oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2020. szeptember 03. 06:30,  Az öt leggyakoribb konfliktus kétnyelvű gyerekek családjaiban 76 komment

2020. szeptember 03. 06:30 Határátkelő

Az öt leggyakoribb konfliktus kétnyelvű gyerekek családjaiban

A kétnyelvűség egyfelől csodálatos ajándék egy gyereknek, hiszen különösebb erőfeszítés nélkül sajátít el olyan tudást, amibe felnőttként rengeteg energiát kellene fektetnie. Másfelől viszont komoly konfliktusforrás, noha erről talán ritkábban hallhatunk. Csiszár Rita 20 éve foglalkozik a kérdéssel (írt már nekünk is posztot), nem akármilyen tapasztalatai és történetei vannak.

duzzogo_gyerek.jpg

„Egy ismerősöm szerint a gyereknevelés olyan, mint az aknamező: soha nem tudni, mikor lép rossz helyre az ember. Valóban, nem elég, hogy a gyerekeinket a nevelési elveink szerint kell terelgetnünk – ami már önmagában sem könnyű feladat – hanem eközben az elképzeléseink gyakran ütköznek a társunkéval, a nagyszülőkével, az óvónőével majd később a tanárokéval.

És persze a hosszú évek folyamán vannak még ismerősök és ismeretlenek is, akik a „partvonalról” kéretlenül ártják bele magukat a feladatunkba. Egy szó, mint száz: gyakorló szülőként jól tudjuk, hogy a gyereknevelés számtalan konfliktus forrása. Miért lennének ez alól kivételek a két- vagy többnyelvű gyerekeket nevelő családok?!

A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – azokat a tipikus konfliktushelyzeteket veszem számba, amivel a különböző nyelvi és kulturális hátterű szülők a konzultációkon, az általam tartott workshopokon és előadásokon megkeresnek.

Egy Svájcban élő amerikai anyuka nem kis feszültséggel a hangjában ezzel a mondattal indította a bemutatkozását az egyik tanfolyamon: „If one more person comes up to me to say „isn’t it great that your kids get two languages for free,” I think I’ll SCREAM!” Hogy mitől volt ilyen indulatos és csalódott? Hamarosan kiderül.

  1. A gyerek nem szólal meg a szülő által elvárt nyelven

Ezek a szülők számára rendkívül sok feszültséggel járó szituációk érinthetik az óvoda/iskola nyelvét éppúgy, mint azt a nyelvet, amit csak a családban használnak.

Sok esetben a „némaság” egy cseppet sem szándékos, csupán a nyelvtanulási folyamat egy természetes része, ami abból adódik, hogy a gyerek még nem hallotta eleget a nyelvet ahhoz, hogy aktívan használni is tudja.

Máskor viszont határozott és tudatos döntés következménye, ha egy gyerek nem akar megszólalni egy adott nyelven. Az efféle „sztrájk” mögött gyakorta valamilyen kellemetlen élmény áll – mint pl. a kortársak csúfolódása, vagy egy rosszindulatú megjegyzés akár idegenek részéről is.

Az egynyelvű oktatási intézmény pedig már a puszta létével is azt üzeni a kétnyelvű gyereknek, hogy valójában csak egy nyelv van, ami igazán számít: a tannyelv. A gyerek pedig minden erejével igyekszik alkalmazkodni az elvárásokhoz. Nem csoda, hogy a legtöbb kétnyelvű gyerek az óvodába/iskolába kerülés után kezdi „bojkottálni” a szülői nyelveket.

Később, kamaszkorban gyakran személyes konfliktus áll a dolog háttérben. Tudjuk, hogy a kamasz „hivatalból lázad”. Ahogy egy portugál anyukának a 17 éves fia az orra alá dörgölte: „Ugye, szeretnéd, hogy portugálul válaszoljak?! Hát akkor nem fogok”.

A szülőket az is gyakran zavarja, hogy gyermekeik idővel inkább a környezet nyelvét használják egymás között, és nem a családban használt nyelvet – ennek azonban általában praktikus okai vannak, pl. azért, mert a gyerekek a helyi nyelvet idővel jobban beszélik, mint az otthonit, és mert az élmények is az iskola nyelvéhez kötődnek.

Illusztrációként álljon itt néhány szülői idézet a fenti problematikából:

„Nagyon sokat idegeskedtünk a feleségemmel azért, hogy a gyerekünk vajon megtanul-e franciául. Már több mint fél éve járt az óvodába és még mindig nem szólalt meg az új nyelven.”

„Ella egyik nap kijelentette, hogy nem akar itthon angolul beszélni. Ha Svájcban élünk, beszéljünk mi is németül mondta. Hiába erőlködtem hónapokig.”

„A szomszéd gyerekek kinevették, amikor meghallották, hogy oroszul beszél. Ezután Lena évekig nem volt hajlandó megszólalni mások előtt az anyanyelvén.”

„Hiába könyörgök nekik, hiába szidom meg őket, a fiúk akkor sem hajlandóak itthon szlovákul beszélni egymással.”

  1. A gyerek keveri a különböző nyelveket

Értem ezalatt, hogy a gyerek mondandójában keverednek a két nyelv szavai és nyelvtani struktúrái. Ennek legfontosabb okai a következők: a gyerek nem ismeri a kifejezést, vagy ha ismeri is, a beszéd pillanatában nem jut eszébe az éppen használt nyelven, ezért „bedobja” a másikból.

Máskor a gyerek idéz valakit, és a történet számára akkor hiteles, ha ugyanazon a nyelven adja vissza, ahogyan ő is hallotta. Az is előfordulhat, hogy a „keveréssel” akarja nyomatékosítani a mondandóját.

Mint pl. annak a kollégámnak a kislánya, aki alig két évesen három nyelven kért csokit a szüleitől, hogy biztosra menjen. (Persze nem adtak neki, de nem azért mert, nem értették meg, amit mondott.)

A gyerek sokszor azért vált át egyik nyelvről a másikra, hogy a közelben állók ne értsék meg, amit mondani akar. Ráadásul többségük nagyon viccesnek találja a szülők jelentős részét zavaró „keveréknyelvet.”

„Mindig mondom nekik: vagy olaszul beszéljetek vagy németül. De ne keverjétek! Falra mászok, amikor a lányaim az olasz beszédükbe német szavakat kevernek. Ők persze jót szórakoznak rajta.” – mondja egy Szicíliából származó anyuka.

  1. A gyerek kritizálja a szülő nyelvtudását

A két- vagy többnyelvű helyzet a szülő-gyerek kapcsolatba is új vonásokat hozhat. A gyerek számára már nagyon korai életkorban világossá válik, hogy – külföldön élve – a szülei nem tévedhetetlenek és nem mindentudók, hiszen nap mint nap hibáznak: ráadásul egy olyan alapvető dologban mint a beszéd.

Elsősorban a gyerek életkorától és személyiségétől függ, hogy miként viszonyul a szülei nyelvi hibáihoz és hiányosságaihoz. Kamaszok között előfordul, hogy a szülő háta mögött kigúnyolják a tipikus hibáit és az idegenül csengő akcentusát.

Az sem ritka – különösen konfliktushelyzetben – hogy a gyerek nyíltan kijavítja a szülők nyelvi hibáit. „Ha valamilyen büntetést akartunk nekik adni, sokszor megkaptuk, hogy „hiszen ti még angolul se tudtok rendesen” – meséli egy Londonban élő magyar anyuka.

  1. Családi konszenzus hiánya a nyelvhasználati kérdésekben

Amennyiben a nyelvi nevelés kérdéseiben alapvető különbségek vannak a szülők között, az sok esetben nemcsak a gyerekek kétnyelvűségégének kialakítását és fenntartását lehetetleníti el, de a párkapcsolatot is veszélyezteti.

Nem minden családban sikerül kompromisszumot kötni abban a kérdésben, hogy ki, kivel, hol, mikor, milyen nyelvet használjon úgy, hogy egyik félnek se kelljen kirekesztve éreznie magát a történésekből, ugyanakkor a másiknak se kelljen lemondani a saját nyelvéről és a kultúrájáról.

Sok esetben a nagyszülők is irreális elvárásokat támasztanak az unokák nyelvtudásával szemben, amit a szülők folyamatos külső nyomásként élnek meg. Néhány szülői gondolat a témáról:

„A férjem nem találja olyan fontosnak a magyar identitás-tudatot, és annak erősítését, mint én. Emiatt gyakran konfrontálódunk.”

„Amikor elkezdtük a háromnyelvűséget, nagyon sok nézeteltérés volt közöttünk abból, hogy melyik nyelven jobb a gyerek, kinek a nyelvén ismer több szót. Volt egy kis versengés közöttünk.”

„A párom többször kikérte magának, hogy ne beszéljek előtte a saját nyelvemen a gyerekkel, mert akkor kizárva érzi magát. Úgy gondolom, hogyha ő nem hajlandó megtanulni egy kicsit sem az én nyelvemen, akkor legalább ne akadályozza meg a gyerekeink ilyen nagy lehetőségét.”

„A Magyarországon élő nagyszülőkkel rendszeres kritika és konfliktus tárgya gyerekeink magyartudása. Kevesellik, amit tudnak. A német nagyszülők viszont sokallják. Szerintük a gyerekeknek felesleges ilyen jól magyarul tudni, koncentráljunk inkább a németre. Akkor kinek tud az ember eleget tenni?”

  1. A házon kívül megvívandó csaták: óvoda, iskola és az utca embere

Ahogy a focihoz, úgy a gyerekneveléshez is „mindenki ért”, és mindenki hozzá is szól. A kétnyelvű gyereket nevelő szülőnek számolnia kell azzal, hogy gyakori és sok esetben indokolatlan összehasonlítgatásnak van kitéve a gyermeke, sőt ő maga is gyakran válik kritikai észrevételek célpontjává.

Mikor? Ha a gyerek később kezd el beszélni, ha magatartási problémái vannak, ha a tanulmányi eredménye nem megfelelő, ha… ha… – és a sort még hosszan lehetne folytatni.

A problémák gyökerét nagyon gyakran, és szakmailag nem helytálló módon, a gyerek többnyelvűségében vélik felfedezni a „szakemberek” (pl. óvónő, tanító, gyerekorvos, pszichológus, stb.). Hallgassuk csak a szülőket!

„Az orvosi vizsgálaton megkérdezte a svájci gyerekorvos a (magyar) férjemet, hogy miért nem kezd el a 2 éves kisfiúnkkal otthon németül beszélni, nehogy ne tanulja meg a gyerek a helyi nyelvet.”

„A lányom óvónője azt mondta, hogy ha jót akarok a gyerekemnek, akkor ezután csak franciául beszéljek hozzá. De hogyan, amikor éppen csak elpötyögök valahogy?!”

„A fiamnak komoly tanulási problémái voltak már az alsó tagozatban. Az osztrák tanítónője azt tanácsolta, hogy hagyjam a magyart, ne terheljem, hátha akkor könnyebben megy neki a német. Nagy nehezen ráálltam, hogy mindig csak németül beszéljek vele. Ettől azonban semmivel nem lett jobb tanuló, az évek során viszont elfelejtett magyarul.”

Térjünk vissza még egy pillanatra a cikk elején idézett, dühös amerikai anyukára. Amint az a workshop során kiderült, a fent felsorolt problémák közül egyidejűleg többel is meg kellett küzdenie: a gyereke nem akart vele angolul beszélni, holott ő csak így szólt hozzá, az USA-ban élő nagyszülők folyamatosan szemrehányást tettek neki az unoka nyelvi hiányosságaiért, a gyereke tanítónője szerint pedig a kislánya német nyelvtudása messze elmaradt az egynyelvű német osztálytársai mögött. Nem csoda, hogy akkor és ott többszörösen is kudarcként élte meg a kétnyelvű gyereknevelést.”

Hogy milyen további helyzetek merülhetnek fel, és milyen megoldások jöhetnek számításba, arról Rita magyar és angol nyelvű könyveiben, valamint a honlapján olvasható egyéb írásaiban kaphattok választ. A családi adottságokra szabott segítséget egy Skype-konzultáció adhat.

Utazd be a világot a Határátkelővel!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�Lagoa �: Elvira #brazil #brazilia #southamerica #délamerika

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: gyereknevelés kétnyelvűség

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr10016187322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fhdgy 2020.09.03. 08:49:32

Vannak problémás emberek, gyerekek, kamaszok, felnőttek is.

Nem kell többnyelvű család ahhoz, hogy komoly problémák legyenek egy családban.

Ha nem okolhatjuk a többnyelvűséget, akkor kit, mit fogunk kikiáltani minden rossz okának?

Félek, hogyha a többnyelvűség gondot okoz, akkor van ott több és nagyobb probléma is.

Hari Seldon 2 2020.09.03. 09:31:50

"A szülőket az is gyakran zavarja, hogy gyermekeik idővel inkább a környezet nyelvét használják egymás között, és nem a családban használt nyelvet – ennek azonban általában praktikus okai vannak, pl. azért, mert a gyerekek a helyi nyelvet idővel jobban beszélik, mint az otthonit, és mert az élmények is az iskola nyelvéhez kötődnek."

Soknak nem fogják fel, hogy ez normális. Ha egy szituációt, egy adott nyelven kezelnek, akkor nyilván hogy azt használják otthon is. Pl, ha látnak egy ismeretterjesztő műsort valahol, annak a tartalmát egymással nyilván franciául beszélik meg, mert az iskolai kifejezéseket használják. Normális.
Mindig azt mondom nekik, beszéljenek egymással úgy hogy logikusnak érzik. Ha a francia akkor az, ha a magyar azt, velem meg magyarul. Úgy kérdezzenek mert úgy tudok segíteni, ha kell. Teljesen zökkenőmentesen megy.

Azt is tanúsíthatom, hogy amikor nem szólal meg a gyerek, az nem baj.
Johanna éppen el kezdett mondani pár magyar szót amikor kijöttünk (nem volt egy éves). Amikor bekerült a a bölcsődébe, kb két évig nem vagy alig szólalat meg. Mára semmi gondja nincs.

Csodabogár 2020.09.03. 09:47:54

@fhdgy: OFF!
Olvastad a cikket amit tegnap betettem csak neked?

fhdgy 2020.09.03. 10:08:31

@Csodabogár: Olvastam ( volna ), de nem sokra mentem vele, mert csak az eleje olvasható, aztán egyre inkább elhalványulnak a betűk, végül olvashatatlanná válnak.

Regisztrálni kellene, de irtózom a regisztrációktól, csak néhány, nagyon fontos esetben vagyok hajlandó.

Azt kell mondanom, sajnos, hogy egy-egy regisztráció vagy on-line vásárlás után jönnek a "zaklató" e-mail-ek.

Pl. ha vásárlok, akkor jellemzően egy-két nap után jönnek, hogy értékeljem őket. A frászt akarok én velük foglalkozni, én csak vásárolni akarok, ha úgy érzem, hogy kell. Ne zaklassanak.

Ami még jobban bosszant, ha vásárolok valahol, valamit, akkor utána a konkurenciától is kapok e-mail-eket, hogy tőlük mi mindent vehetnék, amik illeszkednek abba, amit éppen vásároltam.

Nem hiszem, hogy az a cég adta volna az infót nekik, akitől vásároltam, hisz ki a fene akarna egy vásárlóját átjátszani a konkurensének.

Szóval, ilyenek miatt sem szeretek regisztrálgatni.

fhdgy 2020.09.03. 10:32:36

@Csodabogár: Van még egy-két bogaras dolgom! -:)

Vendéglőkben sem szeretem, ha kérdezgeti a pincér, hogy milyen volt, ízlett? Nézze meg a tányéromat és láthatja.

Ezzel kapcsolatban egy történet apámtól:

Egy püspök meglátogat egy plébánost. Eszem-iszom, a püspök késő este se akar még menni.

Egy idő után titokban szól a pap a templomszolgának, hogy most, már ne abból a borból hozzon, hanem a másikból, a rosszból.

Iszik a püspök, utána megsimogatja a hasát, mondja, hogy igen, ez bor!

De püspök uram, a másikat miért nem dicsérte?

Azért, mert az jó volt, nem kellett magyarázni a gyomromnak, hogy az bor volt, de ezt meg el kell hitetni vele!

Olyan szokásom is van, hogy ismeretlen vendéglőben azt mondom a pincérnek, hogy hozzon valami finomat és legyen meglepetés, hogy mit! Sokan ettől zavarba jönnek és félnek. Én meg megnyugtatom őket, hogy nyugi, mindenevő vagyok, minden finomat szeretek. Általában tényleg finom, új dolgokat kapok, ismerhetek meg.

Pl. kettő vagy három éve Észak Komáromban egy Vág melletti halászcsárdában is "vakon" rendeltem.

Azut kaptam, ez egy lecsós, rizses hús jellegű kaja. A rizsért nem vagyok oda, de úgy, együtt, finom volt.

Azóta, ha arra járok, irány a halászcsárda, arra kérdésre, hogy kérek-e étlapot, azt szoktam válaszolni, hogy étlapot nem kérek, de egy finom azut, azt igen!

Csodabogár 2020.09.03. 10:48:28

@fhdgy: Nem hittem, hogy regisztrálni kellene. Általában az NZZ csak előfizetőknek mutogatja meg a cikkeit, de ezt én eredetileg a facebookon találtam és gyakorlatilag csak osztottam.
Kár, mert egy nagyon nekünk való olvasmány volt.

fhdgy 2020.09.03. 11:08:06

@Csodabogár: "Kár, mert egy nagyon nekünk való olvasmány volt."

Pár szóban lennél kedves leírni, hogy miért kár és miért nekünk való?

dikusz. 2020.09.03. 11:22:23

@fhdgy: Barátnőmnek egy bizonyos gyógyteát ajánlottak egy problémájára megoldásként. Megvette, bevált neki, megoldódott a problémája. Kíváncsiságból rákerestem a neten, hogy miről is van szó. Két perc múlva, amikor ránéztem a facebook oldalamra, már ott volt a hirdetésük, és indoklásul amikor megnéztem, miért küldik nekem ezt a hirdetést azt írták azért, mert látták, hogy rákerestem a termékre a neten...

Nem kell ahhoz regisztrálnod, hogy megtaláljanak a kéretlen ajánlatokkal. Elég annyi -ezt tapasztaltam-, hogy egy számodra érdekes cikkre rákattintasz. De mielőtt megnyílik a cikk, bele kell egyezned a te érdekedben/védelmedben a "cookik" használatába. Onnantól kezdve már csak idő kérdése, hogy megtaláljanak valamilyen módon a hirdetők.

fhdgy 2020.09.03. 11:29:14

@dikusz.: A cookikat is alapból elutasítom! Ritka az olyan oldal, aminek engedem a cookikat!

Ezek általában egy sáv a képernyő alján, így nem igazán zavar, hogy ott van. Ha nagyon zavaró, akkor ritka kivételtől eltekintve, inkább kilépek az oldalról.

Hasonlóak a hirdetések is. A hirdetésgátló be van kapcsolva.

Ha az oldal reklamál miatta, akkor én reklamálás nélkül kilépek!

fhdgy 2020.09.03. 11:41:44

@dikusz.: Az előbbi hozzászólásomhoz még annyit, hogy nekem a számítógépeim munkaeszközök. Valamikor 2010 körül bekaptam valami vírust, elég nehéz volt tőle megszabadulnom, azóta igyekszem ésszel böngészni. Azóta kéretlen e-mail-eken kívül nem volt problémám.

Vigyáznom kell a gépeimre, mert VPN-en keresztül más vállalatok belső rendszereihez is van hozzáférésem, kínos lenne, ha miattam ott is problémát okoznék.

Hari Seldon 2 2020.09.03. 13:36:42

@fhdgy:
Nekem is állandóan feljönnek jobb oldalt lent a hülye hirdetések.
Bekapcsolás után, vagy húsz ilyen baromságot kell bezárnom, aztán egy óra múla megint eljátsza ezt.
Pedig van a gépen ad blokkoló. - Csak úgy látszik nem elég jó.

illango pillango 2020.09.03. 13:51:19

Érdekes cikk. Szerintem egy idő után nem is lehet a magyart szinten tartani, legalábbis nálunk nem megy.... 10 éves fiam jól beszél magyarul, de közelében sincs egy magyarországi magyar gyereknek, 2 éves kora óra élünk Németországban. Olvasni sajnos egyáltalán nem akar magyarul, mert egy csomó szót nem ért.

A kisebb gyerek (6 éves) nagyon keveri még a nyelveket, tőle születnek olyan mondatok, hogy: Anya, holnap flasét kell mitnémni.

(Holnap kulacsot kell magunkkal vinni).

Platonica 2020.09.03. 14:37:42

@illango pillango: Nyelvkeveres nalunk is volt a gyerekemnel, de inkabb lustasagbol, mint hianyossagbol. Mostanra mar azert novekedett a szokincskulonbseg (kozepiskolai/egyetemi tananyag reven), viszont hetkoznapi szinten nem szokta'k eszrevenni, hogy kf-on nott fel, jar(t) iskolaba, inkabb meglepodnek. Megtanult irni es olvasni is, utobbit tenyleg jo szinten, szepirodalmat is siman olvas. O egy kicsit idosebb volt, mint a te nagyobbad, de me'g nem iskolas, mikor kijottunk. A magyar szintentartasa mindig konnyebb, ha a) mindket szulo magyar, b) nincsenek tesok [es persze van c) is: ha van mod a rendszeres es/vagy hosszabb ideju Mo-on tartozkodosra is], nekunk ez tuti mind segitett.

2020.09.03. 15:27:21

@illango pillango: egy darabig nekunk is keverte a gyerek a magyart meg az angolt, akivel 2.5 eves koraban jottunk ki. aztan most mar nem keveri, mert nem is beszel magyarul :) neha mond egy ket szavas mondatot ("kerek inni"), ami ennel hosszabb, ott vagy atvalt angolra, vagy eleve nem is magyarul kezdi.
de mi soha nem eroltettuk, meg csak nagyon keveset javitottuk ki, meg kiskoraban, de attol mindig ideges lett, szoval leszoktunk rola. A lanyom, aki 10 eves volt, amikor kijottunk, meg jol beszel (6 ev utan), de 1-2 mondat utan meg lehet mondani, hogy "nem az anyanyelve", mert angol logika alapjan epiti fel a mondanivalojat, meg angol kifejezeseket tukor-fordit vissza.

SzZoole 2020.09.03. 16:33:01

@Rayovac: a miatyánakot magyarul vagy angolul mondja este az ágy felett levő crucifix-hez fohászkodva? :-)))

Vicc volt

Muscari 2020.09.03. 17:11:22

@illango pillango: az én lányom 15 volt, mikor kijöttünk, most 24. Beszélni jól beszél magyarul, de egy hivatalos levelet már nem tudna megírni. Olvasni se szeret magyarul.
A fiam meg, aki diszlexiás, magyarul mindig utált olvasni, angolul viszont szeret. Azt mondja, hogy sokkal könnyebb, pedig ő sose járt itt iskolába, magától tanult meg angolul.
Ez van, nagyon nehéz a nyelvet 100 százalékosan megtartani.

Csodabogár 2020.09.03. 17:18:51

@fhdgy: Nem írom ide, mert még rámfogják, hogy egy vírustagadó idióta vagyok.:-)
A lényeg az emberek riogatása és ennek a hatása, elég jól megírva.

Csodabogár 2020.09.03. 17:21:56

@dikusz.: Ez a legrégebbi svájci újság. Nem árul semmit. Esetleg küld próbákat, olvasni hátha ráharapsz és előfizeted.
Amit a googleben nézel, az rögtön rámászik a facebook oldaladra. Ezért is utálom a facet. A goole sajnos manapság nélkülönözhetetlen lett.:-(

2020.09.03. 17:29:17

@SzZoole: azt latinul termeszetesen

Platonica 2020.09.03. 17:33:21

@Muscari: Angolul egyebkent tenyleg konnyebb olvasni a nyelv sajatossagai miatt. A gyerekem eloszor angolul tanult meg, csak aztan magyarul, es nem is csodalkoztam ezen.

SzZoole 2020.09.03. 17:39:21

@Rayovac: mindjárt gondoltam :-)))

arncht 2020.09.03. 20:02:23

ez igazabol a szuloknek fontosabb... a magyarbol a gyerek alig profital. mi otthon magyarul beszelunk, de tisztaban vagyok vele, hogy ha felnott lesz fontosabb lesz szamara a helyi nyelv. ez az o dontese lesz, nem a mienk - mi biztositjuk neki, amit tudunk, a tobbi ra tartozik.

Platonica 2020.09.03. 20:12:09

@arncht: Szerintem inkabb pont amikor valaki nagyobb v felnott lesz, akkor kezdi ertekelni az olyasmit mint extra nyelvtudas. A helyi nyelv ismerete, birasa egy abszolut termeszetes dolog lesz az eleteben, semmi kulonos, hanem 'taken for granted'.
Abban teljesen egyetertek, hogy maga a megorzes, a lehetoseg biztositasa a szulokon mulik, ok tudnak tenni ezert, a gyerek magatol nem.

Hari Seldon 2 2020.09.03. 20:20:52

@arncht:
Teljesen egyetértek. Ezt tudomásul kell venni. Elvégre azért jöttünk ide, hogy az utódaink itt éljenek. Akkor meg minek ezen görcsölni? Nyilván amíg velünk élnek, itthon magyarul beszélünk, de ahogy felnőnek, egyre több kifejezést vesznek át a tanulmányaik során. Példa: Amikor ezt írom most is éppen valamit franciául tárgyalnak meg egymás között fürdés közben. Mme Seldon bement nekik mutatni valamit telefonon, azonnal "váltottak", egyik szó után a másik más a másik nyelven ment. Nekik ez fel sem tűnik olyan gördülékeny.

Platonica 2020.09.03. 21:01:54

@Hari Seldon 2: "Elvégre azért jöttünk ide, hogy az utódaink itt éljenek."
Hm, ez erdekes megfogalmazas. Tenyleg igy gondolod?

Hari Seldon 2 2020.09.03. 21:22:03

@Platonica:
Miért, ez nem alap annak aki kiköltözik?!?

arncht 2020.09.03. 21:48:32

@Platonica: en csak lehetosegeket akarok neki adni, de nem akarok helyette donteni. Ha hasznalja vmire, akkor nyertunk vele. A magyar nyelv erdekes, de jol belegondolva keves erdektelenebb nyelvet tudnek egy kulfoldon elo szamara. Barmilyen nepszeru nyelvnek nagyon tavoli rokona, nehez, mas a logikaja, es rajtunk kivul senki nem hasznalja - realisan gondolva maximum csak onszorgalombol, es erdeklodesbol tarthatja szinten nem keves energiabol. Erre szerintem keves kulfoldon szocializalodott gyerek fog rendszeresen idot forditani. Latok magam korul peldakat, szinte kivetel nelkul a magyar all vesztesre, nekik a az uj orszag nyelve fontosabb, mire kirepulnek.

Csodabogár 2020.09.03. 22:07:09

@illango pillango: Unokahugom 20 évesen férjhez ment Svédországba egy svédhez. Született egy fia és egy lánya. A gyerekeket tanította magyarra. A fia 20 éves kora körül haza jött. Egy nagyon ismert svéd cégnek lett az itteni cégvezetője. Elvett egy magyar lányt. A közben már felnőtt gyerekei nem tudnak svédül. Angolul persze igen. A lányát nem vették fel egyből a svédeknél az orvosi egyetemre. Itt járt talán 3 évet, aztán át lehetett igazolni.
Szóval megy az ha akarják.
Svájci barátnőm fia is Pécsett kezdte az egyetemet. Ez egyszerübb volt, mert mindketten magyarok.

Platonica 2020.09.03. 22:08:34

@arncht: Az, h az uj orszag nyelve fontosabb, egyertelmu, ettol fuggetlenul mindenkepp nyereseg az anyanyelv megtartasa/birasa is, akkor is, ha az tortenetesen a magyar. Erdekes, itt mar tobb ember mondta a gyerekemnek, h 'irigyli', mert az egyik legnehezebben tanulhato nyelvet kapta csak ugy 'ajandekba'. Legutobb egy egyetemi tanara:-D (Amugy nem vettem eszre, hogy barmi kulon energiat igenyelne neki, hogy fenntartsa a szintjet. Halistennek szinte teljesen ketnyelvu erolkodes nelkul. A harmadik nyelv azert elmarad ezektol.)
"en csak lehetosegeket akarok neki adni, de nem akarok helyette donteni" Nos, pont ezert csodalkoztam ra Hari Seldon velemenyere, de lehet, h csak felreertettem. En nem gondolom, h a mi idejovetelunknek celja v kovetkezmenye ke'ne legyen, hogy az 'utodunk' itt eljen. En se ott elem az eletem, ahol szuleim, miert varnam el ezt a gyerekemtol majd?

arncht 2020.09.03. 22:17:06

@Platonica: minden nyelvet apolni kell, mert elsikkad. ezalol az anyanyelv sem kivetel.

Hari Seldon 2 2020.09.03. 22:25:18

@Platonica:
Akkor félreérthető voltam, vagy te értettél félre. De mindegy.

-> Arra gondoltam, hogy alap, hogy "nagy valószínűséggel" itt élik le felnőtt életüket.
Hiszen itt fognak ismerkedni korukbeli fiatalokkal is, itt kötnek barátságokat, stb...

Platonica 2020.09.03. 22:27:34

@arncht: Nem mondtam, hogy nem kell apolni, csak azt, hogy konkretan a mi esetunkben ez szimpla hasznalatot jelent: tok termeszetes, hogy magyarul beszelunk egymast kozt, sok magyar filmet nezunk, magyar konyveket olvasunk (gyerek is), szoval resze az eletunknek, nem pedig egy onszorgalmi feladat, ha erted, mire gondolok:-)

2020.09.03. 22:29:31

@Platonica: szerintem @Hari Seldon 2 sem arra gondolt, hogy kotelezo ott elni majd a gyereknek. En azt hiszem ertem hogy gondolta, mert kb en is ugy gondolom, hogy atkoltozve egy jobbnak itelt helyre a gyereknek jobb eselyei vannak, es jo valoszinuseggel az orszagban marad, es ezaltal jobb elete lesz - es sokaknak ez az erv jelentosen adott hozza, hogy kikoltozzenek.

a nyelvvel kapcsolatban, nekem sem hianyzik, hogy nem tudok albanul meg xy 10 millios azsiai orszag nyelven - a gyerekemnek sem fog hianyozni, hogy csak korlatozott a magyarja. Nem mondom, hogy nem ertek, ha valaki tud magyarul, de kozel sem akkora, hogy barmi aldozatot hozatnek emiatt a gyerekkel, pl megakasztom beszed kozben, hogy kijavitsam, vagy raszolnek, hogy magyarul, please.

Platonica 2020.09.03. 22:36:30

@Hari Seldon 2: Hat, ha magunbol (v beloletek) indulok ki, akkor nem jott be a 'nagy valoszinuseggel':-))
Amugy nala konkretan az is felmerult, hogy nem itt a UK-ben fog egyetemre jarni, szoval mar ott megdolhetett volna barmi ilyen elkepzelesunk, ha kf-re ment volna tanulni. Nem vagyok benne biztos most sem, merre fog kikotni majd par ev mulva. Lehet, h pont Mo-on:-)

Platonica 2020.09.03. 22:46:38

@Rayovac: Hat ezt irto nehez megmondani, hol lesz majd jobb elete v eselyei egy gyereknek, ha felno. Ez nagyon sok osszetevotol fugg. De persze ertem en, amit irsz, hogy szulokent milyen torekveseink vagy vagyaink vannak.
A vegehez: amit irsz, az joszerivel inkabb az anyanyelv ellen hangolja a szerencsetlen gyereket, szoval majdnem mindig kontraproduktiv, ahogy a fenti cikk is emliti. En sem csinaltam volna.

Örömhernyó 2020.09.04. 07:35:03

Párom ázsiai, ha lesz gyerekünk, akkor ő azt akarja, hogy magyarul tanítsam őket. Szerintem nem sok hasznát veszik majd a magyar nyelvnek. De! Az ázsiai párom úgy van ezzel, hogy Magyarország uniós ország (ezt EU-n kívüli országokban élők nagyon nagyra értékelik), kb. ingyenes az oktatás, olcsók az ingatlanok (Ázsiában meg ezek horror áron vannak), nem lehetetlen, hogy ott fog élni a gyerekünk. Persze a realitás az, hogy annak a nyelvét fogja a gyerek megtanulni, akivel több időt tölt és azt a nyelvet fogja beszélni, amit naponta használ.

2020.09.04. 07:42:39

@Örömhernyó: az unios tagsag elonyeit magyar nyelvtudas nelkul is lehet elvezni.

plusz varjuk meg, hogy mire felno a gyerek, me'g meg lesz-e ez az elonye a magyar allampolgarsagnak :)

az ingyenes oktatasrol meg mutass a parodnak egy pisa osszehasonlitast meg egy university ranking listat, meg ezt:

444.hu/2020/09/03/sok-szulo-most-szembesult-azzal-hogy-egy-nyolcadikos-munkafuzeteben-milyen-eros-mondatok-vannak-a-menekultekrol

Hari Seldon 2 2020.09.04. 09:27:41

@Platonica:
Persze minden lehet, de nagyon valószínűtlen, hogy oda kivánkozzanak. Ilyen helyre?
444.hu/2020/09/03/sok-szulo-most-szembesult-azzal-hogy-egy-nyolcadikos-munkafuzeteben-milyen-eros-mondatok-vannak-a-menekultekrol
Persze ettől még mehetnek felnőttként máshova, de az nagyobb valószínűséggel vagy Belgium Svájc Kanada féle országok lesznek (most hogy elsősorban nyugati francophone országokat mondjak), vagy bármely más nyugati ország.
Visszamenni Magyarországra kb olyan mintha valaki politikai okból Thaiföldre vagy Törökországba költözne el onnan. Érteme semmi.

illango pillango 2020.09.04. 09:31:47

@Platonica: szerintem igazad van, egyáltalán nem biztos, hogy "Nyugaton" jobb élete van valakinek. Magyarországon is lehet boldog, elégedett valaki.

A "haszontalan" magyar nyelvtudás, pedig nem haszontalan. A kétnyelvű gyerekek szerintem eleve előnyben vannak nyelvtanulás szempontjából, könnyebben elfogadja, hogy egy másik nyelv nem az anyanyelve logikája alapján működik. Tud magyarul olvasni, ezzel is tágul a látóköre, két nyelv kultúrájában van jelen, többféle dolgot lát.
Bevallom, ki szoktam javítani a gyerekeket, ha valamit hibásan mond, pl. "világt" világít helyett vagy "engünket" minket helyett, "asztalot" asztalt helyett, stb. olvasni is szoktunk, tanulja csak meg a "cs" "sz", é, "ly", stb. betűket, amik a németben nincsenek. Nem tanterv szerint, hanem amikor időnk és kedvünk van.

Platonica 2020.09.04. 11:31:43

@Hari Seldon 2: Nos, szerintem nagyon nem kellene keresgetni, hogy esetleg Fro-rol is tudjunk negativ cikkeket betenni (akar pont rasszizmus/menekult temaban is www.theguardian.com/uk-news/2020/aug/16/priti-patel-migrants-crossing-channel-uk-they-believe-france-racist).
De nem is ez a lenyeg, hanem hogy nyitottak tudjunk maradni, hogy a gyerekeink szabadon valasszanak majd. Mert a kimondott vagy burkoltan sulykolt iteleteink ezt teljesen leronthatjak. Ezzel elveszunk toluk. Ha a gyerekem a diploma megszerzese utan vissza akar terni Mo-ra, hogy ott dolgozzon, semmikeppen nem mondanam, hogy ertelmetlen cel. Csodalkozom is ezen az eros itelkezesen.
@illango pillango: Igen, mi is vhogy igy csinaltuk annak idejen, teljesen a gyerekre volt bizva, van-e kedve ezzel foglalkozni.

Matyika Ápolója 2020.09.04. 11:47:09

@Örömhernyó: Nem láttad, megírták feljebb is, hogy a párod, nyilván nulla világlátással, téved, mert Magyarország elmaradott, diktatúra és borzalom, hiszen pl. nincsenek odáig a menekültekért, most így hogy a fenébe lesznek nálunk is BLM kultúragazdagodások?

A 444 is ezt gondolja, szóval a pártatlan és független média véleményét is hallhattad. És ha nem a top 10 egyetem egyikébe fog járni a gyereked, akkor amúgy is minek él egyáltalán.

Platonica 2020.09.04. 12:33:25

@Matyika Ápolója: Az enyem egy friss vilag-ranglista szerint a top-top egyetemre jar, ezzel egyutt mondott mar olyat korabban, h szivesen elne, dolgozna majd Mo-on egyszer. Ki tudja, lesz-e belole valami, de miert ne?

négyzet 2020.09.04. 12:49:22

Nekünk nagyon fontos, hogy a gyerekünk jól tudjon magyarul, hogy mindent értsen és ki tudjon fejezni. Hogy olyan szavakat is ismerjen, amik nincsenek a napi szóhasználatban, de egy dalszöveg, egy regény megértéséhez fontos, meg ugyanakkor próbáljuk átadni a kulturális referenciákat is, és ez a legnehezebb. Annyit tudunk jelenleg csinálni, hogy a mesékkel, gyerekdalokkal megismertetjük.
Mi ezen a nyelven tudunk a legtöbbet, ezen a nyelven tudunk adni neki a legtöbbet. Ezért fontos ez nekünk.

Az egy kicsit ijesztő, hogy milyen lesz, amikor ő jobban fog tudni azon az idegen nyelven, amin ő minden nap beszél majd az iskolában. Főleg, hogy mi közben nem azt használjuk minden nap, hanem az angolt, így nem fejlődünk benne olyan nagyon...

négyzet 2020.09.04. 13:01:17

@Örömhernyó: Nekem van több EU-n kívülről jött munkatársam, és abszolút egyetértek, hogy bizony elég nagy előny európainak lenni, ha az ember a világ nyugati felén kíván letelepedni. Ezt egyszerűen nem is fogják fel az emberek, amíg nem élik át, hogy az utazás/költözés valahova nem abból áll, hogy menni akarok, tehát ha van pénzem, megyek. Hanem először kell egy állásajánlat, kell a vízum, sokszor hónapokig tartó procedúra adott ország hivatalaival, esetenként szükséges közvetítő cégek igénybe vétele, a megfelelő biztosítások megkötése, aztán odaérkezés, és ügyelés arra, hogy az állás, ami jogosulttá tesz az ottlétre, nehogy megszűnjön, nehogy valami hiba csússzon valamilyen kis adminisztrációba, mert kiutasíthatnak, és akkor erre építeni egy életet, hogy lakni, bérelni, venni ingatlant? Ismerek olyat Brazíliából, akit 10 év után utasítottak ki banális dolog miatt, amit a munkáltatója rontott el, Svédországból. A tunéziai kolléganőmet is kiutasították, majd 8 hónapig vártunk, hogy visszajöhessen, és ha a cég nem állt volna ki mellette annyira, akkor nem is engedték volna vissza. Programozó, banális hiba volt itt is az ok.

Hari Seldon 2 2020.09.04. 13:02:58

@Platonica:
Tényelg? Vannak itt rasszisták!? Nem mondod!

Platonica 2020.09.04. 13:15:35

@Hari Seldon 2: Megragadtad a lenyeget;-)
Egyebkent te linkelgettel 'elrettento' peldat, hogy ilyen orszagba hogy lehetne mar visszamenni. Mintha mashol semmi ilyesmi nem lenne.
Bar lehet megint felreertettelek:-x

Hari Seldon 2 2020.09.04. 13:22:51

@Platonica:
Persze hogy van máshol is rasszista. De nem mindegy, hogy az állam ezt indirekt grejeszti is, vagy inkább igyekszik fellépni ellen. Másrészt meg ki kell mondani, igen, azért jöttünk el onnan, mert nem akartunk ott élni. Ez egyszer egy. Most miért játszam meg azt hogy esetleg valamikor visszamegyünk?

sncf 2020.09.04. 14:03:55

@poszt: "Persze nem adtak neki, de nem azért mert, nem értették meg, amit mondott."
Szerintem arról lehet szó, hogy "Persze nem adtak neki, de nem azért, mert nem értették meg, amit mondott."
A szövegben szereplő azt jelenti, hogy nem "csak úgy" nem adtak neki, hanem azért, mert nem értették, amit mond. Itt viszont éppen nem erről van szó.

marczy 2020.09.04. 14:04:10

Az érintett tanárok jelentős része nem tanult nyelvpolitikát, sem szociolingvisztikát. És mi van, ha én igen?
A nyelvkérdésben én vélhetően adekvátabb válaszokat tudok adni, mint sok ország tanárai, politikusai, ezen belül az oktatáspolitikusok sem feltétlenül értenek pont ehhez. Ausztriában néhány éve keményítettek be pl. a központi érettségi nyelvi követelményeiben, ahogy az egyetemi felvétel nyelvi követelményein is szigorítottak. Utóbbi nem akkora gond, de alacsonyabb iskolafokon,akinek a német nem anyanyelve, annak bizony olyan segítségre van szüksége, amit pl. a svájci Schulinsel analóg párja tudna megadni.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.09.04. 14:04:16

aki nem csak a kepeket nezegeti, az azt is olvashatta a 444-en hogy itt nincs jo megoldas, hanem eppen az a feladat hogy beszelgessenek rola.

cavecanem 2020.09.04. 14:04:28

@Platonica:
tapasztalataim szerint a magyar egyàltalàn nem nehezebben tanulható mint bàrmely màs nyelv. Évekig tanítottam külföldieket magyarul. az elsô döbbenet utàn (mert sokban nagyon különbözô, de ugyanígy éreznek a lengyel vagy a bolgàr irànt) àltalàban nagyon jól haladtak.
Meg kell tanulni és érteni a hangrendet és a toldalékolàst.
Az abc elsajàtítàsa utàn (melyik hang melyik betûnek felel meg) a helyesíràs viszonylag egyszerû( pl. a franciàhoz képest).
Nemek nincsenek, nem kell egyeztetni, az igeidô rendszere cseppet sem szofisztikàlt, a szórend viszonylag szabad. Az akcentus olyan amilyen, sztem nem szàmít.
Egyszóval semmi misztikus nehézség nincs a magyar nyelvben sem.
Tanulni kell mint minden màst.

Platonica 2020.09.04. 14:21:59

@Hari Seldon 2: Megjatszani? Ki sugallt ilyet? Arrol volt szo, hogy a gyerekeink jovojet nem erdemes a sajat eloiteleteink alapjan behatarolni.

@cavecanem: Elfogadom, h ez a velemenyed a magyarrol, de a tanulhatosagi nehezsege egy ismert teny, alt. az elso 5-10-ben emlitik a listakon.
www.languageconnect.net/blog/5-most-difficult-languages-learn/
unbabel.com/blog/japanese-finnish-or-chinese-the-10-hardest-languages-for-english-speakers-to-learn/
www.rypeapp.com/blog/what-are-the-most-difficult-languages-to-learn/
Stb, stb.
blog.lingoda.com/en/hardest-languages-to-learn

négyzet 2020.09.04. 14:25:13

@Platonica: Te most komolyan egyenlőségjelet bírnál tenni aközé, hogy egy társadalomban van rasszizmus azzal, hogy ezt a szintű rasszizmust az iskolában töltik a gyerek fejébe? :-o Mondjuk mindig is elfogult szoktál lenni magyar irányban, de azért ekkora csúsztatást nem vártam volna tőled.

Hari Seldon 2 2020.09.04. 14:32:54

@Platonica:
Valami félrement: Semmi előitéltem nincs a magyar nyelvvel kapcsolatban. Miért lenne? Ahogy korábban is írtam szükségük is van rá, a velünk való kommunikáció során.
Logikus is, ezzel is fölösleges magunkat becsapni: csak magyarul tudok olyan pontosan foglamazni sok élethelyzetben (életvezetési tanácsban - na ez nagyon Müller Péter-es volt).

Ettől eltekintve az ő közegükben franciául beszélnek egymás között is, hiszen az iskolában meg egy úgy tanulják meg a dolgokat. És ez is logikus.

Szóval a lányok is ugyanúgy beszélik szerintem a magyart, mint bámely magyarországi tanuló.

négyzet 2020.09.04. 14:50:11

@droid_: De a hat buborékból csak egyben van empatikus válasz. Megnéztem az eredeti munkafüzetet is. Szerintem így nem lehet egy tananyagot kinyomtatni, mert nem minden anyagot fognak a tanárral végigvenni, és ha a tanár úgy ítéli meg, akkor nem is megy végig rajta, és mindkét szöveg akkor sajnos a felületes olvasás, majd érzelmi alapú (ilyen tartalmúak a negatív szövegek benne) bevésődés tárgya lesz, és hát minderről a migránsozós plakátok országában beszélünk, ahol ezt a tananyagot sem lehet anélkül értelmezni.
És így nem lehet kritikus gondolkodásra nevelni egy nyolcadikost... Ez a túlzsúfolt tananyag arra amúgy is alkalmatlan.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.09.04. 15:22:38

@négyzet: hat az mesteri lenne, hogy a kormany ugy rasszista hogy beteszi a feladatot hogy beszelgessenek rola de aztan telezsufolja a konyvet hogy ne tudjanak megse, igy aztan majd jol bevesodik. szerintem egy kicsit sokat feltetelezel errol.
masreszt en eddig ugy tudtam hogy eppen a tanarok hadakoznak az ellen, hogy ha barmi aktualpolitikai dolog szerepel a tananyagban, foleg a kormany nezetei szerinti. majd pont azt hagyjak ki, amikor ramutathatnak hogy na tessek, ez itt a propaganda? itt meg mintha egy kicsit tul keveset felteteleznel a tanarokrol.

2020.09.04. 17:33:17

@droid_: es akkor miert a menekulteken keresztul kell kritikus gondolkodast gyakorolni a gyerekeknek? Miert nem pl a korrupciorol (szerintetek gyerekek helyes e, hogy xy yachtozgat), furcsan megszunt vagy el sem kezdett nyomozasokrol, hirtelen meggazdagodott bugrisokrol?

2020.09.04. 17:38:48

@Matyika Ápolója: mar szerintem nem magyarorszagon elesrol beszelt az az azsiai feleseg (csak tanulasrol), ha mar szoba hoztad, hogy a gyerekenek milyen lenne ott elni azsiai kulsovel, es te ezt az allaspontot veded, hat rohognom kell... az azsiaiaknal csak feketekent jobb elni magyarorszagon...

Platonica 2020.09.04. 19:53:26

@négyzet: Csusztatas? Elfogultsag? Troll nem vagyok? :-D

Ha visszaolvasol semmifele egyenlosegjelet nem tettem, ez a te ertelmezesed. A linkre reagaltam, hogy negativ felhangu cikkeket Fro-rol is lehet epp talalni.
Az viszont erdekes kerdes lenne, vajon honnan kerul egy tarsadalomba a rasszizmus, ill. ha mashonnan, akkor oke-e?

Egyebkent az en 'elfogultsagom' leginkabb abban all, hogy nem latom abszolut feketenek Mo-ot, ill. rozsaszinnek a 'nyugati vilagot'. Ezt aztan ki-ki a sajat szajize szerint interpretalja, mint az abra mutatja.

@Hari Seldon 2: Ja, nem! Az vilagos, hogy a nyelvrol nagyjabol egyetertunk:-)
Tenyleg csak arra csodalkoztam ra, h szerinted tok ertelmetlen dolog lenne, ha vissza akarnanak majd menni a gyerekek, ahogy fontebb irtad. De nem zavar am, hogy nem gondolkodunk mindenrol egyforman, egy ertelmes beszelgetesnek sokszor pont ez az alapja:-)

javított állomány 2020.09.04. 20:44:42

@droid_: Istenem, hát hol van az előírva hogy feltétlenül ki kell bontani az igazság minden részletét.:-)

buszrajongó 2020.09.04. 20:44:49

@Hari Seldon 2: Nem, nem alap. Én például azért mentem ki, hogy később az utódomnak ne kelljen.

Se vasalo se munka 2020.09.04. 20:45:10

@Hari Seldon 2: elegge elvakultan vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lasd Franciaorszagot szisztematikisan rasszistanak, konkretan zsido-ellenes erzelmekre hajazik.
Nem kell olyan nagyon hosszu evekre visszanyulni, eleg az utolso nehany ev. Allami szinten nem voltak hajlandoak elismerni a antiszemita tamadasokat, csak amikor mar a Bibi ment hozzatok es nagyon kellemetlen volt mar az orszagnak.

Mikkamak 2020.09.04. 20:45:24

Nálunk a legkisebb beszél tükörfordítással (és nemigen tudja melyik az ikes ige és melyik nem). Időbe telt, amíg felfogtam, hogy mi az a "s*ggfájás" szó (pain in the *ss), és állandóan javítom, hogy nem "nem van", hanem "nincs".

Viszont echte magyar apukája folyamatosan Hunglish-t nyom: csak, hogy "komplainezzek" egy kicsit.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.09.04. 20:45:36

@Rayovac: talan mert ez egy foldrajz munkafuzet?

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.09.04. 20:45:44

erdekes egy hir amugy ez a munkafuzetes. 4 eve megirtak ugyanezt es semmi ujat nem latok a mostani cikkben. kicsit kevesebb benne a baljos sejtetes, mivel ugy tunik az nem jott be, de ettol csak rovidebb lett (azt nem mondom hogy kevesebb mert mar akkor is kb nulla informacio volt ez a sejtetes).

Hari Seldon 2 2020.09.04. 22:42:21

@Se vasalo se munka:
Az izraeli miniszterelnök csak arcokodni jött. Volt pár támadás zsidók ellen. - Nem a őslakosok követték el, és főleg nem állami sugalmazásra. Volt is belőle felháborodás, hogy ide jön szájalni a kis mitugrász. - És hát nem is ment ki 600 000 zsidó, legfeljebb ha 10%-a. Ez egy átlagos népmozgás. Az izraeli csak szeretett volna több humánerőforrást szerezni a saját kis arabok elleni kavarásához. Nem is volt nagy lelkesedés.
Ja, és azért tudott idejönni a 600 000-ért, mert itt MARADTAK ennyien a második vh után, pedig ez is megszállt ország volt. Erről ennyit.

2020.09.04. 23:06:31

@Mikkamak: "és nemigen tudja melyik az ikes ige és melyik nem"

nalunk minden angol ige ikes ige :D

Se vasalo se munka 2020.09.05. 10:05:32

@Hari Seldon 2: az igen gyenge, hogy ott maradtak a megszallt irszag ytan, hiszen Magyarorszagon is maradtak, sot visszamentek a taborokbol.
Bibi toborozni ment, ami valamennyire sikeres volt, 60ezer embert vinni (10%, ami egy francia zsido kulturkorben utos szam), mert a franciak nem tudjak megvedeni a sajat zsidojaikat. Ami egy europai orszagban nem kicsit felhaborito.
A franciak addig nem voltak hajlandoan elismenrni, hogy az atrocitasok antiszemta volt, amig Bibi nem szolt rajuk. gondolom az idosikot, te is ismered, hogy mi tortent, hacsak nem te egy teljesen veletlen egybeesesnek veled, hogy a kormany pont akkor ismerte el az antiszemita jelleget, mikor ment Bibi.

Ha a magyar zsidosag 10%-a ment el volna, mert Orban nem tudna megvedeni a magyar zsidokat, mar europai kozfelhaborodas lenne. Azert ugye ebben egyetertunk?

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.09.05. 16:24:26

"A német nagyszülők viszont sokallják. Szerintük a gyerekeknek felesleges ilyen jól magyarul tudni,"
Hülye az az ember, az összes, aki "sokallani" tudja egy másik ember, pláne az unokája bárminemű nyelvtudását.Egy plusz nyelv tudásával az illető csak előrébb juthat, az csak hasznos lehet számára.Agyatlan barom német nagyszülők...

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.09.05. 16:48:59

@Hari Seldon 2: Nem.Mi azért költöztünk ki,mert otthon nem tudtunk rendesen megélni, akkor, amikor ez történt.És hogy tudjunk vállalni gyereket, alapíthassunk családot.De a kölöknek, ha felnő, apszolút (így, pével...) nem akarjuk mexabni, hogy hol éljen...

somlobodog 2020.09.05. 16:51:39

Sztem 0 erőfeszítés (egyelőre) a magyart tartani a gyereknek. Kicsit több mint másfél éves volt mikor költöztünk. 7 évesen hibátlanul beszél ha nagyon figyelek kihallom a hangsulyhibakat, nyilván írni olvasni nem tud mert az extra erőfeszítés lenne és azt egyelőre nem tartom fontosnak. De a beszéde az kB 95%os. És javítom ha hibásan beszél. Nem sertodik meg, cserébe javithatja a kiejtésemet angolul:). Az angolja persze jobb mint a magyar mert ott nem gondolkozik. Viszont "gyerek-magyart" nem beszél. Amit @platonica írt azzal egyetértek: magyar szülők, egyke gyerek, gyakori magyar tartózkodás. Na ezekből az utolsó nem sikerül mostanában, de mindegy is. Egy totál más strukturaju nyelvet sztem nagyon hasznos megtartani. Azért mert Orbán egy fasz attól még hülyeség lemondani arról hogy a gyerek tudjon magyarul. Főleg hogy se pénzbe se időbe nem kerül.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.09.05. 16:58:10

@Hari Seldon 2: ""nagy valószínűséggel" itt élik le felnőtt életüket."
Maradjunk annyiban, hogy fogalmunk sincs, mi lesz, az ő felnőttkorukban.A jelenből nem lehet levonni következtetéseket a jövőre nézve.Ahogy mások is mondták, q-ra nem alap az, hogy én ott éljek, ahol a szüleim, miért is lenne az.Manapság Nyugaton belül is elég erős mértékű a keveredés, migráció, kivándorlás, expatkodás, ebből következőleg finn-gja sincs senkinek, mi lesz 15-30 éven belül.Itt felénk is van egy csomó usák, francia, német, finn, stb szülő a gyerekeim osztálytársainak családjaiban...Ha manapság ennyi a kevert házasság, akkor mennyi lesz majd eztán, hajjaj.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.09.05. 17:24:35

@cavecanem: Egyetértek veled.Több százezer új gyerek kezdi meg minden évben az iskolát, és tanulja a magyart mindenféle nehézség nélkül...
:D
Szerintem minden nyelvben vannak durván nehéz dolgok, pl az angol 12 igeideje sem egy egyszerű eset.Egyáltalán, már az baj vele, hogy az ember magyar fejjel "feleslegesnek" érzi ezeknek a megtanulását.Mármint hogy mind a 12-t, mikor hárommal is el lehet boldogulni, ugye...Vagy vehetjük a franciát is, ahol úgy írja, hogy zongora, és úgy mondja, hogy elefánt.Vagy akár a finnt is fel lehet hozni, ahol a sok betűtorlódás, ugyanazon betűk duplán annyira idegen, hogy az ember szeme szikrát vet.
:-)))
Egyszer volt egy finn nyelvű falinaptárunk, (rallyversenyen voltunk odaát, és frankó vagány fotók voltak rajta...) beraktam a klozetajtóra belülről, hogy majd ott tanulgatom a hónapok neveit.Aha.Kb egy év múlva leszedtem, mert költöztünk, nem lehetett otthagyni.Hát egyetlen hónapnak se tudom a nevét azóta se finnül.Rettenetes...
:D

Hari Seldon 2 2020.09.05. 20:46:08

@geegee:
OK. Különböző okból jöttünk el. Mi ezért ti azért. A lényeg, amiért mi eljöttünk (de amiért ti is - gondolok itt anyagi okokra) az nem fog változni a belátható 20-30 évben. Egyrészt a társadalom nem változik ilyen gyorsan, másrészt Magyarország mindig egy nagyobb kultúrális régió (fél)periférája lesz, így lényegében "bármit csinálhanak", soha nem fognak úgy élni mint itt. - Folyománya: ha a nagy nyugat vesztét képzelők, azt hiszik igazuk lesz (nem lesz), attól még Magyarország nem lesz jobb helyzetben, sőt. -> Ugyanúgy a "hanyatló nyugat" még hanyatlóbb félperifériája lesz.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.09.05. 23:06:42

@Hari Seldon 2: Hát, vagy így lesz, vagy nem.És nem is feltétlenül a magyar helyzet nagymértékű javulását kell ez alatt érteni, hanem akár a nyugati helyzet gyors romlását...Még amiatt is lehet értelme Magyarországra költöznie valakinek...

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása