, összeházasodnak és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Szerencsére azért a valóságban sem olyan ritka dolog ez, csak éppen néha akadnak nehezítő tényezők. Például az, ha a lány magyar, a fiú pedig dél-afrikai. Zsófi és André esetében éppen ez a helyzet, velük beszélgettem arról, milyen is az élet egy ilyen vegyespáros tagjaként. (Ha korábbi hasonló történetekre vagy kíváncsi, akkor itt olvashatod el őket.)

Ha te is egy vegyespáros egyik tagja vagy, és szívesen mesélnél az örömökről és nehézségekről, ne habozz: írj a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Minden harmadik magyar gondolkodik azon, hogy külföldön folytatná az életét, amivel Európában listavezetők vagyunk, csak a görögök között ilyen magas még az elvándorlási kedv, és az olaszok vannak velünk egy ligában. Bár a magyar fiatalok között csökkent a költözési vágy, még mindig majdnem minden második külföldre vágyik. (Igen, tudom, megint számok, de egyrészt ez érdekes, másrészt elgondolkodtató. És régen volt ilyen poszt. És nem, nincs benne Brexit. Sem pszichológus.)

Az egyetemi évek mindenképpen meghatározók egy ember életében, pláne, ha azokat egy teljesen más kultúrában töltheti el. A mai poszt szerzője, Lili például Dániába jutott ki, ami rengeteg előnnyel jár. Ezzel együtt a beilleszkedés első időszaka neki sem ment zökkenők nélkül. (A képeket köszönöm a szerzőnek!)