oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. december 06. 06:30,  Hasítanak a második generációs határátkelők 7 komment

2019. december 06. 06:30 Határátkelő

Hasítanak a második generációs határátkelők

Nem csak szüleiket (azaz az első generációs határátkelőket), de nagyon sok helyen helyi kortársaikat is lekörözik a már külföldön született, másodgenerációs fiatalok az uniós országokban.

Mi az az öt dolog, ami a leginkább hiányzik Magyarországról? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

munkavallalok_4.jpg

A második generációs „bevándorlók” (ha őket még egyáltalán annak lehet tekinteni, ami egyáltalán nem biztos – erről a dilemmáról ebben a posztban írtam nem is olyan régen) jóval nagyobb eséllyel találnak állást, ráadásul kifejezetten magas, menedzseri pozíciókban, mint szüleik és ami még ennél is érdekesebb, nagyon sok esetben magasabb arányban sikerül elhelyezkedniük, mint tősgyökeres kortársaiknak.

Az Eurofound kutatásából (itt érhető el) az is kiderül, hogy az uniós tagállamok között mozgó családok gyermekei előnnyel indulnak az Európai Unión kívüli országokból érkezettekkel szemben.

Míg azok a másodgenerációsok, akiknél legalább az egyik szülő valamely uniós tagállamból érkezett, 81 százalékos eséllyel tudtak elhelyezkedni, ez a szám a nem uniós hátterű családokból származók esetében 74 százalék.

Munkavállalás

munkavallalas.jpg

Ami a munkavállalási adatokat illeti, jól látszik, hogy sok országban az első generációs határátkelők nagyobb arányban dolgoznak, mint a helyiek: ilyen például Olaszország, Szlovákia, Lengyelország, Ciprus, Magyarország, Málta, Portugália, Luxembourg, Litvánia vagy éppen Csehország.

Az első generációs határátkelők tehát sokszor nagyobb eséllyel találnak munkát, mint a helyiek, aminek magyarázata lehet, hogy vagy különösen jól képzett munkavállalókról van szó, vagy éppen ellenkezőleg, szakképesítést nem igénylő munkát végeznek – közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy már eleve munkavállalási céllal vágnak neki a külföldi életnek.

Az európai háttér ebben az esetben is előnyt jelent, hiszen a nem uniós hátterű bevándorlóknak csupán a kétharmada dolgozik, ami 13 százalékkal rosszabb, mint a helyiek esetében.

Bizonytalanság és rosszabb munkakörülmények

Az elemzés szerint a külföldi hátterű munkavállalók gyakrabban kénytelenek rosszabb munkakörülményekkel megbirkózni, mint helyi társaik és a munkaszerződések terén is jóval nagyobb bizonytalanságban élnek.

munkanelkuliseg.jpg

A munkaszerződések terén például sokkal kevésbé biztos a határátkelők helyzete, az első generációs bevándorlók esetében például 14 százalék dolgozik határozott idejű szerződéssel, míg ez az arány a helyiek esetében 10 százalék.

Ugyanígy a határátkelők sokkal nagyobb eséllyel dolgoznak heti 20 vagy annál is kevesebb órát a fő munkahelyükön, ennek következtében ők és a második generáció is nagyobb eséllyel kénytelen második munkát is vállalni keresetkiegészítésként, mint a bennszülöttek.

munkaorak.jpg

Annak ellenére, hogy az adatok azt mutatják, a két generáció között minőségi ugrás van a munkavállalás terén a második generáció javára, a nők esetében ez nem igaz.

Nem csak arról van szó, hogy a férfiak között általában véve is magasabb a foglalkoztatási arány, abban a 6 országban (a 23 vizsgáltból), ahol egyáltalán elérhetők adatok, az derült ki, hogy a második generációs bevándorlóknál a nőké az összes vizsgált kategória között a legrosszabb foglalkoztatási ráta.

Nem egységes tömeg

A meghatározó tényezők között olyanok szerepelnek, mint a származási ország, a határátkelés időpontja, annak oka és a társadalmi-gazdasági kontextus. Ezek közül a régió a leginkább meghatározó, olyannyira, hogy mindkét generációban az észak-afrikai gyökerekkel rendelkező munkavállalók, illetve az ázsiai nők a leginkább hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok.

A tanulmány készítőinek megállapítása, hogy nem lenne szabad a határátkelőket egységes tömegként kezelni, hiszen jól érzékelhető különbség van az első és a második generáció (és az általuk tapasztalt nehézségek) között.

Míg a másodgenerációsok sok szempontból jobban teljesítenek és jobb helyzetben vannak szüleiknél, a munkakörülmények tekintetében még mindig komoly nehézségekkel kénytelenek sokszor szembenézni.

Külön kell beszélni a nők helyzetéről, akiket az eddiginél is jobban meg kellene próbálni bevonni a munkaerőpiacra – állapítja meg a tanulmány.

Megoldási javaslatok

A szerzők szerint komoly problémát jelent, hogy a határátkelők között nagyon sokan túlképzettek az általuk végzett munkára, azaz a munkaerőpiac nem használja ki megfelelően tudásukat.

Ezért szerintük fel kellene gyorsítani a diplomák kölcsönös elismerését (főleg az uniós és az EU-n kívüli országok között), valamint az eddiginél is jobban kellene támogatni a nyelvtanulást.

Komoly gondot jelent még a munkahelyi diszkrimináció, ami ellen az eddiginél is szigorúbban kellene fellépni a tanulmányt jegyzők szerint.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: kutatás munkavállalás határátkelés Európai Unió

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr1715339708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arthamyr 2019.12.06. 08:43:21

Hát, fogalmam sincs, ez ki számára releváns. Szerintem még a gyerekeseknek sem. A határátkelő olvasói közül hánynak lehet releváns, "hogy mindkét generációban az észak-afrikai gyökerekkel rendelkező munkavállalók, illetve az ázsiai nők a leginkább hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok".

Mondjuk azt sem tudom, hogy miből állapítják meg, hogy "hátrányos helyzetű", itt szerintem abból indulnak, hogy az a jó, ha valaki dolgozik, pedig ez elég level 1 dolog. Az a jó, ha valakinek van elég pénze a szükségletei fedezésére, az csak egy sajnálatos tény, hogy emiatt az emberek többsége dolgozni kényszerül.

Herr Géza 2019.12.06. 15:52:12

A (semmitmondó) statisztika megint nagy siker. Esetleg ugyanezt podcast formátumban? Ezerszer javasoltam már, hogy minek görcsölni, ha nincs releváns napi poszt, hát nincs. Inkább csönd/szünet, mint az ilyen baromságok.
Már várom az emigráns katangaongabonga indiánok UK-ben, Franciahonban, és Germániában alkalmazott vadnyúlvadászati szokásairól szóló összehasonlító statisztikát meg a podkesztet hozzá. Okosodni fogunk éveket.

Csodabogár 2019.12.06. 18:27:53

Volt két pörgős nap, ma pihenő. Bevallom nem olvastam el, mert annyira nem érdekel és amint látom másokat se nagyon.:-(

Taxomükke (UK) 2019.12.07. 08:15:40

@Arthamyr: """ abból indulnak, hogy az a jó, ha valaki dolgozik, pedig ez elég level 1 dolog. Az a jó, ha valakinek van elég pénze a szükségletei fedezésére, az csak egy sajnálatos tény, hogy emiatt az emberek többsége dolgozni kényszerül."

Ott a pont!!

randomgenerator 2019.12.08. 08:14:32

Nagyon nehéz ezt így összehasonlítani mert azon is múlik, melyik ország milyen alapanyagot enged be.
A végén levő grafikonokból nekem úgy tűnik a férfiak erősen hátrányos helyzetben vannak, lévén többet robotolnak (40-nél több óra) mint a nők: a natívak dolgoznak legtöbbet, abból is a férfiak pont kétszer annyian robotolnak mint nők.
Az, hogy nőknél több a részmunkaidő nem jelent semmi gondot, nyilván több lébecoló állás kell mert gyerekkel is kell foglalkozni, a férfi általában dolgozik teljes munkaidőben.

Pöff 2019.12.08. 18:22:53

Nah ezért kell kint vállalkozónak lenni.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.