Kürtőskalács, nyilazó magyarok és persze a kihagyhatatlan Balaton - vajon mit jelent ma a magyarság az Ausztriában élő gyerekek (és felnőttek) számára? A kérdésre a Salzburgi Magyar Egyesület kereste a választ, méghozzá egy videópályázat keretében. A kezdeményezés érdekes, már csak azért is, mert jól látszik, mennyire különböző élethelyzetek vannak, a gyerekek pedig mint mindig, kifejezetten érdekes és elgondolkodtató dolgokat mondtak.
A pályázat célja az volt, hogy megpróbálják elmeséltetni az Ausztriában élő magyarokkal, mit jelent nekik a magyarságuk, illetve milyen jövőt látnak maguk előtt.
A kiírás eredetileg az 1956-os forradalomhoz kapcsolódott volna, aztán mint oly sok minden mást, ezt a tervet is módosított a járvány. A tucatnyi pályamunkát a Salzburgi Magyar Egyesület és a helyi főkonzulátus értékelte.
A győztes egy 10 éves fiú, a Filzmoos-ban élő Braunstein Benett lett, akinek édesanyja magyar, édesapja osztrák. “Óriási erőfeszítéssel tartják a magyarságuk. Jár a salzburgi magyar iskolába, minden egyes alkalommal 1-1,5 órát utazik csak azért, hogy ott lehessen a foglalkozásokon és részt vehessen a magyar kultúra bevezetéséről szóló órákon” - mesélte az osztrák közmédiának Kotolácsi Mikóczy Ilona egyesületi elnök.
„Érdekes volt hallani a kisfiú szájából, hogy globálisan gondolkodik, viszont nagyon magyar szívvel. Fontos neki megőrizni a magyar identitását, ugyanakkor nagyon nyitott a világra” - tette hozzá a Salzburgi Magyar Egyesület vezetője.
„Magyar vagyok, mert a magyarok okosak”
Volt olyan pályamű, melynek felnőtt készítője gyerekeket kért arra, fejezzék be azt a mondatot, hogy „Magyar vagyok, mert…”. Itt nagyon érdekes válaszok születtek, érdekes módon a legnépszerűbb válaszok egyike az volt, hogy „szeretem a kürtöskalácsot”.
A 6 éves, Salzburgban élő Andris annyit mondott: „magyar vagyok, mert magyar az anyanyelvem. A magyarokban a magyarok nyilai tetszenek”. A 11 éves, Walsban élő Eszter a következőt mondta: „Magyar vagyok, mert szeretem a Balatont”, míg a szintén walsi, 12 éves Dani abban látta magyarságát, hogy szereti „az Üvegtigris című filmet”.
A 8 éves, salzburgi Lili: „Magyar vagyok, mert a magyarok okosak, mindenhol megtalálják az utat és nagyon segítőkészek”.
„Visszajött Magyarországra meghalni”
Angi Anita történész családja egy 800 lelkes szabolcsi faluból, Rétközberencsből indult. Édesanyja a XIX. század eleje óta a család tulajdonában álló házban (egészen pontosan a konyhaasztalon) született 1960-ban.
Dédnagymamája 1957-ben úgy döntött, elege van Magyarországból, elmegy Amerikába. Vitte magával a négy lányát is, egyikük azonban az osztrák-magyar határon visszafordult és visszagyalogolt egészen a szabolcsi faluig, mert nem akarta magára hagyni a nagymamáját.
Sokáig úgy volt, hogy maradnak, aztán 1968-ban Angi Anita nagymamája is kiment az Egyesült Államokba az édesanyja és testvérei után. Közel fél évet töltött Amerikában az akkor nyolc éves kislányával, Ibolyával (Anita édesanyjával), de nem akart maradni, így aztán az év végén (nem utolsósorban párja szerelmes leveleinek hatására) visszatért a szabolcsi faluba - és egészen haláláig abban a régi házban élt.
„Családunkban nem volt divat az utazgatás, ennek ellenére én mégis itt élek, Salzburgban és itt szültem meg a kislányaimat. Vannak-e választások a XX. században, merre megyünk a XXI. században?” - tette fel a kérdést a videóban.
„Történészként azt gondolom, ez egy ciklikus dolog, hiszen dédnagymamám, aki 1957-ben az Egyesült Államokba emigrált, 1992-ben nagymamám segítségével visszatért Magyarországra. Hazajött” - mondta.
„Amikor a kicsi falum temetőjének a homokdombján sétálok, mindig látom a sírját és olyankor arra gondolok: kint élte az Egyesült Államokban a gazdag gyáros úrinők életét, mégis visszajött Magyarországra meghalni és ugyanazon a homokdombon van eltemetve, ahol az édesanyja, a nagymamája és a dédnagymamája.”
Angi Anita szerint a „szabad madarak” elrepülnek, de mindig vissza is térnek, „ezért fontos elmondani a gyermekeinknek, merre is voltunk, kik az őseik, hol születtek és hol haltak meg. Hiszek benne, hogy a szabad madarak csak úgy tudnak szabadok maradni, ha tudják, hova kell visszatérni”.
Anita története a videón 35’15”-nél kezdődik és a 43. percig tart.
Utazd be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(Nyitókép: salzhun.com)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek