Mióta a határátkelés igazán beindult (mondjuk nagyjából a 2010-es évek elejétől), állandóan azt hallottuk, írtuk, hogy ugyan a fizetések jóval magasabbak Európa nyugati felében, de az árak is azok. Nos, úgy tűnik, 2022 őszére ez már nem feltétlenül igaz.

Egy croissant ebben a holland szupermarketben 35 eurócent, hármat kapsz 1 euróért

Az utóbbi hetekben mindenféle statisztikák jelentek meg arról, hogy mennyivel drágultak az élelmiszerek Európa különböző országaiban. Márpedig ezen a téren Magyarország (és a közép-kelet-európai régió) finoman szólva sem teljesít jól. 

Hogy mennyire nem, azt az ezen a linken található táblázat elég jól megmutatja. Ha kivesszük az extrém pocsék helyzetben lévő Törökországot, akkor a 2021 és 2022 szeptembere között eltelt 12 hónapban egész Európában Magyarországon drágult a legjobban az élelmiszer, 37,6 százalékkal. Erősen elgondolkodtató, hogy ez közel 6 százalékponttal több, mint Ukrajnában...

Ha a szomszédos országokat nézzük, akkor még elgondolkodtatóbb a helyzet: Szlovákiában 23,3, Szerbiában 20,4, Horvátországban 19,2, Romániában 19,1, Szlovéniában 14,4, Ausztriában 13,1 százalékos volt a drágulás. Az uniós átlag pedig 13,99 százalék.

Ez már önmagában sem túl örömteli, ám a mi szempontunkból az igazán érdekes az, hogy ez egyben azt is jelenti, Nyugat-Európában nagyon sok helyen immár olcsóbb az élelmiszerek egy jó része, mint Magyarországon.

Az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint idén augusztusban a kenyér ára átlagosan 18 százalékkal volt magasabb az EU-ban, mint egy évvel korábban. (Az azt megelőző egy évben 3 százalékos volt a drágulás.)

A legrosszabb a helyzet Magyarországon, ahol egyetlen év alatt 66 százalékkal (!!) drágult a kenyér, minket Litvánia (33 százalék), valamint Észtország és Szlovákia (egyaránt 32 százalék) követ.

Ezt látva megkértük egy Hollandiában élő ismerősünket, hogy menjen be a hozzá legközelebbi szupermarketbe és nézzen körül. Nos, csinált pár fotót, amiból kiderült, hogy például a croissant darabja 0,35 euró, de gyakorlatilag folyamatos a „3 croissant 1 euró” akció és ugyanez igaz a ciabattára is. Ez azt jelenti, hogy Hollandiában, Amszterdam mellett nagyjából 420 forint 3 croissant, azaz darabja 140 forint. (Az ott nagyon népszerű Albertben egyébként 4 darab 1 euró és ezzel már 105 forint környékén járunk.)

Kapásból megnézve (online, mert ugye máshogy nem nagyon tudjuk...) az árakat, a vajas croissant a Lidlnél 199 Ft, a Tescónál 129 Ft, a Sparnál 159 Ft. (Persze mivel ez online, lehet némi eltérés.)

Szóval nehéz pontos képet festeni, de talán nem állunk nagyon távol a valóságtól, ha azt írjuk, a magyarországi élelmiszerárak ma már semmivel sem alacsonyabbak, mint a nyugat-európaiak.

Megkérdeztünk több embert is (és persze ez megint nem tudományos alaposságú, reprezentatív felmérés), és a legtöbben azt mondták, hogy az ő benyomásuk is az, hogy semmivel nem kerül többe bevásárolni adott nyugati országban, mint Magyarországon.

Akad olyan ismerősünk, aki alig több, mint egy hónapja ment Spanyolországba, pár hónapig tervez ott lenni, ő azt mondta, szerinte ő olcsóbban kijön a bolti bevásárlással, mint Budapesten.

Összességében nagyon úgy néz ki, a magyarországi (és általában a régiós, ami alatt most a volt szocialista országokat értjük) élelmiszerárak utolérték, sőt, sok esetben meg is haladták a nyugatiakat. És akkor a minőségről még nem is beszéltünk.

Hogy mindez hova vezet, az nagyon nagy kérdés. A legrosszabb forgatókönyv szerint komoly feszültségeket is kelthet Európa kettészakadása, hiszen a fizetések ugyan eddig is alacsonyabbak voltak ebben a régióban, mint nyugaton, ám legalább azt lehetett mondani, hogy a megélhetés is többe kerül.

A lakhatás ugyan sok esetben még mindig drágább Nyugat-Európában, ugyanakkor az élelmiszerek már nem feltétlenül. Egy korszak végét látjuk?

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.