Gyakorlatilag az Európai Unión belüli szabad költözés és munkavállalás első pillanatától kezdve jóformán követhetetlen, melyik országból hányan költöztek át egy másikba. Így van ez a magyarokkal is, így aztán másfél évtizede tart a számháború, melynek egyik központja az Egyesült Királyság.
Már csak azért is, mert sokáig a szigetország volt a magyarok egyik kedvenc célpontja: korán megnyitották a munkaerőpiacot, viszonylag sokan beszéltek angolul (vagy hitték azt magukról, amíg meg nem érkeztek) és egész jól lehetett keresni.
Azt persze soha senki nem tudta pontosan megmondani, mennyi magyar él az Egyesült Királyságban, mindenféle számok keringtek, egészen vad eltérésekkel.
Így aztán a szakemberek vagy mindenféle módszertant felhasználva próbálták megközelíteni a valós számokat, vagy elfogadták a brit statisztikai hivatal (egyébként gyanúsan alacsony) számait.
Meglepő fordulat
A hivatal (ONS) tavaly nyáron például azt hozta ki, hogy 108 ezer magyar élt akkor a szigetországban. Mivel a Brexit miatt azt lehetett feltételezni, hogy inkább el-, mintsem odaköltöznének a magyarok, így könnyen gondolhattuk azt, hogy mostanra a brit földön élő magyarok száma 100 ezer alá is csökkenhetett.
Ehhez képest nem kis meglepetést jelentett, hogy a brit belügyminisztérium minap közreadott adatai szerint december végéig. 131 120 magyar regisztrált a Brexit utáni tartós letelepedési engedélyért.
Ez több okból érdekes szám. Egyrészt mert azt jelenti, hogy 2020 utolsó negyedévében 18 790 magyar kért letelepedési engedélyt, márpedig ez a tavalyi év legmagasabb adata – jegyezte meg a Portfolió.
Másfelől (és ez az igazi meglepetés) a 131 ezer minden létező matematika szerint több, mint a 108 ezer, azaz hacsak fél év alatt nem költözött 23 ezer magyar a szigetországba (ami, lássuk be, kevéssé valószínű), akkor más magyarázat nem marad, mint hogy a statisztikai hivatal erősen alulbecsülte (mintegy 20 százalékkal) az ott élő magyarok számát.
Nem csak a magyarok
Persze ne gondoljuk azt, hogy ez valami magyarspecifikus dolog, hasonló, sőt még durvább a helyzet a románok és a bolgárok esetében is, mindkét országnál már kétszer annyian jelezték, hogy maradnának, mint ahányan egyáltalán a hivatalos adatok szerint az országban tartózkodnak.
Olyannyira, hogy gyakorlatilag a régióból minden ország esetében meghaladja a 100 százalékot ez az arány. A már említett románokon és bolgárokon kívül a csehek, a horvátok és a litvánok esetében 150 százalék, de a letteknél, a szlovákoknál és a lengyeleknél is 100 százalék fölött van, csakúgy, mint nálunk.
Mi a helyzet a hazaköltözéssel?
Ez a másik megválaszolhatatlan kérdés, és a friss adatok fényében is csak zavarosabb a kép. Nem nagyon van mihez viszonyítani (a statisztikai hivatal számait ezek szerint erős kétkedéssel kell fogadni), így aztán azt sem tudjuk, hányan hagyhatták ott az Egyesült Királyságot, azt pedig pláne nem, hogy azok közül, akik ott hagyták, hányan költöztek Magyarországra és mennyien választottak harmadik országot, például Hollandiát.
A járvány okozta válság hosszútávú hatásait egyelőre nem látjuk, márpedig a magyarok egy jó része a turizmushoz kötődő szektorokban dolgozik, ezeket pedig az elmúlt egy év eléggé hazavágta.
Ha azonban abból indulunk ki, hogy aki 2020-at végig tudta csinálni járványostól, Brexitestől a szigetországban, az jó eséllyel hosszú távra tervez, akkor nem úgy tűnik, mintha hatalmasat esne az ott élő magyarok száma.
Utazd be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(Fotó: pixabay.com/exeterdaily0)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek