A kérdésre sokféleképpen lehet válaszolni, és a válasz is sok mindentől függ persze. Ha a nyitottságot úgy értjük, hogy mennyire hajlandók a magyar családok külföldi gyereket befogadni, akkor a helyzet kifejezetten jónak tűnik.

Legalábbis ha abból a friss országos felmérésből indulunk ki, amiben azt vizsgálták, a magyar családok mennyire szívesen fogad(ná)nak be külföldi cserediákokat.

Nos, az eredmény szerint tízből nyolcan (egészen pontosan 77,9 százalék) szívesen vár otthonába külföldi, középiskolást. Érdekes, hogy az ilyen programokat bonyolító AFS online kutatása alapján minden negyedik megkérdezettet az adott ország kultúrájának megismerése motiválna és nagyjából ilyen arányban fontos a nyelvtanulás is.

A válaszadók ötöde (19,8 százaléka) szívesen szerezne jó élményeket egy cserediáknak, míg a megkérdezettek 16,3 százaléka így szeretné közelebb hozni a saját gyerekét a cserediákok életéhez.

Honnan jöjjön?

Érdekes kérdés, hogy vajon számít-e, honnan érkezik a cserediák. Nos, a megkérdezettek több mint fele (52 százaléka) azt mondta, neki teljesen mindegy.

A második legnagyobb csoport (16,6 százalék) leginkább európai középiskolást látna szívesen az otthonában, két nagyobb csoport még (9-9 százalékkal) az ázsiai és az észak-amerikai kontinens.

A fogadócsaládnak is jó

Érdekes, hogy minden negyedik megkérdezett szerint a cserediákok érkezése leginkább a családtagok kapcsolatteremtési készségét fejleszti, és nagyjából ugyanennyien gondolják úgy, hogy az együttműködési készséget és a toleranciát is erősíti.

Az is érdekes, hogy csak 18 százalék vélekedik úgy, hogy egy cserediák a fogadócsalád nyelvtudását javítja leginkább – mondjuk ez utóbbi lehet, hogy azért, mert akik külföldi fiatalt fogadnak be, azok már eleve beszélnek valamilyen nyelvet.

Hét ok, amiért jó cserediáknak lenni

Korábban az AFS magyar cserediákjai szedtek össze hét okot arra, miért jó külföldön élni hosszabb-rövidebb időt.

Önállóság

A legtöbb cserediák számára már az utazás sem kis kaland (pláne, ha az úticél Európán kívül van), de az önbizalmat talán még ennél is jobban növeli az, ha képesek beilleszkedni a kinti középiskolába.

Beilleszkedés

Beilleszkedni nem könnyű, ám ha sikerül, az nagyon sokat jelent az ember további életében is. A legjobb, ha külföldiként nyitottan állunk a helyiekhez, kezdeményezzük a barátságot és figyelünk rájuk, mivel így minket is könnyebben elfogadnak majd.

Különleges ételek

Nyilván elsősorban az egzotikusabb országokban lehet igazi különlegességekkel találkozni (olajban sült zöld banán…), de azért Olaszországban is belefuthatunk mondjuk a darált lóhúsba vagy Finnországban a grillezett rénszarvashúsba.

A magyar kultúra népszerűsítése

Ez történhet akár a gasztronómián keresztül (lecsó, pörkölt…), vagy ének, tánc tanításával. „Menő volt, amikor több tucat külföldi belemerült az általam tanított tánclépésekbe, és órákon át jól szórakoztak a magyar népzenére” – mondta korábban az indiai életet kipróbáló Pinczési Dávid.

A magyartól eltérő szokások

Minél távolabb megyünk, annál nagyobb a kultúrsokk. Varga Flórát Tokióban például az úgynevezett csoport-orientált japán társadalom nyűgözte le, amikor osztálytársa kérdés nélkül megszakította a saját beadandójának írását, hogy neki segítsen.

Rengeteg barát a nagyvilágból

A cserediákok a megérkezésük után a figyelem középpontjába kerülnek új iskolájukban, rendszerint csodájukra jár a befogadócsalád teljes rokonsága, akiket minden érdekel a magyarországi életükről, családjukról, kultúrájukról és szokásaikról. Mivel az új ismerősök rengeteg személyes információt megosztanak, érzelmileg is nagyon közel kerülnek egymáshoz.

Jól mutat a CV-ben

Nyilván egy jól elsajátított nyelv eleve sokat nyom a latba, de az is fontos lehet a későbbiekben, hogy könnyen megtalálják a közös hangot a más kultúrájú munkatársakkal, nyitottan állnak az újdonságokhoz és képesek önállóan dolgozni.

(Fotó: pixabay.com/Sprachschuleaktiv)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!