Miközben Magyarországon kissé kaotikusan zajlott a hétvégén az oltás, a franciaországi Nizzában ugyanezen idő (na jó, két és fél nap) alatt 12 ezer lakos kapta meg a Covid-19 elleni védőoltást. A nizzai Francis egyik azoknak, akik a kampány keretében szombaton megkapták az első adag vakcinát. (A képekért külön köszönet.)

„Franciaország délkeleti csücskén a múlt hétvégén és ezen a hétvégén is teljes kijárási tilalmat rendeltek el, mert a helyzet drámai. Emelkedik a koronavírusban megbetegedettek száma, a kórházak intenzív osztályai beteltek.

Ugyanakkor Nizza polgármestere, Christian Estrosi elérte: a francia kormány a tervezettnél több vakcinát juttasson ide, hogy felpörgessék az oltási kampányt.

Ezen a hétvégén 12 ezer franciát oltanak be: 4 ezret Pfizerrel és 8 ezret AstraZenecával. Előbbit a 75 évnél idősebbek kapják, utóbbit az 50 és 75 év közöttiek.

Nizza város honlapján még tavaly decemberben jelent meg, hogy lehet jelentkezni a védőoltásra, így én azonnal regisztráltam. Aztán nem történt semmi egészen idén január 5-ig, amikor is kaptam egy sms-t, miszerint ha az egészségügyben dolgozom, jelentkezhetem az első injekcióért.

De mivel nem vagyok egészségügyis, vártam tovább a soromra, egészen most csütörtökig.

Március 4-én este 9-kor kaptam egy újabb sms-t, hogy mivel az 50 és 75 év közötti sávban vagyok és feliratkoztam a védőoltásért, a francia legfőbb egészségügyi hatóság döntése értelmében jogosult vagyok az AstraZeneca vakcinára.

Megadták a linket, ahol az interneten keresztül lefoglaltam egy szombat délelőtti időpontot. A megerősítő sms még aznap, csütörtök 22 óra 59-kor megérkezett.

Másnap, péntek 15 óra 41-kor újabb sms-t kaptam, miszerint a hétvégi időpontok beteltek, és ha nem tudok menni a lefoglalt időpontban, akkor most mondjam le a megadott telefonszámon, hogy be tudjanak hívni helyettem más valakit a várólistáról.

Mivel az elhatározásom szilárd volt, ezért a lefoglalt időpont előtt már fél órával a helyszínen voltam. A Palais des Expositions (Kiállítási Palota) udvarán tömeg és zene fogadott, két fúvós és egy harmonikás egyenruhás.

Nizzai oltás zenészekkel

Fegyelmezetten araszoltunk előre, és a szabadtéri mini-koncertnek köszönhetően kellemes hangulatban. Beérve az épületbe ellenőrizték a regisztrációs számomat, a személyazonosságomat, majd a kezembe nyomtak egy papírt, amit ki kellett töltenem.

X-et tettem, hogy az elmúlt 15 napban nem voltam covidos és nincsenek szimptómáim (láz, köhögés, stb.), az elmúlt három hónapban sem voltam fertőzött, hogy nincs allergiám, hogy jelen pillanatban sincs lázam, és nem vagyok beteg, hogy nem állok orvosi vizsgálat alatt, nincsenek véralvadás-problémáim és nem várok gyereket.

Arra is nemet X-eltem, hogy még nem lettem beoltva sem Pfizerrel, sem Modernával, nem AstraZenecával. Lehetőségem lett volna az oltás előtt egy orvossal is konzultálni, de mivel mindenre nemleges volt a válaszom, ezért ezt kihagytam.

Aláírtam a nyilatkozatomat, hozzájárulva az adataim kezeléséhez, stb., majd folytattam az utamat a várva várt oltás felé. Felérve az emeletre a nyilatkozatomat átfutották, hogy mindent jól kitöltöttem és aláírtam, majd a boxok felé tereltek.

Ha jól számoltam, az emeleten 12 boksz volt, gondolom a földszinten is ennyi lehetett. Ott is sorba álltam, de a sor gördülékenyen haladt. Ahogy az ápoló beadta a védőoltást és a beoltott kilépett a boxból, a takarító lefertőtlenítette a széket, majd az ápoló intett, hogy jöhet a következő.

Belépve a boxba az ápoló elkérte a nyilatkozatomat, megkérdezte, hogy van-e valami kérdésem. Nem volt. Majd megkérdezte, hogy jobb- vagy balkezes vagyok.

Nem poénkodtam, hogy alapvetően kétbalkezes vagyok, hanem készségesen szabaddá tettem a bal felkarom és megkaptam a szurit.

Utána a nyilatkozatomra az ápoló ráragasztotta a matricát: „Vaccin COVID-19 AstraZeneca” majd udvariasan kitessékelt a boxból, hogy majd 12 hét múlva kapom a következőt.

Oltásbizonyítványra várva

Folytatva a kötelező haladási irányt, egy nagy teremhez értem, ahol 1 méter távolságra ültek a már beoltott emberek. Engem is megkértek, hogy foglaljak helyet, amíg az igazolást kiállítják. A nyilatkozatomat elszedték.

Közben önkéntesek – köztük helyi polgárőrök – jöttek mentek és kiabálták a Madame és Monsieur Beoltott nevét, kezükben lobogtatva az oltási igazolást.

Nevüket hallva a Madame és Monsieur Beoltottak a kiabálóhoz siettek, elvették az A4-es papírt, majd távoztak volna, ha éppen nem jelenik meg maga Christian Estrosi, Nizza polgármestere!

Estrosi újságírókkal

Abban a megtiszteltetésben volt tehát részem, hogy tanúja lehettem, ahogy a város első embere szemrevételezi az oltási kampányt. Noha rajta is maszk volt, úgy tűnt, hogy elégedett a látottakkal.

Kedélyesen cseverészett, miközben készítettem gyorsan a telefonommal én is pár fotót. Szóval megvártam, amíg Estrosi az újságírók gyűrűjében elvonul, és az oltási igazolást szorongatva, ami arról is tájékoztatott, hogy mit kell tennem, ha valamilyen mellékhatást észlelnék magamon, én is távoztam a helyszínről, mint boldog beoltott.”

Ha érdekelnek további nizzai és franciaországi sztorik, látogass el Francis blogjára!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.