oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2020. február 18. 06:30,  Feketemunka, jóléti sovinizmus – németországi határátkelés ma 17 komment

2020. február 18. 06:30 Határátkelő

Feketemunka, jóléti sovinizmus – németországi határátkelés ma

Folytatódik a németországi határátkelésről szóló sorozat, melyben legutóbb kis történelmi visszatekintést próbáltam adni a Ruhr-vidék és a bevándorlás kapcsolatáról. Elérkezvén a jelenbe ma arról adnék képet, mi a mostani helyzet, mik a trendek és hogyan próbálják meg kezelni a szituációt az önkormányzatok.

cim_267.jpg

„A bevándorlók alapvetően nem foglalkoznak a nyugdíjjal, amikor ide jönnek. Úgy gondolkodnak: van két kezem, tudok dolgozni. Aztán megtalálják a lehetőségeket. Mindenki azt mondja, a környéken nincs munka, pedig van.

A város számos lehetőséget kínál az alacsony képzettséget kívánó szektorokban. persze ahhoz, hogy nyereséges maradjon, ezeknek muszáj feketemunkának lenniük. A régió a feketemunka hihetetlen piaca, a nagyvállalatok is erre játszanak.

Egy nagyvállalat takarítókat alkalmazott. Egynek fizetnek, ő hozza a többieket, akik a kisbusz csomagtartójában húzzák meg magukat. Ők dolgoznak azzal, aki a pénzt kapja. Mindenki becsukja a szemét.

A vállalatok mindent megtesznek, hogy alacsonyan tartsák a munkabéreket. Olyan körülmények között kell dolgozni, amelyet mások, a szociális ellátásban részesülők nem tartanak elfogadhatónak. Nem érdekli őket.

Nem az újonnan érkezők alakítják a rendszert, ők csak szembesülnek vele”.

A fenti idézet egy, a Ruhr-vidéken dolgozó szociális munkástól származik és a Duisburg-Essen Egyetem oktatója, Dr. Thorsten Schlee osztotta meg, amikor Essenben találkoztunk egy beszélgetésen.

Kemény élet, de vonzó cél

A határátkelésnek ugyanis van egy olyan oldala is, amelyről kevesebb szó esik, ez pedig az ez esetben Németországba érkező képzetlen munkaerő kihasználása. Rájuk jól láthatóan nagy szüksége van a német gazdaságnak, például a fent említett, a helyiek által el nem végzett munkákra, melyek helyi mércével mérve keveset fizetnek.

Ennek ellenére a kelet-európai országokból (elsősorban Romániából és Bulgáriából, de Magyarországról is) érkezők számára még így is előrelépést jelentenek az otthoni körülményekhez képest.

Így aztán a határátkelők számára Németország továbbra is vonzó célpont, érdemes csak az alábbi táblázatot megnézni.

kulfoldi_lakossag_1.jpg

Az adatokból jól látszik, hogy például Berlinben már a lakosság közel 22 százaléka külföldi, de Brémában is 20 százalék körül van és aztán jön a többi régió. Észak-Rajna-Vesztfália esetében az arány közelíti a 15 százalékot.

Ami az egyes városokat illeti, az ezredforduló óta Düsseldorf lakossága 50 ezer fővel (ez 9 százalék) közel 620 ezerre nőtt, Kölné 120 ezerrel (12 százalék) egymillió fölé kúszott, Frankfurtté pedig 110 ezerrel (16 százalék) 750 ezerre nőtt. Természetesen nem csak a kelet-európai országoknak köszönhetően, de nagyrészt igen.

lakossag_trendek.jpg

Ha kicsit közelebbről megnézzük, honnan is érkeznek a munkavállalók Németországba, akkor azt látjuk, hogy 2014 óta is jelentősen megnőtt az EU-s tagállamokból származó bevándorlók száma, kevés híján megduplázódott.

Szintén nőtt valamennyit (bár arányaiban messze nem ilyen jelentős) a Nyugat-Balkánról érkezők száma és a 2018-as adatok szerint a menekülteké is nőtt, azaz egyre többen állnak munkába közülük.

munkavallalok.jpg

Ha a Ruhr-vidék városaira bontjuk le a képet, akkor azt látjuk, hogy 2014 és 2018 között Duisburgban, Essenben és Dortmundban is jelentősen megugrott a külföldi munkavállalók száma.

Ha kifejezetten csak a magyarokra összpontosítunk, akkor két érdekességet figyelhetünk meg. Egyrészt, hogy a bolgárokhoz és a románokhoz képest viszonylag kis közösségről van szó, másrészt, hogy míg Duisburgban és Essenben gyakorlatilag alig nőtt a magyarok száma, addig Dortmundban közel két és félszeresére nőtt. (Ekkora számoknál persze bőven elég, ha nyit egy nagyobb gyár, ahová sok magyart visznek és már helyben is vagyunk.)

nemzetek.jpg

Az önkormányzatok kezükbe veszik a szabályozást

Érdekes jelenség, hogy a 2000-es évektől megjelent Németországban az úgynevezett „jóléti sovinizmus”. Ennek lényege, hogy a helyiek azt gondolják, a bevándorlók elviszik a nyugdíjra szánt összeget, amiért pedig a németek dolgoztak meg és fizették be.

Ugyanakkor Dr. Thorsten Schlee szerint egyre élesebben válik szét a határátkelők megítélése is. A gazdaság szereplői természetesen szeretnék bevonzani a jól képzett munkaerőt, hiszen hatalmas szükség van rájuk.

Másrészt viszont próbálnák megakadályozni a képzetlen munkaerő beáramlását, hiszen a szegénység elől menekülő migráció (ez elsősorban Romániára és Bulgáriára jellemző) megterheli a szociális rendszert, az egészségügyi ellátást, az oktatást, stb.

Az önkormányzatok egyre inkább úgy érzik, az uniós migrációbal járó problémák többsége az ő nyakukba szakad, a szövetségi állam részben kivonul ezek kezeléséből, így aztán a polgármesteri hivatalok a szociális ellátást próbálják meg a bevándorlás szabályozására használni.

Hogy pontosan miként, azt egy következő posztban Dortmund példáján mutatom majd meg.

„Mi haszna van ennek?”

A poszt végére hadd hozzak még egy történetet, aminek ugyan egy török a főhőse, de elég sok tanulsággal szolgál a magyarok számára is, amennyiben megmutatja, mi vár majd a következő generációkra.

Dr. Thorsten Schlee mesélte, hogy nem is olyan régen betért a kedvenc trafikjába, melyet egy török üzemeltet. A tulajdonos második generációs bevándorló, már Németországban született, szülei vándoroltak be anno és már neki is nagy, egyetemista gyereke van.

Egy nap elmesélte, hogy a fia politikatudományt tanul az egyetemen, ami persze nagyon szép dolog, de emellett elkezdett törökül is tanulni. „Mi haszna van ennek?” – tette fel a kérdést jól láthatóan füstölögve az apa.

Mindez gyönyörűen illusztrálja az úgynevezett integrációs ciklust. Az első generáció (a legtöbb magyar még ugye ide tartozik) hátrahagyja a hazáját egy jobb élet reményében, nyelvet tanul, megpróbál beilleszkedni.

A második generáció (egyre több, már külföldön született, vagy egészen kicsiként oda kikerülő gyerek) teljesen asszimilálódik (történetünkben ugye ő a trafikos), az anyanyelvét ugyan beszéli, de nem biztos, hogy napi szinten használja is – szóval legalább annyira német, mint török.

És akkor jön a harmadik generáció, aki keres valamit, próbálja megtalálni a gyökereit, nagyszülei kultúráját. Saját erejéből elkezdi tanulni a nyelvet, nyilván érdekli annak az országnak a történelme is, ahonnan a nagyszülei érkeztek, csak ezt a második generáció nem mindig érti.

Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�: @susiehun65 #nevada #valleyoffire #statepark #nemzetipark

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

 A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.  

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Németország

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5315478122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mohojojo 2020.02.18. 11:49:47

Nagyon érdekes cikk volt. Érdekes lett volna a pénzügyi oldalát is látni a németeknél levő sociális terhelésekről, hogy mennyit változott és mely náció milyen mértékben használja.
Személy szerint nem tartom túl szimpatikusnak azokat az embereket, akik rögtön első kérdésnek egy kiköltözés után azt teszik fel vagy azt kutatják, hogy milyen űrlapot kell kitölteniük, hogy segélyt kapjanak. Nem dolgozni mennének, segélyért (lásd bármely németországos közösségi médiás csoport posztjainak 90%-a...).

Biztos én vagyok az élhetetlen vagy buta, de eszembe sem jutott, hogy segélyt kérjek akár munka mellé (kezdési segély) vagy gyerek után egyből kérjem.

Határátkelő 2020.02.18. 11:50:29

@Mohojojo: Ha minden jól megy, lesz arról is szó, csak még várom az adatokat.

tanato 2020.02.18. 22:46:42

Jó cikk,jó sorozat,elüt a szokványos HÁ posztoktól de kifjezetten érdekes.Ugyan első látásra száraz statisztika/azért nincs is komment/de második olvasatra sok érdekeset lehet leszűrni,akár az itthoni helyzetre a MO.-ra bevándorlókra pl.kínai vagy vietnami vagy volt szovjetúnióbéli bevándorlókra alkalmazva is.Mivel az ő esetükben is már kialakult egy itt született,vagy már kiskorukban ideköltözött második generáció is jó 30 évvel a rendszerváltás után.Éppen ma az edzőtermben beszélgettem el jól egy másodgenerációs vietnami sráccal a beilleszkedéséről.

KissGecihuszár 2020.02.18. 23:09:21

Ami engem illet; 5 éve vagyok kint, quasi életvitelszerűen élek a "történelmi" NSZK-ban, egész pontosan Bayernben, itt adózom, ide csengetem a kranken casse-t, a nyugdíj járulékot, Müncheni frsz-ű autóm utáni adót ugye a Müncheni cassa kapja, de azt valahogy el sem tudom képzelni, hogy én ezekért az adókért, járulékokért majd egyszer kapok "valamit", azaz jól fogok járni. Amit egész biztosan nem kapok, az az egyre rosszabb minőségű úthálózat, mely akár bizonyos autópályaszakaszokat és L-betűs, azaz Landstraßékat jelent, illetve a lakott területeken beüli utakat, melyek mindennek nevezhetőek, csak tükörsimának nem. Szóval az világosan látszik, hogy nem minden a bankszámlára "menetrend szerint" havonta érkező fizu sem, mert ezen túlmenően azért vannak bizonyos elvárások...

Muhammad Balfas 2020.02.18. 23:09:26

Törökország Mustafa Kemal úgy 100 évvel ezelőtti fellépése óta egy szekularizált világi állam.. Nem lehet az innen érkező bevándorlókra ugyanúgy tekinteni , mint az afgán , pakisztáni , bangladesi , marokkói bevándorlókra..

midnight coder 2020.02.19. 08:44:04

@Muhammad Balfas: Volt úgy a 80-as évek végéig. Azóta viszont ott is előtérbe került a vallás aminek a kicsúcsosodása Erdogan. Ráadásul jelenleg is aktív népirtást folytatnak a kurdok ellen, szóval azért civilizált európai népnek azért nagyon nem lehetne őket nevezni.

]{udarauszkasz 2020.02.19. 11:41:15

Nalunk a masodik generacioig jutott el a csalad. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek 2 nyelvvel nottek fel, akarcsak en. A 2 idosebb testverem azert nem, mert ok egyszeruen nem kezdtek el idoben nemetul tanulni, de anyam is mar 30 eve itt el, szoval neki is jol megy.
Azt el tudom kepzelni, hogy jopar evtized mulva, ha valami csoda tortenik Magyarorszagon, es civilizalt viszonyok uralkodnak, akkor a 3.generacio majd visszakacsingat Magyarorszagra, de egyebkent, ha igy folytatodik, akkor inkabb Ukrajna lesz Magyarorszag helyen is.
Megfigyelheto az is, hogy mind kelet-mind nyugateuropaban evtizedek ota csokken az eletszinvonal, Ausztria nagyjabol most tart ott, ahol Magyarorszag 88-89ben. Vagyis egyedulallo szulo eppugy kuzd a fennmaradasert. Ezt a parhuzamot a noverem es anyam kozott siman nyomon tudom kovetni. Magyarorszagon meg olyan nyomor van, mint anno keletebbre. Nem tudnak futeni, nincs kaja, egeszsegugyi ellatas, stb.

adg 2020.02.19. 12:48:04

@]{udarauszkasz: jol ertem, hogy azt mondod, Magyarorszag most olyan szinten van, mint pl Romania vagy Ukrajna 88-89-ben? Vagy meg keletebbre gondoltal?

David Bowman 2020.02.19. 14:47:15

@]{udarauszkasz: Honnan veszed ezt a sok hülyeséget? Én pont úgy látom, hogy most olyan Magyarország, amilyen az NSzK volt Derrick korában, és én ezt nagyon élvezem.

]{udarauszkasz 2020.02.19. 18:49:49

@David Bowman: az NSZKban annak idejen egy kamionos felepitett egy hazat a felesegenek, aztan elvalt, es felepitett maganak megegyet(igaz, kisebbet). Hitel nelkul. Magyarorszagon, foleg keleten nyomor van. Ezt onnan veszem, hogy azert en hazajarok Magyarorszagra hetente a felesegemhez. Ahogy az unokaocsemek elnek, azt nem neveznem fenyuzonek. A sogorek sem. A noverem Ausztriaban nagyjabol ugy el, mint mi anno a 80as evekben. Csak neki a 3 gyerek helyett 2 van, a nagy panellakas helyett haz. De ugyanugy naprol napra elnek(iskola, biztositasok, rezsi) mert eppugy egyedul nevel, mint anyam anno. Annyi a kulombseg, hogy a gyerekek apja fizeti a gyerektartast, anyamnal ez nem volt meg.
Magyarorszagon meg diktaturat, es nyomort latok.

Muhammad Balfas 2020.02.19. 20:47:28

@midnight coder: Akkor is egészen más. Van európai típusú oktatási rendszer , és keményen fellépnek a szalafita iszlám ellen az országban..

David Bowman 2020.02.19. 22:24:19

@]{udarauszkasz: Rosszul látsz. Mi felépítettünk egy házat kevés hitellel. Rendre megmaradt a fizetésem, hát abba is hagytam a dolgozást. Most itt osztom az észt. A titkot már a Sakespere megírta: Kölcsönt ne adj, ne végy. Főleg banktól ne.

Muhammad Balfas 2020.02.20. 12:13:17

@David Bowman: Hát Derrick kora egy elég hosszú periódus. Tekintve , hogy 1970-től kb. az ezredfordulóig gyártották a sorozatot..

Herr Géza 2020.02.20. 13:55:06

@Muhammad Balfas: :) 1974-98. “Csak” 24 év.

Muhammad Balfas 2020.02.20. 20:03:54

@Herr Géza: A mai csadoros , mecsetes , no-go zónás Németország felől nézve bájos Derrick világa ,amelyben az egzotikumot az olasz vendégmunkás képviseli..:)))

star70 2020.02.23. 16:01:23

@Mohojojo: nem baj helyetted majd kerik es meg is kapjak a nemetek..sokan vannak akik egesz eletükben szocialis segelyen elnek..ezert kell jo sok bevandorlo(aki dolgozik persze ) hogy ezeket eltartsad..a többiekröl nem is beszelve...

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása