oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2020. június 09. 06:30,  Határátkelés gyerekkel: kaland vagy szenvedés? 4 komment

2020. június 09. 06:30 Határátkelő

Határátkelés gyerekkel: kaland vagy szenvedés?

A külföldi beilleszkedésben kulcsfontosságú a család szerepe, ami persze nem mondtunk hatalmas újdonság, ugyanakkor a mai poszt szerzői, Novák Dóra pszichológus és Szepessy Deborah nemzetközi kapcsolatok szakértő szerintem nagyon érdekesen bontják ki, hogyan hat a gyerekre a szülő (akár eltitkolt) félelme, a megfelelési kényszer. És persze hogy mennyire nem mindegy, kalandnak vagy szenvedésnek fogjuk fel a határátkelést.

csalad_3_foto_pixabay_com_kenny.jpg

„A többnyelvű gyermekek mikrokörnyezete kulcsfontosságú a (sikeres) integrációs folyamatban. Az idegen nyelvterületre kerülő 6-13 éves korosztály számára nem csak a nyelvi adaptáció jelent nagy kihívást.

A költözés önmagában egy stresszforrás, melyhez a gyermekeknek még nincs megküzdési stratégiájuk, így a szülők támogatása, terelgetése elengedhetetlen ebben a folyamatban. A makrokörnyezet változását valamelyest kompenzálhatja a mikrokörnyezet stabilitása.

Egy költözés megviselheti a gyermeket, még akkor is, ha országon belül történik, hát még akkor, ha ez nem csak a lakhely, de a nyelv és (bizonyos mértékben) a kulturális szokások megváltozását is eredményezi.

Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy jellemzően a 6-13 éves korosztály az, amely nem részesül a megfelelő komplex támogatásban.

Mit hiányolunk?

Amikor gyermekek nyelvi felkészítésével keresnek meg minket, hamar szembesülünk azzal, hogy nem is igazából a nyelvi készségek hiánya okoz gondot, hátrányt; sokkal inkább az a szülőktől eredeztethető félelem (az újtól, a hibázástól, a bukástól), és megfelelési kényszer, amely kivetül a gyermekre. Az effajta lelki problémák egyértelmű akadályt jelentenek a tanulmányokban.

Rossz terv és hibás gondolat, ha a szülő egyszerűen el tudja titkolni, hogy ez a folyamat neki is nehéz. Ez kisebbségi érzést generálhat a gyermekben, hiszen azzal szembesül, hogy a családban mindenki helyt tud állni, rajta kívül. Emellett torz képet, és ambivalens érzéseket kelt a gyermekben.

Az sem jó taktika, ha a szülő teljes egészében az áldozat szerepébe bújik, hiszen ez demotiváló a gyermek számára is. Szintén nem segíti elő a miértek, célok értelmezését.

Kaland vagy szenvedés?

Átgondolandó, hogy a feladatok és az elvárások kompatibilisek-e a gyermek aktuális életével és fejlődési szakaszaival. Nagyon fontos, hogy hogyan élik meg ezeket a kihívásokat a gyermekek, hiszen a költözés felfogható egy új kalandnak, ugyanakkor meg kell küzdeni a nyelvi akadályokkal és a hátrahagyott családtagok, barátok miatt érzett hiánnyal is.

Ebben szükséges a szülők aktív támogatása és az egész költözés-történet keretbe helyezése. Nem mindegy, hogy hogyan értetjük meg a gyermekkel a költözés okát és hogy aztán hogyan meséljük el újra és újra, hogy mi is a célunk a költözéssel és mi a küldetésünk ott?

Sokszor találkozunk irreális elvárásokkal a szülők részéről gyermekeik irányába. Fokozatosságra kell törekednünk, ne sürgessük gyermekünket és ne lássuk el negatív jelzőkkel a teljesítményét vagy a tetteit.

Az, hogy ki hogyan veszi az akadályokkal, a személyiségtől is függ, ám összességében a gyermek rákényszerül, hogy új megküzdési, probléma megoldási stratégiákat sajátítson el. Ezek pedig olyan plusz erőforrást jelentenek számára, mellyel a jövőbeli megpróbáltatásokat is lényegesebben könnyebben veheti.

A szülők szolgálnak a legfontosabb mintaként

Amikor egy ilyen volumenű lépésre szánjuk el magunkat, érdemes felmérni a családi kapacitásokat:
- Hogyan alakul a feladatmegosztás?
- Kire, milyen területen hárul több teher?
- Milyen kommunikációs mintákat követünk?
- Kik azok a tágabb családi körben, akikre számíthatunk?

Ne féljünk kinyilvánítani saját nehézségeinket, félelmeinket, kételyeinket! A gyermekek folyamatosan monitorozzák szüleiket, így nagy a hangsúly azon, hogy ők hogyan oldják meg a felmerülő problémákat, hogyan birkóznak meg az új helyzetekkel.

Amennyiben a szülők hamis képet mutatnak saját magukról (például látszólag erősek, de sírnak, frusztráltak, amikor úgy gondolják, a gyermek nem hallja őket), és nem merik kimutatni saját aggályaikat, azt a gyermek ugyanúgy érzi.

Az ambivalens érzelmekkel pedig nem tudnak mit kezdeni, hiszen sokszor még nem rendelkeznek azokkal a megküzdési mechanizmusokkal, melyek segítségül szolgálnának a stressz legyűrésében. Így nem ritka ilyenkor, hogy testi tüneteket, betegségeket produkálnak (például: bepisilés, bőrkiütés).

A kihívásokkal való megküzdés erősíti a családi köteléket is

A család megtartó közegként és mint biztonságot nyújtó helyként funkcionál, ahova bármikor visszatérhetünk, és ahol megértésre lelhetünk. Nem ritka, hogy a tagok a családi kötelékek erősödését tapasztalják.

A leküzdhetetlennek vélt akadályok közös erővel való megdöntése évekkel később is érezhető a családi kapcsolatokon. A befektetett munka mindenképpen kifizetődik, jótékony hatása az idő elteltével nem csökken. Sőt, a kamaszkorba való belépéssel profitálhatunk csak igazán a korábbi integrációs folyamat nehézségeiből.

A sikeres beilleszkedés során nyújtott szülői támasz révén a gyermekben kialakult nagyfokú biztonságérzet lehetővé teszi a kamaszkori nézeteltérések könnyedebb kezelését.

Összességében tehát egy biztos családi háttér támogatja, hogy a gyermek valóban kalandként fogja fel a költözést és az új élményeket kamatoztathassa. Elengedhetetlen ehhez a kapcsolatok stabilitása, a megértés fokozása és a rendszeres beszélgetések.”

Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Naplemente Sydneyben �� �: Alíz #australia #ausztrália #sydney #newsouthwales

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

(Fotó: pixabay.com/kenny)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: család pszichológia határátkelés

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5315755586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

négyzet 2020.06.09. 14:13:45

Egészen más gyerekkel költözni. A szülő számára bezártabb, elszigeteltebb életkörülmény lehet, ami amúgy is jön a családosodással, és rátesz egy lapáttal, hogy mindezt idegenben. Nem árt ezt a körülményt figyelembe venni, aki erre vállalkozik.

Nekem az nagyon fura, ha ebben a helyzetben a szülő elvárásokat támaszt. Azt nyilván bele kell kalkulálni, hogy lesz egy átmeneti idő, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy addig. Lesz iskola, óvoda vagy nem lesz? Megy-e a nyelv vagy segíteni kell stb?

So No 2020.06.10. 08:41:48

Fokozatossag? Hogyan? A helyi iskolakban nincs magyar oktatas. Az eletben ez ugy zajlik, hogy beul a gyerek az orara es ott angolul beszelnek. ( Itt nalunk emellett meg malajul es kinaiul) Ha erti jo, ha nem, az osztaly halad tovabb. Nekunk szerencsenk volt, mert a fiam egy eves volt, amikor kijottunk, a lanyom meg mar itt szuletett.

AvéCézárVavan 2020.06.10. 11:20:59

@So No: Nálunk ez úgy zajlott, hogy a magyar oviban láttuk a nem magyar anyanyelvű gyerekek beilleszkedését és kommunikációját, és megállapítottuk, hogy nagyjából olyan ez, mint a kutyáké. Nem a szavakat érti egy négyéves, hanem a gesztusokat.
Ha a gesztusokat, szándékokat megérti, akkor a szavak megtanulása már nem gond. Így- a lányunk 6,5, a fiunk 4 évesen került más nyelvi környezetbe-, nem okozott gondot, hogy megkérjük az óvónőket és tanítónőt, hogy sok gesztussal, rámutatással segítse a gyereket. Két hónap és kalap- kabát, a kölyköcskét azon kaptuk, hogy fennhangon és többségi nyelven veszekszik a dömper miatt az ovi udvarán...

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása