Dr. Csiszár Rita több alkalommal írt már cikket nekünk a két- és többnyelvű gyereknevelésről. A Svájcban élő szakértő magyar és angol nyelvű tanácsadókönyveit több ezer családban haszonnal forgatták már, és számos külföldi magyar közösségnél megfordult előadást tartani. Ebben a cikkben Rita kivételesen nem a gyermekkori többnyelvűségről ír, hanem arról, hogy milyen hatásai vannak a minket körülvevő kultúrának a viselkedésünkre.

"A gyermekkori két- és többnyelvűségről szóló tanfolyamaimon a nyelvi nevelésről idővel mindig a kulturális különbségekre terelődik a beszélgetés. Érdekli a szülőket, hogy vajon milyen hatással van valakire, ha hosszú ideig két különböző kultúrában él. Hogyan alakítja ez a körülmény a személyiségét? A különböző nemzetiségű szülők ilyenkor a saját tapasztalataikat is megosztják a csoporttal.

Másként viselkedem, amikor görögül beszélek, mint amikor németül

Egy Svájcban felnőtt olasz származású anyuka így vélekedett: „A férjem többször szóvá tette, hogy amikor a szüleimmel olaszul beszélek, mindig nagyon hangos vagyok és folyamatosan gesztikulálok. Ha pedig vele vagyok, és svájci németül beszélgetünk, nyoma nincs mindennek. Furcsa, mert amíg nem szólt, nekem ez fel sem tűnt.”

Egy német-görög házasságba született apuka saját megfigyelésével toldotta meg a fentieket: „Nekem már kamaszkoromban is feltűnt, hogy németül mindig nagyon udvarias vagyok. Mindig mondom, hogy „bocsánat” és „kérem szépen”. Ha viszont görögül beszélek, akkor nemcsak sokkal gyorsabban és hangosabban mondom a magamét, hanem, úgy tűnik, mintha valami nyugtalanság lenne a hangomban. Valahogy sokkal durvábban hangzik az egész.”

Kevésbé vonzó a párom, amikor a másik nyelven beszél hozzám

A különböző nyelvű és kultúrájú pároknak tartott tanácsadásaimon is gyakran felmerül az egyik fél részéről, hogy talán célszerű lenne a „megismerkedésük nyelvét” (többnyire az angolt) lecserélni annak az országnak a nyelvére, ahol élnek. Hiszen a hosszú évek alatt mindketten jól megtanulták már a helyi nyelvet is, így okafogyottá vált egy plusz nyelv használata.

Ez az „észérv” azonban sokszor ösztönös ellenállásba ütközik a társ részéről, bár annak valódi okát nem tudja megnevezni. A beszélgetés során aztán tudatosul benne, hogy azért nem akar a kapcsolaton belül a másik nyelvre áttérni, mert a párkapcsolatuk nyelvére az évek folyamán sok-sok érzelmi tényező „rakódott rá”.

Rádöbben, hogy ő valójában abba a hanglejtésbe, hangszínbe, kiejtésbe, stb. szeretett bele. Amikor a párja a másik nyelven beszél hozzá, az furcsa, sőt idegenül hat számára.

Néhányuk szerint a társuk vonzerejét is csökkenti a szemükben, ha a partnerük nem a megszokott nyelven kommunikál velük. „Az az érzésem, mintha a másik nyelven nem is ugyanaz az ember lenne”, mondják az érintettek.

Vajon milyen okok húzódnak meg ennek az érdekes jelenségnek a hátterében? Valóban megváltozik valakinek a személyisége, amikor nyelvet vált? Az is érdekes, hogy míg egyes kétnyelvűek tudatában vannak annak, hogy másként viselkednek, sőt más érzéseik is vannak, ha az egyik nyelvet használják, mint amikor a másikat beszélik, addig mások egyáltalán nem érzékelik (önmagukon) ezt a különbséget.

Mit mondanak a kutatási eredmények?

Vajon megerősítik-e a kutatási eredmények a hétköznapi megfigyeléseinket és a szülők beszámolóit? Nézzük meg, hogy mire jutottak ebben a kérdésben a kutatók!

Egy klasszikusnak számító kísérletben a kísérletvezető félbehagyott mondatok befejezésére kérte az USA-ban felnőtt, japán származású kísérleti alanyokat. Egy hosszú teszt különböző részeiben angolul és japánul „rejtették el” ugyanazokat a megkezdett mondatokat.

A kétnyelvű és kétkultúrájú egyének más-más módon fejezték be őket, aszerint, hogy az adott kijelentés milyen nyelvű volt. Tehát, amikor az egyik válaszadó azt a mondatot olvasta japánul, hogy „amikor a saját vágyaim szembemennek a családom elképzeléseivel… akkor azt japánul így fejezte be: „az nagy szomorúságot jelent számomra”. Míg ugyanezt a mondatot angolul olvasva, angolul úgy folytatta: „azt csinálok, amit én akarok.”

A kutatók megfigyelték, hogy a japán nyelvű válaszokban sokkal több érzelmi elem szerepelt. A kísérleti személyek gyakran említést tettek a családtagjaikról, a közösséghez tartozásról, a szeretetről, illetve annak elvesztéséről. Az angol nyelvű válaszokban az emberi kapcsolatok sokkal hivatalosabbak és hidegebbek voltak.

Egy másik vizsgálatban olyan képeket mutattak a hosszú évek óta USA-ban élő francia származású kísérleti alanyoknak, amelyeken többféleképpen értelmezhető jelenetek voltak. Ezekhez kellett a résztvevőknek kis történeteket kitalálniuk angol és francia nyelven.

A kísérletet úgy tervezték, hogy a különböző nyelvű „mesélések” között 6 hetes időtartam legyen. A kutatók felfigyeltek rá, hogy a résztvevők a két különböző nyelven más típusú történetekkel álltak elő.

Az egyik hölgy például franciául azt mesélte, hogy a képen látható férfi azért távozik otthonról az éjszaka leple alatt, hogy egy másik nőért hagyja el a feleségét.

Ugyanez a résztvevő, ugyanarról a képről (6 héttel később) angolul azt mesélte, hogy a férfi azért megy el otthonról este, hogy egy távoli főiskolán továbbtanuljon, és ezáltal jobb kereseti lehetőségei legyenek. Ezt a tervét a felesége is támogatja.

Egy 40 évvel későbbi, 2008-as felmérés a fentiekhez hasonló eredményt hozott. Abban mexikói származású amerikai nőket kérdeztek meg többek között arról, hogy a különböző reklámokban szereplő nők mit csinálnak, valamint hogyan érzik magukat abban a szerepben.

Ugyanazok a válaszadók itt is különbözőképpen írták le a reklámokban látható nők jellemzőit, attól függően, hogy a kísérlet nyelve spanyol vagy angol volt-e. (A két vizsgálat között 6 hónap telt el.) A válaszaik jól tükrözték a mexikói és az amerikai társadalom női szerepekkel kapcsolatos eltérő elvárásait.

A megoldás a nyelvvel szorosan összefonódó kultúrában van

És akkor térjünk vissza a címben feltett kérdésre! Megváltozik-e a kétnyelvű személyisége, amikor egyik nyelvről a másikra vált? A kutatók szerint a válasz egyértelmű: nem.

De akkor mi történik? Az, hogy a nyelvelsajátítás során nemcsak a nyelvet tanuljuk meg, hanem a szocializáció folyamatában szinte észrevétlenül „növünk bele” az adott kultúrára jellemző viselkedésmódokba és értékrendbe.

Megtanuljuk, hogy mi a kívánatos vagy éppen az elutasított viselkedési mód, és milyen írott és íratlan szabályok irányítják a mindennapokban az életünk legkülönbözőbb területeit. Ha valaki két (vagy több) kultúrában teszi ezt, akkor értelemszerűen két (vagy több) kulturális szabályrendszert sajátít el.

Amikor az egyik nyelvet használjuk (szóban vagy írásban), akkor az ahhoz a nyelvhez tartozó kultúra-specifikus viselkedésmód, értékrend, szokások, stb. aktiválódnak bennünk.

Ha a kétkultúrájú beszélő nyelvet vált, akkor megváltozik az általa használt kulturális referenciarendszer is. Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy a fenti vizsgálatokban szereplő egyének némileg eltérő véleményt fogalmaztak meg ugyanarról a témáról, attól függően, hogy milyen nyelven kérdezték őket.

Csak a kétnyelvű és kétkultúrájú egyéneket érinti

Ez a jelenség csak azokat érinti, akik nemcsak kétnyelvűek, de kétkultúrájúak is, tehát gyerekkoruk óta két különböző kultúrában nőttek fel, vagy az életük egy jelentős részét egy másik kultúrában töltötték. (Aki pl. csak az iskolában tanul egy idegen nyelvet – bármilyen magas szinten birtokolja is azt, – az nem él át hasonlókat.)

És miért nem észleli magán mindenki ezt a jelenséget? Úgy tűnik, hogy az érintett kétkultúrájú egyének közül is csak az átlagon felüli érzelmi és szociális adottságokkal rendelkezők veszik észre önmagukon a viselkedésváltozást, amikor nyelvet váltanak.

Vajon hosszú távon milyen hatásai vannak annak az élethelyzetnek, ha valaki két- vagy több kultúrában éli a mindennapjait? Várhatóan hogyan formálja mindez gyermekeink személyiségét? Ezekről az izgalmas kérdésekről majd egy következő cikkben beszélünk.”

Akit érdekel a téma, látogasson el a Skype-konzultációt is kínáló Rita honlapjára, ahol sok érdekes riportot és podcastot talál, ráadásul a webshopban a könyveit is beszerezheti.

Barangold be velünk az egész világot!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.