Határátkelő

Az életben három dolog biztos: a halál, az adó... és a hajózás. Ezt nem én találtam ki, hanem Natussshka, aki viszonylag váratlanul ismét egy hajós munkában találta magát. Az ő kalandjai mellett megnézzük, hol tartanak ausztrál körútjukkal az Ausztrália A-tól Z-ig szerzői, végül (hogy teljes legyen a „világvége kör”) kirándulunk egyet Japánban is.

Nem tudom, hányan hallottatok már a purépecha népről, én őszintén szólva semmit nem tudtam róluk, amíg el nem olvastam Zoltán posztját, melyben Mexikó eme (talán kevéssé látogatott) vidékére kalauzol el – természetesen rengeteg fényképpel.

Purépechák mutatják be egyik ősi táncukat

Éttermi kalandozások következnek Magyarországról és Angliából, méghozzá Digger billentyűzetéből és képeivel. Tudom, sokan kezditek a napot a blog reggeli olvasásával, aminek ma lesz némi veszélye a kalóriák szempontjából. Én szóltam… Természetesen utána jöhetnek a vélemények a jó és rossz éttermi tapasztalatokról Magyarországon és bárhol máshol!

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a mai egy olyan téma, ami elég jól megmutatja, milyen különbségek vannak két ország között. A két ország ebben az esetben Hollandia és Magyarország, a téma pedig a melegség kérdése, amit Zita vet fel az amszterdami Pride kapcsán. Előre szólok, hogy egymás tisztelete ma fokozottan érvényes. (A képeket köszönöm neki.)

Fiatalon, akár kalandvágyból belevágni a határátkelésbe egészen más, mint ha az ember erre 40 fölött kényszerül rá. Ilyen történet persze volt már a Határátkelőn, most azonban csavarunk rajta egyet, ugyanis egy szintén határátkelésre kényszerül spanyol, Nuria gondolatait osztom meg veletek. Mit mondjak, nincs új a nap alatt... 

Ha te is hasonló helyzetben vagy, és 40 éves korod után lettél határátkelő, írd meg a történeted! A cím hataratkeloKUKAChotmail.com.