Amikor az ember egy új országba költözik, rengeteg „első” lesz az életében, legyen az ügyintézés, lakáskeresés és még sorolhatnánk. A legfontosabb azonban talán az első benyomás az emberekről. Így van ez Alexander szerint Svédország és Stockholm esetében is.
„Az otthonról végzett munka és az utazási korlátozások korszakában a napjaim csúcspontját a stockholmi csavargások jelentették és jelentik. Az egyik előnye annak, ha az ember új városba költözik az, hogy egy ideig olyan érzése van, mintha egy hosszú hétvégét töltene csak el valahol.
Így aztán Stockholm utcáin barangolva megpróbálom élvezni az újdonság erejét, mintha csak először látogatnék a városba.
Az mindenkinek feltűnik, milyen szép a város. Egyfajta keverék Amszterdam és Bécs között, vonzerejét csak növeli, hogy különböző részei más és más hangulatot árasztanak.
Ez különösen akkor jó, ha az ember mozgástere a gyalog bejárható körre szűkül. A hipszter fikát keresed? Akkor irány Söderben a Bröd & Salt. A menőbb vonz? akkor az östermalmi Bröd & Salt legyen a célod! A lehetőségek végtelenek.
(A svéd fika nem más, mint egy rövid szünet, amikor az ember félbehagyja a munkáját és leül egy kávéra, teára, bármilyen italra.)
És hát természetesen itt vannak a stockholmi emberek, akiket persze természetes élőhelyükön a legcélravezetőbb megfigyelni. Pár dolog gyorsan feltűnik.
Bármely városban éltem is eddig, mindig belefutottam a nyilvánvalóan zavarban lévő apukába, aki egy legalább annyira összezavarodott gyereket tolt egy babakocsiban. (Természetesen vasárnap, meccsidőn kívül, általában a nyári szünetben.)
Stockholmban nem ez a helyzet: a hét bármely napján, esőben, napsütésben az utcák tele vannak babakocsit toló férfiakkal. Jó, egy részük beletemetkezik a telefonjába (talán éppen focimeccset néz rajta), ám ezzel együtt is, a gyerekek itt többet látják az édesapjuk arcát, mint máshol.
Ha már itt tartunk: a nyárral eljött az arcokat elfedő kiegészítők eltávolításának ideje is és a város (pontosabban annak lakói) ekkor sem okoznak csalódást.
Bármerre megyünk és nézünk, a járdák és a parkok tele vannak jól öltözött (és drága napszemüveget viselő) férfiakkal és nőkkel. Utóbbiak mindig elegánsak, gyakran hosszú szőke hajjal és egy kis kutyával. Magamban elneveztem ezt Abba-kinézetnek – így néznének ki az Abba énekesnői, ha ma lennének pályájuk csúcsán.
A stockholmi férfiak ugyanígy kiemelkednek az átlagból. Szinte minden alkalomra ízléses, minimum zakós viselet, svájci óra, vagy legalábbis olyan öltözet jellemzi őket, mintha bármelyik pillanatban felpattanhatnának egy hajóra nekivágni egy pár napos túrának a szigetvilágban.
Mindemellé ott van a fiatal férfiak jóképűsége (ha Alexander Skarsgård – True Blood, Tarzan legendája, Végítélet - jut valaki eszébe, akkor tudja, mire gondolok).
A város és az emberek szépségén túl külön élményt jelent, hogy maguk a stockholmiak is gyakran sétálgatnak a séta és a város felfedezésének élményéért, mintha maguk is most először látnák a városuk.”
Alexander írása először a The Local című lapban jelent meg.
(Fotó: Jessica Gow/TT)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek