Vajon mennyire veti vissza a határátkelés a karriert? Előrébb tartanak-e azok, akik egyetlen szakmánál maradva építik a pályafutásuk, vagy legyünk büszkék arra, hogy bármikor képesek vagyunk felállni és újrakezdeni, akár külföldön is? Karrier és újrakezdés Magyarországon és külföldön
Vajon hol tartanak a határátkelők a Magyarországon maradt barátokhoz, ismerősökhöz képest? Bandosz úgy érzi, a saját körében valahol a középtájon helyezkedik el ilyen szempontból. Vannak Magyarországon élő ismerősei, akik nagyon szép karriert építettek és jól keresnek, és persze vannak olyanok is, akik nehezen boldogulnak.
„Azért is alakult ez így, mert nagyon sokszor kezdtem újra. Próbálok pozitívan tekinteni magamra, azt gondolom, én vagyok a ’rugalmas munkaerő’, de néha kicsit irigykedve szemlélem azokat, akik megmaradva a szakmájuknál jó kapcsolatrendszert építettek ki” – mondta Bandosz.
„Akad, amikor az élet kellemetlen kártyákat oszt, olyankor viszont arra kell büszkének lenni, hogy az ember képes felállni és folytatni tudja” – tette hozzá.
„A büszkeséget kell megtartani”
Egyébként mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesült Államokban (de igaz ez Magyarországra is) olyan világ van, hogy muszáj rugalmasnak lenni, és ha erre az ember képes, akkor talál magának munkát.
Bandosz szerint Angliában nem a papír számít, hanem hogy az ember képes legyen elvégezni az adott munkát és az érdekelje is. Ha ez megvan, akkor kap lehetőséget.
„Azt a büszkeséget kell megtartani, hogy én igenis vagyok valaki, tanulok és csinálok valami újat és nem érdekel, hogy a másik már mennyi ideje csinálja és milyen sikeres. Ha ez sikerül, akkor önmagad előtt nem kell szégyenkezned” – vélte.
„A nulláról kellett kezdeni”
Tamás az elmúlt években (már 40 fölött) többször is újrakezdett, először akkor, amikor Los Angelesbe költözött, majd ott is mindig fel kellett találnia magát, de mint mesélte, voltaképpen az egész addigi, magyarországi karrierje is a folyamatos tanulásról szólt.
„Hiába szereztem otthon elég szép szakmai tudást, amikor ide kikerültem, akkor voltaképpen a gyakornok gyakornoka lettem. Sem a szakmai nyelvezetet, sem a körülményeket nem ismertem megfelelően, így aztán voltaképpen a nulláról kellett kezdeni” – mesélte az első időszak nehézségeiről Tamás.
Őt az segítette át a kezdeteken, hogy nagyon megbecsülték azt, amit csinált: „Ennek következtében tudtam úgy tanulni, hogy közben nem kellett elveszítenem a büszkeségem”.
„Az is igaz, hogy az újrakezdéshez nagyon oda kell tennie magát az embernek, mert nagyon nehéz nulláról indulni, arról nem beszélve, hogy azt sem tudhatod feltétlenül, hogy anyagilag megengedheted-e magadnak az újrakezdést” – tette hozzá Tamás.
Akivel arról is elfilozofálgattunk, hogy vajon hol van a haza? Mitől haza Magyarország, ahol az ember született és mitől haza az a hely, ahol az otthona van?
Arra a kérdésre pedig, hogy mikor jössz már haza, Tamásnak van egy rövid és egy hosszú válasza is. A rövid: nem azért jöttem ide, hogy aztán hazamenjek…
A hosszú válasz kiderül a Los Angeles-London-Budapest-tengely podcastjából.
Miről beszélgettünk még?
Másképp állnak az újrakezdéshez Angliában és az Egyesült Államokban, mint Magyarországon? (6 perc 30 másodperctől)
Hol van a haza? (11 perc 30 másodperctől)
A beilleszkedés kérdése – miért angolosodott el egy időben Bandosz és miért kezdte el hiányolni a hozzá hasonló értékvilágú emberek társaságát? (15 perctől)
A sorozat korábbi adásait itt hallgathatod meg, és fel is iratkozhatsz a Határátkelő YouTube-csatornájára. (Mi több, iratkozz is fel!) Ha inkább letöltenéd a podcastot, akkor azt például ezzel a programmal teheted meg.
A beszélgetést a SPOTIFY-ON ITT HALLGATHATOD MEG, ha más platformon vagy inkább otthon, akkor pedig ide kattints.
(Fotó: pixabay.com/geralt)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek