Rengeteg magyar dolgozik Ausztriában, van, aki ingázik, akad, aki kiköltözött közülük. Nekik (és a külföldi munkavállalást még csak tervezőknek) sem mindegy, mi vár rájuk, amikor nyugdíjba mennek, így különösen érdekes lehet Tamás írása, amely az osztrák nyugdíjrendszert mutatja be.

„Az utóbbi 15 évben több, mint 600.000 magyar vándorolt ki nyugatra, így sokan találtak ideiglenes - vagy épp állandó - otthonra külföldön. Azonban Magyarország határ menti településeiről is mind a mai napig sokan ingáznak. A legtöbben Győr-Moson-Sopron megyéből járnak ki dolgozni, egy 2016-os adat alapján ez a szám 72.000 fő - ami valószínűleg az évek során még tovább nőtt. 

Azt tudjuk, hogy a hazai nyugdíjrendszer már most sem kecsegtet túl sok jóval, és ez az évek, évtizedek múltával még tovább fog romlani. Épp ezért elengedhetetlen az öngondoskodás, az hogy mi magunk teremtsük meg a feltételeit a boldog, gondtalan nyugdíjas éveinknek. Erre több lehetőségünk is van és több, az állam által támogatott megoldás közül is választhatunk. 

Leginkább azok vannak szerencsés helyzetben, akik a külföldön eltöltött évek után szeretnének hazajönni Magyarországra, hiszen a külföldi nyugdíjból egy sokkal biztonságosabb életre számíthatnak majd itthon.

Az osztrák nyugdíjrendszer

A két országban természetesen egymástól teljesen eltérő nyugdíjrendszerrel találkozhatunk. Ausztriában a nyugdíjkorhatár a nőknél 60, a férfiaknál 65 év, míg hazánkban, 2020-ban egységesen 64,5 év. Ezt egyébként 2022-ig, fokozatosan 65 évre emelik majd. 

Mindkét országban lehetőségünk van korkedvezménnyel vagy a speciális munkahelyünkhöz rendelt feltételek esetén előbb nyugdíjba vonulni. Ennek értelmében az osztrákoknál legkorábban a 60. életévünket betöltve válhatunk nyugdíjassá, amihez nehéz fizikai munka esetén 10 ledolgozott év is elegendő. 

A minimum elvárás az osztrák kormány részéről, hogy legalább 180 biztosított hónapot tudjunk magunk mögött, ebből azonban elegendő, ha összesen 84 hónapot töltünk el tényleges munkaviszonyban. Vagyis minimum 15 évre van szükségünk, hogy osztrák nyugdíjban részesülhessünk. 

Ez viszont még nem jelent teljes jogosultságot, ilyenkor ugyanis részleges mértékű járadékot kaphatunk majd a jövőben. A teljes nyugdíj összegéhez ugyanis mintegy 45 évet kell eltölteni Ausztriában. 

Azt, hogy pontosan mekkora összeget kapunk a nyugdíjba vonuláskor három tényező határozza meg. 

• Az egyik ilyen, hogy a munkával töltött időszak alatt, mekkora jövedelemmel rendelkeztünk.
• A másik szempont, hogy milyen hosszú ideig voltunk a biztosítási rendszerben, ami, értelemszerűen, 15 és 45 év között helyezkedik el.
• Az utolsó szempont pedig az, hogy hány évesek vagyunk a nyugdíjazási kérelem benyújtása esetén. 

Vannak azonban egyéb tényezők is, amelyeket figyelembe vesznek az elbíráláskor és hozzáadódnak a biztosított időszakhoz annak ellenére is, hogy ez idő alatt nem fizettünk járulékot. 

Ilyen lehet például a katonai szolgálatban eltöltött idő, a gyereknevelés időszaka illetve a munkanélküliség vagy betegség miatt kiesett időtartam

Mennyi az annyi?. 

Amennyiben rendelkezünk legalább 15 év biztosított idővel, és minimum 7 év munkaviszonnyal, akkor egy magyar viszonylatban igencsak szép összegre számíthatunk. 

Az egyedülállók minimum nyugdíj ellátása átlagosan 889 euró, ami átszámolva valamivel több, mint 300.000 forint. (Ez az összeg egyébként nagyobb, mint a jelenlegi hazai átlagkereset.) 

Ezt figyelembe véve az osztrák rendszer igen kedvező, és még csak a legalacsonyabb átlag nyugdíjról beszélünk. A házastárssal élők nyugdíja már 1.334 euró, vagyis közel fél millió forintnak megfelelő összeg. 

Emellett az osztrák rendszerben 13. és 14. havi nyugdíjra is számíthatunk. Ráadásul kiegészítő összeget kapunk gyermekeink után is, egészen 18 vagy 27 éves korukig, ha aktív hallgatói jogviszonyban állnak. 

Plusz juttatást kapnak a rokkantnyugdíjasok is, így ezek után még további 137 eurót folyósítanak havonta, ami további 50.000 forint kiegészítést jelent. 

Ha szeretnénk, lehetőségünk van nyugdíj mellett dolgozni is, ennek mértékét viszont semmilyen jogszabály nem köti meg. Kivételt képeznek a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók, akik csak havi 425 euró összeghatárig vállalhatnak munkát. 

Egy példán keresztül bemutatjuk, hogyan is néz ki ez a gyakorlatban. 

Amennyiben csupán a minimum nyugdíjellátásra lennénk jogosultak, és van egy egyetemista korú gyermekünk, legrosszabb esetben is 325.000 forint körüli nyugdíj összegre számíthatunk egyedülállóként, és több, mint 500.000 forintra házasként. Ha még valamennyi plusz munkát is vállalunk, akkor heti pár órás munkaviszonnyal 600 ezer forintra is növelhetjük bevételeinket.

Mikor kaphatunk ausztriai nyugdíjat?

A legtöbb, külföldön munkát vállaló magyar, nem csak az adott országban, hanem saját hazájában is rendelkezik munkaviszonnyal. 

Az is előfordulhat, hogy a kint töltött külföldi munkaviszony után hazaköltöznek és itthon vállalnak munkát,  ilyenkor azonban mindkét országban rendelkeznek ledolgozott évekkel. 

Mi a helyzet ilyenkor? 

Erre az esetre a két ország között létrejövő  szerződés értelmében ezek a munkaidők összevonhatóak, függetlenül a munkaviszony hosszától. 

Ehhez minimum 1 évig kell Ausztriában dolgozni és már bele is számolhatjuk nyugdíjas évekbe. Ezután a 365 nap után már nem csak nyugdíjra, de családi pótlékra és munkanélküli segélyre is jogosulttá válunk az osztrák oldalon. 

Addig viszont, amíg nem érjük el a teljesértékű ausztriai nyugdíjhoz szükséges 15 évnyi munkaviszonyt, csak időarányos nyugdíjra számíthatunk. Így nézve például 3 évnyi osztrák munka esetén ezután kapunk részarányos átlag nyugdíjat, a többi munkaidőnk után pedig a magyar állam fizet majd annak arányában. 

A legjobb helyzetben azok vannak, akik elérték az adott két országban előírt munkaéveket, hiszen ilyenkor mindkét államtól teljes értékű nyugdíjjárulékot kérhetnek. 

Ha például minimum 20 évet dolgoztunk Magyarországon, majd  legalább 15 évet Ausztriában és elérjük a nyugdíjkorhatárt - ami ugye az osztrákoknál alacsonyabb - így az ottani rendszer szerint nyugdíjba vonulhatunk. Éppen ezért az ott eltöltött évek után a teljes értékű nyugdíj összeg részarányos összegét kapjuk majd meg. 

Azonban meg kell várnunk, hogy itthon is elérjük a nyugdíjkorhatárt, addig ugyanis az osztrák kormánytól csak a náluk ledolgozott évekre jár a külföldi nyugdíj. Ha itthon is nyugdíjba megyünk, akkor az alábbiak szerint számolják ki a teljes ellátást: 

- teljes időszakra vonatkozó magyar nyugdíjösszeg

- összes ledolgozott év után járó osztrák nyugdíjjárulék

- időarányosan a Magyarországon és az Ausztriában eltöltött évek után járó nyugdíj összeg együttesen 

A három opcióból pedig azt fogjuk megkapni, amelyik a legmagasabb összeggel jár majd. Ennek fényében érdemes átgondolni, hol és hány évet érdemes dolgoznunk azért, hogy nyugdíjas éveinkre biztos megélhetésben legyen részünk.

Jogosultak-e a külföldi munkavállalók hazai adókedvezményre?

Azonban jó, ha szem előtt tartjuk, hogy sem az osztrák, sem a magyar nyugdíjrendszer nem lesz sokáig fenntartható ebben a formában. Ugyanis a társadalom elöregedése, valamint a csökkent születésszám miatti kevesebb munkavállaló, kevesebb pénzt fog majd ebben a “közös kalapba” tenni. Így - előbb vagy utóbb -, de az öngondoskodás elkerülhetetlen lesz. 

Ebben az esetben jó, ha tudjuk, hogy külföldi munkavállalóként - egy legális jogi kiskapunak köszönhetően - is jogosultak vagyunk az adóvisszatérítésre. 

Alapesetben ugyanis csak azoknak jár, akik fizetnek SZJA-t - ezt pedig ugye a külföldi munkavállalók nem (vagyis nem itthon) fizetik. Azonban egy nyugdíjbiztosítás igénylése esetén a szerződő fél (aki fizeti az SZJA-t) és a biztosított személye (tehát ebben az esetben a külföldi munkavállaló) eltérhet egymástól. 

Így már jogosultak leszünk az éves szinten 130 ezer forintos “extra pénzre”, vagyis az adóvisszatérítésre. Ez elsőre talán nem hangzik egetverően hatalmas összegnek, azonban ez, évenként halmozva, szintén jelentős hozamot termel. 

Ezt, havi 54.200 forintos befizetéssel tudjuk kimaxolni. 

Amennyiben például egy 55.000 forintos havi összeget fizetünk be a nyugdíj előtakarékossági számlánkra, 30 éves korunktól kezdve, úgy a kapott adóvisszatérítés mértéke mintegy 4.550.000 forint. 

Azonban ehhez hozzájön meg a visszatérítés által termelt hozam is, ami további 9.281.442 forintot jelent. 

Így összesen 13.831.442 forintos plusz összegre tehetünk szert az évtizedek során (csak az adóvisszatérítéssel).

Összegzés

A hazai nyugdíjakat tekintve, a legújabb becslések alapján, 2035-40-re nagyjából a fizetésünk 35-40%-át fogjuk csak viszontlátni nyugdíjként. Ezért ne feledkezzünk meg az öngondoskodásról sem, hiszen az apránként megspórolt összegek a végén szép kiegészítésként fognak szolgálni számunkra.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.