oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2020. szeptember 19. 06:30,  A kétnyelvű iskola előnyei és hátrányai 29 komment

2020. szeptember 19. 06:30 Határátkelő

A kétnyelvű iskola előnyei és hátrányai

A kétnyelvű sulik világszerte egyre népszerűbbek. Eltérő lehet, hogy ki miért járatja a gyermekét ilyen iskolába - lehet, hogy azért, mert szeretné, ha a gyerek magas szinten megtanulna egy nyelvet, de lehet azért is, mert külföldön élve nem beszéli az adott ország nyelvét.

iskola_5_foto_pexels_com.jpg

Rengeteg tanulmány bizonyítja, milyen előnyökkel jár a kétnyelvűség. Egy nyelvet nyilván akkor a legkönnyebb elsajátítani, ha az ember az adott országban él, de ha ez nem adott, akkor a kétnyelvű iskola is komoly lehetőség.

Magyarországon az 1980-as évek második felében jelentek meg az első két tanítási nyelvű középiskolák. Az igazi robbanás az 1988-1989-es tanévtől következett be, akkor már az angol, német mellett például franciául, spanyolul is lehetett tanulni. 

Akkor ez hihetetlen lehetőség volt, nem csoda, hogy átlagosan tízszeres túljelentkezés volt, hiszen a nyelvtudást akkor (is) már sokan kitörési pontnak látták.

A rendszer lényege akkor az volt, hogy az első, nyelvi előkészítő évben a nulláról körülbelül középfokra (ha valakinek jó volt a nyelvérzéke, akkor akár annál jobban is) megtanították a nyelvet. 

Napi 4 (azaz heti 20) óra intenzív nyelvtanulás mellett maradt idő a tantárgyak szinten tartására is, miközben a gyerekekkel elsajátíttatták a különböző tantárgyak szakszókincsét is.

Akadtak persze nehézségek. Érdekes ötlet volt, hogy a magyar tankönyveket (például a biológiát vagy a fizikát) fordították le az adott idegen nyelvre, de olyan is előfordult, hogy a külföldről érkező anyanyelvi tanár nem teljesen volt tisztában a magyar osztályozási rendszerrel.

Ezzel együtt a két tanítási nyelvű iskolák gyorsan terjedni kezdtek, ma pedig már kifejezetten sok van belőlük. Hála istennek, tennénk hozzá.

Lássuk, melyek az ilyen sulik előnyei és hátrányai!

Előnyök

Egynyelvű szülőknek is lehet többnyelvű gyermeke

Az egyik nagy előny, hogy ha a szülők nem is kétnyelvűek, a gyermekük azzá válhat. Ne feledjük, az, hogy valaki beszél egy idegen nyelvet, nem jelenti azt, hogy meg is tudja azt tanítani a gyerekének. Az iskolában viszont napi szinten lesz kitéve a szükséges nyelvi környezetnek.

Két nyelven tanulás

A két tanítási nyelvű iskolákban (nem meglepő módon) két nyelven tanítanak, amiből az következik, hogy a gyerekek két nyelven beszélnek és (ami talán még fontosabb) gondolkoznak.

Írni is megtanulnak

Az első és legfontosabb kérdés, ami egy kétnyelvű gyerek esetében felmerül, természetesen a kommunikáció. A kéttannyelvű iskolák esetében azonban nagyon fontos, hogy helyesen írni is mindkét nyelven megtanul a gyerek. 

Adott nyelven gondolkodás

Ha már itt tartunk, érdemes még két mondatban kicsit kibontani ennek előnyeit. Ugyanis egy nyelv elsajátításának folyamata akkor ér el megfelelő szintet, amikor már a gondolkodás is az adott nyelven megy, azaz nem “lefordítjuk” az anyanyelvünkről a mondanivalónkat, hanem eleve azon a nyelven fogalmazunk.

A kéttannyelvű iskolákban ezt viszonylag gyorsan el lehet érni, az írás, olvasás mellett a problémamegoldás is két nyelven zajlik.

Hátrányok

A tanulás ára

A legtöbb két tannyelvű iskola vagy nemzetközi vagy magán, ami egyet jelent azzal, hogy bizony megterheli a pénztárcát.

Tanárhiány

Sajnos magasan képzett tanárból komoly hiány van. Ez főleg azokban az országokban és iskolákban lehet probléma, ahol már azzal is állást lehet kapni tanárként, ha valaki anyanyelvi szinten beszél egy nyelvet.

Kéttannyelvű iskolában tanítani nagyon más, mint egynyelvűben, más képességeket követel, nem feltétlenül elég az, ha valaki tökéletesen bír egy nyelvet. Más a módszertan, másként kell átadni a tudást.

Az iskolák főleg nagyvárosokban vannak

Érthető okokból a kéttannyelvű iskolák negy része nagyvárosokban van (Magyarországon egyébként a 80-as évek végén kifejezetten ügyeltek arra, hogy kisvárosokban is legyenek ilyen sulik, így például Pásztón volt az egyik francia).

A két tanítási nyelvű oktatásnak következetesnek kell lennie

Sajnos nem minden iskola kínál kiegyensúlyozott színvonalat mindkét nyelven. Sokban van egy domináns és egy második nyelv. Ahhoz, hogy egy gyerek valóban kétnyelvű oktatásban részesüljön annak minden előnyével együtt, a tanítás színvonalának éveken át következetesen magasnak kell lennie. Ezt pedig nem minden intézmény képes megugrani.

Összességében a kétnyelvű oktatás (és tanulás) elképesztően nagy előnyökkel szolgál, amit érdemes kihasználni annak, akinek módja van rá.

Utazd be a világot a Határátkelővel!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�Miami Beach �: @tndhbn #florida #miami #us #america #usa #amerika

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

(Fotó: pexels.com)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: oktatás iskola kétnyelvűség

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr6816206566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Din Serpahis 2020.09.19. 08:39:25

Hát én ilyen suliba jártam még nagyon az őskörban, 86tól 94ig. Elvileg németül kellett volna megtanulnunk, na ez nem sikerült, tekintve, hogy bűn rossz tanáraink voltak. Katasztrófa volt az egész.

A döbbenet az, hogy angolul kb három év alatt tanultam meg számítógépes játékokból, folyékonyan beszélek, ehhez képet a németem csak szimpla C1 holott van mögötte15 év iskolai képzés (egészen az egyetemig) plusz hét év svájcban élés, plusz másfél év németül dolgozás. Valószínűleg más lenne a leányzó fekvése, ha az általánosban nem utáltatják meg velünk.

Din Serpahis 2020.09.19. 10:03:58

Pedig azért sokat lehet. Középsuliban induláskor két opciót lehetett választani

Kezdő angol / haladó német
Halandó angol / Kezdő német

Na most nekem mindkettő már elég haladó szinten volt, úgyhogy hasraütés szerűen az elsőt választottam. Az angol tanár hölgy pokolian jó volt. Kemény csaj volt, követelt rendesen, de a csapat ment előre mint a gőzmozdony. A német tanár ellenben egy igazi szerencsétlenségnek bizonyult, aki többet makogott magyarul mint németül.

A negyedik év végére a kezdő németes csoport szintje magasan a haladó németes felett volt, mert ők viszont jó némettanárt kaptak.

Azzal egyet tudok érteni, hogy folyékonyan iskolában megtanulni nem lehet. Azt élőbeszéddel lehet meg számítógépes játékokkal :D
De az alapokat egy jó tanár nagyon le tudja rakni.

Muscari 2020.09.19. 12:24:29

Egy ilyen iskola nagyon sokat tud adni. Egy jó barátnőm francia kéttannyelvűbe járt. Az összes munkáját és egy pár szerelmet a francia nyelvtudásnak köszönheti, jelenleg is épp Korzikán dolgozik. De még otthon Magyarországon sem volt neki soha probléma munkát találni, annyira kevesen beszélik jól a franciát.

Mivel én
Felnőtt fejjel tanultam meg angolul (2 év középiskola, heti két órában az még szinte az alapokra sem volt elég), pontosan tudom, hogy milyen rengeteg munkával jár. Középiskolában sokkal könnyebb mindezt elsajátítani, ha jók a tanárok persze.

muv 2020.09.19. 14:55:40

erdekes kommentek, foleg eliteloek.

nekem abszolut nulla a nyeverzekem, es egy ilyen iskolaba jartam. ha nem oda jarok, ma nem tudnek angolul. de oda jartam.

szoval az lehet -- latom en is --, hogy az atlagos iskolaban a nyelvtanulas az sokszor nem sokat er. de a kettannyelvuben igenis jol megtanitjak az embert, meg ha antitalentum is.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2020.09.19. 16:53:44

Az en lanyom is igy kezdett angolt tanulni anno a 90s evek vegen. Egy normal altalanos iskola inditott alapitvanyi osztalyt also tagozattol kezdve, ahol bizonyos tantargyakat angolul tanitottak. Mivel ez meg a kezdeti idokben volt, anyanyelvi angol tanarok beszerzese nem volt annyira egyszeru. Volt nigeriai tanaruk, de volt skot is. Szoval legalabb a kulonbozo akcentusokat megtapasztaltak, haha:)
Felso tagozatban nagyon jo angoltanart (magyar, de nem oroszbol atkepzett:) kaptak, aki mellett rengeteget fejlodtek. 7.osztaly vegen kozepfoku nyevvizsgat tettek, es ezzel az angol tudassal a kovetkezo evben elboldogult az USA-ban 8.osztalyban.
Persze hozzateszem, az en lanyom eleve jo nyelverzeku, otthon anno orszagos angol prozamondo versenyt nyert:)

Platonica 2020.09.19. 17:18:43

A gyerekem az iskolaban tanulta meg a harmadik nyelvet. Nem kettannyelvu, csak sima ikszedik tantargy volt neki heti par oraban 6 eves koratol. 13 evesen mar el tudott menni egyedul cserediaknak 6 hetre kf-re, ahol ottani csaladdal lakott, es a helyi suliba jart az ido alatt. (Ez mondjuk egy szuper extra lokest adott az addigi tudasanak, siman vette a vizsgakat 16 evesen.)
Ha belegondolok, vegul is en is csak iskolaban szedtem fol ket idegenynyelvet, amiken kesobb tanultam is, szoval azert nem lehetetlen, de biztos kell egy bizonyos nyelvi affinitas hozza.

Kotit 2020.09.19. 17:43:23

@Din Serpahis: 8 évig jártál kéttannyelvű gimnáziumba?

Kotit 2020.09.19. 17:43:23

@Rayovac: Szvsz a cikk nem a nemzetiségi általános iskoláról szól.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2020.09.19. 17:43:35

Nem tudom elképzelni, hogy a két tannyelvű oktatás hogyan nem rontja az anyanyelvi műveltséget. Most iskoláról van szó, ezért nézhetjük a világot tantárgyakban, és minden tantárgynak megvan a saját kialakult nyelvezete, a szakkifejezései és műveltségi szavai, amiket az iskola megtanít. Egy iskolázott ember pedig használja azokat. Arról nem is beszélve, hogy ha az adott tárgyból a diák továbbtanul, akkor ott elvárják tőle a tárgy szaknyelvezetének precíz használatát. Matematikából és fizikából olvastam már a háború előtt készült feladatgyűjteményt, és senki nem gondolná, mennyit számít az érthetőségben az aktuális nyelvezet, a nyelvezetben pedig ez az egypár évtized.

Platonica 2020.09.19. 17:56:50

@Androsz: Ha a tudasanyag megvan, a terminologia felszedese sokkal kisebb volumenu feladat. Idoben is, nehezsegben is.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2020.09.19. 19:22:59

@Platonica: De mikor végezné el ezt a feladatot a diák, ha nem az iskolában? Ha ott franciául tanulja a földrajzot, akkor vajon különórákon fogja megtanulni a kontinentális talapzatot, a röghegységet, az árteret, a hágót, a nemzeti összterméket, a tőkekivitelt vagy a kőzetburkot magyarul? És az idegen szavak magyarban szokásos alakját? Nem beszélve a magyar szövegkörnyezetben magyarosítva emlegetett külföldi településnevekről? Pontosan úgy van, ahogy te írtad, a terminológiát "felszedni" kell, tehát a használata közben megtanulni. Ha valaki egy beszélgetésben az ilyen egyszerű kifejezéseket hibásan vagy külföldiesen használja, azzal nevetség tárgyává teszi magát, és épp az a kérdés, hogy ez vajon jól megválasztott módszer-e a gyerek képzésére.

Benbe · http://www.benbe.hu 2020.09.19. 19:23:13

@Androsz: A kéttannyelvű oktatás két nyelven folyik, így mindkét nyelven elsajátítja minden tantárgy szaknyelvét. Több mint tíz éve tanítok fizikát angolul, olyan még nem volt, hogy valaki ezért ne tudja elvégezni az egyetemet. Sokan mondjuk eleve angolul tanulnak ott is, a munkahelyükön pedig egyébként is angolul kell kommunikálniuk majd.

Platonica 2020.09.19. 19:35:50

@Androsz: Mar bocs, de amiket irtal peldanak, azok tobbsege nem egyszeru hetkoznapi kifejezes. Amire szuksege van az embernek a mindennapi elete/munkaja soran, azt nagyon konnyen felszedi, hidd el. Amire meg nem, azon minek gorcsolni?
En kimondottan magasszintu angollal kerultem anno kf-re, de az akkori munkam terminologiaja joreszt uj volt szamomra. Nem mondom, hogy az elejen konnyu volt, de nem is mission impossible, mint aminek beallitod. Aztan uj teruletre kerultem, megint elegge belterjes szokincs kivanalmakkal, es azt is szepen felszedtem. Az elmult 3 evben egy harmadikat. Es most szakszokincsrol beszelek, nem is szimpla hetkoznapi nyelvrol.

Platonica 2020.09.19. 19:43:24

@Androsz: Valahogy ugy tunik, nalad vegeter a tanulas az erettsegivel:-D Bagatellizalod a plusszot, amit a ket nyelv parhuzamos tanulasa adhat alapkent, ugyanakkor azt sugallod, amely szokincset nem tanult meg/szedett fol valaki 18 eves koraig, mar nem is teheti meg kesobb...
Nem tudom, vajon tenyleg nevetseges-e az, aki ket nyelven tarsalog/olvas/ir hasonloan jo szinten, de esetleg nem tudja hirtelen azt a kifejezest, hogy kozetburok vagy toke kivitel:-p

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2020.09.19. 21:03:56

@Benbe: Amiről beszélsz, az körülbelül úgy hangzik, mint hogy fölösleges volt XVIII., XIX. századi fizikus tanáraink erőfeszítése a tudományág szaknyelvének magyarosítására, maradhatott volna a latin, azt jónapot. Belátom, hogy ennek a védelmére is fel lehet hozni érveket, a nemzetközi munkanyelv az elit számára teljesen megfelel, legfeljebb manapság a latin helyett az angol, pontosabban az angolba ültetett latin a menő. Viszont lehet valami oka és értelme az anyanyelv használatának tudományos területeken, mert a német és a francia nyelvben is köztudottan sok a fordítással vagy nyelvújítással képzett tudományos szakszó. Ha elgondolkodunk rajta, azt találjuk, hogy az anyanyelvi szókészlet használatának a közoktatás szolgálata a fő értéke, az is el tudja olvasni a tankönyvet, aki nem tud latinul vagy angolul. Közoktatás vagy elit szakbarbárképzés, melyik a cél? Az a gond, hogy a leglelkiismeretesebb szülő sem tudná eldönteni, hogy az ő nyolcadikos gyereke jövőre vajon inkább a földrajz vagy a fizika terminológiáját tanulja-e valamilyen idegen nyelven. És akkor az még mindig probléma marad, hogy ha az istenek kegyelméből már most tudja, hogy a gyerek melyik tárgyból akar majd felső fokon tovább tanulni - persze ez sem kötelező -, akkor is van-e olyan iskola a közelben, amelyik pont azt tanítja idegen nyelven. Merthogy én hiába leszek perfekt francia a földrajz tudományában, ha történész lesz belőlem.

Értem én, hogy miről van szó, de nem hallgat el bennem egy óvatos hang, amikor a tanítás kapcsán a gyerekek féloldalasítása látszik terjedő, népszerűsödő gyakorlatnak. Két urat kellene egyszerre szolgálni teljes erőbedobással, és én ezt nem tudom népszerűsítésre méltónak érezni. Nem tudom, hogy az egyetemeink manapság melyik urat szolgálják, de tényleg gondolnunk kell arra is, hogy egy gyerek csak azért jár két tannyelvű iskolába, mert a szülei jót akarnak neki, de eközben senki nem látja az ő közeli jövőjének igényét sem. Úgy érzem, hogy nem kellene ennek ennyire menőnek lennie, félrevisz bennünket az internacionalista vagy elitista hevület.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2020.09.19. 21:04:04

@Platonica: "Valahogy ugy tunik, nalad vegeter a tanulas az erettsegivel"

Mert a gyerekek zöme számára véget is ér vele. És sokuk úgy jár két tannyelvű iskolába - a népszerűsítésével még erősíteni is próbálnánk ezt -, hogy végül vagy el sem kezd, vagy csak nem fejez be egy felsőoktatási képzést, és akkor még ott a kérdés, hogy vajon a felsőoktatási tárgyát tanulta-e idegen nyelven.

"Nem tudom, vajon tenyleg nevetseges-e az, aki ket nyelven tarsalog/olvas/ir hasonloan jo szinten, de esetleg nem tudja hirtelen azt a kifejezest, hogy kozetburok vagy toke kivitel:-p"

Nekem igen. Én a neveltetésem során, meg az eddigi életem során kényessé váltam az anyanyelvi műveltségre. Nem szükségszerű, hogy a példáim jók, de azt mindenki el tudja képzelni, hogyan hangzik, amikor valaki minduntalan idegen szavakat szúr a beszédébe. Kinevetjük az ilyeneket, nem gondolod? Nem szoktak túlzott nemzetieskedő gondolatok hevíteni, mégis bennem az az elvárás él, hogy az ember, ha műveltnek akarja bemutatni magát, akkor minimum az anyanyelvét tanulja meg gazdagon és árnyaltan használni. Nem kell ezt mindenáron a magyarságtudathoz kötni, a francia egy világnyelv, és mégis tudom, hogy a kellően iskolázott francia még elég távol van attól, hogy, mondjuk, angolul is jól beszéljen. Ők valamiért híresek arról, hogy mennyire nacionalista beállítottságúak, és ez a nyelvi műveltségükben nagyon is tetten érhető. A francia nyelv ugyanakkor nagyon kifinomult és árnyalt, tehát a művelt embernek van eszköze arra, hogy kifejezze magát. Én nem erőltetem a magyar nacionalizmust, én inkább az anyanyelvi nacionalizmust érzem kicsit védendőnek, bármely legyen is az.

Platonica 2020.09.19. 21:43:37

@Androsz: "Mert a gyerekek zöme számára véget is ér vele."
Ez teves. Max az intezmenyes oktatas er veget, maga a tanulas nem. Vagy nalad igen? Azon a szinten maradtal, ahol az erettsegi/diploma megszerzesekor voltal? Ez szomoru lenne.

Az en tanulasi folyamatom tuti nem allt meg a diplomaim megszerzesevel. Es aze a 18 evese sem, aki esetleg nem megy egyetemre. Joszerivel sokkal fontosabb, ertekesebb dolgokat tanul az ember az utana kovetkezo idoszakban. (A lexikalis resz tenyleg az egyik legkevesbe problemas szegmens, erre hoztam a sajat peldamat.)
Nalam a magyar nyelv szinvonalas muvelesenek fontossagaval nyitott ajtokat dongetsz, sokszor leirtam, hogy mennyire szivugyem volt, hogy a kulfoldon nevelkedo gyerekem valodi anyanyelvkent orizze, hasznalja a magyart. Viszont azzal tovabbra sem ertek egyet, hogy az anyanyelvi muveltseget felteni kell a kettannyelvu iskolaktol. Ez nekem kicsit beszukult nezet.

Nem ertem azt sem, miert is kell kinevetni, netan lenezni az altalad emlitett esetben barkit (es me'g te irsz eliteloen az elitista hevuletrol hehe), ill. nem ertettem a francias eszmefuttatast sem, bocs.
Kicsit ugy tunik, tulmisztifikalod az intezmenyes oktatast, plane a nyelvi reszet. Ez az en tapasztalataim szerint nem allja meg a helyet.

Csodabogár 2020.09.19. 22:15:38

@Androsz: Szerintem kicsit túlfokozzátok a problémát. Itt egy példa: Férjem 19 évesen került Svájcba, megtanulta a nyelvet aztán főiskolán épületgépészként végzett. Sok, sok év mulva hazajöttünk, mert a cége felajánlott neki itthon egy kihagyhatatlan lehetőséget. Soha életében nem használta és nem is ismerte a magyar szakkifejezéseket a szakmájából. Sok muris dolog volt, amit megtanult napok alatt. Esténként mindig feladta nekem a leckét, soha nem találod ki mi az és mondta a szót. Tényleg nem találtam ki, de neki pár nap után már nem voltak nehézségei a szakkifejezésekkel.
Más.
Svédországban az egyetemen a tankönyveket le se fordítják svédre. Aki egyetemre megy, az tudja angolul és kész. Szerintük kár a gőzér ami a fordításhoz kellene.

Csodabogár 2020.09.19. 22:19:49

@Androsz: A szép és gazdag anyanyelvet, sok olvasással lehet megtanulni, elsajátítani. Ugyanez vonatkozik bármilyen más idegen nyelvre is. Olvasni,irodalmat olvasni, akkor lesz szép szókincs. A szükséges szaknyelv majd szépen ráépül. Mikor valaki a műveltségét villogtatja, nemigen fog a kőzetburokról társalogni. Szerintem!

muv 2020.09.19. 22:22:51

@Androsz: "Amiről beszélsz, az körülbelül úgy hangzik, mint hogy fölösleges volt XVIII., XIX. századi fizikus tanáraink erőfeszítése a tudományág szaknyelvének magyarosítására, "

amugy ja. en ma mar tudomanyt muvelek, nincs az a cikk, ami ne angolul lenne, es en is kerek perec elutasitom, ha felvetodne, hogy magyarul irjak cikket. egyszeruen nem szokas.

amit kerdezel meg a nyelvi muveltsegrol, az egyszeruen nem letezik. mint irtam en kettannyelvube jartam, igy ismerem a helyzetet a magam es az osztalytarsaim tapasztalata alapjan. egyfelol az oran azert magyarazatkent (ha magyar anyanyelvu a tanar) elhangzik, hogy mi is lenne az magyarul. masfelol ha az ember olvas mast is (peldaul a pocsek angolra forditott tankonyv helyett a magyar tankonyvet, de akar ismerteto irodalmat), akkor abbol felszedi a szokincset. soha nem hallottam, hogy barkinek gondot okozott volna a szokincs hiany egyetemen.

ellenben tudod mekkora elony, ha evtizedekkel kesobb peldaul adott nyelvteruleten kell a kulfoldi nyelven tanitani, es csipobol tudod a kozepiskolas szakkifejezeseket?!?

muv 2020.09.19. 22:22:55

@Benbe: "A kéttannyelvű oktatás két nyelven folyik, így mindkét nyelven elsajátítja minden tantárgy szaknyelvét."

nem. eviekben (es ha eleg jo a tanar), akkor kizarolag a kulfoldi nyelkven folyik. a targyak vannak elosztva, van amelyik magyarul, van amelyik idegen nyelven.

(te tenyleg kettannyelvuben tanitasz? mert eleg furcsa, hogy ezt el kelljen magyarazni.)

amiugy is eleg furcsak a kommentek, mindenfele elkepzelesek es tevhitek menten vitazni....

élhetetlen 2020.09.19. 22:55:20

@Androsz: Azt hiszem, kicsit túltolod ezt a témát. Az itthoni kétnyelvűben is megtanulnak a gyerekek magyarul is. A szakma, az más dolog, és az általánosban, gimiben nem szakmát tanulnak a gyerekek. Minden szakmában vannak olyan fogalmak, amit, akármilyen kifinomult a magyarod, akkor sem értesz. Csak a példád. Számítástechnika szakon végeztem, utána az ELTE-n matek szakon, és fogalmam sincs, mi az a kőzetburok. Lehet, hogy tanultam, de nem érdekelt, hát elúszott. Akkor már nem tudok magyarul? Más. Az unokahúgom sima gimi után egy pályázattal kikerült Etonba, egy év nyelvtanulás, hogy ne legyen gond az egyetemen, aztán diploma, a mesterképzés is ott, és egy kicsit sem nevetséges, hogy a szakmai kifejezéseket nem tudja magyarul. Ha haza akarna jönni, nyilván kiválogatná a magyar szakszavakat, de tavaly férjhez ment ott, mi a jelentősége annak, hogy a szakszavakat tudja-e magyarul?
A franciáról meg annyit, hogy három hónap alatt kellett egy kis nyilvántartó rendszert írnom egy általam ismeretlen dobozos szoftverrel. Franciául csak azt tudtam megkérdezni, hogy hol a metro. mert onnét a metro térképpel már hazataláltam. Rendesek voltak, rendeltek nekem angol nyelvű gépkönyvet, ami meg is jött, mire elkészült a rendszer. De a francia nyelvűben annyi szakszó hasonlított az angolra, hogy csak kétszer kellett elolvasnom egy részt, hogy rájöjjek, az-e a megoldás a kérdésemre, vagy keressek tovább.

almaza 2020.09.20. 11:36:57

Hmmm. A gyerekeim tanultak negy evet nemzetkozi iskolaban, aztan mikor hazakoltztunk kettannyelvuben. A kettannyelvuben kb kozepfokig jut el egy diak nyolcadikig, paran felsoig. A szunetekben es egymas kozott magyarul beszelnek, igy a nyelvi rutin nem alakul ki. Jobb mint a semmi, de nem csodaszer. A nemzetkozi iskola garancia arra hogy a gyerek magabiztos folyekony nyelvtudast szerezzen. Ez azonban Mo n a legtobb magyar szamara megfizethetetlen.

trabant 2020.09.20. 21:30:00

"a gyerekek két nyelven beszélnek és (ami talán még fontosabb) gondolkoznak."

Kérdés:
Hogy szólalhat meg valaki - bármilyen nyelven,- az adott nyelven gondolkodás nélkül? (Közlöm, sehogy.)

A beszéd, a megszólalás a gondolatok szavakká, mondatokká formálása. Gondolkodás nélkül nincs, nem is lehet értelmes szöveg.

Platonica 2020.09.22. 18:17:10

@trabant: A gondolatok beszedde formalasanak azert van nemi koze a nyelvek strukturalodasahoz. Pont ez az oka annak, hogy aki me'g nem birja igazan az adott nyelvet, hajlamos az anyanyelve szerkezeti sajatossagait alkalmazni az idegennyelvnel is, ami gyakran vezet nyelvhelyessegi hibakhoz. Az mar tenyleg egy szint, ha kepes vagy a gondolataidat mindig az adott nyelv szabalyainak megfeleloen formaba onteni.

Szvsz az altalad kritizalt mondat erre utalt.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása