oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. november 24. 06:30,  Egy kétnyelvű kisfiú nehézségei 39 komment

2019. november 24. 06:30 Határátkelő

Egy kétnyelvű kisfiú nehézségei

A Kanadában éppen a kétnyelvűséggel birkózó, elsős kisfiútól Toszkánán át egészen a lisszaboni anarchista kocsmákig ível a mai poszt, szóval egy dolgot bizton állíthatok: nem fogtok unatkozni.

fiu_olvas_foto_pixabay_com_stocksnap.jpg(Fotó: pixabay.com/stocksnap)

Egyre több külföldön élő magyar családban okoz kérdéseket a kétnyelvűség, nincsenek ezzel másként a kanadai Juharszirup szerzői sem, ahol a kisfiú ugyan mind magyarul, mind angolul jól beszél, de csak utóbbi nyelven kezdett el írni és olvasni (egyszer majd ez a kérdés is megérne egy misét).

„Márk idén decemberben lesz 6 éves és Grade 1-ba jár, azaz elsős. Három és fél éves volt amikor Kanadába költöztünk és a Junior és Senior Kindergardent már itt járta Ontarióban.

A JK és az SK lényegében a helyi ovi, ami annyiban más, mint Magyarországon, hogy a gyerekeknek játékos módon, a 6 órás foglalkozási idő 50%-ában betűzést, számolást, írást és olvasást tanítanak. A többi irányított vagy szabad játékidő.

Nincs szigorúan vett kimeneti követelmény, de annak a gondos szülőnek, aki nem akar a gyermekének és magának az első osztályban nehézséget okozni érdemes figyelnie arra, hogy az SK végére

- a gyermek tudjon 1-20-ig, esetleg tovább számolni,
- még fontosabb, hogy tudja a számokat sorrendben rakni és értse meg az olyan fogalmakat, hogy több-kevesebb, és hogy melyik szám nagyobb,
- képes legyen egyszerűbb matematikai műveleteket megoldani a 10 alatti számokkal,
ismerje az ABC-t,
- képes legyen JK-SK szintű (egy-egy mondatos) szövegeket/könyveket elolvasni
és le tudjon írni 3-4 betűs nagyon egyszerű szavakat, mint a hat, red, dog, vagy jobb esetben egyszerű mondatokat mint a The cat ran home.

Előre rohanok és elspoilerezem, hogy Márk az írás kivételével tudta ezeket a „követelményeket” teljesíteni.

Emlékszem, hogy SK-ben – a tanító néni jóvoltából – minden héten hazahozott egy-két könnyített olvasmányt és mivel nálunk minden este, közvetlenül a lefekvés előtt van egy 15-20 perces mesélés idő, amikor Timka és én is olvasunk egy-egy történetet Márknak, ezért ebbe a rutinba könnyű volt „észrevétlenül” becsempésznünk a „most olvassuk együtt ezt a könyvet, amit a suliból hoztál”.

Az elején kicsit tiltakozott, de ahogy tavaly tél környékén egyre ügyesebb lett az olvasásban, úgy lett egyre egyszerűbb dolgunk a meggyőzésével.

Ezzel mára eljutottunk oda, hogy a tanító néni szerint első osztály vége fele jellemző szinten olvas angol szövegeket, sőt egy kis könyvmoly lett belőle. Hétvégén esténként leteszek a szőnyegére pár olyan könyvet amit még nem olvasott és reggel 8-kor arra megyek be hozzá, hogy pizsamában ül a szőnyegen és olvas. Dupla haszon, mivel jól szórakozik és mi meg aludhatunk.

Ezt a szintet úgy értük el, hogy már Torontóban, majd Waterlooban beiratkoztunk a könyvtárba és kezdetben olyan egyszerűsített szövegű könyveket vettünk ki, amiben minden oldalon volt egy-egy kép.

Majd rájöttem, hogy a szöveget fokozatosan lehet nehezíteni, ha gyerekeknek készült képregényeket kölcsönzünk, mert ha Márk nem ért valamit, akkor a kép alapján megérti a kontextust és nem akad le egy-egy hiányzó szón, plusz imádja az ilyen jellegű könyveket. (...)

Az SK-ben számunkra nem jött át, hogy milyen szinten kellene tudnia írni, mert a hangsúly az olvasáson volt. De aztán jött szeptemberben a Grade 1 és minden héten írnia kell pár mondatot a tanító néni által megadott játékos témában. Ezzel pedig megindult egy kis kínlódás.

Hamar rájöttünk, hogy Márk ebben a kérdésben lemaradt, mert szeptemberben nulla szót tudott hallás után leírni, ezért az első pár hétben én leírtam neki az általa kitalált szöveget, amit ő lemásolt. Ekkor az is nagy fegyvertény volt, hogy ha az adott sorban tudott maradni és azt sem tudta 100%-osan, hogy merre kanyarodik az S és a Z betű.

Pár hét után átálltunk arra, hogy ő találja ki, hogy az adott szót hogyan kell leírni hallás után. Ez a szakasz kőkemény volt (és mindig az), mert valahogy Márk fejében nincs még összedrótozva a szókép és a hang. (...)

A következő lépés az lesz, hogy a szókincsét kell felhozni arra a szintre, ahol a vele egykorú, angol anyanyelvű gyerekek vannak, mert ebben érzek még lemaradást. De nem nagyon izgulok, mert imád olvasni és így lehet a legjobban a szókincset fejleszteni.”

Ha a teljes történet érdekel, kattints ide!

A toszkán élet ábécéje

Toszkánáról mindenkiben él egy kép, mégis csak az egyik legismertebb olasz régióról van szó. Csakhogy Olaszmamma szerint a vidék sokkal több, mint a lankás dombok, a pipacsos mezők, az ódon macskaköves városkák vagy éppen Firenze, Siena és a jó ételek és italok. Ugorjunk el Toszkánába ábécésorrendben!

olasz_3.jpgA cecina egy toszkán lepény

A, mint Abetone

A toszkán élet nem csak a tengerparton és a dombokon zajlik. Abetone az olasz csizmán végig húzódó Appenninek egyik meghatározó síterepe. A varázslatos Toszkána nem csak csodás tengerpartot, finom borokat kínál a turistáknak, hisz a téli hónapokban a magasabb hegyek fehér ruhát öltenek, és innentől kezdetét veszi Toszkána sokak által kevésbé ismert arca. Az olasz tartomány legnagyobb síterepe Abetone. (...)

B, mint Bolgheri

A csupán 27 hivatalos lakóból álló olasz falucska igazán különleges ékköve Toszkánának. Bolgheri 1974-ig egy csendesen szunyókáló kis falu volt. Abban az évben viszont a Decanter magazin, egy 6 éves Sassicaiát mutatott be, amely a bordói borokat egy az egyben legyőzte. Ez volt a „Super Tuscan” születése. Innentől kezdve Bolgheri a borszakértők világában egy fix csillag. (...)

C, mint Cecina

Most nem a tengerparti városkáról szeretnénk Nektek írni, mégha elsőre sokatoknak ez is jutna az eszébe. Cecina, avagy farinata egy toszkán lepény, amit csicseriborsólisztből, vízből és olívaolajból készítenek.

D, mint Dondoli

Sergio Dondoli. Ez a név szerintünk Toszkána sok szerelmesének ismerősen cseng. Toszkána egyik leghíresebb városában, San Gimignanóban a Piazza della Cisternan készíti a világ állítólag legjobb fagyiját a mester. (...)

Sergio kedvenc téli íze az amadei kakaóból készült csokifagyi, de a leghíresebb ízei emellett még a Crema di Santa Fina, ami egy sáfrányos, fenyőmagos fagylalt, a Dolceamaro, ami pink grapefruittal készül, avagy a Rosmarino Baby, ami egy levendulás szedres finomság.

Ha itt jártok érdemes még megkóstolni a Vernaccia fagyit, ami nem más, mint egy fehérboros sorbet. Kiemelnénk még a mi nagy kedvencünket is, a kéksajtos-diós fagyit, de ki kell próbálni az olívabogyós ízvilágút is.

E, mint Elba

Isola D’Elba, vagyis Elba szigete, a toszkán szigetvilág legismertebb darabja. A legtöbbünknek elsőre talán Napóleon jut róla eszébe. Piombino kikötőjéből indulnak ide a kompok, az út csak egy óra.

A sziget legnagyobb városa, Portoferraio, ami a ligur városokhoz hasonlít, a sok színes házaival. A sziget egy hegylánc valójában, ahol a part mentén vannak a nagyobb települések és bent, a hegyeket átszelő utak mentén a kisebbek.

A legnagyobb csúcsa a kb. 1000 méter magas Monte Capanne. A szigeten az állandó lakosság kb. 30 ezer fő, de ez természetesen nyáron ennek többszörösére duzzad a sok olasz és külföldi turista miatt.

F, mint Fegato (azaz máj)

Az egyik legtoszkánabb falatka nem más, mint a crostino toscano, avagy a crostino di fegato, azaz májpástétommal megkent pirított kenyér.”

Ha a többi betűre is kíváncsi vagy, kattints ide!

Lisszaboni anarchista kocsmatörténetek

Egészen pontosan két lisszaboni anarchista kocsmáról van szó, az egyik közgazdasági értelemben hányt fittyet a kapitalizmus hívó szavának, a másik viszont politikailag is vörös-feketében pompázott. Mert az egyik becsületkasszás, a másikban meg csak hétpróbás, elítélt anarchistákat szolgáltak ki – írta Tucano.

lisszabon_foto_facebook_com_tejobar.jpgA Tejo Bár (Fotó: facebook.com/TejoBar)

Ahol annyit fizetsz, amennyit tudsz vagy akarsz

Voltál már becsületkasszás kocsmában? Igen, – feleled rá kapásból, mert mindenféle kocsmában voltál már. Pedig nem, mert olyan helyen tényleg voltál már, ahol annyit fizetsz, amennyit tudsz vagy akarsz? Na ugye.

A Tejo bár ilyen hely volt. Egy nagyon öreg fado gitárművész bérelte vagy az övé volt, fene se tudja. Zenész haverjaival üldögéltek (ő hangszerjavító, meg egyetemi tanár is volt) és játszottak reggelig, mondjuk eleve hajnali egykor nyitott és kb. addig volt nyitva, amíg valakit érdekelt az ébrenlét. Az egyetlen alkalmazott, egy öreg takarítónő meg felkelt korán reggel és becsukta az ajtót.

A helyet egészen furcsa emberek látogatták csak. Főleg zenészek, pár ki tudja honnan és hogyan odakeveredett turista, meg international sztár napszemüvegben, akik minket néztek, mi meg őket, mert ezeket valahogy az ügynökük autentikus helyre küldte eltűnni, meg töltődni.

A mi itt két magyar és rendkívül elkötelezett capoeirást jelent, akik munkából rendszeresen este 11 felé értek a Szent István templom előtti kilátós térre edzeni, mert hol máshol, ha nem az Alfámában lehet ilyet csinálni éjszaka?

Néha egyedül voltunk, néha a környékbeli konzervatóriumi koleszból pár muzsikás örömzenélt és akkor fel is léptünk némi szólókkal, de tulajdonképpen mindig csak jó hangulat volt, semmi kötelesség.

Megvan most is a hangulat, sőt vasárnap délutánonként már capoeira angola roda is van, de oda nem járok. Viszont játék vagy edzés után mindig Tejo bár volt a program.

Zeneileg tényleg a csúcs volt, üresebb napokon is megjelent valaki, mondjuk egy sosem látott baszk, legalább 24 húros lantgéppel és gyakorolt vagy valamit játszott.

Jobb napokon Mariza ugrott be a boltból hazafelé, gondolom egy liter tejjel a zacskóban vagy valamelyik angolai, brazil, sao toméi híresség tért be, csacsogni, aztán persze zenélni. Volt társasjáték is, többféle.

De most jön a java: a pult tulajdonképpen mindig tömve volt piával, mint bármelyik mezei kocsmában. Csak pincér nem volt, helyette egy tányér a pénznek. Nem mondhatnám, hogy sok vendég volt, de azért reggel három körül hétköznapokon voltunk legalább húszan.

A hely simán nyereséges volt, mint kiderült az italrendelést a takarítónő intézi. A nyereségesség tényleg komoly, egészen megdöbbentő pénzeket hagytak ott emberek, pedig a portugálok sem a bő marokról híresek. (...)

Elítélt anarchisták ihatnak csak

A másik anarchista hely vagy a helye inkább szörnyű környéken van, a nagyvárosi pokol egészen jól látható tornácán, ahol most is dickensi a nyomor. Ez a történet amúgy a képzelet szüleménye, nem is történt meg, csak most találtam ki.

Szóval, 2012-ben még döngölt föld volt a padló azon a környéken a lakásokban, kevesebb volt a csöves mint most, elszórt tűből azóta is tartja a statisztikai átlagot, minden kis szögletben vagy egy tucat.

Ugyanúgy a Szent György vár oldalában volt ez a kocsma, mint a Tejo bár, csak a másikon. Szinte sosem volt nyitva és most, hogy megint itt vagyok és persze mentem arra gyalog éjszaka, szóval nem is úgy tűnik, mintha valaha kinyitna, mert egy garázs van a helyén. Úgy találtam meg, hogy melóból gyalogoltam haza, hajnali kettő körül. (...)

A Lovag utca felfelé amúgy is a helyi heroinárusok kedvenc helye, évtizedek (évszázadok) óta, nem vonzó éjszaka, nappal is inkább a vadregényesség alsó, középkori szintjét súrolja.

Amíg illegális volt a heroin, addig kilós téglákban árulták a Martim Moniz piacon, kis kempingasztalokról. Mióta elnézett lett ez a méreg, azóta visszavonult a piac, de pár tucat csúnyán patkányképű dealer mindig van a sikátorokban. Gondolom 1770 óta, de mindegy, tiszteljük a helyi kultúrát.

Ha esett, ha nem, gyakran álldogáltak egy teljesen igénytelen, viszont semmitmondó kocsma ajtaja előtt, de bármi is lehetett volna az a hely tulajdonképpen. Mintha nem is lett volna nyitva soha, csak az ajtaja néha picit, meg fel volt húzva a redőny félig-meddig, de ritkán.

Csak azért szúrt szemet, mert mindig odanéztem hazafelé gyalogolva, hogy mikor ugrik rám onnan valami szétesett őrült. És 74 volt a redőnyre festve. Lisszabon aránylag biztonságos város, de azért az igazán lepusztult helyeken körülnéz az ember

De ezen az estén dílerek sehol, víz térdig és tajtékzik lefelé, persze velem szemben, ráadásul 7 fok. De redőny felhúzva és a hely nyitva. Azonnal, gondolkodás nélkül beugrottam az ajtón.

Szokásos, lepusztult, de valójában olyan kis összeérett hely volt, mint az összes hasonló ótvar iszolda az óvárosban. Klasszikus háromnegyed ház volt az özönvíz ellenére, talán egy tucat ember, de egyből a pult felé fordultam, ahol szék volt, de csapos sehol. A falakon képek, mindenféle régi újságkivágások, meg portrék, olyan lisszaboniasan. (...)

Majd egy igen megharcolt arcú hölgy állt be a pult mellé és mutatta, hogy kocc.

- Nincs kiszolgálás, magánklub.
- De nagyon esik az eső és én szeretnék egy imperiált, por favor (személyes charm, doromboló hang).
- Ez egy anarchista bár (váltott kedvesebbre, mégiscsak Lisszabon, meg nő). A 74-es forradalom előtt, alatt és után elítélt, vagy perbe fogott és felmentett, de szinte mind meghurcolt anarchisták klubja, – darálta le, mint aki nem először mondja, ráadásul lisboétául, tehát úgy hangzott mint egy kozák bevásárlólista, amire csak egyféleképpen lehet reagálni:
- Tessék?
- Magánrendezvény! Ez a 74 bár, ha nem vagy elítélt anarchista, nem iszol.

Csönd, majd lassan hüledezve, de frissen szerzett jogaim teljes birtokára ébredve mondtam, hogy:

- Akkor egy imperiált kérnék szépen.

Szemembe nézett (jó mélyen), elmosolyodott, majd csapolta a poharat és elém rakta.

- Köszönöm, mennyivel tartozom?
- Semmivel pá.

Azt hittem amúgy, hogy Lisszabon gyorsan átalakul, köszönhetően a turista hordáknak, de a turistapénz megtartja az élő kultúrát és persze van az a touch of Africa, meg carinho do Brasil is.”

A teljes posztot (amiből kiderül, hogy a pá nem az, amire gondoltok) itt találjátok.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló kétnyelvűség Olaszország Kanada Portugália

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4115321586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2019.11.24. 08:03:35

Szerintem baromság óvodában írni tanítani,követelni.Már a gyerekkort is elveszik...

illango pillango 2019.11.24. 11:59:56

Oviban feleslegesnek érzem a számolás és olvasástanítást (erre van az iskola, nem?) de ha ott ez a rendszer, akkor nincs mit tenni.
Mi Németországban élünk (bajor) és ott a következő a helyzet: az ovi utolsó évében van heti 1-2 óra iskolaelőkészítő foglalkozás, például köröket, háromszögeket kell rajzolni, egy négyzetet becsíkozni, stb.. Vagy az óvónő felolvas egy történetet, ahhoz rajzolni kell egy képet. Ezenkívül azoknak a gyerekeknek, akinek legalább az egyik szülője nem német anyanyelvű van a helyi iskolában hetente egyszer német nyelvi felkészítő.

A két idősebb gyerekem elsőben Karácsonyra már egész jól tudott olvasni. Sajnos a helyesírásra nem fektettek nagy hangsúlyt, évekig az ún. "írás hallás után" módszer alapján írtak a gyerekek, tehát pl. ha a "Vater" szót "Fata"-nak írta, a tanár nem húzta alá, mondván, hogy meg lehet érteni, nem szabad a gyerek önbizalmát rombolni a folyamatos javítgatással. (!?) Az eredmény: harmadikra nem tudnak helyesen írni a gyerekek és a dogában pontlevonás jár, ha helytelenül ír egy szót. Harmadiktól nekik is vannak megtanulandó szavak (Lernwörter), első-másodikban nem.
Valószínűleg helyesírásban tényleg a jó öreg drillezés segít, már elsőtől.

Virago_1000 2019.11.24. 12:56:12

@illango pillango: a nem nemet anyanyelvueket kulon osztalyokban kellene tartani, oktatni, hogy a kulturajukat, nyelvuket megorizhessek.

adg 2019.11.24. 13:03:05

@Virago_1000: es hogy? Minden nyelvhez kulon osztalyt, minden kulturalis csoprthoz szinten kulon?
Marhasag. A szuloket kell biztatni, hogy hasznaljak az anyanyelvet es apoljak a sajat kulturalis hatteruket otthon meg a sajat kozossegeikben, ha van, az iskolaban meg felveszi a helyit a gyerek, igy mindkettoben otthon lesz.

illango pillango 2019.11.24. 13:25:19

@Virago_1000: Miért kéne kultúrájukat és nyelvüket megőrizni? Szerintem aki külföldön nevel gyereket, annak számolnia kell vele, hogy a gyereke nem lesz 100 %magyar, török, cseh, stb. A gyerekkel szúr ki szülő, aki otthon mindenképp az óhaza kultúráját erőlteti. Látjuk az eredményt az harmadik generációs törököknél. Se ide, se oda nem tartoznak.

Mi soha nem erőltettük a magyart. Itthon így beszélünk, a gyerekek magyarul társalognak velünk, persze nincsenek olyan szinten, mint a korabeli magyarországi gyerekek. Sok magyar gyerekkönyvünk van, ebből rengeteget olvastam fel, megbeszéltük, de nem erőltettem, hogy a gyerek magyarul olvasson - írjon. A most 10 éves magától kezdett érdeklődni a magyar könyvek iránt, kérte, hadd olvasson fel nekem és javítsam ki. Egész jól olvas, bár bevallása szerint fárasztóbb neki, mint németül.

Platonica 2019.11.24. 13:36:55

@illango pillango: Szerintem fontos a kultura es a nyelv megorzese. De egyetertve veled, semmikeppen nem eroltetve. Hanem ahogy pl ti is csinaljatok, otthon magyarul tarsalgas, felolvasas, gyerek tamogatasa, ha felebred benne magatol az erdeklodes, stb.
Nekunk ez teljesen bevalt ahhoz, hogy megmaradjon a magyar, es nagyon jo szinten. A gyerekem sokszor elmondta mar 10-12 eves kora ota, mekkora ajandekot/elonyt kapott o ezzel, es mennyivel szegenyebb lenne nelkule.

Der Piefke 2019.11.24. 23:01:48

@illango pillango: Na, most hazugságon kaptalak: ui. ha a Vatert hallás után írja le valaki Bajorországban, akkor nem Fata lesz az, hanem Vodda!:))))))))))

Amúgy nálunk Niederrheinben a fiunkkal is volt hasonló: egy iskolai házrajzán a Zimmer "Zöma" lett!

...Pedig, mint mink, bajorok asztat jó tuggyuk, a' bia' "Stuberle"!

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.11.25. 00:21:26

@illango pillango: Szerintem meg nem. Egyrészt a kétnyelvűség magasabb iq-t eredményez , masreszt ha már ezt adod át akkor mi marad abból ahonnét jöttél? Szerintem szégyen, ha gyerek már nem tudod saját nagyszüleivel se beszélni. Igaz nálunk még kicsik a gyerekek, de itthon kötelező magyarul beszélni, ami alul az egyetlen kivételt a négy éves kisfiam iskolai házi feladata jelenti.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.11.25. 00:30:00

@Golf2: Szerintem meg nem. Nagyon játékosan tanulják az írást, a négy éves fiam már leírja saját nevét, és jó pár betűt illetve számot. Talán emiatt is nincs akkora törés ovi és iskola közt, mint Magyarországon. Ja és a gyerekek nagy része imád iskolába járni.

@illango pillango:
A lányom montessory oviba jár és már ott is tanulják, illetve a normál oviban is nem jelek vannak a gyerekeknek hanem a nevük van kint. Éppen emiatt a saját nevüket már nagyon korán felismerik. És mivel az egész teljesen játékosan megy nem érződik erőltetésnek.
Még annyit, hogy bár még csak másfél éves a lányom, de ha meglátja a betűket akkor elkezd énekelni az ABCD-t. Ugye 4 éves kortól meg már suli van nekik.

Azt mondod a gyerekeid nincsenek olyan szinten mint a korabeli magyar gyerekek. Na most nálunk a fiam kb. egy magyar hat éves gyerek szintjén van szókincsben( ezt onnét tudom, hogy anyós tanítónő , látja mit tudnak és hogy beszélnek az elsősök) , angolbol pedig mind a Montessori-s óvónők , mind most a tanárai azt hitték, hogy natív brit a gyerek ( nem az , 3 évig csak magyar volt neki itt kinn elve is )

élhetetlen 2019.11.25. 01:53:28

@tildy[UK]: Igazad van, tupírozom kicsit. Baráti család, először csak öt éves kiküldetés Németországba, aztán öt év hosszabbítás, a két gyerek ott nőtt fel. Németül tudnak, angolul megtanultak, magyarul meg a szülőktől. A lány az IBM-nél dolgozik, a férje angol, de mikor a második gyerek kettő lett, átköltöztek Németországba, mert jó, ha a nagyi pár kilométerre van csak. És a cégénél értékelik a magyar tudását, mert ha gyorsan kell valami anyag, nem kell lektorra várni, átnézi ő. Vannak buktatók, pl. az unokahúgom, aki Angliában diplomázott, a szakmája nem minden szavát tudja magyarul, de a baráti családnál ez nem volt gond, a németül jól beszélő, de itthon végzett szintén villamosmérnök papa ezt áthidalta. Az már más kérdés, hogy mi lesz az unokákkal, ahol az egyik szülő nem beszél magyarul. Vagy az unokahúgomnál, aki a nyáron ment férjhez, és a férj már ott tart, hogy tudja, hogy mi a különbség a szia, és a sziasztok között, nem tudom, mire mennek a magyar nyelvvel. Nem könnyű, eszembe jut egy Leningrádból jött kolléganőm, aki kiröhögte a szintén onnét jött barátnőjét, aki, mikor beborult az ég, utána azt mondta, hogy kiborult, mikor kiderült az ég.

croc 2019.11.25. 08:12:09

@tildy[UK]: szerintem is fontos megőrizni a nyelvet, mert különben a gyerek felnőtt korábam azt érezheti, hogy elvágták a gyökereitől, és az nagyon fájdalmas tud lenni.

Nem erőltetéssel persze- de szerintem egy gyerekre, főleg a kisebbekre úgyis "ragad" a nyelv, nem kell erőltetni. Elég, ha legalább az egyik szülő következetesen mindig azon a nyelven beszél vele. (Az a fontos, hogy követlezetes legyen, ne váltogassák, akkor biztosan meg fogja tanulni a gyerek is.)
Az írás-olvasást meg mesekönyvekkel kell kezdeni, akkor szinte észrevétlenül megtanulják.

És valamikor még a nyelvi időablakban (15 év alatt) legalább egy évet a második nyelv országában kell iskolába járatni őket. Ez eléggé macerás, leginkább akkor megoldható, ha a szülők is mennek, vagy vannak ott közelebbi rokonok, de nyelvtanulás szempontjából nincs ennél jobb módszer, úgyhogy nagyon megéri, - persze nem könnyű megszervezni, de azért nem is lehetetlen.

Benbe · http://www.benbe.hu 2019.11.25. 08:12:41

@Golf2: Szerintem meg pont azért van ennyi írástudatlan itthon, mert elsőben heti egy betű fix sebességgel ledarálják nekik az abc-t, folyóírással, miközben betűfogalma csak akkor van, ha az anyja betűztette vele a Rákóczi úton a neonreklámokat. Pont szükséges lenne "olvasósdit" játszani minél hamarabb, az elméjük ugyanis képes rá. A gyerekkor értelme a felkészülés a felnőttkorra, a legtöbb játék erről szól, ezért is sok a felnőtteket utánzó játékforma.

Benbe · http://www.benbe.hu 2019.11.25. 08:12:45

Nem kell foglalkozni a pillanatnyi nehézségekkel, egy kétnyelvű gyermek a végén rengeteg előnnyel fog élni. Sose hallottam kétnyelvű felnőtteket panaszkodni.

Örömhernyó 2019.11.25. 08:14:11

"Három és fél éves volt amikor Kanadába költöztünk és a Junior és Senior Kindergardent már itt járta Ontarióban."

Az lehet, hogy a gyerek majd egyszer kétnyelvű lesz, de láthatólag a szülők nem tudnak angolul. Ugyanis a Kindergarten szóban nincs d betű. Német eredetű szó, amit angolul is úgy írnak, ahogy németül. Annyi különbséggel, hogy míg németül nagy kezdőbetűvel írják a főneveket, angolul kicsivel.

Pöffetegecske 2019.11.25. 08:23:30

@tildy[UK]: Majd a második és harmadik gyerek nem fog hatéves szókinccsel rendelkezni, és kérlek térjünk vissza a témára 10-15 év múlva.

Golf2 2019.11.25. 08:53:17

@Benbe: Persze minél hamarabb mindent.Szép új világ....Olyan is.

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2019.11.25. 09:05:57

Hú b+, iszonyatos nehézségekről olvastam! Mi a faxnak kell ilyen szenzációhajhász címet adni annak, hogy a szülők pár hétig nem figyeltek oda, hogy pontosan hol kéne lennie a gyereknek?! Örüljön a szülő, hogy a gyerek kétnyelvű, ha nem totál hülye, simán el fog boldogulni, és két nyelven fog beszélni, olvasni, írni.

adg 2019.11.25. 09:15:07

@Örömhernyó: “ de láthatólag a szülők nem tudnak angolul. Ugyanis a Kindergarten szóban nincs d betű.“

Hogy hasonlo stilusban irjam, az lehet, hogy az arcod baromi nagy, de lathatolag nem tudsz szamolni, vagy nem ismered fel a betuket kello biztonsaggal. Ugyanis a kindergarten szoban van d betu, konkretan a negyedik.

Nyilvan veled soha nem fordult elo, hogy beneztel egy betut, rosszul tudtal egy szot, plane egy tanult nyelven, mert akkor ugye az azt jelentene, hogy nem tudsz az adott nyelven. Te minimum abszolut tokeletes lehetsz, akibol teljesen hianyzik a hibazas lehetosege. Jo lehet neked, valoszinuleg mindenki irigyel.
Plane ilyen beszolasok utan.

Platonica 2019.11.25. 09:22:47

@croc: Ez utobbi szerintem nem szukseges (persze idealis lenne!), de enelkul is megy, foleg, ha egynyelvu a csalad. Mi a harmadik nyelvet erositettuk meg ilyen kf-i csereprogrammal.
Abban nem vagyok biztos, hogy eleg, ha az egyik szulo kovetkezetesen mindig magyarul beszel. Ha a masik szulo nem tud magyarul, akkor ugye a 'csaladnyelv' eleve az idegennyelv lesz, tehat nagyon minimalis magyar input eri a gyerekeket, plane a kozossegbe kerules utan. Amit en latok magam korul, hogy erteni ertenek (inkabb csak 'konyha-szinten'), de nem igazan aktiv a magyar (ez az atlag, persze vannak kivetelek).

Mancilla Pectoralis 2019.11.25. 09:58:22

@Benbe: Ebben igazad van, a gyerekek másolva tanulnak. Ellesik a szülőktől amit csinálnak és utánozzák. A lányom három évesen már imitálta az olvasást(sokat lát könyvvel a kezemben). Most öt évesen elkezdte a betűket és a számokat írni(és meg is tudja nevezni őket, nem csak másol).Összeolvasni nem tud, de majd a suliban megtanul. Ha tetszik neki, érdeklődik akkor úgyis fog menni, nem akarom a kedvét elvenni azzal, hogy elkezdek tanárnéniset játszani.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.11.25. 10:27:38

@adg: Na igen az a Kindergarten ese az egy érdekes dolog, kb. olyan mint hogyha egy angol anyanyelvűnek azt mondanád hogy a letter szóban nincs se r se t. Ami nem igaz, mert bár bizonyos dialektusokban tényleg nincs ott hangzásban, de azt mondani hogy nincs benne nem kis költői túlzás.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.11.25. 10:32:22

@Pöffetegecske: Nagyon nagyban a szülőktől függ. És attól is hogy hol húzzák le a további életüket. Pl. mi van ha fogjuk magunkat és egy hét múlva mondjuk Svédországba költözünk? Fogják tudni az angolt amivel ott tudnak kommunikálni addig amíg a svédek fel nem szedik, De a család nyelve akkor is a magyar marad. Mi min szülők lehetőség szerint minden tőlünk telhetőt megteszünk a, hogy nem anyanyelvi környezetben is az anyanyelv anyanyelv maradhasson.

Pöffetegecske 2019.11.25. 10:43:19

@tildy[UK]: Az első gyereknek rendre sokkal előbb van a szókincse, mint a továbbiaknak ugyanabban a korban.
A megjegyzésem második része pedig arra vonatkozik, hogy attól mert magyarul nagyon jól fognak tudni, egyáltalán nem biztos, hogy azon a nyelven fognak gondolkodni, álmodni stb. és felnőttként egyáltalán nem biztos, hogy az általunk anyanyelvként értelmezett fogalomként a magyar lesz az anyanyelvük. Még kicsik, szeretném látni a véleményed 15 év múlva is a témában, azt gondolom sokat fog finomodni.

adg 2019.11.25. 10:58:41

@tildy[UK]: mindig jot rohogok azokon a hernyokon (ha mar ezt a nevet valasztotta maganak), akik egy elirt szo, vagy lemaradt vesszo, kimaradt szo vagy hasonlo baromi fontos tevesztes miatt jo magas lorol leosztjak az enbert, kozben legalabb akkorat hibaznak maguk is. Sokkal nagyobb felsules, mint az eredeti.
Es hat akar normalisan is szolhatna. :)

cattaneo 2019.11.25. 11:04:07

@tildy[UK]: Azért ne feledd, a gyerek identitása lesz inkább a meghatározó, függetlenül attól, hogy tőletek mit hall. Ha felnő és már nem él veletek, kopni fog a magyar, halványul a kulturális behatás. A Svédo-ban született magyar barátomat a szülei minden nyáron a budapesti nagyinál nyaraltatták, hogy az identitása megmaradjon, az öccsénél már nem erőltették ezt. A srác jól beszél magyarul (az öccse nem), de van akcentusa és még mindig fura 70-es évekbeli szavakat, kifejezéseket használ, amiket a szüleitől hallott. Aztán felnőtt korában élt is Bp-en pár évig, de mondta, hogy pl. a Dumaszínházas poénokat, utcai szlenget nem érti, és nehezen tudott azonosulni az általános agresszióval is, ami a bp-i szubkultúrában érintette. Kívülállónak, furának érezte magát és nem tudott azonosulni a magyarokkal. A felesége magyar lett aztán, de visszamentek Svédo-ba. A gyerekeik beszélnek magyarul, de nem ez az anyanyelvük, és már teljesen svéd az identitásuk.

adg 2019.11.25. 11:24:15

@Pöffetegecske: a mieink 4 es 12 kozt voltak, mikor 7 eve idejottunk. Csak velunk beszelnek magyarul, es valunk csak magyarul. Meg ha talalkozunk neha magyarokkal, meg persze szkajp az otthoniakkal neha. De gyakorlatilag nagyreszt angol kornyezetben vannak.

Mindnek nagyon jo a magyarja, a legnagyobbat nem szurnak ki otthon sem, de a tobbin kicsit erzodik azert. Mindnek erosebb az angolja, a kisebbek neha angolos szorendet hasznalnak, ha nagyon belelendulnek a beszedbe, meg beleszonek angol szavakat is. Magyarul ragozva. Viszont egymas kozt is magyarul beszelnek, kiveve olyan szituaciokat, amihez nincs szokincs. Pl iskolai temak. Mert a szokincsuk azert nem eri el az otthoni hasonlo koruaket, (foleg a kicsike, ahogy irtad is) es ezt mi nem is tudjuk sokkal javitani. Ami szavak a hetkoznapi beszedben nem jonnek elo, azok kimaradnak, vagy passzivva valnak.
Ahogy latom ismerosoknel, kb ez az altalanos.
Ellenben a helyiek mar nem szurjak ki, hogy nem az anyanyelvuk az angol, nincs hiba a helyi akcentusukkal.
Mivel itt maradunk, es ok sem igazan terveznek hazamenni valoszinuleg, nagyon nem banom. Es igen, egyertelmuen az angol valik elsodleges nyelvukke, szerintem ez elkerulhetetlen.
Kicsit jobban eroltethettuk volna a magyar olvasast, csak akkor volt eleg bajunk az iskolaval amugy is, elobb az angolt meg az iskolai dolgokat kellett megtanulni, mert kimaradt nekik 1-2-3 osztaly, de hat ez mar keso banat.

Mi ezt tapasztaltuk.

Pöffetegecske 2019.11.25. 12:24:23

@adg: Mi 11 éves legnagyobbal jöttünk, nála nagyon erős a magyar, mint bázis, oda- vissza fordít. A legkisebb hét volt ahogy jöttünk, ő máshogyan is tanul, sokkal kevésbé tudatosan, és sokkal inkább úgy, ahogy a csecsemő " felszedi" a nyelvet. Nála látom esélyesnek, hogy a közösség nyelve legyen az első, vagy kézenfekvő nyelve felnőttként. Állítólag a határ nyolc éves korban van, az addig kivándorló gyerekeknél a közösség nyelve lesz a főnyelv míg az idősebbeknél nagyobb eséllyel marad az anyanyelv a legerősebb.

Herr Géza 2019.11.25. 12:28:42

@adg: Nocsak, valaki kiverte a biztosítékot nálad is ? :))

@Örömhernyó: Ezt azért gondold át még egyszer:
“Az lehet, hogy a gyerek majd egyszer kétnyelvű lesz, de láthatólag a szülők nem tudnak angolul. Ugyanis a Kindergarten szóban nincs d betű. Német eredetű szó, amit angolul is úgy írnak, ahogy németül. Annyi különbséggel, hogy míg németül nagy kezdőbetűvel írják a főneveket, angolul kicsivel.”
Aha. Értjük. Vagy mégsem....

illango pillango 2019.11.25. 13:11:41

@tildy[UK]: beszélni nálunk is tudnak a gyerekek hétköznapi dolgokról, azzal nincs baj. Viszont kétlem, hogy a 10 éves gyerek el tudná olvasni és megértené mondjuk a Kincskereső kisködmönt (kötelező Magyarországban negyedikben) egyszerűen nincs meg a szókincse hozzá. Vagy az iskolai dolgairól, sportklubban történtekről, hangszertanulásról olyan magabiztosan tudna beszélni magyarul. Ezek németül történtek vele, így tudja pontosan visszaadni.
3-an vannak testvérek, ha nagyon belemerülnek a játékba, akkor németül beszélnek. Nálatok is valószínűleg ez lesz, ha elkezdődik az iskola, a gyerek több közösségbe jár, a magyar nem fog tudni lépést tartani az angol szókinccsel.
Ezenkívül definiálni kéne, mi a kétnyelvűség. Az, hogy valaki ugyanolyan (anyanyelvi) szinten tud beszélni, írni, olvasni és hallás után szöveget érteni két nyelven + ismeri a szlenget, megérti a kulturális célzásokat, nagyon ritka. Szerintem a külföldön született magyar gyerekek esetleg jól tudnak majd beszélni és olvasni magyarul, az írás már neccesebb lesz.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.11.25. 13:49:58

@illango pillango: már elkezdődött az iskola . Itt 4 évesen kezdik. Néha ha belemerül, akkor angolul beszél , de ilyenkor megkérem , mondja el nekem magyarul . Van amit néha elfelejt ( nem vant mond nincs helyett , de mindig kijavítjuk ) Nem gondolom, hogy az írás nehezebb lesz, szerencsére jól jön az alsós tanítónéni . Annyi , hogy itt nem folyóírást tanítanak , de ennyi. De képben van a kissrác , mert kérdezte az e-t miért i-nek mondjuk , mikor a nevében meg nem annak hangzik , hanem e-nek.

Herr Géza 2019.11.25. 14:02:11

@illango pillango: Hah, van egy kölkünk, aki 10 éve, 8 évesen került N.o.-ba. Átlagot meghaladóan hibamentesen ír és tökéletesen ért magyarul, a beszédje ugyan egyre inkább tele van “izé”, meg “mittudomén” kötőszavakkal, pedig itthon (szinte) csak magyarul beszélünk. Évente 2-3 hetet M.o.-on van, az otthoni rokonok-haverok vonallal magyarul dumál + FB/Insta/WhatsApp stb. A magyar szókincse sincs igazán lemaradva a kortársaitól, beleértve az aktuális szlengeket.
Németül meg mára abszolút anyanyelvi szinten van, mind írásban, mind szóban, neki immár ez az “első” nyelv, szóban választékosabban tudja magát kifejezni (“izék” nélkül) németül, mint magyarul. No meg földrajzi adottságaink alapján a bennszülött sváb “akcentus” olyan erős, hogy itt senkiben nem merül fel, hogy ő migri lenne. Írásban meg simán hozza a helyi születésűek szintjét. Sőt: ő a nyelvtant/helyesírást már “tudatosan” tanulta, így együtt szörnyülködünk gyakran, hogy mit képesek a tisztafajú árják leírni.. :)
Aztán hozzájön az is, hogy mániája az angol, így három nyelv már tuti magas szinten megvan, emellett a helyi oktatási rendszernek köszönhetően elpötyög még franciául meg spanyolul is (igaz ez utóbbi kettőt inkább túrista szinten).
Már ezért megérte.

JuhaszAk 2019.11.25. 14:02:50

@Örömhernyó:
Kindergarten-t T-cel irjak Ontarioban, de Kanadaban is.
www.edu.gov.on.ca/kindergarten/

Platonica 2019.11.25. 14:19:08

@tildy[UK]: De, nehezebb az iras. Nalunk az olvasas magatol tortent, majdnem parhuzamosan az angollal. A mi sulink folyoirast tanitott, szoval ilyen kulonbseg nem jatszott, de azert az ekezetes betuk, az igekotok, a hasonulasok, egybe-kuloniras, ly-j, es mas egyeb finomsagok miatt egyaltalan nem annyira magatol ertetodo, hogy az iras is olyan konnyen, elegansan megy, mint hogy pl olvasni megtanult hibatlanul. Felolvasni is, ami ugye egy teljesen mas skill.

@illango pillango: Passziv szokincs eleg jol elerheto sok olvasassal, igenyes (nem konyha)nyelv otthoni hasznalataval.
A gyerekkel olvastunk evekkel ezelott egy modernebb kiadasu Toldit, es nem ertette, miert van az a sok labjegyzetes szomagyarazat, mikor (szinte) minden szot ismert. Illetve problema nelkul olvasott szakszovegeket is magyarul, vagy most nagyobb koraban filozofiai esszeket, stb. Produkalni ezek teljes szokincset mar nehezebb lenne neki, de megertes szinten nincsen fennakadas.

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2019.11.25. 14:25:44

@Platonica: hat pedig szerintem írásban a magyar könnyebb : ha tudod a hasonulási szabályt akkor sosem rontod el pl a játszik szót . A magyar nagyon nagyon kiejtéskövető írásban , én meg rendszeresen szenvedek a schedule meg a Diablo szavakkal is, hogy no most mi is a kiejtés . Na ilyenből a magyar egyszerűbb . Van amiben viszont nem .

Platonica 2019.11.25. 14:37:49

@tildy[UK]: Talan felreertheto voltam, nem azt irtam, hogy a magyar nehezebb az angolnal, hanem hogy az iras nehezebb, mint az olvasas megtanulasa, ami szinte automatikus, nem igenyel kulonosebb pluszmunkat.
Es bar a magyar kiejteskovetobb, mint az angol, a helyesirasi szabalyok viszont ele'g bonyolultak. Joszerivel a kf-on nevelkedo gyerekek sosem fognak formalisan szabalyokat tanulni/gyakorolni, hanem a fulukre hagyatkoznak, ez pedig az irasukon meg fog latszani. Biztos tud ezen segiteni egy nagymama, de azert nagy elvarasokat nem fuznek ehhez:)
Az angollal szemben egyebkent az a jo, hogy a (magyar) hibas helyesiras nem megertesgatlo, hetkoznapi irasbeli kommunikacioban nem problema, de nyilvan az erettsegin v CV-n v hivatalos levelnel azert sok mulhat rajta:))

Herr Géza 2019.11.25. 15:07:54

@JuhaszAk: Na, egyre jobb: “ Kindergarten-t T-cel irjak Ontarioban, de Kanadaban is“
Wtf ?

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2019.11.25. 20:26:07

@Pöffetegecske: ez nalunk is igy volt/van. A nagyobb kozel 14 volt, mikor angol nyelvteruletre kerultunk, a kicsi 5.5. A nagyobbal most is magyarul beszelek (tehat oda-vissza magyar), a kicsi (most 17.5) viszont mar nagyon sokszor angolul valaszol vissza a magyaromra. A ket gyerek egymas kozt meg szinte kizarolag angolul. A kisebbnek mar nincs eleg magyar szokincse (bar gyakorlatilag mindent megert a hetkoznapi magyar beszedbol).

Multkor epp a nyelvtanulasrol beszelgettunk, es mondta, hogy a spanyolt "nehezebb" tanulnia, mert szabalyokat kell bevagni, mig az angolt (ahogy te is irtad) ugy tanulta, mint az anyanyelvet - tehat utanzassal, es nulla nyelvtani szabaly tanulas :) Mondta is, hogy az semmi erofeszitesbe nem kerult neki :)

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2019.11.25. 21:05:54

@Herr Géza: ez azert van, mert a nemetbol vette at az angol a szot, es megmaradt a nemet szo betuzese. A "d" az amerikai angol kiejtesbol eredhet, es sokan emiatt helytelenul betuzik.

Pöffetegecske 2019.11.26. 16:40:54

Én is most tanulom a nyelvet és vért pisilek, szóval velem magyar ember csak magyarul fog beszélni.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.