Van egy ország az Európai Unióban, melynek célja, hogy egyfajta uniós „mini-Dubait” hozzon létre. Nagy kérdés, hogy ez mennyire sikerülhet olajvagyon nélkül egy olyan helyen, ahol a külföldieket egyébként kedvelő lakosság egy jelentős része elég nehezen viseli a gyors változást. Így aztán talán az sem véletlen, hogy még a hosszabb távon letelepedni akarók fele is jellemzően egy éven belül elmegy.

Neked mit jelent a magyarság? Hogyan viszonyulsz Magyarországhoz, miként gondolsz rá, amikor külföldön vagy és milyennek látod, amikor hazalátogatsz? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

Máltán járunk, ahol a kormánynak egyre inkább célja a „mini-Dubai” létrehozása, ami elég sajátos ötlet, (különösen, hogy az olajvagyon hiányzik mögüle), de kétségtelen, hogy a szigetországon rengeteg az online szerencsejátékkal foglalkozó cég. Az ő megjelenésüknek egészen érdekes következményei lettek.

A sziget pár év alatt nagyon multikultivá vált – mesélte a Máltán élő Karesz podcastunk második részében (az első részből készült posztot itt olvashatjátok el). A változás annyira gyors, hogy a helyiek is csak kapkodják a fejüket és közülük sokaknak nem tetszik. 

„Pedig borzasztóan nyitottak voltak a külföldiekre, hiszen előzőleg belőlük (a turizmusból, vendéglátásból) éltek generációkon keresztül. Ehhez képest is egyre gyakrabban előjönnek olyan jelenségek, amelyek arra utalnak, hogy komoly feszültségek vannak a társadalomban” – mondta Karesz. 

Szerinte probléma, hogy a kormány a szavakon túl nem tudja vagy akarja kezelni ezt a helyzetet. A miniszterelnök például az uniós választás előtt egy tévés vitában kijelentette, hogy ő azt szeretné, ha a külföldiek szednék a szemetet és végeznék el a rossz melókat a helyiek helyett, akiknek inkább a jobb állások jussanak. 

„Nekem ez kimondva azért kicsit sok. Attól, hogy valaki született máltai, még nem lesz feltétlenül okosabb, szebb, mint egy külföldi” – vélekedett Karesz, aki szerint már az alatt a három év alatt is sok minden változott, mióta ő kint él, hosszabb távra visszatekintve pedig a változás még inkább szembeötlő. 

Változik a lakosság összetétele, persze ez környéktől is függ, nagy különbség van aközött, hogy valaki egy déli localityben jár, vagy a turisták által kedveltebb részeken sétál. 

„A hosszabb távú letelepedési céllal érkezők fele jellemzően egy éven belül elmegy. Ennyire megosztó hely tud lenni Málta, ennyire nehéz megbarátkozni bizonyos körülményekkel. Szóval nem egy földi Paradicsom, ahol aranytálcán nyújtanak eléd mindent” – mondta. 

„Oda kell figyelni, mit vállal el az ember, mindenképpen legyen minden lepapírozva, különben átvágják, ha módjuk van rá. Ez persze nem máltai, inkább emberi jellegzetesség. És persze mindemellé nem árt némi szerencse sem” – tette hozzá Karesz. 

Akivel egyébként még sok minden egyébről is beszélgettünk. Például a podcast legelején arról, milyen nemzetiségű határátkelőből van a legtöbb.

- a helyi ingatlanpiac, lakásbérlés, modern kori rabszolgaság (2’00”-től)

- akik gyorsan feladták – de miért? (10’20”-tól)

- Karesz közép- és hosszútávú tervei (13’45”-től)

- kapcsolattartás a családdal és visszatérne-e Magyarországra (15’20”-tól)

Szóval hallgassátok meg, vagy ha ez most nem megy, akkor mondjuk ezzel a programmal le is tölthetitek. Érdemes feliratkozni is a Határátkelő YouTube-csatornájára, akkor biztosan nem maradtok le semmiről! 

Az első részben leginkább arról esett szó, miért jó Máltán élni, de emellett érintettük azt is, hogy Karesz

- hogyan került Máltára (3'30"-tól)

- mi lepte meg ott a legjobban (5'20"-tól)

- milyen az ügyintézés és milyenek a helyi magyarok

Aki lemaradt volna az első részről, itt pótolhatja!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.