Érdekes jelenség, hogy évek óta romlanak a magyar diákok körében végzett matematikai és szövegértési tesztek. Ha ez nem lenne elég, csökken az összmagyar IQ is (ami egyébként általában jellemző az európai országokra). Hogy ennek mi köze a kivándorláshoz? Rögtön kiderül.
A PISA-tesztek (ez ugye a Programme for International Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”) segítségével az ezredforduló óta háromévenként próbálják mérni három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) a 15 éves diákok képességét.
Általában véve elfogadott dolog, hogy a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által létrehívott felmérés elég pontos képet fest egy ország oktatásának színvonaláról.
Mi több, kutatások szerint a PISA-tesztek egy az egyben megfeleltethetők az intelligenciatesztek eredményeinek, azaz ha az egyik romlik, akkor az általában magával húzza a másikat is.
A legutolsót megelőző teszten az OECD-országokban a diákok átlagosan 8 százaléka ért el kimagasló eredményt, a sor másik végén pedig 6 százalék volt, ők azok, akik nem ütötték meg a minimum szintet sem.
Magyarországon ez az arány 3 és 9 százalék volt, ami magyarul annyit jelent, hogy az átlaghoz képest fele annyi a kimagasló tudású 15 éves az országban, viszont másfélszer annyi a leszakadó, mint az OECD-átlag. (Szingapúrban például 21 százalék produkál kiemelkedő eredményt, míg leszakadó nagyon kevés van ezen cikk szerint, ami e bejegyzés egyik inspirálója is volt, Kovács Tibor írta, köszönet neki érte.)
Érdekes módon a magyar PISA-eredmények romlása (és így az IQ-csökkenésének kezdete) nagyjából 2011 környékére tehető. Hogy mi volt még ekkor? Igen, a határátkelés ekkor robbant be.
Kik azok, akik elmennek?
Nos, a téma két nagy magyarországi szakértője, Hárs Ágnes és Simon Dávid friss, idei (általam részletesebben itt ismertetett) tanulmánya szerint azok, akik Magyarországon még nem dolgoztak, közülük is egyre gyorsuló ütemben a pályakezdők.
Ami azt illeti, 2012 után gyorsan növekedett azoknak a pályakezdőknek a külföldi munkavállalási valószínűsége, akik nem akartak vagy nem tudtak elhelyezkedni, s az időszak végére már megközelítették a frissen munkából kilépők elvándorlásának a hatását.
A szakemberek gyanúja szerint a jelenség mögött a fiatalok megváltozott motivációja állhat, egyszerűen felerősödött a romló hazai munkapiaci kilátások, várakozások hatása.
Mást ne mondjak, a Tárki egy 2018 végén megjelent tanulmánykötete szerint a régióban (azaz a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott volt szocialista országokban) Magyarországon a legmagasabb a felsőfokú végzettségű elvándorlók aránya. Magyarországról öt év alatt 170 ezren vándoroltak külföldre, többnyire fiatalok, képzettek, vállalkozók.
Nagyon érdekes és elgondolkodtató, hogy a régió többi országával összehasonlítva kicsi az alacsony végzettségű elvándorlók aránya. Ugyanakkor Magyarország az egyetlen, ahonnan a felsőfokú végzettségűek vándorolnak el a legnagyobb arányban (tavaly ez 8 százalékot jelentett).
2012 és 2017 között az elvándorlás felgyorsulásával a kivándorló diplomások aránya is nőtt, évi átlag 0,7 százalékponttal, aminél csak Romániában volt magasabb a növekedés.
2010 és 2017 között több mint 200 ezer fővel nőtt a külföldön élő 20-65 évesek száma, 2013 óta lassuló ütemben. (További részletek ebben a posztban.)
Ráadásul a diplomások elvándorlására adott hivatalos reakció sem vetít sok jó előre, mondta Hárs Ágnes a vele készített podcastban.
„Nem csak az volt a különbség más országokhoz képest, hogy más csoportokhoz képest magas a diplomás elvándorlás aránya, de az is, hogy a megítélése nem váltott ki alkalmazkodást, hanem inkább a dramatizálás eszközét használták, amit aggasztónak tartok. Már a kezdetekkor is az volt a válasz, hogy el lehet menni” – fogalmazott.
Adott tehát egy ország, ahol az látszik, hogy egyre nagyobb a szakadék az oktatásban, és míg az elit továbbra is jól teljesít, egyre többen szakadnak le (ezért csökken az átlag), ráadásul ez az elit egyre növekvő mértékben megy külföldre már egészen fiatalon.
Mi következik mindebből?
Az, hogy a kivándorlók iskolai végzettsége a maradóké fölött van, gyakorlatilag a régióban teljesen egyedi magyar jelenség, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egyetlen más országból sem mentek el ilyen arányban.
Mit jelent mindez? Azt, hogy a magyar lakosság egyrészt öregszik (hiszen fiatalok mennek el), másrészt átlagosan alacsonyabb végzettségű lesz (hiszen diplomások mennek el).
Akik maradnak, azok a statisztika szerint tehát alacsonyabb végzettségűek lesznek, ami meghatározza gazdasági teljesítőképességüket, keresetüket, ami viszont már kihat az ő gyermekeik esélyeire is. A folyamat pedig pörög tovább, a lakosság átlagos IQ-ja csökken, romlanak a PISA-tesztek eredményei és így tovább.
Hogy ez mennyire köthető a kivándorláshoz, arra ott van a lengyel példa, ahol éppen fordított folyamat zajlik le. A lengyeleknél ugyanis éppenséggel nő az átlag-IQ, mégpedig azért, mert az ottani határátkelők átlagos iskolai végzettsége alacsonyabb volt az átlagnál.
Egy bonyolult témát nagyon leegyszerűsítve: míg Lengyelországból tényleg a közmondásos „vízvezetékszerelők” mentek többségükben külföldre, addig Magyarországról nagyobb számban a diplomások. Ott tehát arányaiban több a diplomás (de legalábbis képzettebb) maradó, ezért nő az átlag.
Mindez pedig elég komoly gond, hiszen szakemberek szerint elég egyértelmű összefüggés van a különböző országok gazdasági teljesítménye, a korrupció és a demokrácia szintje között.
Magyarán ha csökken az egy adott országban élők iskolázottsága, akkor az nem sok jót vetít előre. Fontos lenne valahogyan megfordítani ezt a folyamatot, de ennek egyelőre olyan nagyon sok jele nem látszik.
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
(Fotó: pixabay.com/StockSnap)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: