Határátkelő

Aligha túlzás azt állítani, hogy Király Gábor az egyik legnépszerűbb még aktív labdarúgó Magyarországon, és a melegítőnadrágjáról is elhíresülve külföldön is sokan ismerik a magyar válogatottsági rekordert. 

Nekünk persze nem csak ezért érdekes, hanem azért is, mert 1997-től 18 éven át külföldön (Németországban és Angliában) élt és sportolt a legmagasabb szinten, tehát nagyon sokat megtapasztalt maga is a határátkelés örömeiből és nehéz pillanataiból egyaránt, hogy aztán 2015-ben hazatérjen szülővárosába, Szombathelyre. 

Túlzás nélkül blogtörténelmi pillanat következik, hiszen az alábbiakban exkluzív interjút olvashattok Király Gáborral határátkelésről, külföldi életről. A kérdéseket Tamás tette fel, köszönöm a munkáját!

Zoltán története bizonyos mértékig tipikus: adott egy agyonhajszolt, kifacsart ember, aki emiatt elveszíti a munkáját, és mivel már közelebb van a hatvanhoz, mint az ötvenhez, nem is talál másikat. A már egy ideje Ausztriában élő család régóta hívja, így úgy dönt: belevág. A történet viszont innen már talán kevéssé tipikus, viszont elgondolkodtató – én remélem, jön a folytatás.

Te is hasonló cipőben jársz, 50 fölött lettél határátkelő? Oszd meg a történeted velünk, jelentkezz a hataratkeloKUKAChotmail.com címen!

Új-Zéland sokak számára a nyugalom szigete, aminek elég komoly hátránya, hogy rendkívül messze van (Európából nézve ugye nagyjából a világ végén), ami miatt nehezebben mozog az ember, és persze drága is a költözés. Mégis vannak, akik sikerrel próbálkoznak, akár három gyerekkel is – mint a mai poszt szerzője, Zsuzsa és családja. Lássuk, nekik hogyan sikerült!

Olyan helyre kirándulunk ma, ahová szerintem elég kevés magyar jut el: az amazonasi esőerdőbe. Természetesen Ági jóvoltából, akinek kalandjai előző részét érdemes elolvasni, ha még nem tetted, hiszen bár a poszt önállóan is élvezhető, még jobb, ha a fonalat felvéve ülünk be mellé a csónakba. (A rengeteg képet természetesen ezúton is köszönöm.)

A minap a neten keresgélés közben futottam bele a címben megfogalmazott kérdésbe, és az arról szóló írásba. Noha elsőre nem tűnt túl izgalmasnak a téma, amikor jobban belegondoltam, rájöttem, rengeteg érdekes kérdés merül fel a kétnyelvűséggel kapcsolatban, amire ráadásul a tudomány is eltérő válaszokat ad. Szóval arra gondoltam, ma beszélgethetnénk arról, vajon mikortól számít kétnyelvűnek valaki, mennyire része ennek a nyelv ismeretén kívül más (például a kultúra, a világlátás) értése és ismerete?